Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

•Í-ÜTS* l t" CM-ú i TTil I uimmmmm KEDD, 1996. JÚN. 4. HANGSÚLY 5 Üj pestis A

z élővilág tudott újat mutatni az emberi fajnak, amely az elmúlt századok kedvelt szavával élve: legyőzte a természetet. Ez a győzelem és a vele járó általános biztonságérzet a huszonötmillió európait pár évtized alatt lekaszáló középkori pestis kihunyása óta lassan érlelődött. Bár söpört még végig nagy járvány a Föld egyes részein, s például a , Jelfedezett" Amerika indián lakossága körében olyan egyszerű európai betegségek okoztak tömeges halált, mint a bárányhimlő, az emberiség történetében legtöbb áldozatot szedő pestis visszahúzódása, majd az antibiotikum, amely elpusztította bacilusát, biztonságba ringatta a nyugati embert. A milliókat pusztító nagy járványok a történelmi távolba kerültek. Az újdonságot, amelyet a megbolygatott természet produkált, vírusnak hívják. Az új élőlények legismertebb, s immár világméretű elterjedéssel fenyegető tagja az AIDS-et okozó HIV vírus, de az új betegség hódítása miatt jobban figyelő tudomány újabb és újabb Belső-Afrikából előtörő vírusokkal ismerkedik meg. A HIV vírus az elmúlt évtizedben belakta a Földet; vannak ugyan területek, amelyeken a közegészségügy elővigyázatossága és a családokra alapozott társadalom miatt kevésbé, vagy alig terjed (Magyarország szerencsére ilyen hely), de világviszonylatban kilátástalannak tűnik, hogy ellenanyag nélkül, csupán a megelőzés eszközeivel szorítsák a vírust. A vírus újdonságot jelentett a dörzsölt európai politikának és jogrendnek is. Több európai országban tört ki politikai és egészségügyi botrány a nem ellenőrzött vérkészítmények használata miatt, és több kelet-európai országban egyáltalán nem tör ki semmilyen botrány a kórházakban adott fertőzött vér miatt. Több európai ország büntető törvénykönyvébe beiktatták azt a passzust, miszerint a tudott és eltitkolt HIV-fertőzés átadása bűncselekmény. S végül, a vírus, ha nem is a HIV, hanem a kergemarha kór okozója, már addig jutott, hogy az Európai Unión belül is feszültséget képes kelteni a tagállamok között. Panek Sándor • Nem csak az AIDS pusztít Vírusveszély idején • Megújuló kórokozók Csak győzzük Joshua Lederberg Nobel-díjas biokémikus szerint a legnagyobb fenyegetést a Földet uraló emberiség számára a vírusok jelentik. A 20-350 nm nagyságrendű vírusok csak élö, fogékony sejtben szaporodnak. Miután átveszik a sejt anyagcsererendszerének irányítását, a gazdasejtet új típusú víruspartikulák gyártására kényszerítik. Éppen kétszáz éve annak, hogy Edward Jenner először alkalmazta vakcináját az egyik legpusztítóbb fertőző betegség, a himlő megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett és irányított, huszonkét évig tartó program során milliókat oltottak be, melynek következtében a világ 1977-re megszabadult a himlőtől. A civilizált országoknak sikerült csaknem vagy teljesen kiirtani a diftérját, a tetanust, a pertussit és a poliomyelitist; jelentősen megfékezni a tuberkolózist és a kanyarót. A járványos betegségek terén bekövetkezett kedvező változásokkal egyidejűleg azonban egyremásra újabb gondok merültek fel. Az utóbbi két-három évtizedben megnövekedett több más, korábban nem ismert infekciós kórkép jelentősége. Ezek legfélelmetesebb példája az AIDS. A világ legjelentősebb népegészségügyi problémái közé sorolhatók még a Hepatitis-B vírusfertőzések. Becslések szerint a Föld jelenlegi lakosságának több mint fele átvészelte a fertőzést és mintegy háromszázötven millióra tehető a krónikus fertőzöttek száma. Minden ötödik vírushordozó cirróZlsban, minden huszadik pedlg májrákban hal meg. Be"ült adatok szerint a világon körülbelül kétmillió em°er hal meg évente Hepatiti.s-B vírusfertőzésben. A krónikus fertőzés prevalenciája tág határok között mozog. A magas prevalenciájú területek közé elsősorban Ázsia és Afrika tartozik. Magyarországon a HepatitisB hordozás előfordulása alacsonynak tekinthető. A megelőzés érdekében hazánkban 1994-ben vezették be a terhes nők Hepatitis-B szűrővizsgálatát, illetve a pozitív anyák újszülöttjeinek védőoltását. Az egyes szervek, szervrendszerek fertőzéseit különböző vírusok okozzák. A légutak fertőzéses betegségei az emberi morbiditás talán legjelentősebb részét alkotják. Magyarországon 1989ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint százhatvanhét ember halt meg légúti fertőzés következtében. Háromszor annyian, mint az összes bejelentett heveny fertőző betegségben. Légúti fertőzést okozó vírusok: influenza, parainfluenza, RS, coxaekie, rinovírus, corona, adeno. Az emésztőrendszer gyakori fertőzéseit okozó vírusok: herpesz, rotavírus, calcivirus, astrovírus, Norvalk-vírus, Hepatitis vírusok. Az idegrendszert számtalan kórokozó fertőzheti. Ilyen például a polio vírus, a coxsachie és a kullancsencephalitis. A neutrop kórokozók elsősorban az idegrendszert, míg mások egyéb szervek fertőzése mellett esetenként az idegrendszert is károsíthatják. A létrejövő patológiai elváltozások nagymértékben függnek a kórokozó fajtájától, virulenciájától, behatolási módjától. A legtöbb kórokozó heveny vagy idült gyulladást kelt, míg az újabban megismert prionok degeneratív elváltozásokat. Generalizált, több szervet érintő vírusfertőzések például az AIDS, a kanyaró, a mumps és a rubeóla. Sx. C. Sx. Számos ország tudósai azért gyűltek össze a múlt héten Szegeden, hogy megosszák egymással a víruskutatással kapcsolatos tapasztalataikat. A szimpóziumot a SZOTE Mikrobiológiai Intézete szervezte „A vírusos és bakteriális betegségek kórfolyamatainak mechanizmusa és megelőzése" címmel. A tanácskozás vendége és előadója volt Stanley Plotkin, a világ legna- . gyobb oltóanyag-előállító és -kutató intézetének, a párizsi PasteurMerieux-Connaught-nak orvosi igazgatója. Pályafutása során mindvégig víruskutatással foglalkozott, kezdetben az Egyesült Államokban, 1990 óta pedig a Pasteur-MerieuxConnaught Intézetben. Felaladata az új vakcinák kifejlesztésének irányítása és klinikai kipróbálásuk felügyelete. • Ki és milyen céllal hozta létre, működteti az intézetet? - A Merieux Intézetet Pasteur egyik tanítványa hozta létre 1897-ben. Az alapító fia továbbfejlesztette a céget, végül eladták egy jelentős francia gyógyszergyárnak. Az azután megvette az amerikai-kanadai Connaught vállalatot. A PMC elsődleges feladata új oltóanyagok, biológiai termékek előállítása. A kutatásokat a kifejlesztett vakcinák eladásából fedezik. • Milyen betegségek vannak, amelyek ellen még nem tudunk, de elvileg lehetséges védekezni? - Nagyon sok olyan fertőző betegséget ismerünk, amelyek ellen a mai napig nem tudunk megfelelően védekezni, a világon évente emberek milliói halnak meg ezekben a betegségekben. Megoldandó feladat tehát van bőven. Az intézet kutatási területei között kiemelStanley Plotkin: „Emberek milliói halnak meg." (Fotó: Révész Róbert) kedő a pneumococcus, a syncytial vírusfertőzés, a tuberkolózis, az AIDS és a malária ellenszerének kifejlesztése. A pneumococcus nevű baktérium és a syncytial vírus főleg gyermekeknél fordul elő, súlyos megbetegedést, tüdőgyulladást okozhat. A tuberkolózis még mindig komoly betegségnek számít az egész világon, az AIDS főleg Ázsiában és Afrikában pusztít, de jelen van Amerikában és Európában is. Maláriajárvány pedig ma is előfordul ott, ahol a moszkítók teijesztik a kórokozót. Közel áll a kifejlesztéshez a Hepatitis A elleni oltóanyag is. • Milyen piacokon értékesítik a termékeiket? A nagyobb gyógyszergyárakat mindenki ismeri, az oltóanyag-előállítókat kevésbé. - Legnagyobb piacuk az Egyesült Államok, Európa kezdettől fogva kiemelkedően fontos, Ázsia pedig egyre jelentősebb fogyasztó. G Mi a helyzet Afrikában? - A mai napig Afrika a legproblémásabb terület, itt az immunizáció szintje jóval alacsonyabb, mint bárhol a világon. A szegénység, a szervezetlenség, a kaotikus politikai viszonyok és a tudatlanság is a fejlődés ellen hatnak. Az Egészségügyi Világszervezet feladata a megoldás kidolgozása. Nem lesz egyszerű, hiszen a fejlett országoktól sem várható, hogy az idők végezetéig saját költségvetésük terhére biztosítsák a fejlődők számára az oltóanyagot. Meg kellene győzni az afrikai országok kormányait, hogy többet fordítsanak az egészségügyre. G Az emberek sokszor a felvilágosult országokban sem tudják, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan védekezhetnek ellenük. Úgy gondolom, ebben a szenzációt kedvelő sajtónak is szerepe van. - Valóban, a médiában az olyan fertőző betegségek, mint az AIDS kapják a legnagyobb nyilvánosságot. Pedig az embereket tájékoztatni kellene arról, hogy sok, az AIDS-nél gyakoribb, de kevésbé ismert fertőzés van, amely igen súlyos megbetegedéssel jár. Kevesen tudják például, hogy egyre több baktérium válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben, így egyre kevesebb lehetőségünk van az elpusztításukra. Ha pedig nem tudjuk kezelni a betegséget, még fontosabb a fertőzés megelőzése a megfelelő védőoltással. Megfigyeltem, hogy sok szülő, aki nem látott még gyermekbénulást, úgy van vele, felesleges beoltani a gyereket egy olyan betegség ellen, amelyik már nem létezik. Nem tudják, hogy a betegség csak azért nem létezik, mert mindenki megkapja a védőoltást. Tapasztalatom szerint néha az orvosok sem elég tájékozottak, mert az egyetemen inkább azt tanulják, hogyan kell ellátni a betegeket, és jóval kevesebbet tudnak a megelőzésről. A kormányok, az oktatás és a sajtó feladata, hogy a lehető legjobban tájékoztassa ezekről a dolgokról az embereket. A fertőző betegségek többsége a gyerekeket veszélyezteti, ugyanakkor az AIDS inkább a fiatal felnőttek körében terjed, a tuberkolózis pedig az idősebb korosztály betegsége. Vagyis a vírusok egész életünk során veszélyt jelentenek. Ksczer Gabriella Tények • Munkatársunktól Himlő Edward Jenner 1796-ban rájött, hogy a fejőasszonyok és az istállógondozók nem kapják meg az emberi himlőt, ha korábban az enyhe tehénhimlővel fertőződtek. Jenner egy fejőasszony karjáról átoltotta a tehénhimlő váladékát egy fiúra, akit utóbb emberi himlőnyirokkal fertőzött, a fiú azonban immúnis maradt. 1798-ban közölte felfedezését a Royal Societyval, a társulat azonban nem merte közreadni az alig bizonyított hipotézist, mire Jenner a saját költségén kinyomtatta. A hírnév azonnal szárnyra kapta, a vakcinálás megkezdte diadalútját... Veszélyek A legveszélyesebb vírusfertőzések Magyarországon: influenza, Hepatitis-B, rubeóla, AIDS, veszettség. Ezek közül AIDS- és Hepatitis-B vírusfertőzésben halnak meg leginkább az emberek. A veszettség vírusában is meg lehet halni, ha az illető nem kap védőoltást. Rubeóla Támad a rubeóla a megyében - tudtuk meg az ÁNTSZ Csongrád megyei Intézetétől. A rubeolafertőzés 1991 óta folyamatosan csökkent. 1991-ben 60, 1992-ben 18, 1993-ban 13, 1994-ben 7, 1995-ben pedig 5 rubeóla megbetegedést jelentettek. 1996. első negyedévében már 70 rubeolafertőzéses megbetegedést regisztráltak a megyében. Helyzet Az enterális úton terjedő fertőző betegségek közül kiugróan magas volt az elmúlt időszakban az országban a salmonellosisok száma. Április 29 - május 5. között 800 megbetegedés került a nyilvántartásba. A bejelentések mintegy fele Tolna megyéből származott. A legtöbb vírushepatitist Hajdú-Bihar megyében regisztrálták. Fél-e Ön a vírusoktól? Nagy Ferencné (gyeden lévő eladó): - Az olyan vírusoktól, mint például az influenza, nem félünk, szerencsére a gyerekek sem szoktak betegek lenni. Évente csak egyszer viszem őket orvoshoz, a kisebb betegségeket házilag kúráljuk. Persze, ha hallom, hogy járvány van, nem viszem őket tömegbe, vitaminokat adok nekik. Jobb a fertőzést elkerülni, hiszen komoly szövődményei lehetnek. Az AIDS-től viszont nagyon félek, mert abból nem lehet kigyógyulni. Vért nem is engednék adni egyetlen családtagomnak sem, nehogy véletlenül fertőzött vért kapjunk. Rejtó'né Pálvölgyi Ágota (kozmetikus): - Nem félek a vírusoktól, különösebben nem védekezem ellenük, de azért, ha lehet elkerülöm a fertőzést. Influenzajárvány idején sok mézet eszem, zöld teát iszom. Véleményem szerint az AlDS-megbetegedést is el lehet kerülni, ha az ember normális életet él, megválogatja a partnereit, nem drogozik. Kozmetikus vagyok, és nagyon jól emlékszem, hogy eleinte, amikor az AIDS megjelent Európában, komoly védőintézkedések voltak; nekünk például gumikesztyűt kellett használnunk. Mára ez is sokat enyhült. Végh Mária (főiskolai hallgató): - Arról a szóról, hogy „vírus", a HIV jut az eszembe. Úgy gondolom, jórészt rajtunk múlik, megfertőződünk, vagy sem. Nagyon fontos a felvilágosítás, szerintem nálunk ezt jól csinálják, már a gyerekeket is tájékoztatják arról, hogyan lehet elkerülni a bajt. Magyarországon az óvatosságra különösen nagy szükség van, a nagy átmenőforgalom miatt. Akárhogy vigyáz az ember, nem lehet tudni, a partner is betartja-e az elővigyázatosság szabályait. Ezért kell, hogy mindenki tisztában legyen tetteinek a következményeivel. Kardos István (repülőgépszerelő): - Erről a kérdésről a Vírus című amerikai film jut az eszembe. Úgy gondolom, a filmnek, a nagy, világot fenyegető járványnak van realitása. Lehet, hogy ez az utolsó védelmi vonala a Földnek, a járványok a túlzott civilizálódás megfékezésére törnek ki. Nagy valószínűsége van annak, hogy például az Ebola - a filmben Motaba - Európába, Amerikába is bekerüljön, hiszen ma egyik kontinensről a másikra j)ár óra alatt el lehet jutni. En inkább az efféle vírusoktól félek, amelyeket könnyen meg lehet kapni, és nem az AIDS-től. Felföldi László (egyetemi hallgató): - Az olyan vírusoktól, amelyekből ki lehet gyógyulni, például az influenzától, nem félek, inkább azoktól, amelyeknek még nincs meg az ellenszere. Sok hír felröppent már arról, hogy küszöbön a HIV ellenszere, de úgy tűnik, mindig csak a sajtó fújja fel a dolgot. Hogy valójában hol tartanak a kutatások, nemigen lehet tudni. Úgy gondolom, az AIDSfertőzést ki lehet kerülni, legalábbis nem szabad arra gondolni mindig, mi van, ha mégis megkapja az ember. Nem lehet állandó félelemben élni. (Fotó: Somogyi Károlyné) m