Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-06 / 131. szám

6 A VÁROS CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚN. 6. Ma: közgyűlés • Munkatársunktól Adósságát törleszti el­őször Szeged város közgyű­lése. A városháza dísztermé­ben ma 9 órakor kezdődő ülésén először a májusban elfogadott, de meg nem tár­gyalt napirendi témák kerül­nek terítékre. így például is­kolákról, a VTV vezetői pá­lyázatáról, a Kass Galéria működtetéséről, a vállalko­zásba adott óvodákról dönte­nek a képviselők. Vihart várhatóan a város­háztartás reformja című elő­terjesztés vált ki. A gazdasá­gi ügyékért felelős alpolgár­mester talányos című előter­jesztése az önkormányzat és intézményei gazdálkodási rendszerének ésszerűsítésére tesz javaslatot. A városatyák megvitatják az önkormány­zat 1995. évi egyszerűsített beszámolóját, az infrastruk­turális alap felhasználását és a Szegedi Nemzetközi Vásár és Piacszervező Kft. tavalyi mérlegét. Zárt ülésen határoznak a Dóra Kft.-ről és az önkor­mányzati cégek vezetőinek béréről, valamint arról, hogy mit vár el a közgyűlés a fel­ügyelőbizottságoktól. Falunap Sándor­falván • Munkatársunktól Nagyszabású népünnepély­re készülnek június 9-én, va­sárnap Sándorfalván. A falu­napon reggel 8 órakor ünnepi szentmise lesz. A település napját köszöntő ülést tart a képviselőtestület 9 órakor a művelődési házban, az ünnepi szónok Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke. Ezt követően a községben élő amatőr művészek alkotásaiból nyitnak kiállítást 9 óra 45 perckor a kultúra házában, majd onnan 10 órakor majo­rettek vonulnak a sportpályá­ra, ahol a többi programra sor kerül. A sportpályán óránként más-más látványosság, bemu­tató, verseny várja a sándor­falviakat. Tíz órakor kerékpá­ros ügyességi vetélkedő lesz, megkezdődik a kispályás lab­darúgó-torna, s az egésznapos autóbemutató. Tizenegy órá­tól kispályás focitorna, rend­őrségi bemutató, s az iskolá­sok sportbemutatója kínál lát­ványosságot és izgalmakat. Délben térzene lesz. Délután 13 órakor a sportpályán mese­előadás szórakoztatja a gyer­mekeket, 14 órakor az iskolá­sok bemutatójára kerül sor. A kutyaiskolások produkcióját 15 órakor láthatják az érdek­lődők. 15 órakor Parasztde­kameron címmel népszínmű (előadására is sor kerül. A nyugdíjasklub 16 órakor kez­dődő műsora után a tűzoltók tártáhék bemutatót 16 óra 15 perckor, majd a romániai új­szentesi néptánc együttes tán­col 16.30-kor. A Budai Sán­dörCiterazenekar 17 órától zenéí, 17 óra 30-kor pedig a Los Sandinos Együttes kon­certezik. A 18 óra 30 perckor kezdődő divatbemutatót 19 órakor Sipos F. Tamás fellé­pése követi. A sportpályán zajló fenti színes program mellett a dr. Bod Árpád utcá­ban 10 órakor autós ügyességi verseny lesz. A templomban orgonahangverseny kezdődik 14 órakor. Este falubál lesz 20 órától a Glóbusz sörözőben, az eseménysorozat zárásaként pedig 22 órakor tűzijáték a IV. számú óvoda előtt. • Hahó, Rahó! A Tisza Ötvennégy év után is­mét hivatalos delegáció érdezett Rahóból, ukraj­nai testvérvárosunkbál. A kapcsolatfelvétel tavaly őszre tehető: akkor ma­gyar küldöttség látoga­tott Rahóba, ahonnan most gazdasági és politi­kai vezetők érkeztek há­rom napra Szegedre. Teg­nap sajtótájékoztatón számoltak be az elért eredményekről és a ter­vekről. Gila Ferenc, térségi és te­rületi tanácsnok örömmel szá­molt be a testvérvárosi kap­csolat újrafelvételéről, melyet elsősorban gazdasági és kul­turális téren látnak .jövedel­mezőnek". Egyelőre azonban csak a lehetőségek felmérése folyik, éppen ezért a rahói küldöttség tagjait is úgy válo­gatták össze, hogy minél több területen tárgyalhassanak a szegedi vállalkozókkal. A vendégek vezetője, Zakurenij Volodomir, a rahói járás taná­cselnökének első helyettese röviden bemutatta Rahót. A Szegednek és Rahónak közös gazdasági ügyei lehetnek - állítják a politikusok. (Fotó: Somogyi Károlyné) járásnak 95 ezer lakosa van, s huszonkét nemzetiség alkotja, közöttük egy hatezres magyar kisebbség. A két várost azon­ban egy dolog összeköti, hi­szen a Tisza ott ered, ott for­málódik, Szegednek pedig büszkesége a folyó. Dr. Mécs László, a határon túli kisebbségek tanácsnoka szerint ez a kapcsolat kötele­zettségeket is jelent ránk néz­ve, ugyanakkor hasznos is, hi­szen a gazdaság számos terén jó partnerek az ukránok. így például a fa- és bútoriparban, a gyógyvtzforgalmazásban, vagy az idegenforgalomban lehetnek közös dolgaink. Eh­hez a szegedi önkormányzat a katalizátorszerepet vállalja, s felkínálja a lehetőséget a helybéli vállalkozóknak. A. L. • Indul a városháztartási reform! Kö pottyan az állóvízbe? Nem hiába nevezték már Básthy Gábort a „szegedi Bokros Lajos­nak"! Most - „mintaké­pét" követve - a város­háztartás reformjával do­bott követ az intézmény­rendszer állóvizébe. Az elképzelést ma vitatja meg a közgyűlés, de máris óriási az ellenállás, sok kérdőjelet megfogal­maztak. Mi a munka­program kidolgozóját magyarázatra kértük: mit jelent „A városház­tartás reformja", azaz „az önkormányzat és in­tézményei gazdálkodási rendszerének ésszerűsíté­se"? • Kincstár lesz Szegeden ? - A reform egyik kulcs­eleme a kincstári gazdálko­dás. Kincstárat két lépcsőben lehet megvalósítani. Az első lépés: a fegyelmezett pénz­gazdálkodás. A második: a kincstár kiépítése. A köz­gyűlésnek most arról kellene döntenie, hogy milyen ütem­ben kerüljenek a testület elé a konkrét intézkedések. • Szép, de minek? - Mert újabb „stabilizáci­ós csomag" nélkül lehetne stabilizálni az önkormányzat működését. E cél érdekében az év második felétől intéz­ményi szinten szigorúbb pénzgazdálkodást vezetünk be, az intézménycsoportok nagyobb területeire pedig ki­dolgozzuk a részleges önfi­nanszírozás módszereit. • Ahogy hallom, az in­tézmények szuverenitásu­kat féltve máris tiltakoz­nak. - Az intézmények felada­ta a szakmai tevékenység, nem a pénzgazdálkodás. • A városháztartás re­formjának miért örüljön egy iskola vagy egy mű­velődési ház? - Mert az intézmények bi­zonyos adminisztrációs és gazdálkodási feladatoktól mentesülnek. Elismerem, a reform az intézmények szempontjából hátrányokat is jelent. De a gazdálkodás­ból származó összönkor­mányzati eredmény vissza­forog a működésbe, ami hosszútávon pozitív dolog. A szigorított pénzgazdálko­dásból fakadó kamatnyere­ségből például egy esztendő alatt kigazdálkodhatnánk a 180 millió forint nagyság­rendűnek tervezett működési hitel jelentős hányadát. • Az oktatás racionalizá­lása után itt a reform. Érthető, ha a rossz elője­lekre koncentrál a több ezer érintett. — Ez nem racionalizálás, nem lesz szükségszerű elbo­csátás. Ellenben elindul a koncentrált pénzgazdálko­dás, aminek az a célja, hogy biztosítsa a működés likvidi­tását. E lépéssel hosszú tá­von maximalizáljuk az ön­kormányzat kamatbevételét, amely jelenleg is működési célokat szolgál. A pénzzel nem intézményeket, hanem az intézmények által ellátott feladatokat finanszírozunk. Méghozzá olyan normatív alapon, amelynek során az önkormányzat a törvény sze­rinti alapfeladatokat finanszí­rozza, illetve meghatározza a preferált tevékenységeket és a plusz feladatokat. Tehát az adott intézménynek minden esetben rendelkezésére áll a működéshez, a folyó kiadá­sokhoz a pénzügyi fedezet, csak éppen nem biztos, hogy a bankszámláján, hanem a lehető legkedvezőbb módon megforgatható formában. Tehát az önkormányzat min­dig fizeti a számlát, de el kí­vánja érni a legkedvezőbb kamatozási lehetőséget. • Szegedi „találmány", hogy a pénzeket koncent­ráltan, bankban forgat­nák, kizárólag a kiadá­sokra biztosítva fedeze­tet? - A pénzgazdálkodás e hatékony módja az SZDSZ vezette Békéscsabán már az év elejétől gyakorlat. Ú. I. Néhány nappal ezelőtt csúcsidőben dugult be az új híd. Az autósok körül­belül egy órán át csak lé­pésben tudtak közleked­ni. Tudjuk, a fővárosban mindennaposak az autós idegrendszerét pusztító forgalmi dugók. Az utca emberét arról kérdeztük: mit tenne Szegeden a torlódás elkerüléséért? Szabó László (építész­mérnök): - Mórahalomról személygépkocsival járok be dolgozni Szegedre, de a vá­rosban, ha tehetem, kerék­párral közlekedek. Éppen ezért nagyon örülnék annak, ha a kerékpárút-hálózatot ko­molyabban kiépítenék. Ta­pasztalatom ugyanis az, hogy sokan nem látják szívesen a kerékpárosokat. Kisebb-na­gyobb atrocitások egyébként engem is értek kerekezés közben. A rendőröknek pél­dául a kerékpáros kevésbé szimpatikus, mint az autós. Megmondom őszintén: nem tudom, megoldást jelentene-e az a szegedi közlekedésben, a hét kérdése Hogyan hidaljuk át a dugót? ha még többen pattannának nyeregbe. Véleményem sze­rint a nyugati elkerülő út ­amely a délről jövő forgalom levezetésében játszana nagy szerepet - megépítésével csökkenteni lehetne a torló­dást. Sóti György (buszvezető): - Hetente többször jövök au­Fotó: Somogyi Károlyné tóbusszal Paksról Szegedre, s én is tapasztalom a problé­mákat. Véleményem szerint a megoldás kulcsa a tömeg­közlekedésben van. Hogy a város lakói, főképpen az új­szegediek, akik autóval jár­nak, mennyire fogadnák ezt fel pozitívan, azt nem tudom. Én mindenesetre még több tömegközlekedési eszközt ­villamos, troli, autóbusz - al­kalmaznék a városi közleke­désben a torlódások elkerülé­se végett. Jelenleg elég ma­gasak a viteldíjak. Úgy vé­lem, hogy különböző tömeg­közlekedési kedvezmények alkalmazásával ki lehetne szállítani az embereket az au­tóikból. A fővárosban példá­ul a metróval kapcsolatosan van ilyen kezdeményezés. Tódor András (anyagbe­szerző): - Véleményem sze­rint a szegedi közlekedésben egy harmadik híd megépítése jelentené a megoldást. Ennek következtében a negyvenhár­mas út forgalmát minden­képpen el lehetne vezetni Tá­pé irányába. A három híd üzemeltetésével talán el le­hetne kerülni a torlódásokat. De az igazi megoldást az je­lentené, ha elterelnék a for­galmat a belvárosból. Emel­lett jobban kellene funkcio­nálni a közlekedési lámpák­nak, a zöld hullámot például véleményem szerint jobban össze kellene hangolni. Sz. C. Sz. • Ünnepeltek a szegedi reformátusok Hála a megújult templomért 1881 -ben a református felekezetű újjáépítési ki­rályi biztos, Tisza Lajos közbenjárására Szeged városa 500 négyszögöles telket adományozott a református egyházköz­ségnek, ahol Schulek Fri­gyes építésztanár tervei alapján és a norvég szü­letésű Gregersen Guilb­rand kivitelezésével fel­épült a Kálvin téri refor­mátus templom, avagy, ahogyan a szegediek el­nevezték, a kakasos templom. Az épület alap­kövét 1882 augusztusá­ban helyezték el, a sze­gedi reformátusok első önálló templomának fel­szentelése pedig 1884 májusában történt. A templom az eltelt időben igencsak felújításra szorult már, amikor tavaly májusban elkezdték a nemrég befejezett restaurálást. A Kálvin Téri Református Egyházközség vasárnapi ünnepi istentiszte­letén a gyülekezet hálát adott a 112 éves templom belső és külső felújításáért, amikor dr. Bartha Tibor lelkipásztor is­mertette a felújítás legfonto­sabb eredményeit. Az ünnep­lő gyülekezet megtudhatta, hogy a préselt kőburkolat he­lyett olasz gránittal burkolták be a templom padlóját, illetve a szószéket, az Úr asztalát és a templom padjait rendbe hozták. A világítási rendszert teljes egészében modernizál­ták, a villanyt és a gázt beve­zették a templomba, valamint a templombelsőt újrameszel­ték. Szembetűnő az is, hogy a márványoszlopokat és a mészkőfelületeket megtisztí­tották, ami új hangulatot ad a templombelsőnek. A kakasos templom kívül­ről is megújult. A négy lépcső lángolt gránitból készült, s a külső lábazat és a feljebb el­helyezkedő mészkő részek is letisztíttattak. A három bejá­rat elé kovácsoltvas kapu ké­szült, s hogy a felújítás teljes legyen, az egyházközség 2,5 millió forintot költött a temp­lom körüli részek parkosítá­sára (az összegből 2 millió forintot a városi közgyűlés szavazott meg utólag erre a célra). Az egyházközség pres­bitériuma nevében dr. Bartha Tibor lelkész köszönetet mondott a munkában részt vevő mestereknek, mérnö­köknek, munkatársaknak, majd megköszönte az adomá­nyokat a gyülekezetnek, az egyházmegyének, valamint a megyei és a városi önkor­mányzatnak. A beszámolót követően dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke beiktatta egykori tanítványát, dr. Bartha Tiborné másodlelkészt. Az ünnepi istentiszteleten a hon­foglalás 1100. évéről Kádár Ferenc, a Csongrádi Refor­mátus Egyházmegye esperese emlékezett meg, aki a ma­gyarság történelmét vázolva a keresztyénség nemzetmegtar­tó erejéről is szólt. P. J. • Ördög a részletekben Szét-ülés A szegedi érdekegyez­tető tanács (szét) tegnapi, a közgyűlések előtt szo­kásos tanácskozón fő­ként a Városháztartás reformja című Básthy-ta­nulmányhoz mondtak, pontosabban mondtak volna érveket vagy ellen­érveket a tanács munka­vállalói és munkaadói ol­dalának képviselői, ám mivel csak egy-két nap állt rendelkezésükre a koncepció tanulmányo­zásához, inkább az álta­lánosság szintjén folyt a disputa. Persze így sem hiába... A hozzászólásokból ugyanis kiderült, magát a re­formlépések indokoltságát, a célok és elvek megjelölését a tanács tagjai el tudják fogad­ni. Ám, mint fogalmaztak, az ördög a részletekben van... Persze - s tudja ezt maga a koncepció előterjesztője, a szét-ülésen résztvevő Básthy Gábor alpolgármester is: „Semmi nincs kőbe vésve, ám a közpénzekkel való legéssze­rűbb gazdálkodás megterem­tése sürgető parancs!" Ép­pen ezért tudta akceptálni a szét, illetve mint kiderült, a pénzügyi bizottság várható javaslatát, mely szerint a mai közgyűlés csak a reform kon­cepcióját vitassa meg, fogad­ja el céljait, elveit, adjon a folytatásra felhatalmazást, de ennél konkrétabb kérdések­ben ne hozzon határozatot. Előbb készüljenek el az egyes részterületeket érintő programjavaslatok, természe­tesen az érintettek bevonásá­val, járják végig az érdek­egyeztetés fórumait, s csak azután vállalkozzék a köz­gyűlés az önkormányzat és intézményei gazdasági rend­szerét lényegesen megváltoz­tató döntésekre. Az viszont máris kiderült, a közalkalmazottak, számos egyéb mellett, az intézmé­nyek viszonylagos gazdasági önállóságát, s a gazdasági ve­zetők állását féltik; míg a munkadók, illetve a kereske­delmi és iparkamara képvise­lői többek között a városüze­meltetés nagyobb fokú piaco­sítását, a szakképzésbe való intézményesített beleszólást, s a vállalkozói terhek enyhü­lését vájják a közpénzek ra­cionalizálásától. Ő.F. Emléktábla • Munkatársunktál Harminc éven keresztül (1906-1936) volt Szeged tű­zoltó parancsnoka Papp Fe­renc. A nagytudású, szakma­ilag és emberileg elismert és kedvelt parancsnok nemcsak a helyi tűzoltóság reformját, technikai és szakmai felké­szítését végezte magas szin­ten, hanem olyan elméleti újításokkal rukkolt elő, ame­lyek az egész magyar tűz­rendészetet alapvetően ked­vező színben tüntették fel egész Európában. Szeged je­les polgárának emlékére pénteken délután 3 órakor a Kossuth Lajos sugárút-Szi­lágyi utca sarkán lévő épüle­ten (volt tűzoltó laktanya) emléktáblát avatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents