Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-05 / 130. szám
SZERDA, 1996. JÚN. 5. BELFÖLD 3 röviden Trianonra emlékeztek I Budapest (MTI) A trianoni békeszerződés 76. évfordulójára emlékezek kedden a budapesti Napóleon Galériában. A rendezvényre a Magyarországi Hapóleon Társaság, a Pro Libertate Alapítvány és a Gróf Stomm Marcel Magyar Katonai Múzeum szervezésében került sor. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormány akárcsak az 1945-öt követő 40 évben - tabuként kezeli Trianont, holott haladó gondolkodású nyugat-európai és amerikai politikusok egyre gyakrabban vetik fel a békeszerződés revíziójának szükségességét. Lányi úgy fogalmazott, hogy 1920. június 4e óta minden magyar kormánynak, legyen az baloldalijobboldali vagy centrista - szent kötelessége a határokon túli magyarságért vaió kiállás. A mostani kormányzat azonban ennek sem tesz eleget: egyetlen tisztességes magyar ember sem hisz az alapszerződésekben, mivel ezek kizárólagos célja a határok megváltoztathatatlanságának rögzítése. Kovács G. István, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének elnökhelyettese kijelentette: a területi autonómia nem lehet megoldás a határon túli magyarok számára, az etnikai határok visszaállítására kell törekedni. Mónus panasza • Tudósítónktól Alkotmányjogi panaszt juttatott el az Alkotmánybírósághoz Mónus Aron vásárhelyi író, a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság egy-egy Ítélete ellen. Véleménye szerint a fenti bíróságok alkotmányellenes jogszabály alkalmazása alapján hoztak első- és másodfokú ítéletet. Mónus Áron indoklása szerint: „A megtámadott ítéletek és az említett alkotmányellenes jogszabályok lehetővé teszik, hogy Horn Gyula felelőssé tegye a magyarság minden egyes tagját, köztük engem is és azokat is akik ezután születtek, 600 ezer zsidó elhurcolásáért és meggyilkolásáért. " Mónus Áron úgy véli, hogy az említett ítéletek és a jogszabály lehetővé teszik, hogy a bíróság kétségbe vonja a magyarság létét, ugyanakkor a zsidóságét és a cigányságét nem. Ezért kérte mind a jogszabályok mind az ítéletek alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Költözik a Kossuth-szobor • Szolnok (MTI) Zárt és az eddiginél védettebb helyre kerül a szolnoki főtéren elhelyezett Kossuth-szobor, amely avatása óta kénytelen „tűrni" az ellene irányuló értelmetlen támadásokat és rongálásokat. Az önkormányzat megelégelte a bronzalak körüli kisebb-nagyobb botrányokat, és úgy döntött: a nemzetünk nagyját ábrázoló alkotás a városháza főbejárati előcsarnokában kapjon helyet. A szobor méreteihez jobban illőmegoldással az alkotó, Kő pál Munkácsy-díjas szobrászművész is egyetértett. • Kecskéstelepi tenyészkert Kalászos fajtabemutató Nagy érdeklődéssel kísért kalászos fajtabemutatót rendezett tegnap Szegeden, a repülőtéren a Gabonatermesztési Kutatóintézet, a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület és a Gabonamag Vetőmag-előállító Kft. A búzanemesítési és -termesztési kutatások eredményeiről szóló tájékoztatót stílszerűen a szellős hangárban tartották, míg a szántóföldi és tenyészkerti bemutatóra a közeli kecskéstelepi táblákra invitálták a megjelent szakembereket. A bemutatott fajták között 12 őszi és egy tavaszi búza, 2 őszi és 2 tavaszi durumbúza, valamint 2 őszi árpa és egy tavaszi zab szerepelt. Azért, hogy a szakemberek tudják mihez viszonyítani a növésben levő kalászos gabonát, a kecskéstelepi tábla adatait is ismertették. Eszerint a 20 hektáros terület öntéstalaj, humus^Jartalma 3 százalékos. Kétszáz kilogramm nitrogént, foszfort és kálium műtrágyát szórtak ki rá hektáronként; tavaszi fejtrágyaként pedig 50 kilogramm nitrogént kapott a növény. Az elővetemény a mustár volt, a tábla az elmúlt 8 hónapban 317,4 milliméter csapadékot kapott. Az intézet, mint fajtatulajdonos, elsősorban elit vetőmagot állít elő és azt forgalmazza szerződések alapján a vetőmegtermelő gazdaságokKalászosok és gabonás szakemberek. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak. A partnerek pedig az ország egész területét ellátják II. fokú vetőmaggal és persze szaktanáccsal. A GKI 1996os ismertetőjében egyébként 19 őszi, 1 tavaszi búza, 3 őszi és 2 tavaszi durumbúza, 4 őszi és 4 tavaszi árpa, valamint 2 tavaszi zab fajtáról nyújt útmutatást. K. A. • Budapest (MTI) A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kedden kihirdették annak a pályázatnak az eredményét, amelyet a könyvtári rendszer fejlesztési stratégiájának kimunkálására írtak ki. A bírálóbizottság első díjat nem adott ki, mert egyik A szegedi Bakonyi sikeres pályázata pályamunkát sem tartotta kellően kidolgozottnak. A százezer forinttal járó második díjat Horváth Péter, az Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) főigazgatóhelyettese érdemelte ki. A harmadik helyezést megosztva - ketten kapták: Bakonyi Géza, a József Attila Tudományegyetem Könyvtára informatikai osztályának vezetője és Sonnevend Péter, a Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtárának főigazgatója• Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke 4 szavazattal „lemaradt" Györgyi Kálmán a legfőbb ügyész - továbbra is Tegnap az Országgyűlés plénuma 259 igen és 14 tartózkodó szavazattal, ellenvoks nélkül módosította a Büntető Törvénykönyvet. Ennek révén a jövőben öt évig, minősített esetekben pedig nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni a radioaktív anyagokkal való, a nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos és az atomenergia alkalmazásával összefüggő visszaéléseket. Több éves - a legsúlyosabb esetekben 8 esztendős - szabadságvesztéssel sújtják a környezetszennyezést és környezetkárosítást, valamint a veszélyes hulladékok jogellenes elhelyezését. A jogosulatlan biztosítási tevékenységet két éves, a piramisjátékok szervezését pedig 3 éves szabadságvesztéssel „honorálják". A pénzmosást, a csempészetet, a vámorgazdaságot, a fedezetlen bankkártya felhasználását szintén szigorúan szankcionálják. Az Országgyűlés 218 igen, 53 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosítására benyújtott javaslatot. Ez növeli a kormányzat beleszólási lehetőségeit a társadalombiztosítási alapok költségvetésének kezelésébe. A módosítás előírja, hogy a tb-önkormányzat közgyűlése negyedévente számoljon be az Országgyűlésnek költségvetésének időarányos teljesítéséről és végzett munkájáról. A kormány ezután az önkormányzati javaslat figyelembevételével törvényjavaslatot dolgoz ki a társadalombiztosítási alapok költségvetésére, amelyet legkésőbb a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal együtt benyújt az Országgyűlésnek. Ha a két javaslat között eltérés van, a kabinetnek a most elfogadott módosítás szerint kötelessége megindokolnia, miért változtatott a közgyűlések javaslatán. A tb-alapok zárszámadási törvényjavaslatát a kormánynak a tárgyévet követő augusztus 31-ig kell benyújtania. Kivonult az Országgyűlés plenáris üléséről hétfőn délután 5 órakor a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja. A frakció ezzel tiltakozik részben a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztási módja, részben pedig Gál Zoltán házelnök eljárása miatt. Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezetője tájékoztatta arról a Házat: sérelmezik, hogy Göncz Árpád államfő nem kérte ki az FKGP véleményét a választandó személyekről. írásban szólították fel ezek után az Országgyűlés elnökét, hogy kifogásukról tájékoztassa a plánumot. Gál Zoltán azonban a kérésnek a személyi szavazás előtt nem tett eleget. A kisgazdák a Házelnök eljárását részrehajlónak és a demokrácia szabályait megsértőnek minősítették. Ezért, valamint a szerintük szabálytalan jelölés miatt e téma tárgyalásának idejére elhagyták az üléstermet. Solt Pál nem kapta meg a szükséges számú szavazatot a Legfelsőbb Bíróság elnökévé történő megválasztásához kedden délután a Parlament plenáris ülésén. A sikeres választáshoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának, vagyis 258 képviselőnek a támogatására lett volna szükség, Solt Pál azonban néggyel kevesebb, 254 voksot kapott. Három szavazat érvénytelen volt. A Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségének betöltésére a későbbiekben új választást tartanak. Eredményes volt a szavazás Györgyi Kálmán esetében, akit a legfőbb ügyész posztjára jelölt a köztársasági elnök. Számára elegendő volt az összes országgyűlési képviselő felénél eggyel több szavazat, s ezt túlteljesítve, 263 igennel választották meg újabb hat évre. Györgyi Kálmán a Ház előtt letette az esküt. jegyzet A túlélés technikája A második világháború után Magyarországon először a hatvanas évek elején foglalkozott pártunk és kormányunk központi bizottságának politikai bizottsága a cigánylakosság körében felmerülő problémák megoldásával. Akkor hoztak egy határozatot is, amelyben egyebek mellett szót ejtettek a foglalkoztatásról, a lakásviszonyokról és az analfabétizmusról. Pártunk és kormányunk későbbi, hetvenes-nyolcvanas évekbeli határozataiban hasonló irányelveket és feladatokat fogalmazott meg, mint a hatvanas évek elején, melynek következtében nőttön nőtt a cigány felnőtt lakosság foglalkoztatottsága, és egyre-másra számolódtak fel a cigánytelepek az országban. A roma családokat ez idő tájt költöztették a lepusztult - víz, villany és gáz nélküli - putrikból fél-, illetve összkomfortos panellakásokba. A sokgyermekes cigánycsalád ott állt az egy plusz kettes lakás nagyszobájában, s nemigen értette, hová került. Egy darabig keresgették a helyüket és identitásukat az új környezetben, aztán felszedték a parkettát, fölcsévélték a padlószőnyeget és kicsomagolták a kisszobát, majd megetették a fürdőszobában a tyúkot, a kacsát, a malacot. Beilleszkedésük, hogy is mondjam, nem igazán sikerült. Aztán eljött a rendszerváltozás, s a munkaképes romák több mint fele rövid időn belül elveszítette állását. Legfőképpen a szabolcsi és borsodi cigányok helyzete vált kilátástalanná. L áttuk és hallottuk a televízióban, illetve rádióban: utóbbiak, hogy ne haljanak éhen, néhány hónappal ezelőtt burgonyaraktárt törtek fel az éj leple alatt, s közülük sokan ott helyben falták fel a sártól mocskos krumlit. A deklasszálódott romák túlélési technikákat fejlesztenek ki: krumplit lopnak, lebontják a hitelből frissen épült házukat, amelynek elemeit később jó pénzért eladják, és a többi. Ami félő, hogy hogy ezek a technikák az idő múlásával megállíthatatlanul életformává ritualizálódnak. 'bl az az Óceánban! JK teljes árukészletre 1 0% árkedvezmény Szeged, Bakay N. u. 52. 326-268. Moszkvai krt. 15. 323-677/14 • Hitelsértések - romák ellen * Lebontották a „friss" házakat ## • Heves (MTI) Precedens értékű lehet az a két bírósági eljárás, amelynek során „hitelsértés" miatt ítéltek el hevesi romákat. A vétkesek ugyanis először felépítették, majd elemenként, téglánként eladták azokat a házakat, amelyeket az OTP-től és az államtól kapott kedvezményes hitelből, illetve támogatásból építettek fel. A Hevesi Rendőrkapitányság adatai szerint ez idáig nyolc esetben indult eljárás hevesi és tiszanánai családok ellen, az OTP feljelentése alapján. Az érintett roma családok 1990-9l-ben vették fel az OTP-től a pénzt. A pénzintézet 400 ezer és 500 ezer forint közötti összeget utalt ki számukra, az államtól pedig, a gyerekek számától függően, 200-700 ezer forintot kaptak. Igen ám, csakhogy az építkezések megindulása után az adósok elveszítették munkahelyüket és hasonlóan jártak a kezesek is. A sokgyermekes családok megélhetési gondjaikon enyhítendő, ekkor kezdték eladogatni a frissen felhúzott falakból a téglákat, s új tulajdonoshoz vándoroltak az ablak és ajtókeretek. Így, mire a bank észlelte a hitelrészletek törlesztésének elmaradását, már az épületre előzetesen bejegyzett jelzálogjogát sem tudta érvényesíteni, hiszen a háznak csak a hűlt helyét találták. A Hevesi Városi Bíróság Kutas István vezette tanácsa ez idáig két ügyben hozott ítéletet. Az R. János és felesége ellen indult perben akik 400 ezer forint hitelt vettek fel az OTP-től és a „hitelfedezetként megjelölt zálogtárgyat elvonták a banktól" - R. Jánosnét találták vétkesnek, akit 15 ezer forint pénzbüntetéssel sújtottak, ami 100 nap elzárásra váltható át. H. L.-t és feleségét viszont „csupán" próbára bocsátotta a bíróság, hiszen ők fel tudtak ajánlani egy olyan ingatlant, amelynek értéke csaknemfedezte a hitel összegét. A bíró az MTI tudósítójának elmondta, hogy a hitel összegének behajtása már nem a büntetőjog hatáskörébe tartozik, azaz az OTP a pénzt csak polgári peres úton szerezheti vissza az adósoktól.