Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-05 / 130. szám

SZERDA, 1996. JÚN. 5. BELFÖLD 3 röviden Trianonra emlékeztek I Budapest (MTI) A trianoni békeszerződés 76. évfordulójára emlékez­ek kedden a budapesti Na­póleon Galériában. A ren­dezvényre a Magyarországi Hapóleon Társaság, a Pro Libertate Alapítvány és a Gróf Stomm Marcel Magyar Katonai Múzeum szervezé­sében került sor. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormány ­akárcsak az 1945-öt követő 40 évben - tabuként kezeli Trianont, holott haladó gon­dolkodású nyugat-európai és amerikai politikusok egyre gyakrabban vetik fel a béke­szerződés revíziójának szük­ségességét. Lányi úgy fogal­mazott, hogy 1920. június 4­e óta minden magyar kor­mánynak, legyen az balolda­lijobboldali vagy centrista - szent kötelessége a határo­kon túli magyarságért vaió kiállás. A mostani kormány­zat azonban ennek sem tesz eleget: egyetlen tisztességes magyar ember sem hisz az alapszerződésekben, mivel ezek kizárólagos célja a hat­árok megváltoztathatatlansá­gának rögzítése. Kovács G. István, az Amerikai Magyarok Orszá­gos Szövetségének elnökhe­lyettese kijelentette: a terüle­ti autonómia nem lehet meg­oldás a határon túli magya­rok számára, az etnikai hat­árok visszaállítására kell tö­rekedni. Mónus panasza • Tudósítónktól Alkotmányjogi panaszt juttatott el az Alkotmánybí­rósághoz Mónus Aron vásár­helyi író, a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővá­rosi Bíróság egy-egy Ítélete ellen. Véleménye szerint a fenti bíróságok alkotmányel­lenes jogszabály alkalmazá­sa alapján hoztak első- és másodfokú ítéletet. Mónus Áron indoklása szerint: „A megtámadott ítéletek és az említett alkotmányellenes jogszabályok lehetővé teszik, hogy Horn Gyula felelőssé tegye a magyarság minden egyes tagját, köztük engem is és azokat is akik ezután szü­lettek, 600 ezer zsidó elhur­colásáért és meggyilkolásá­ért. " Mónus Áron úgy véli, hogy az említett ítéletek és a jogszabály lehetővé teszik, hogy a bíróság kétségbe vonja a magyarság létét, ugyanakkor a zsidóságét és a cigányságét nem. Ezért kérte mind a jogszabályok mind az ítéletek alkotmányelle­nességének megállapítását és megsemmisítését. Költözik a Kossuth-szobor • Szolnok (MTI) Zárt és az eddiginél vé­dettebb helyre kerül a szol­noki főtéren elhelyezett Kos­suth-szobor, amely avatása óta kénytelen „tűrni" az elle­ne irányuló értelmetlen tá­madásokat és rongálásokat. Az önkormányzat megelé­gelte a bronzalak körüli ki­sebb-nagyobb botrányokat, és úgy döntött: a nemzetünk nagyját ábrázoló alkotás a városháza főbejárati előcsar­nokában kapjon helyet. A szobor méreteihez jobban il­lőmegoldással az alkotó, Kő pál Munkácsy-díjas szob­rászművész is egyetértett. • Kecskéstelepi tenyészkert Kalászos fajtabemutató Nagy érdeklődéssel kísért kalászos fajtabe­mutatót rendezett tegnap Szegeden, a repülőtéren a Gabonatermesztési Ku­tatóintézet, a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület és a Gabona­mag Vetőmag-előállító Kft. A búzanemesítési és -termesztési kutatások eredményeiről szóló tájé­koztatót stílszerűen a szellős hangárban tartot­ták, míg a szántóföldi és tenyészkerti bemutatóra a közeli kecskéstelepi táblákra invitálták a megjelent szakembere­ket. A bemutatott fajták között 12 őszi és egy tavaszi búza, 2 őszi és 2 tavaszi durumbúza, valamint 2 őszi árpa és egy tavaszi zab szerepelt. Azért, hogy a szakemberek tudják mihez viszonyítani a növés­ben levő kalászos gabonát, a kecskéstelepi tábla adatait is ismertették. Eszerint a 20 hektáros terület öntéstalaj, humus^Jartalma 3 százalé­kos. Kétszáz kilogramm nit­rogént, foszfort és kálium műtrágyát szórtak ki rá hek­táronként; tavaszi fejtrágya­ként pedig 50 kilogramm nit­rogént kapott a növény. Az elővetemény a mustár volt, a tábla az elmúlt 8 hónapban 317,4 milliméter csapadékot kapott. Az intézet, mint fajtatulaj­donos, elsősorban elit vető­magot állít elő és azt forgal­mazza szerződések alapján a vetőmegtermelő gazdaságok­Kalászosok és gabonás szakemberek. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak. A partnerek pedig az or­szág egész területét ellátják II. fokú vetőmaggal és persze szaktanáccsal. A GKI 1996­os ismertetőjében egyébként 19 őszi, 1 tavaszi búza, 3 őszi és 2 tavaszi durumbúza, 4 őszi és 4 tavaszi árpa, vala­mint 2 tavaszi zab fajtáról nyújt útmutatást. K. A. • Budapest (MTI) A Művelődési és Közok­tatási Minisztériumban ked­den kihirdették annak a pá­lyázatnak az eredményét, amelyet a könyvtári rendszer fejlesztési stratégiájának ki­munkálására írtak ki. A bírálóbizottság első dí­jat nem adott ki, mert egyik A szegedi Bakonyi sikeres pályázata pályamunkát sem tartotta kellően kidolgozottnak. A százezer forinttal járó máso­dik díjat Horváth Péter, az Országos Műszaki és Infor­mációs Központ és Könyvtár (OMIKK) főigazgatóhelyet­tese érdemelte ki. A harmadik helyezést ­megosztva - ketten kapták: Bakonyi Géza, a József Atti­la Tudományegyetem Könyvtára informatikai osz­tályának vezetője és Sonne­vend Péter, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Könyvtárának főigazgató­ja­• Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke 4 szavazattal „lemaradt" Györgyi Kálmán a legfőbb ügyész - továbbra is Tegnap az Ország­gyűlés plénuma 259 igen és 14 tartózkodó szavazattal, ellenvoks nélkül módosította a Büntető Törvényköny­vet. Ennek révén a jövő­ben öt évig, minősített esetekben pedig nyolc évig terjedő szabadság­vesztéssel lehet büntetni a radioaktív anyagok­kal való, a nukleáris lé­tesítmény üzemeltetésé­vel kapcsolatos és az atomenergia alkalma­zásával összefüggő visszaéléseket. Több éves - a legsúlyo­sabb esetekben 8 esztendős - szabadságvesztéssel sújt­ják a környezetszennyezést és környezetkárosítást, vala­mint a veszélyes hulladékok jogellenes elhelyezését. A jogosulatlan biztosítási tevé­kenységet két éves, a pira­misjátékok szervezését pe­dig 3 éves szabadságvesztés­sel „honorálják". A pénzmo­sást, a csempészetet, a vá­morgazdaságot, a fedezetlen bankkártya felhasználását szintén szigorúan szankcio­nálják. Az Országgyűlés 218 igen, 53 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta a társadalombiztosítás önkor­mányzati igazgatásáról szó­ló 1991. évi LXXXIV. tör­vény módosítására benyúj­tott javaslatot. Ez növeli a kormányzat beleszólási le­hetőségeit a társadalombiz­tosítási alapok költségveté­sének kezelésébe. A módosí­tás előírja, hogy a tb-önkor­mányzat közgyűlése ne­gyedévente számoljon be az Országgyűlésnek költségve­tésének időarányos teljesíté­séről és végzett munkájáról. A kormány ezután az önkor­mányzati javaslat figyelem­bevételével törvényjavasla­tot dolgoz ki a társadalom­biztosítási alapok költségve­tésére, amelyet legkésőbb a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavas­lattal együtt benyújt az Or­szággyűlésnek. Ha a két ja­vaslat között eltérés van, a kabinetnek a most elfogadott módosítás szerint kötelessé­ge megindokolnia, miért változtatott a közgyűlések javaslatán. A tb-alapok zár­számadási törvényjavaslatát a kormánynak a tárgyévet követő augusztus 31-ig kell benyújtania. Kivonult az Országgyűlés plenáris üléséről hétfőn dél­után 5 órakor a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja. A frak­ció ezzel tiltakozik részben a legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnökének megválasztási módja, rész­ben pedig Gál Zoltán házel­nök eljárása miatt. Torgyán József, a kisgazdák frakció­vezetője tájékoztatta arról a Házat: sérelmezik, hogy Göncz Árpád államfő nem kérte ki az FKGP vélemé­nyét a választandó szemé­lyekről. írásban szólították fel ezek után az Országgyű­lés elnökét, hogy kifogásuk­ról tájékoztassa a plánumot. Gál Zoltán azonban a kérés­nek a személyi szavazás előtt nem tett eleget. A kis­gazdák a Házelnök eljárását részrehajlónak és a demok­rácia szabályait megsértő­nek minősítették. Ezért, va­lamint a szerintük szabályta­lan jelölés miatt e téma tárgyalásának idejére el­hagyták az üléstermet. Solt Pál nem kapta meg a szükséges számú szavaza­tot a Legfelsőbb Bíróság el­nökévé történő megválasztá­sához kedden délután a Par­lament plenáris ülésén. A si­keres választáshoz az összes országgyűlési képviselő két­harmadának, vagyis 258 képviselőnek a támogatására lett volna szükség, Solt Pál azonban néggyel kevesebb, 254 voksot kapott. Három szavazat érvénytelen volt. A Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségének betöltésére a későbbiekben új választást tartanak. Eredményes volt a szava­zás Györgyi Kálmán eseté­ben, akit a legfőbb ügyész posztjára jelölt a köztársasá­gi elnök. Számára elegendő volt az összes országgyűlési képviselő felénél eggyel több szavazat, s ezt túltelje­sítve, 263 igennel választot­ták meg újabb hat évre. Györgyi Kálmán a Ház előtt letette az esküt. jegyzet A túlélés technikája A második világháború után Magyarországon el­őször a hatvanas évek elején foglalkozott pár­tunk és kormányunk központi bizottságának politikai bizottsága a cigánylakosság körében felmerülő prob­lémák megoldásával. Akkor hoztak egy határozatot is, amelyben egyebek mellett szót ejtettek a foglalkozta­tásról, a lakásviszonyokról és az analfabétizmusról. Pártunk és kormányunk későbbi, hetvenes-nyolcvanas évekbeli határozataiban hasonló irányelveket és fel­adatokat fogalmazott meg, mint a hatvanas évek ele­jén, melynek következtében nőttön nőtt a cigány fel­nőtt lakosság foglalkoztatottsága, és egyre-másra szá­molódtak fel a cigánytelepek az országban. A roma családokat ez idő tájt költöztették a lepusz­tult - víz, villany és gáz nélküli - putrikból fél-, illetve összkomfortos panellakásokba. A sokgyermekes ci­gánycsalád ott állt az egy plusz kettes lakás nagyszo­bájában, s nemigen értette, hová került. Egy darabig keresgették a helyüket és identitásukat az új környe­zetben, aztán felszedték a parkettát, fölcsévélték a pad­lószőnyeget és kicsomagolták a kisszobát, majd mege­tették a fürdőszobában a tyúkot, a kacsát, a malacot. Beilleszkedésük, hogy is mondjam, nem igazán sike­rült. Aztán eljött a rendszerváltozás, s a munkaképes ro­mák több mint fele rövid időn belül elveszítette állását. Legfőképpen a szabolcsi és borsodi cigányok helyzete vált kilátástalanná. L áttuk és hallottuk a televízióban, illetve rádióban: utóbbiak, hogy ne haljanak éhen, néhány hónap­pal ezelőtt burgonyaraktárt törtek fel az éj leple alatt, s közülük sokan ott helyben falták fel a sártól mocskos krumlit. A deklasszálódott romák túlélési technikákat fejlesztenek ki: krumplit lopnak, lebontják a hitelből frissen épült házukat, amelynek elemeit később jó pénzért eladják, és a többi. Ami félő, hogy hogy ezek a technikák az idő múlásával megállíthatatlanul életfor­mává ritualizálódnak. 'bl az az Óceánban! JK teljes árukészletre 1 0% árkedvezmény Szeged, Bakay N. u. 52. 326-268. Moszkvai krt. 15. 323-677/14 • Hitelsértések - romák ellen * Lebontották a „friss" házakat ## • Heves (MTI) Precedens értékű le­het az a két bírósági el­járás, amelynek során „hitelsértés" miatt ítél­tek el hevesi romákat. A vétkesek ugyanis először felépítették, majd elemenként, tég­lánként eladták azokat a házakat, amelyeket az OTP-től és az állam­tól kapott kedvezmé­nyes hitelből, illetve tá­mogatásból építettek fel. A Hevesi Rendőrka­pitányság adatai szerint ez idáig nyolc esetben indult eljárás hevesi és tiszanánai családok el­len, az OTP feljelentése alapján. Az érintett roma családok 1990-9l-ben vették fel az OTP-től a pénzt. A pénzin­tézet 400 ezer és 500 ezer forint közötti összeget utalt ki számukra, az államtól pe­dig, a gyerekek számától függően, 200-700 ezer fo­rintot kaptak. Igen ám, csakhogy az építkezések megindulása után az adósok elveszítették munkahelyüket és hasonlóan jártak a keze­sek is. A sokgyermekes csa­ládok megélhetési gondjai­kon enyhítendő, ekkor kezdték eladogatni a frissen felhúzott falakból a téglá­kat, s új tulajdonoshoz ván­doroltak az ablak és ajtóke­retek. Így, mire a bank észlelte a hitelrészletek törlesztésé­nek elmaradását, már az épületre előzetesen bejegy­zett jelzálogjogát sem tudta érvényesíteni, hiszen a ház­nak csak a hűlt helyét talál­ták. A Hevesi Városi Bíróság Kutas István vezette tanácsa ez idáig két ügyben hozott ítéletet. Az R. János és fele­sége ellen indult perben ­akik 400 ezer forint hitelt vettek fel az OTP-től és a „hitelfedezetként megjelölt zálogtárgyat elvonták a banktól" - R. Jánosnét ta­lálták vétkesnek, akit 15 ezer forint pénzbüntetéssel sújtottak, ami 100 nap elzá­rásra váltható át. H. L.-t és feleségét viszont „csupán" próbára bocsátotta a bíró­ság, hiszen ők fel tudtak ajánlani egy olyan ingat­lant, amelynek értéke csak­nemfedezte a hitel összegét. A bíró az MTI tudósítójá­nak elmondta, hogy a hitel összegének behajtása már nem a büntetőjog hatásköré­be tartozik, azaz az OTP a pénzt csak polgári peres úton szerezheti vissza az adósoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents