Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-05 / 130. szám

— ,—— • , —— SZERDA, 1996. JÚN. 5. HANGSÚLY 5 Vadaspark Gyerekkorom kedvenc szórakozása volt az állatkertlátogatás. Nyilván nem voltam egyedül, s nem is mondtam újat ezzel, hiszen az ilyen létesítmények soha sem üresek, télen-nyáron van közönségük, mások is szeretik az egzotikus állatokat, meg szeretnek csodálkozni a természet ilyen csodálatos tarkaságán, gazdagságán. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a vadasparkokat csak a gyerekek számára „találták ki". Mert számomra ma is ugyanolyan varázsa van az állatkertnek, mint korábban, ebből adódóan nyilván az én gyerekeim is több időt töltöttek a vadállatok szemlélésével, mint az országos átlag... És nyilván nem beszélhet az ember elfogultság nélkül egy-egy olyan intézményről, amely mind országos, mind nemzetközi viszonylatban a legjobbak, a legfejlődőképesebbek közé tartozik. Esetünkben ez a Szegedi Vadaspark. Összeállításunk is ezért szól erről. K. F. • Szeged, az egyedülálló Angliai visszhang Várospolgári büszkeséggel mondogatjuk, hogy a szegedi Vadasparknak messze földön nines párja. S hogy ennek a büszkeségnek valóbon van alapja, azt bizonyítja az International Zoo News című nemzetközi szaklap legfrissebb száma, melyben John Tuson osztja meg az olvasókkal a magyarországi állatkertekben szerzett benyomásait. A minősítés értékét növeli, hogy Mr. Tuson a legteljesebb inkognitóban járta végig az intézményeket. A magyar intézmények igazán okot adnak az állatkert névhez kapcsolódó negatív előítéletekre. Azért természetesen vannak kivételek - a legszembetűnőbb Szeged és Budapest - ezeken kívül azonban kevés meghatót találunk - összegzi először röviden benyomásait John Tuson. Nyugat-Magyarország három legnagyobb állatkertje borzasztóan szegényes - kezdi a rossz tapasztalatokkal Győrben, Veszprémben és Pécsen az állatkertek sivárak, piszkos és túlzsúfolt ketrecekkel vannak tele. Szeged viszont a szerb határnál egyedülálló állatkertnek ad otthont, melyet három részre oszthatunk fel: a főemlős területre, a Dél-Amerika bemutatóra és az ún. régi területre. Ez utóbbi jelentéktelen, a szokványos ketrecek a perzsa párducokkal, európai hiúzokkal, ormányos medvékkel. Igaz, hogy a ketrecek szokványosak, de ezek tiszták és jól berendezettek. Az állatkert igazi fénypontja azonban valami más, a bemutatás tekintetében a délamerikai terület kitűnő, míg a főemlős kollekció is hasonlóképpen minősíthető. A máshol látott elkeseredett medvék, oroszlánok és tigrisek itt nincsenek jelen. Ennek köszönhetően talán Magyarország legjobb állatkertjének is tekinthető, bármilyen szabvány esetén megállja a helyét, a régiót tekintve pedig egyedülálló. Az elsőbbség tekintetében Szegednek mindössze egyetlen versenytársa van, mégpedig Budapest. Bár hiányzik Szeged frissessége, Budapest hasonlóan kitűnő intézmény - írja az International Zoo News. T. V. Séta az országban Nemcsak a szegedi, hanem az ország valamennyi állatkertje, vadasparkja nehéz körülmények között gazdálkodik. A belépőjegyek árát ugyanis általában sokallják a látogatók, a városi önkormányzatok pedig szintén arra hivatkoznak: fontosabb feladatokra sincs pénz. A fenntartó mindenütt az önkormányzat, a helyi pénzekhez pedig csak úgy jutnak a parkok, ha a vezetés tételes költségvetést készít. Ebben fel kell sorolniuk, hogy például mennyit szeretnének az állatok etetésére, avagy parkosításra fordítani, s mekkora összeg az, ami a felújításokhoz elengedhetetlenül szükséges. Cikkünk ezúttal országos összehasonlítással próbálkozik. Szándékosan nem kerestük meg a fővárosi növényés állatkert vezetését, mivel ezzel az intézménnyel méretei miatt amúgy sem vehetik föl a versenyt a vidékiek. A Mecsaki Kultúrpark 'gazgatója, dr. Fülöp István kérdéseinkre válaszolva elm°ndta, az állatkert külön költségvetéssel - mivel egy nagyobb szórakoztató centrum része - nem rendelkezik. Évente átlagosan 180 ezren keresik föl az állatok világát Pécsett, a Mecsek oldalában. A felnőttjegy ára, 150, a gyerekbelépó 75 forint. A Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark igazgatója, Sigmund István saját költségvetést készít, ám a pontos összegekről nem nyilatkozott. Mindössze annyit árult el, hogy az éves keret 35-40 százalékát fedezi a város, a többit saját maguknak kell „kitermelniük". A folyamatos felújításokra kevés pénzt kapnak, inkább csak a tűzoltómunkára futja. (Irigylik a szegedieket, hisz itt még minden épület új.) A veszprémi állatkertet 1995-ben 215 ezren nézték meg, a felnőttektől 200, a gyerekektói pedig 110 forintos belépőket szednek. Debrecenben a Nagyerdei Kultúrpark része az állatkert - tehát nincs önálló költségvetése, tudtuk meg Nagy Sándor Ambrus igazgatótól -, tavaly 194 ezren látogatták, 120 forintos felnőtt-, és 80 forintos gyerekbelépőjegyért. F. K. Ha kell, saját lábon is Többszörösen szerencsés helyzetben van a szegedi Vadasparlc. Elég fiatal intézmény, ahhoz, hogy ne kelljen a régi ketrecek átkos örökségével megküzdenie. Önálló, nem kell tekintettel lennie, semmiféle kultúrparkra vagy vurstlira. A küzdelmes évek után pedig eljutott arra a szintre, hogy nem veszi fenyegetésnek a közhasznú társasággá való átalakításról szóló híreket, sőt, immár ők szeretnének a saját lábukra állni. A történelmi tények tudottak: a Vadaspark igazi karrierje akkor kezdődött, amikor az újszegedi Vidámpark melléküzemágából önálló intézménnyé váltak. A Kálvária sugárút végén, a negyven hektáros erdőben nyugodtan láthattak a szakemberek a munkához, néhány esztendő alatt valóságos állatbirodalmat hoztak itt létre. - Az önkormányzati fűnyíró ugyan bennünket sem kiméit, de sikerült szerencsésen átvészelni, mindössze egyetlen munkatársunktól kellett megválnunk, így jelenleg 26-an dolgozunk itt magyarázza Egyházi István, a Vadaspark vezetője. A létszám megmaradásának persze ára volt, a dologi költségek pedig alaposan megcsappantak, s csak önerőből, saját bevételeikből és támogatóik segítségével gondolhatnak már évek óta a fejlesztésekre, amit láthat is a közönség. Tavaly a fenntartáshoz az önkormányzat 19 millió, idén pedig 17 millió forintot juttatott a költségvetésből. E summa mellett a jegybevételekre számíthatnak, tavaly majd 100 Ketrecek helyett természetes környezet. (Fotó: Somogyi Károlyné) ezer látogató járt a szegedi állatkertben - ez 5 millió forintot jelentett pluszként. Erre az évre már 7 millió forintot terveztek, de hogy mennyi lesz... - A gyereknapi 3000 látogatónak köszönhetően ki tudtuk fizetni a téli gázszámláinkat - meséli még Egyházi István. A nagyobb jegybevételt egyébként nem drasztikus áremeléssel, hanem több látogatóval szeretnék elérni, hiszen jelenleg az ország szinte legalacsonyabb áraival működnek. Felnőtteknek 110, gyermekeknek 90, gyerekcsoportoknak pedig 70 Ft a belépő. A látogatók viszont csak akkor lesznek többen, ha újabb látványosságokat produkálnak. Ezért fordul elő, hogy a gazdasági nehézségek után már az idei tervekről beszélgetünk. A sörényes farkas új kifutója már elkészült - az egyelőre magányos állat egy kilátóról tekinthető meg -, nemsokára elfoglalja helyét a világ legnagyobb testű rágcsálója, a vlzidisznó vagy capybara csoport, s rövidesen megérkezik Angliából az a fehér fejű csuklyásmajom család, mely nevezetes majomerdőben fog szabadon élni egy aguti, valamint egy ormányos medve csoporttal. A büfével szemben pedig különleges fa játszóteret szeretnének építeni, ahol a simogató állatkert terve is megvalósulhat. Előkerül a fiókból egy friss rajz is, a vörös panda-sziget terve, ahol a lombkoronaszintben élő állatokat egy fahtdról lehet majd megfigyelni. - Remélem, ehhez is találunk támogatókat - mondja Egyházi István. - Szerencsére az utóbbi években már sikerült néhány szponzorra szert tennünk, így a Hungária Biztosító patronálja a vörös óriáskengurukat, a McDonalds a törpe vidrákat, a Kresto pedig a féktelen étvágyú arapapagájok napraforgó és földimogyoró igényét elégíti ki. A támogatók miatt bízom is abban, hogy ha kell, akkor majd saját lábunkra tudunk állni. A népes papagájsereg egyébként kalandos úton került ide, hiszen a határon foglalták le mint csempészárut. Ám a közhiedelemmel ellentétben, ebből semmiféle haszna nem származott a Vadasparknak, sőt, a nemzetközi egyezmények értelmében az elkobzott állatokat semmiféle kereskedelmi célra nem szabad felhasználni. Ha más állatkert nem kívánja átvenni ingyen az állatokat, akkor bizony fel kell nevelni őket. El lehet képzelni, hogy mit jelentett, mikor egy hónapja 500 teknőst hoztak a vámosok. Jelen pillanatban még 200 teknős Szeged vendégszeretét élvezi, s úgy tűnik, maradnak is. A látogatók nagy örömére. Takács Viktor Magyar állatkertek Nemcsak a tapasztalatok, de a számok is arról tanúskodnak, hogy az országos átlagnál jobb a vadaspark helyzete Szegeden. Amíg máshol nagy kínok árán próbálják bővíteni az intézmények területét, addig itt van elegendő hely a korszerű bemutatóknak. Ráadásul nincs túlzsúfolva az állatkert - épp elég riasztó a fővárosi példa, amelyet nem véletlenül neveztek többen állatbörtönnek. (Adatok: Népszabadság) Fővárosi Állat- és Terület Faj szám Egyedszám Fővárosi Állat- és Növénykert 10,5 ha 500 2000 Kittenberger Kálmán 10 ha + Állatkert, Veszprém háziállat-bemutató 110 600 Nagyerdei Kultúrpark 3,5 ha + 3 ha Állatkertje, Debrecen beépítés alatt 100 500 Mecseki Kultúrpark 3,5 ha + Állatkertje, Pécs terrárium 150 800 Győri Állatkert 3 ha 100 500 Jászberényi Kultúrpark 3 ha 100 500 Miskolci Városi Vadaspark 20 ha 60 300 Nyíregyházi Vadaspark 12 ha 100 400 Szegedi Vadaspark 40 ha 70 400 Kecskeméti Állatkert 2 ha 80 400 Önnek hogy tetszik? Bagaméri Andrásné (pedagógus): - Az orosházi 7. számú Általános Iskolából jöttünk. Korábban is hoztam ide csoportokat, gyermekeimmel is láttuk a vadasparkot, nagyon tetszett, ezért nézzük meg most az osztállyal is. A gyerekek is jól érzik magukat az- állatkertben, legjobban a majmok tetszenek nekik. Sinkó Mátyás (kőműves): - Voltunk már többször a Vadasparkban, majdnem minden évben eljövünk. Idén először vagyunk kint a családdal, nemrég hallottuk ugyanis, hogy ismét sok változás volt, és most láttuk, tényleg bővült az állatkert. A gyerekeknek különben mindig nagy élményt jelent a Vadaspark. Vargáné Fülöp Magdolna (biológiatanárnő): - Kiskőrösről osztálykirándulásra jöttünk Szegedre, Így természetes, hogy a város nevezetességeire vagyunk kíváncsiak. Én először jártam a Vadasparkban, de nem csalódtam benne, hiszen olyan különlegességeket láttunk, amiket még a pesti állatkert sem tud bemutatni. Somosi Zsolt (nyomdász): - Tetszett, tetszett a Vadaspark, de igazán szép majd akkor lesz, ha teljesen elkészül. Amikor mi kint jártunk, akkor hátul, a dél-amerikai részen még csupán az ősdzsumbujt láttuk. Eddig egyébként nem sétáltunk még az állatkertben, idén merészkedtünk először ide a családdal. Ritkaságok Szegeden A Szegedi Vadasparlc ars poeticája szerint nem kell minden állatot bemutatni, azonban amelyeket bemutatnak, azoknak valóban különlegeseknek kell lenniük. Ezt a kezdeti időszakban kitűzött elképzelést mára sikerrel megvalósították, ugyanis több olyan állatfajtát nevelnek, mellyel Magyarországon csak Szegeden lehet találkozni, hiszen a DélAmerika bemutatóban az összes lámafajta megtalálható, főemlős gyűjteményük pedig Európa-hírű. Kenguruk Kenguruból is van választék, a legnagyobb testméretet a vörös óriáskenguru képviseli, mely egyébként a leghatalmasabb erszényes emlős a Földön. A legkisebb a veszélyeztetettnek számító parma-kenguru, melyből három szökdécsel Szegeden. A két faj közötti méretet pedig a benet-kenguru jelenti, mely azért kuriózum itt, mert az egyik példány albinó - ő Hópelyhecske, a fehér kenguru. A világ állatkertjeiben mindössze 4-5 albínó példány él ebből a fajból. Majomcsalád A főemlősök közül akár az összeset felsorolhatnánk, hiszen mind kuriózumszámba megy. A vadaspark emblémaállata a lisztmajmocska, melyből ugyan közel 2000 példány látható állatkertben a világon, ám eredeti élőhelyén csupán egy 200 fős kolónia maradt hírmondónak. Hasonlóan ritka a fehérarcú selyemmajom, melynél a szegedi eredményeket mutatja, hogy e faj megmentési programját városunkból irányítják! A kilimandzsáró guerezák pedig olyan ritkák - mindössze 39 él belőlük a Földön -, hogy megmentési programot sem tudtak szervezni nekik. így különösen fontos, hogy Szegeden már kétszer született a guerezapárnak kölyke. Vadlovak Bár sokan nem gondolnák, de a tevekarám szomszédságában békésen álldogáló mongol vadlovak is az igazi ritkaságok közé tartoznak. A szabad természetben ugyanis kihaltnak tekinthető ez a faj, jelenleg folyik a mongol vadlovak állatkertekből való visszatelepítése. Fontos, hogy a szegedi példányok is eredeti mongol vadlovak, s nem nemesített vérvonalból származó állatok.