Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

KEDD 1996. JÚN. 4. — HAZAI TÜKÖR 7 Trianon öröksége 1920. június 4-én 16 óra 30 perckor nevezetes ese­mény történt a franciaországi Versailles-ban. Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint tordai Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a magyar békedelegáció nevében ellátta kézjegyével a trianoni békeszerződést. A mindennapi gondoktól űzve sokan nem is tartják említésre méltónak ezt az évfordulót, pedig a 90-es évek Magyarországának politikai, gazdasági és kul­turális mozgásterét ez a szerződés alapvetően befo­lyásolja. Az adatok önmagukért beszélnek: Magyarország területe (Horvátország nélkül) 282 000 négyzetkilo­méterről 93 000 négyzetkilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millió főre csökkent. Az újonnan kia­lakuló államokban jelentős számú (kb. 3 millió fő) magyar került kisebbségi helyzetbe. A szerződés kö­vetkeztében létrejövő Magyarország új gazdasági egy­séget jelentett, hiszen a nyersanyagforrások jelentős része elveszett, így az új ország a külkereskedelemre fokozott mértékben lett ráutalva. A katonai rendelke­zések korlátozták a hadsereg létszámát, a lőszer és a hadianyag mennyiségét, megtiltották a moderen harci eszközök (pl. tankok) magyarországi gyártását vagy behozatalát. A szerződés ugyanakkor rögzítette a ki­sebbségek jogait és a háborús károk megtérítése cí­mén jóvátétel fizetésére kötelezték a országot. A károk számbavétele nem állhat meg a szerződés sorainak áttekintésénél. Több százezer magyart űztek el lakóhelyükről, hogy Magyarországon évekig vago­nokban lengessék életüket. Gazdasági elzárkózás, inf­láció, kulturális és szellemi műhelyek megsemmisülé­se, szétszakított családok és rokonságok, féktelen so­viniszta propaganda kísérte az új államok létrejöttét. A trianoni Magyarország legfontosabb politikai célki­tűzése a békeszerződés revíziója lett. Noha ez a törek­vés a korabeli közvélemény egészét áthatotta, tartós eredményt csak Ausztriával szemben hozott. Az 1921. december 14. és 16. között lezajlott népszavazás Sop­ront és környék£l Mz^2rí>rszÁgnak juttatta. A trianoni szerződés megváltoztatásái Mügytrú:­szág csak azokra a nagyhatalmakra támaszkodva ér­hette el, amelyek csalódtak az I. világháború utáni rendezésben (Olaszország), illetve amelyek Magyaror­szághoz hasonlóan, de egyáltalán nem olyan mérték­ben területi veszteséget szenvedtek (Németország). Az így visszacsatolt területeket a II. világháború után nem lehetett megtartani. A párizsi béke aláírása 1947. február 10-én nemcsak egy „második Trianon" szen­tesítését jelentette, de még az elsőnél is súlyosabban büntette a magyar népet. További - kisebb - területi veszteség mellett a szerződésből kimaradt a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme. A szocialista Magyarország nem tudott mit kezdeni ezzel az örökséggel. Skizoid módon egyrészt elítélte a trianoni szerződést, mint „igazságtalan, imperialista békét", másrészt viszont semmilyen gyakorlati lépést nem tett káros hatásainak mérséklésére. Sőt, az isko­lai oktatásból - a proletár internacionalizmus nem kis dicsőségére - sikerült szinte teljesen száműzni a kisebbségi magyarság történetének és kultúrájának oktatását. Az előzmények érthetővé teszik, hogy a rendszer­változás után miért nem sikerült e téren tartós ered­ményeket elérni. 1990 és 1994 között történtek ugyan kisérlelek a határainkon kívül rekedt magyarság kép­zésének fejlesztésére, mára azonban ezek a törekvések kifulladtak. Az örökség legsúlyosabb tételeit: régiánk politikai és gazdasági széttagoltságát, a magyar kultú­ra pusztulását, a kisebbségi magyarság létszámának csökkenését, a szomszédos országok némelyikében még mindig tomboló magyargyűlöletet nem sikerült felszámolnunk. Zakar Péter Mi lesz veled. Belváros? Kifényezett üzletek, szlömös, vagyis lepusz­tult lakásállomány. Ez jellemzi a szegedi Bel­várost az építész sze­rint. Itt található az ön­kormányzati vagyon egyik legértékesebb és legkönnyebben értéke­síthető része - mondja a lakásügyért felelősséget érző városatya. Frek­ventált lakóövezet ­tudja és egyre jobban érzi a bérlő. Mi lesz en­nek a városrésznek a sorsa? Az önkormány­zat felújítva „eityvé" va­rázsolja, illetve üzleti alapon értékesíti? „Megvásárolják" az új­gazdagok? De addig is, sőt, ennek ellenére: mi lesz a bérlőkkel? E kér­désekre választ keresve szólaltatjuk meg az érintetteket. Penészes a fal. Gyakori, hogy egyetlen, összetákolt fürdőszoba két külön lakás­hoz tartozik. A konyha: szellőzetlen lyuk! Omlado­zik a vakolat. Vizes a pince. Az udvaron patkány surran. Ez is a Belváros! Az idegen­forgalmi szempontból ki­emelt szerepű városrész épületei 80 százalékának ér­téke -fizikai és erkölcsi ér­telemben - a nullához köze­lit mai állapotában. Ezen építészi kiindulópont alap­ján válik mintaértékűvé az úovnevezett I. számú belvá­rosi tömb rehabilitációja. A terv kidolgozója, Koc­zor György építész állás­pontjára is kíváncsiak vol­tunk. A szakember nem érti, hogy a budapesti Ó-utcai ház omlása óta miért ra­gaszkodnak a bérlők ahhoz, hogy egy statitikailag élet­veszélyes állapotú épület­ben, alacsony komfortfoko­zatú lakásban éljenek. A mai körülmények között a két kezüket összetéve kéne örülniük, hogy ezekért az ócskaságokért cserébe fel­újított lakásokba költözhet­nek. A bérlők, s a Belvárosért aggódok elsősorban azt ne­hezményezik, hogy lakáso­kat alakítanak át irodákká, üzletekké. Kétségtelen, gaz­dag polgárok belvárosi laká­sait - jó negyven évvel eze­lelőtt - „szociális társbérle­tekké" alakították. Akkor ezért nőtt a belvárosi laká­sok száma. Ha az épületek eredeti vagy ahhoz közeli állapotának visszaállítására törekszenek, akkor óhatatla­nul csökkenni fog a lakások száma. Belváros, hátulnézetben. (Fotó: Karnok Csaba) Ez esetben viszont érthe­tetlen, miért a lakásalapból újítanák föl ezeket az épüle­teket!? Ezt a legutóbbi köz­gyűlésen több képviselő ­így például dr. Szilvásy László (KDNP), Radics Ist­ván (MSZP) - is nehezmé­nyezte. A közgyűlés lakásü­gyi bizottságának alelnöke, Dobó János (Fidesz-MPP frakció) állítja: - A lakástörvénnyel el­lentétes, hogy nem lakáscé­lú bérleményt a lakásalap­ból újítsanak föl. De az is, hogy a korábban eladott, nem lakás célú, irodaházzá alakított belvárosi épületek ellenértékeként kapott pénz nem a lakásalapot gyarapít­ja. Vagyis a „city" sem Va­lósulhat meg, hiszen nincs törvényes forrása a belváro­si épületek rekonstrukciójá­nak. - A forrás előteremthető - cáfolta a képviselői véle­ményt a polgármesteri hiva­tal szakértője. Idén például 500 millió forint bevételre számítanak a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérleti díjából. Jelenleg ez az összeg egy kalapba kerül. Ha a képviselők úgy dönte­nek, hogy elkülönítik a nem lakáscélú helyiségek mint­egy 400 millióra rugó bérle­ti díját, adott a nem lakáso­kat magukba foglaló épüle­tek felújításának anyagi alapja! Ez a perspéktlva nem vi­gasztalja az I. számú belvá­rosi tömb, vagyis a Dugo­nics tér 2., 3., 4., illetve a Kölcsey utca 6. több mint 30 lakásában élőket. Nekik várhatóan jövő év februárig menniük kell - vált minden­ki számára egyértelművé a keddi lakógyűlésen. Egye­sek belenyugodtak a döntés­be, s a helyzetből igyekez­nek a legtöbbet kihozni. Ők, vagyis elsősorban a nagy alapterületű lakásokban élők akkora „lelépti díjat" kapnak, hogy a pénzből egy kisebb magánházat vehet­nek. A kis alapterületű laká­sok bérlői azért sem választ­hatják ezt a megoldást, mert keveslik az önkormányzat ajánlatát: a komfortos lakás négyzetméteréért 30, a fél­komfortosért 16, a komfort nélküli odúkért 12 ezer fo­rintot kaphatnának. Ezért a többség abban bízik, hogy a jelenleginél jobb minőségű lakásba költözhet. Jelenleg 40 üres lakás jöhet szóba, de a kínálatot gazdagítja a iövő év tavaszára felépülő Vitéz utcai ház Í5«A harma­dik csoportba tartozók, vagyis akik maradni szeret­nének, úgy érzik, szélma­lomharcot vívnak. A Dugonics tér 2.-ben la­kó dr. Farkas Gyula egyete­mi tanár azt kifogásolja, hogy a közgyűlés határozata - mely azt mondja ki: ebből a régi polgárházból legyen irodaház - nincs összhang­ban az eredeti tervekkel. Nem érti, miért kell szétver­ni lakásokat, hogy egy régi házban irodák lehessenek, miközben a most elkezdett Vitéz utcai épület ilyen cél­ra alkalmasabb. E megoldás szerinte egyszerűbb és ol­csóbb is lenne. A Dugonics tér 3., 4. la­kói állítják: minden illeté­keshez eljuttatták tiltakozó beadványukat, melyet vá­laszra sem méltattak a „nagyemberek". A Belváros mindig és mindenhol „ré­tegnegyed", vagyis magas az itteni lakások bérleti díja. De nem érti - többek között dr. Tóth Péter nyugalmazott ügyész -: miért nem ajánl­ják föl számukra, akár a je­lenleginél magasabb bérleti díj fejében is, a visszaköltö­zés lehetőségét. Nincs mit tenni! - legyin­tenek fáradtan-beletörődöt­ten az érintettek. Az 1. szá­mú belvárosi tömbrekonst­rukció története mások oku­lására szolgálhat. Ebből a szempontból kap jelentősé­get a tény, hogy a legutóbbi közgyűlésen két igen szava­zaton múlott a döntés: laká­sok helyett irodák lesznek Szeged egyik legrégebbi polgárházában, az egykori Vajda-házban. Ezt hivatalo­san „építészeti és funkcio­nális tisztításnak" nevezik, azaz így állítható vissza a polgárházat jellemző térsor. T,Várösrcü(!?Zé;Í léptékű" beavatkozást nem igényel, mégis kevesebb lakás lesz a Dugonics tér 3-4. épületben. A Kölcsey utca 6., az egy­kori Próféta étterem és szál­loda épületének földszintjén ma sok üzlet, emeletén laká­sok találhatók. Az épület teljes funkcionális rekonst­rukción esik át. A változás felkavarja a kedélyeket. így lehetett ez régebben is, hiszen a ta­nácsrendszerben volt olyan év, hogy 100-150 lakás fö­démcseréjét is megcsinál­ták. Most azért tűnik soknak az I. számú belvárosi tömb 35 lakása, mert a rendszer­változás óta nem jutott pénz és erő lakóházak felújítására és átalakítására. - A Belváros rekonstruk­ciója a bérlők érdekeit sérti - ismeri el a polgármesteri hivatal ügyintézője. - De a tulajdonos önkormányzat, illetve Szeged érdekét szol­gálja. Úiszásxi Ilona MacOS-sel # Munkatársunktól Egyfajta hitvita volt a szá­mítógépes körökben, hogy akkor melyik a jobb, a Ma­cintosh vagy a PC. Végül az utóbbi győzött, köszönhető­en egyrészt a távol-keleti ol­csó noname gépek dömping­jének, másrészt annak, hogy az Apple nem engedte ki ke­zéből a Macintosh operációs rendszerét. Egy éve azonban felboly­dult a piac, az Apple ugyanis bejelentette, hogy néhány ki­sebb céggel szerződést kö­tött és engedélyezi a Macin­tosh-klónok gyártását. Idén februárban a nagy PowerPC fejlesztő Motorola megvette a Macintosh felhasználási jogait. Az igazi bomba azon­ban két hete robbant: az IBM hivatalosan is megvá­sárolta az Apple-től a Ma­cintosh operációs rendszer felhasználási jogát. A meg­állapodás értelmében azon­ban az IBM nemcsak maga gyárthat klónokat, de tovább is adhatja a jogot, így egy­maga ajánlhatja a PowerPC processzort és az operációs rendszert (eddig a klóngyár­tóknak külön kellett meg­egyezniük az IBM-mel és az Apple-vei). A szerződés nemcsak a jelenlegi System 7.5-ös, ha­nem a következő Copland nevezetű, System 8-as rend­szer felhasználására is vo­natkozik. Elemzők szerint a megállapodás azért nem jött lérte eddig, mert az IBM sa­ját operációs rendszerét, az OS/2-t szerette volna eladni a PowerPC processzorok mellé, most azonban a kék óriás is reiisnicftC, hCgY a PowerPC alapú gépek vásár­lói számára a Macintosh operációs rendszere a von­zóbb. Közös képviselők • Tudósítónktól A Közös Képviselők Sze­gedi Egyesülete a cserépte­tős panelházak padlásteré­nek beépítési, illetve az épü­letek egyedi fűtési lehetősé­geiről tart fórumot. A talál­kozó résztvevői tájékozód­hatnak a társasházi épületek felújítását segítő önkor­mányzati és állami hitelekről is. A közös képviselők fóru­ma június 6-án, csütörtökön 18 órakor a Roosevelt tér 7­9. alagsori tágyalótermében lesz. Minden érdeklődőt vár­nak. Változó iskola TIT nyári egyetem • Munkatársunktól A Csongrád megyei TIT 31. alkalommal ren­dezi meg az idén a pe­dagógiai nyári egyete­met. A július 8-tól 12-ig szervezett pedagógus továbbképző kurzus té­máiról dr. Komlóssy Ákos egyetemi adjunk­tus tájékoztatott. A hagyományos szegedi nyári egyetem mindig azt tekintette alapvető feladatá­nak, hogy a neveléstudo­mány elméleti kutatásait a mindennapi gyakorlattal szembesítse, teret adjon a kutatók és a gyakorló peda­gógusok párbeszédének. Különösen fontos ez ma, amikor soha nem látott mó­don átalakul, változik az is­kola, az iskolarendszer struktúrája, az iskola belső élete és társadalmi közege, külső feltételrendszere. A kurzus is ezt a címet kapta: Változó világ - vál­tozó iskola. A nyári egye­tem az átalakulási folyamat­hoz kíván segítséget nyújta­ni. Részben az új törvények, rendeletek, közoktatásfej­lesztési elképzelések követ­keztében változik az iskolai tanítás szabályozása, ellen­őrzése, az irányítás és a gaz­dálkodás. Mindez nemcsak gyakor­lati kérdéseket vet fel; újra kell gondolni elméleti fogal­makat, mint az iskolai auto­nómia, önkormányzati és kormányzati irányítás, esélyegyenlőség, szelekció, stb. A minisztérium előadóját kérték fel összefoglalásra: Oktatás Magyarországon ­Európa felé. Előadásokat tartanak szakemberek a NAT-ról, a helyi tantervek­ről, a nemzeti alaptanterv és a szakképzés összefüggései­ről, az informatikai fejlődés és az iskola témájáról. Fel­teszik a kérdést: Milyen le­gyen az érettségi? Ki fizesse az iskolát? Szó lesz a szak­mai felügyeletről, a tehet­séggondozásról is. Az 1000 éves magyarországi iskola emlékbizottságának elnöke a hagyományőrzés és a mo­dernizáció témájáról tart előadást. Energia a térben ­diákdíjak • Tudósítónktól Országos pályázatot hir­detett a Magyar Villamos­művek Rt. és az áramszol­gáltató részvénytársaságok ­többek között a Démász Rt. - „Energia a térben" címmel általános és középiskolás diákok részére. A Démász Rt. működési területéről több mint 30 pályamunka ér­kezett. Tegnap délután Szegeden, a társaság székházában hir­dettek eredményt. A díjakat Dervarics Attila vezérigaz­gató adta át a legjobbaknak. Az első díjas kiskunhalasi és a második helyezett nagykő­rösi diák után Miklós And­rás vásárhelyi tanuló vég­zett. Különdíjjal jutalmazták a szentesi Tóth Zoltán ma­kettjét.

Next

/
Thumbnails
Contents