Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

IpM Fiat Paliók • Varsó (MTI) A Fiat Autó Poland veze­tője cáfolta az egy nappal korábbi értesülést, mely sze­rint már idén megkezdődik Bielsko-Bialában a cég Palio nevű új modelljének gyártá­sú. Giovanni Prati kijelentet­te, hogy a világautónak szánt alsó középkategóriájú jármű első példányai csak jövőre hagyják majd el a lengyelor­szági gyárat. A szériagyár­tásra való felkészülés azon­ban már jelenleg is tart ­mondta a Fiat Autó Poland vezetője. Boeing­termelés • Seattle (MTI) Termelése további bővíté­sét határozta el a világ leg­nagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boieng cég, az idén immár másodszor. Az AP jelentése szerint jelenleg havonta átlagosan 18 és fél új repülőgép készül a cégnél, ám egy év múlva várhatóan 29, 1998 elejére pedig már 34 darab. A „sláger" egyébként a 737-es, amelyből jó másfél év múlva havonta 17 készül, azaz az össztermelés fele a jelenlegi havi 7 darab he­lyett. Ezidáig a 737-esek nyolc különböző altípusaira 3300 megrendelést kapott a cég, s 2800-at gyártott belő­lük. Az idén eddig 199 repü­lőt rendeltek a Boeingtől több, mint 16 milliárd dollár értékben. Skoda kontra Daewoo • Pozsony (MTI) A Skodák májusban is megtartották első helyüket a szlovák autóvásárlási nép­szerűségi listán - jelentette a Slovakia hírügynökség. A múlt hónapban Szlovákiában 1610 Skoda gépkocsira akadt vevő és 137 Daewoo­ra. Az év eleje óta 6369 Sko­da kelt el (az összes eladás­nak csaknem a 30 százalé­ka), Daewooból 4087 (a pia­ci rész 19 százalék). Harma­dik a német Volkswagen 2047 eladott autóval, 9,5 százalékos piaci résszel Agrárhitel • Budapest (MTI) Kedvező évet zárt a múlt esztendőben az Agrárvállal­kozási Hitelgarancia Alapít­vány, amely több mint 400 millió forintos adózott ered­ményt ért el. Ez az előző év­hez képest 20 százalékos nö­vekedést jelent. Az alapít­vány vagyona a múlt-év vé­gén elérte az 5,7 milliárd fo­rintot. Ebből a ténylegesen ga­rantált hitelösszeg mintegy 3,384 milliárd forint volt, ami 67,7 százalékos kvótaki­használást jelent. Az alapít­vány a múlt évben 371 eset­ben vállalt mezőgazdasági kis- és középvállalkozások számára hitelgaranciát. MKB-kötvény • Budapest (MTI) Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. maximum 45 milliárd forint összérté.kben különböző sorozatú bemuta­tóra szóló kötvényeket bo­csát ki június 28-ától. Az MKB-kötvény elnevezésű értékpapírok futamideje és kamatozása eltérő. A jegyzési időszak folya­matos, 1997. december 31­ével zárul. Tizenkét óra -grét táborra szakadtak a kenyérkeresők. Az egyik /V. fél, noha kenyérkereső a státusa a családban, mégsem tud eleget tenni az elvárásoknak. Jó ideje munkanélküli, nem kap végzettségének megfelelő ál­lást, s nincs egy épkézláb ötlete sem, mi egyébhez kezdhetne. A másik tábor képviselője viszont napi ti­zenkét órát, olykor még ennél is többet dolgozik. Ez utóbbi csoportosulás életmódja, a velejáró napi hajsza, a stressz ihletett meg, amikor a számítógép elé ültem. Látom, amint cégeknél dolgozó emberek reggel bemennek a munkahelyükre, s legközelebb akkor jön­nek ki onnan, amikor már bekapcsolták az utcai vilá­gítást. Szeretnének megfelelni a főnöknek, a tulajdo­nosnak, nem szívesen mondanak nemet felkérésekre, pluszmunkákra, hétvégi ügyeletekre. Úgy gondolnánk, szabadabban rendelkezik az ide­jével az, aki a maga ura, vagyis mai szóhasználattal élve vállalkozó. Hisz ő bármikor nemet mondhat egy megbízatásra, azzal az indokkal, hogy elég volt, nem fér bele az idejébe, nem bírja tovább, esetleg még a pénzre sincs igazán szüksége. Valamilyen oknál fogva mégsem teszi. M ivel az utóbbi hetekben egymásnak adták nálunk a kilincset a mesteremberek, láthattam, meddig tart a munkaidejük. Reggel hétkor már kezdtek, s akadt, aki este fél tízig maradt. A mobil telefon végig a kezük ügyében volt, amelynek segítségével újabb munkák időpontjait egyeztették, anyagot rendeltek, az embereiket irányították. Majd időnként csapot-papot otthagyva autóba ültek és száguldoztak a városban: helyszíni szemléket tartottak, tárgyaltak, vásároltak, számlák után futkostak, követeléseiket hajtották be. Családról, kikapcsolódásról, nyaralásról mindeközben szó sem esett. Aki késő estig maradt, azért tette, hogy befejezze a munkát, hisz másnap már a következő ügyfél várta. Nemet ezek szerint a mai világban egy megrendelőnek sem lehet mondani. • Ha nincs középréteg: Hatalom szüli... - A rendszerváltással kialakult tulajdonviszo­nyok egy olyan társa­dalmi elitet hoztak létre, mely gazdasági helyze­te, információs monopó­liuma és önreprodukciós képességei révén saját hatalmának megőrzése és növelése érdekében képes befolyásolni a de­mokratikus intézmény­rendszer működését ­hangzott el a magyarok világtalálkozójának gazdasági szekcióülé­sén. Tellér Gyula közgazdász előadásában azt fejtette ki, hogyan függ össze az új tu­lajdonszerkezet és a jelenle­gi társadalmi modell. Mint mondta, két olyan csoport jött létre, melynek érdeke a hatalom befolyásolása. Az egyik a nagytulajdonosi ré­teg, mely gazdasági pozíciói mellé a politikai döntéshoza­talba is beleszólást kér; a másik a társadalom alsó ré­tege, amely a javak és a sze­repek újraelosztását akarja. Az első csoport pénzzel, a második tömegerővel pró­bálja érdekei szerint befolyá­solni a demokratikus intéz­ményrendszer működését. E törekvéseket csak a középré­teg lenne képes ellensúlyoz­ni, és biztosítani a demokra­tikus működést - ha lenne valódi középréteg. A rend­szerváltás viszont éppen a középréteg megerősödése el­len hatott. A demokratikus rendsze­rekre jellemző hárompólusú tagozódással szemben ná­lunk kétpólusú társadalmi modell alakult ki: felül egy szűk, a társadalom 5-10 szá­zalékát kitevő, ám igen nagy befolyású nagytulajdonosi réteg jött létre, alul pedig egy igen nagy, felemelke­désre esélytelen, tulajdon nélküli vagy kistulajdonosi csoport. A társadalom ki­lencven százaléka lefele mo­zog, tgy - változatlan felté­telek mellett - nincs mód a középréteg kialakulására. A kétpólusú társadalom gyöke­rei a rendszerváltás előtti időkben, a megvalósult szo­cializmusban keresendők, amely a munkavállalók szé­les tömegét és a rajtuk ural­kodó szűk politikai elitet megteremtette. Közvetlenül a rendszerváltás előtt, a rész­tulajdon, a magánszféra csí­ráinak létrejöttével kezdett kialakulni egy középső ré­teg, de a rendszer- és tulaj­donváltás e csoport néhány tagját a nagytulajdonosok közé emelte, többségüket vi­szont munkavállalókká vagy kistulajdonosokká degradál­ta. A kétpólusú társadalmak jellemzője, hogy újraterme­lik és megerősítik a kialakult hatalmi viszonyokat. A nagytulajdonosi réteg ugyanis a nyilvánossághoz és a hatalomgyakorlás esz­közeihez hozzáférve jobban érvényesíti egyéni és cso­portérdekeit. A gazdasági tulajdon bir­toklása révén a munkahelye­ken is ők uralkodnak, saját kultúrájukat képesek teijesz­teni, jobb életszínvonaluk révén mind biológiailag, mind szellemileg magasabb szinten reprodukálják önma­gukat. Mindez a következő ge­nerációnál már halmozott előnyöket jelent. Ezzel szemben a társadalom nagy része meg van fosztva az ér­dekérvényesítés eszközeitől és a nyilvánosságtól, rosz­szabb esélyei és alacsonyabb életszínvonala miatt alacso­nyabb szinten reprodukálja önmagát, mely a következő generációnál halmozott hát­rányt jelent. A társadalmi és gazdasági olló szétnyílását olyan társadalmi szerveze­tek, mint az érdekegyeztető tanács vagy a szakszerveze­tek volnának hivatva meg­akadályozni, ám működésük ehhez nem kellően haté­kony. Gazdasági hatalmából ki­folyólag így egy szűk társa­dalmi csoport kezében úgy halmozódik fel tulajdon, tő­ke, tudás és információ, hogy alapvetően képes befo­lyásolni a demokratikus in­tézményrendszer működését. K. G. • Kézművesek mestervizsgái Csomagot kínál a kamara Tavaly június 30-ával lezárult az országban a régi típusú mestervizs­gáztatás korszaka. Ez a fajta megmérettetés a kamarai törvény előírá­sainak megfelelően az­óta kizárólag a területi kamarák hatáskörébe tartozik. Mivel ennek feltételeit meg kellett te­remteni, hosszú idát, csaknem egy teljes esz­tendőt vett igénybe a rendszer egységesítése, a feltételek rögzítése. De végre elkészült, s a Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara május vége óta készen is áll a mesteremberek tudásá­nak felmérésére. . Mi tette indokolttá a mestervizsgát? - kérdez­tük Moldován Juditot, a Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara oktatási főmunkatársát. - Mindhárom kamarának az a véleménye, hogy a szín­vonalas szolgáltatások alapja a mestervizsgáztatás. A Ma­gyar Kézműves Kamara el­nöksége meg is határozta azoknak a szakmáknak a kö­rét, amelyekben nélkülözhe­tetlen a megmérettetés. A 34 kijelölt szakma közül eddig 21-nek határozták meg a szakmai szintjét, vagyis az elvárásokat, továbbá az aján­lott kérdéseket, feladatokat. A 21 szakmából az első 10­re máris lehet szakmai felké­szítő tanfolyamokat szervez­ni. A maradék 11-nek jelen­leg még tart a társadalmi vi­tája, kétnapos tanácskozások keretében. • Csongrád megyében is ugyanazokra a tanfolya­mokra lehet jelentkezni, mint bárhol másutt az or­szágban? - A megyében a 24-ből csak 15 szakmában mester­vizsgáztatunk - egyelőre. Az első hét szakmára - autósze­relő, karosszérialakatos, pék, asztalos, gázvezeték- és ké­szülékszerelő, vízvezeték- és központifűtés szerelő, hentes és mészáros - szervezzük a felkészítő tanfolyamokat. További háromban csak ősz­szel kerül sor tanfolyamra, mivel valamennyinek - a szobafestő-mázoló, tapétázó, a kőműves, és a villanyszere­lő szakmákról van szó - a nyár a szezonja. Öt szakmára pedig azért nem lehet jelent­kezni, mert még nem hatá­rozták meg véglegesen szak­mai szintjük alapelveit. ' Moldován Judit: „Mentességet lehet kérni." (Fotó: Karnok Csaba) G Gondolom, nem mind­egy, hol kapnak felkészí­tést a jövő mesterembe­rei. Ez indokolta, hogy 7 szakmában két hónappal ez­előtt belső pályázatot hirdet­tünk meg olyan oktatási in­tézmények, szakmai szerve­zetek számára, amelyek a szakmai elméletet és a szak­mai gyakorlatot magas szín­vonalon képesek továbbadni. A beérkezett pályázatok kö­zül a szakmai mestervizsga bizottságok javaslatatai alap­ján a Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara elnöksége ki­választotta, hol tartható fel­készítő tanfolyam. A kamara oktatással és információáta­dással foglalkozó közhasznú társasága a napokban köti meg velük a szerződést és a 7 szakmában már május vé­gétől folyamatosan fogadjuk a jelentkezéseket. • Mikor jelentkezhet va­laki mestervizsgára? - Amint egy-egy felkészí­tő tanfolyam a vége felé kö­zeledik, a kamara előkészíti a vizsgát. Előre nem lehet tudni, hányan lesznek a vizs­gázók, hiszen sokan csak er­re jelentkeznek (az előkészí­tő kurzus nem kötelező). A vizsga ára - amely a bizott­ság díjazását és az anyagok, eszközök árát egyaránt tar­talmazza - minden szakmá­ban és az egész országban egységesen 30 ezer 500 fo­rint. Négy tantárgyban zajlik a megmérettetés: szakmai el­mélet, szakmai gyakorlat, pedagógiai ismeretek és vál­lalkozási ismeretek. Az utóbbi kettőből külön szer­vezünk felkészítő tanfolya­mokat, mivel sokan - akik például műszaki tanárból let­tek vállalkozók - kaphatnak mentesítést. Ezekben az ese­tekben 30 fős tanfolyamok is indíthatók. • Mit kell tudnia annak, aki mestervizsgára sze­retne jelentkezni? - Először is meg kell vá­sárolnia a 3360 forintba ke­rülő, az illető szakmára vo­natkozó mestervizsga egy­ségcsomagot. Ebben megta­lálhatja a szakmai szint elvá­rásait, különböző nyomtat­ványokat (jelentkezési lap, nyilvántartó ív), valamint két jegyzetet, pedagógiai és vállalkozási ismeretek cím­mel. Miután megvásárolta, otthon ráér eldönteni, szük­séges-e jelentkeznie felké­szítő tanfolyamra. A jelent­kezés feltételei: a szakmun­kásbizonyítvány hitelesttett másolata, valamint a szak­mában eltöltött szükséges gyakorlati évek igazolása. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy nélkülözhetetlen a felkészítő tanfolyam, be kell fizetnie az árát. Ez álta­lában 80-90 ezer forint szak­mánként, de tudni illik, hogy 240-260 órás tanfolyamok­ról van szó. Ha befizette, a kamara besorolja, és egy bi­zonyos létszám - a legtöbb szakmában 15 fő - esetén át­adja a listát a felkészítő tan­folyam megtartójának. Az értesítés már a felkészítő in­tézmény feladata. - Amennyiben a jelölt nem vesz részt felkészítő tanfolyamon, avagy a tanfo­lyam már hamarosan véget ér, a kamara rákérdez le­vélben a jelölt vizsgázási szándékára, majd kitölti a jelentkezási lapot. A kamara ezek után postázza az értesí­tést a vizsga pontos helyéről és idejéről. • Milyen fontos tudniva­lókra hívná még föl a fi­gyelmet? - Nagyon lényeges, hogy mindent előre kell fizetni. A felkészítő tanfolyamok díjá­hoz a munkanélküliek támo­gatást kaphatnak a Csongrád Megyei Munkaügyi Köz­ponttól, a működő vállalko­zók pedig a Progress Vállal­kozásfejlesztő Alapítvány­tól. Kedvezményt jelent, hogy a személyi jövedelem­adóból évi 30 ezer forint to­vábbképzés címén költség­ként elszámolható. Tudni kell azt is, ha egy bizonyos szakmában nem indul tanfo­lyam, a pedagógiai és a vál­lalkozói ismeretek tanfolya­mokra akkor is lehet jelent­kezni, sőt vizsgázni is. • Kinek adható mentes­ség bizonyos vizsgák alól? - Mint már említettem, akadnak vizsgarészek - így a pedagógiai ismeretek, avagy egyes szakmai elmé­leti tananyagok -, amelyek alól lehet mentességet kérni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a mester­vizsga egységcsomag tartal­ma nem fénymásolható! To­vábbá azok, akik előzetesen már jelentkeztek nálunk mestervizsgára, külön kap­nak értesítést. Fakate Klára Az autó is vizsgázik

Next

/
Thumbnails
Contents