Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-28 / 150. szám

6 HANGSÚLY Utón, útfélen • Munkatársunktól Közlekedni szükséges. Nemcsak azért, mert jókedvünkben szeretünk lófrálni a város útjain, hanem mert manapság a személykocsik, a teherautók szállítják a polgárok és az áru nagy részét a települések között és a településeken egyik helyről a másikra. Igaz, nagyon sokunknak csak a kerékpárra telik vagy buszjegyre, de hát így is jelen vagyunk az utakon. Márpedig az veszélyes üzem, hiszen annyian halnak meg balesetben az országban, hogy abból kitelne egy-egy kisebb város lakossága is. Kísérletképpen legalább a hétvégékre kitiltották a magyar utakról a kamionokat, hiszen szombaton és vasárnap ülnek kocsiba azok, akiket a szakzsargon is hétvégi vezetőknek'hív, s akik akkor „mindent bele": indulnak neki útjuknak... Csongrádon Bokrossal együtt mindössze 20 ezer lakosa van Csongrádnak, ám a lélekszámához képest aránytalanul nagyok a gondjai a közlekedés terén. A Tisza-parti kisvárosban télen-nyáron a járdán hajt kerékpárján idősebb, s fiatalabb egyaránt. Aztán, amikor beindul a strandszezon, csaknem duplájára nő a lakosok száma, és motorosok, autósok rodeóznak éjjel-nappal fel s alá a Fő utcán. Vásárhelyen A városon átvezető két főútvonal, a 45-ös és a 47-es forgalma jelentős zajszintet, kipufogó- és porterhelést jelent a környezetre. A város kerékpárútjai némileg tehermentesttik ezeket az utakat, igaz, néhol a nyomsávjuk elgondolkoztató módon váltakozik a gyalogosforgalommal. A leginkább a mellékútvonalak kereszteződései a veszélyesek, a dúsra nőtt növényzet miatt. Szentesen Szentesnek közlekedési szempontból több neuralgikus pontja is van. Nem megoldott a Petőfi utcán az iskolákból érkező diákok átkelése, hiszen évek óta nem sikerült elérni a zebra felfestését. Egyes kereszteződéseknél is sok gond merül fel a Kossuth utca teljes hosszában. Aktuális probléma a Kossuth-Klauzál utca kereszteződésben kihelyezendő közlekedési lámpa kérdése is. Mnkön A város egyik forgalmas, és a közlekedés szempontjából veszélyes pontja a 43-as út és a Kálvin utca kereszteződése. A másik legforgalmasabb, tgy legveszélyesebb pont a Rákosról érkező főút és a Vásárhelyi utca kereszteződése, ahol a táblára nem figyelő külföldi autósok úgy érzik, a túloldalon „tovább folytatódik" a főút, tgy lassítás nélkül tovább hajtva okoznak súlyos baleseteket. Közlekedés, vagy neurózis? És mégis mozognak az autók! (Fotó: Enyedi Zoltán) A szegedi közlekedés állapotáról már annyit írtunk, hogy a téma akár lerágott csontnak is tekinthető. Túlzsúfolt Belváros, ránkzúduló átmenő forgalom, hídlezárás, dugók - a bajokat mindenki ismeri. Készül egy terv, amely a régi híd megnyitása utáni helyzetet szabályozza majd. A legjobb megoldás kidolgozásához azonban először a szegedi közlekedés hibaleltárát kell elkészíteni. A belvárosi híd fölújítása már nem tart sokáig - föl kell tehát készülni a megnyitást követő időkre. A városi főépítész, valamint a közgyűlés tanácsadó testületeként működő városrendezési bizottság ezért megbízta a Közlekedéstudományi Egyesület közúti szakcsoportját, hogy dolgozzák ki a Belváros közlekedési rendjének lehetséges változatait - azaz: találjanak ki valamit, ami lehetőleg jobb, mint a hídlezárás előtti állapot. Tizenöt szakember dolgozik a feladaton, s a munkára nem kaptak sok időt: július 10-re le kell tenniük a kész terveket az önkormányzat asztalára. Dr. Rigó Mihályt, a munkacsoport vezetőjét, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei társelnökét arra kértük, vegye sorra Szeged közlekedésének neurotikus pontjait. Masnira kötött utcák A polgármesteri hivataltól kapott megbízás a Tisza Lajos körút és a Tisza-folyó által bezárt terület közlekedési gondjaira kér megoldást. Kezdjük tehát a sort a Belvárossal. A bajok közismertek: a jelenlegi közlekedési rend a szakember, de még az „átlag közlekedő" szemében is olyan, mintha masnira kötötték .volna az útvonalakat. Két pont között nem az egyenes a „legrövidebb", hanem a tekervényes, így aztán igazi labirintusba kerül a közlekedő, aki úgy érezheti magát, mintha „ki akarnák szekírozni" a Belvárosból. Hiába bizonyosodott be, hogy az északi hídon a Nagykörúton át egészen a Bakay Nándor utca „magasságáig" ugyanolyan hamar (vagy még gyorsabban) el lehet jutni, mintha a Belvárosi útvesztőt választaná a gépjárművezető - sokan inkább vállalják a megpróbáltatásokat. Lassítás, megállás, indítás - ebből áll a közlekedés. Közben pedig pöfögnek a motorok, nyeljük a szénmonoxidot (persze nem mindet, mert akkor nem melegedne a légkör). Közben pedig folyamatosan növekszik a gépkocsik száma. A zsúfoltság a Nagykörúton sem kisebb. Itt zúdul át a tranzitforgalom, mivel még mindig hiányzik a várost megkerülő úthálózat. Nyugati és északi irányban is meg kellene építeni az elkerülő utakat - a nyugati út terve már kész, de a megvalósításról még korai álmodozni. Rosszabb, mint az autópálya Dr. Rigó Mihály meglepő adatokkal szolgált: a szegedi Nagykörúton 25 ezer jármű is megfordul naponta - ezzel szemben egy magyar autópálya átlagos napi forgalma 15-18 ezer gépjármű. Az összehasonlításon érdemes egy kicsit eltűnődni akkor, amikor a Nagykörúton már csak kiabálva lehet beszélgetni, amikor az útmenti épületek falai remegnek, s hullik a vakolat, a Kossuth Lajos sugárúton pedig még éjjel is csak óvatosan szabad kinyitni az ablakokat. Kié a Belváros? A régi híd lezárása előtti mérések bebizonyították, hogy a híd forgalmának nagy része a Belvároson átmenő személyautókból állt. A hídról jobbra kanyarodók 40 százaléka, a balra kanyarodok 60-70 százaléka nem a Belvárosba ment, hanem távolabbi úticél felé tartott. Ezen felül r a lezárás előtt a kétsávos belvárosi hídon nagyobb forgalmat számláltak, mint a négysávos felsővárosi hídon. A régi híd följújítása hamarosan befejeződik, s dönteni kell arról, hogyan szabályozzák az itt átkelő forgalmat. A szakemberek szerint fönnáll a forgalom visszarendeződésének veszélye, hiszen a belvárosi híd biztosltja a legrövidebb összeköttetést a makói főűt és a Kossuth Lajos sugárút között. Egyértelműnek látszik, hogy a hídon a megnyitás után is át kell engedni a megkülönböztető jelzést használó, valamint a tömegközlekedési járműveket, a teherautókat (bizonyos súlyhatárig), aztán a taxikat, kerékpárosokat és gyalogosokat. Megoldást pedig muszáj találni; olyat, amelyik a lehető legjobb - vagy a legkevésbé rossz... Ny. P. Elégedett a „mozgástérrel"? Brinczlik Péter (nyugalmazott húsipari dolgozó): - Mindenki panaszkodik a belváros közlekedésére. Nekem szerencsére nem sok bajom van vele, mert nincs autóm, csak biciklim. Véleményem szerint egyébként a közlekedéstói szennyezett levegőjű utak mellé nem szabadna óvodákat tenni. Huszár Dávidné (vállalkozó): - Szatymazi vagyok, s a szegedi közlekedésre jellemző, hogy hamarabb beérek Szegedre, mint a Mars térről a Boldogasszony sugárútra. Arról már nem is beszélve, hogy a tömegközlekedésben gyerekkocsival kell résztvennem, ami külön kálvária. Pápai Sarolta (egyetemi hallgató): - A régi híd lezárásával nagyon megnőtt a forgalom az új hídnál, délután négy óra fele pedig állandóan nagy a zsúfoltság. Nagy probléma nem lett volna mindezek ellenére itt sem, ám amikor rossz volt a jelzőlámpa, akkor teljesen bedugult a híd. Dr. Bonifert Domonkos (a JGYTF-n matematikus): - Átmeneti állapotok jellemzik a közlekedést, ezt türelemmel kell viselni. Ám furcsának tartom az utóbbi idők vehemens rendőri ellenőrzéseit az új hídon. Egyetértek a rendfenntartásra való törekvéssel, de nagyobb körültekintéssel kellene akciózni. Gyalogolni jó! A helyi közlekedést érintő, önkormányzati döntések előkészítésébe a szakmát is bevonják. A városi főépítész e tanácsadó testülete márciusban alakult. A testület tagjai: Nemes László és Vincze Tibor (Szegedi Közlekedési Kht.), Szeri István és Heintz Ferenc (Tisza Volán Rt.), Ballá Zoltán és dr. Hencz Péterné (Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet), dr. Rigó Mihály (Szegedi Közúti Igazgatóság), Katona János (MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatóság), továbbá két önkormányzati képviselő: Juhász Antal (Munkáspárt), a városfejlesztési és tulajdonosi bizottság elnöke és Timár László (Fidesz-MPP), az önkormányzati bizottság alelnöke. A városi főépítész tanácsadó testülete véleményt mondott a logisztikai központ előtanulmányáról, az Indóház, illetve a Szent István tér részletes rendezési tervéről. A szegedi közlekedés „minősítésére" a testület egyik tagját, Juhász Antalt kértük. - Szeged szerkezete, adottságai kiválóak, a városi közlekedés mégis úgy rossz, ahogy van! - jelentette ki az önkormányzati képviselő, aki „civilben" közlekedési szakember. - Nem állandó tiltásokkal kellene „szabályozni" a forgalmat, „védeni" a Belvárost! Inkább világossá, áttekinthetővé kéne tenni a város közlekedését mondta. - A régi híd felújítása után változni fog a Belvárosban jelenleg tapasztalható, kaotikus helyzet. Mégis: a Belváros forgalmi rendjét a lakosság igényeihez és Szeged új, általános rendezési tervéhez kell igazítani. - A szakmában két nézet áll szemben egymással folytatta mondandóját a politikus. - Az egyik szerint a teherkocsik kivételével be kell engedni a forgalmat a Belvárosba. Ezzel szerintem állandósítanánk a jelenlegi, kifejezetten rpssznak minősíthető közlekedési helyzetet. A másik nézet lényege: a gyalogos Belváros. Amikor is a régi hídon csak a gyalogosok és a taxik járhatnának, s a város centrumába csakis az itt lakók kapnának behajtási engedélyt. Ebben az esetben a Tisza Lajos körút két végén, a rakparton zajló kétirányú forgalom kímélné a Belvárost. Ha kilépne a Tisza a medréből, akkor - ideiglenesen - az Oskola és a Dózsa György utca vezetné le ezt a gépkocsitömeget. Egyébként pedig megváltoztatná a Belváros hangulatát, ha ez a két utca díszburkolatot, s a mediterrán jellegű sétálóutca rangot kapna. E két, ellentétes álláspont a szegedi polgárokat is megosztja. Ú. I. Kérdőív A Belváros közlekedési gondjaira négyféle megoldást kínál az a kérdőív, amelyet dr. Rigó Mihály épitömérnök állított össze. A cél az, hogy minél több szegedi polgár nyilatkozzék arról, milyen belvárosi közlekedési rendet szeretne - igényeiket így figyelembe vehetnék a régi híd megnyitása utáni helyzetet szabályozó terv elkészítésekor. A kiválasztott megoldást a Közlekedéstudományi Egyesület cimére kell postázni. Dr. Rigó Mihály, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei társelnöke azon a véleményen van, hogy a város egész lakosságát érintő terveket nem elkészültük után, hanem még idejében, a tervek kidolgozása előtt kell megvitatni az érintettekkel vagyis mindenkivel, aki véleményt szeretne mondani az ügyben. Nyugaton a tervelőkészítés időszaka többszöröse a kivitelezésnek - éppen azért, mert ott terepasztalokkal, videófilmes modellezéssel mutatják be, mit és hogyan szeretnének csinálni. A mérnök úr ezért összeállított egy kérdéssort, amely a Belváros közelekedési gondjainak lehetéges megoldásairól szól. A kérdőívet eddig önkormányzati képviselőkhöz, valamint különféle intézményekhez juttatta el. Kívánatos lenne, ha a szegedi polgárok minél nagyobb számban nyilvánítanának véleményt, ezért - rövidített változatban - mi is közöljük a sorszámokkal ellátott megoldás-variációkat. Olvasóinknak nincs más dolguk, mint kiválasztani a legjobbnak tűnő javaslatot, a sorszámot ráírni egy postai levelezőlapra, s a lapot föladni a Közlekedéstudományi Egyesület címére (6701 Szeged, Pf. 175.). Elöljárójában annyit, hogy minden megoldásnak ára van, s lehetetlen olyan , közlekedési rendet kidolgozni, amely minden érintettnek teszenék. A sorszámzott javaslatok pedig a követke- ' zők: 1.: maradjon minden úgy, ahogyan a híd lezárása előtt volt. 2.: minthogy autózni so- I kak számára létszükséglet, a | régi hídon (és a Belvároson), ' átengedik a személyautófor- I galmat, vállalva az esetleges I dugókat. A javasolt útvonalak: „A": a híd és a Boldog- i asszony sgt. között (az Os- 1 kola u. és a Dóm tér keleti oldala); „B": a htd és a Kál- I vária sgt. között (Oskola u., ! Somogyi u.); „C": a híd és az Attila u. között (Híd u., Széchenyi tér déli oldala, Nagy Jenő u.); „D": a híd és a Kossuth Lajos sgt. között (Stefánia, Vörösmarty u., Széchenyi tér északi oldala); i „E": a híd és a József Attila sgt. között (Stefánia, Dózsa I György u.). Akik erre a ( megoldásra szavaznak, a javasolt útvonalak betűjeleit is I írják föl! 3.: a nap meghatározott i szakában (pl. 9 és 18 óra között) nem mehetne át a hídon személyautó. Ez a megoldás ' az újszegedi tömegközlekedési hálózat fejlesztését kívánná. 4.: a Belvároson átmenő személykocsikat egész napra kitiltanák a Kiskörúton belü- [ li területről. A legfejlettebb 1 országokat csoportosító OECD is ezt a megoldást | ajánlja tagállamainak. És van még egy ötödik lehetőség is: az, amit maga a j városlakó javasol - ha van a ! fentieknél jobb ötlete. A teljes kérdőív a Szegedi Közúti I Igazgatóság portáján (Sze- ' ged, Juhász Gyula u. 9.) átvehető. Ny. P.