Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. JÚN. 26. kommentár kontárok Tfiiznapi értelemben a politikus akkor válik kontárrá, M\. amikor - szakértelem híján - mások bőrén, netán életén spórol, miközben szentül meg van győződve: a „köz" javát szolgálja olyan takarékossági intézkedések­kel, amelyek csak arra hivatottak, hogy az ő politikusi bő­rét mentsék... A szabadkai történet - más szereplőkkel s más „alapanyaggal", más országban - többször is leját­szódott már a világtörténelem során; olvasóinknak felele­venítünk két olyan esetet, melyekről e hasábokon is jelent meg tudósítás - a maga idejében. Az alaphelyzet eleve provokatív jellegű: vagy az történt, hogy egy ország egy­személyes vezetése a következmények figyelmen kívül ha­gyásával takarékosságról döntött, vagy a természeti csa­pások kényszerttették az ideológiai mázzal is „etetőket" arra, hogy, forradalmi" újításokhoz folyamodjanak. A kontárnak semmi se drága. így történhetett meg, hogy Ceausescu Romániájában „tudományos élelmezési program" címén Galac városának egyetemén csontliszt­ből készült párizsit kísérleteztek ki, a kondukátor rábólin­tott, s attól a kezdve a városi lakosság köréből mind töb­ben fordultak gyomorpanaszokkal az orvosokhoz... Nem készülhetett kimutatás arról, milyen hatással volt mindez a kétkezi dolgozók egészségi állapotára - különben is a nyolcvanas évek Romániájában mindent helyettesíteni kellett valamivel, s ekkor született az Erdély-szerte kerin­gő mondás, miszerint „a kutyagumi helyett jobb a gumi­pitypang"... A legújabb, egy országra szóló kényszerű „kísérlet" színhelye Észak-Korea. Elvitte a mindennapi betevőt, a rizst az árvíz. Mit tesz erre egy kommunista kormány­zat? A rádión és tévén keresztül figyelmezteti a lakossá­got, hogy az utak mentén s a parkokban, a mezőn vadon növő gyomnövények közül melyeket fogyaszthatja... „Csakazértis" (persze, értjük: a mindent meghatározó ideológia - inkább pusztuljon a nép...) alapon nem fordul Kim Dzsing II és a pártvezetés a fejlettebb déli testvérhez. E tragédia okozói már meghaladják a „kontár" minősí­tést. ítéletidő Mexikóban is . . . •' »fEgl . * * —ff'7— t J M ~ . v , f - * í,w* IHHHnkjJkl 1 ^ - f'i .i V* 1 X * r '(• - <k V Mr j v . A z . f " ** £ * 1 fi: * % - ' ' • í'ifiMT. f fV**^ fi \fff m-m* "*mw' fi \fff m-m* Ég— VW^m WP ' •. gj ** -** • * Az ítéletidő áldozatai. (MTI Telefotó) • Lazaro Cardenas (MTI) Eddig három személy - egy felnőtt és két gyer­mek - vesztette életét Me­xikó nyugati részén az Al­ma névre elkeresztelt hurri­kán pusztítása következé­ben. Az áldozatokra rádőlt a házuk - jelentette az AFP. Az Alma vasárnap este érkezett meg a közép-ame­rikai ország csendes-óceáni partjaihoz. Több mint 170 kilomé­ter/óránkénti sebességgel söpört végig a Lazaro Car­denas és Playa Azul kikö­tővárosok közötti térség­ben. Mintegy 1500-an váltak hajléktalanná. Az Alma hétórás tombolás után az óceán felé távozott. Rejtélyes halálesetek a kórházban Félnek Szabadkán Jelcin leváltott • Moszkva (MTI) Egy héttel Pavel Gracsov volt védelmi miniszter me­nesztése után Borisz Jelcin orosz elnök kedden rende­leti úton eltávolított tisztsé­géből hét tábornokot. Az elmozdított főtiszteket, akik állítólag ellenezték Gracsov leváltását, Alekszandr Le­begy tábornok az 199l-es moszkvai puccsra utalva korábban úgy jellemezte, hogy a legújabb „rendkívüli helyzet állami bizottságát" akarták felállítani. Az elmúlt hónapban több olyan haláleset fordult elő a szabadkai kórházban, amelyre sem a helybéli, sem az országos egészségügyi szakemberek nem tud­tak választ adni. Test­vérvárosunk egyetlen kórházában, alig két hét alatt összesen 18­an haltak meg. Az ese­tekben közös vonás: mindannyian túl voltak már egy sikeres has­üregi műtéten. A szakembereknek el­őször ez tűnt fel, s ekkor kezdték behatóbban vizs­gálni az ügyet. Hamarosan napvilágra került a titokza­tos halálesetek híre, a vá­rosban és környékén pedig különféle találgatások kez­dődtek arról, hogy orvosi műhiba vagy esetleg szán­dékosság áll-e a páciensek ilyen gyors és megmagya­rázhatatlan halála mögött. A legtöbben az előbbire, te­hát a sebészi beavatkozás folyamán történt mulasztá­sokra céloztak, mondván, hogy az orvosok nem vé­geztékjói munkájukat. A többlépcsős szakértői vizsgálatok azonban egyre inkább arra utaltak, hogy az orvosok nem terhelhetők ezzel a mulasztással. Dr. Nóvák Árpád, a sza­badkai kórház patológiai és orvosigazságügyi osztályá­nak főorvosa kijelentette, hogy „a vizsgálatok egyér­telműen bebizonyították, a műtétet végző orvosok és műtősök részéről nem tör­tént mulasztás. Egyetle­negy jel sem mutatott arra, hogy orvosi műhiba okozta volna a páciensek halálát. Az utólagos ellenőrzések során kiderült, hogy a ko­rábban közzétett esetek száma pontatlan volt, hi­szen a 18 haláleset közül 5­6 estében nincs magyarázat a beállt halálra, míg a töb­binél a műtétet követően tüdőembólia, tüdőgyulladás lépett fel, illetve olyan sú­lyos, már áttételes rosszin­dulatú daganatról volt szó, amely ugyancsak magyará­zatként szolgálhat a beállt halálra." A főorvos szerint, ha va­lamilyen mérgezésről, vagy helytelen gyógyszer alkal­mazásáról van szó, akkor azt nem a boncolás mutatja ki, hanem az illetékes - hi­vatásos - intézet, ahol a biokémiai elemzést is el­végzik. Nos, úgy tűnik, ez utób­bi volt a „tettes".- Az újvi­déki Magyar Szó tegnapi számában ugyanis arról ír, hogy a Szerbiai Egészség­ügyi Minisztérium számára már ismert a 18 páciens ha­lálának oka. A Beta független hírügy­nökség, névtelen informá­torra hivatkozva, azt jelen­tette, hogy: a halálesetek egyedüli lehetséges kivál­tója a magnéziumon és kal­ciumon alappló preparátum volt, amelyet a kis-Jugo­szláviában gyártanak. A preparátumot, amelyet a pácienseknek a műtét után adnak, eddig Svédország­ból hozták be, most hazai alapanyagból készítik... Hogy mennyire valós az említett hírügynökség állí­tása, az hamarosan kiderül, mert az illetékes hatóságok hivatalos nyilatkozatot ígértek az ügyről. Bár, ez a 18 páciensen már vajmi ke­veset segít. K. F. Görz előtt már kisimul az Isonzó addig sziklák­tól hasogatott, habzó-ro­hanó felszíne. Az itt már türkizzöld víz partjáról Solkán falunál embert és kocsit próbára tevő me­redek szerpentin kapasz­kodik föl a 682 méter magas Skalnica hegyre, a Monté Santóra. A kegytemplomhoz, amely mellől mintha repülőről tekintenénk le Görzre. Ea valóban, alattunk a völgyben repülő száll. Ki­nyílik a táj. Középen Görz városa, amelynél az Isonzo nyugatra, az olasz síkság felé kanyarodik. A síkság maga innen nem látható. Jobbról a Monté Sabotino takarja, középen a Podgora. Bal­ról, délnyugatra pedig párás csíkként zárja le a szemhatárt a Doberdo­fennsík vonulata. A görzi hídfő három védőbástyá­ja. A front A háború kezdetén a front­vonal a svájci határtól a dél­tiroli hegyek csúcsain át ka­nyargott Kelet felé, az Isonzo völgyéig, ahol délnek fordult, nagyjából a folyó vonalát kö­vetve. Görznél, az Isonzo nyugati partján, a Monarchia csapatai hídfőállást foglaltak el, amit balról a bástyaszerű­en előreugró Doberdo-fenn­sík fedezett. Görz elfoglalása mindaddig nem volt lehetsé­ges, míg a várost védő hegye­ket, a Podgorát és a Monté Sabotinót, mindenekelőtt pe­• Doberdo esztendeje (2.) Véres hónapok a karszton dig a Doberdót, illetve annak északnyugati peremén a 'Monté San Michelét meg nem szerzik. Márpedig az olaszoknak mindenképpen el kellett fog­lalniuk Görzöt, hogy aztán az Isonzóba itt ömlő Vipava (Wippach) folyócska völgyé­ben kijussanak a ljubljanai (laibachi) medencébe, meg­nyitva ezzel az utat Magyar­ország felé. Ma már alig emlékeztet valami a háborúra: kavernák nyílásai a hegyoldalakban, néhány félig összedőlt kis erődítmény, temetők és az emlékek. Itt folytak pedig két és fél évig a legszörnyűbb harcok, amelyeknek végig részesei voltak a szegedi 46-osok. Akiket 1915. május 19-én in­dítottak útnak az orosz front­ról az új válságövezetbe, s akik némi karinthiai közjáték után július 4-én hajnalban ér­keztek a hadszíntérre. Az ez­red I. zászlóalja már reggel 10-kor elindult a Doberdóra, San Martino községhez, a Monté San Michele alá. Az első isonzói csata poklába. A zászlóalj július 11-éig létszá­mának felét elveszítette. A fennsík Vízben szegény, fátlan, sziklás, kopár világ - szól va­lamennyi korabeli leírás a Doberdo-fennsíkról. Amely­Görz a Monté Sántáról nézve: középen az Isonzo szalagja, a háttérben, balra a Doberdo-fennsík. (Fotó: Nagy László) nek kősivatagába azért he­lyezték védelembe a jórészt alföldi, magyarországi kiegé­szítésű csapatokat, mivel a vi­szonylag sík vidék nem tette szükségessé a hegyi terepen való jártasságot. Hiszen a Monarchia hegyi harcokra ki­képzett csapatai már nagy­részt elvéreztek az orosz sík­ságokon. De ez a köves fennsík is hihetetlenül idegen volt a sze­gedi, Csongrád megyei kato­náknak. Az egymástól sok­szor csak 8-10 lépésnyire hú­zódó lövészárkok alig adtak fedezéket, derékig, vállig ha értek, az utászok megfeszített munkája nyomán. Az olasz rohamokat előkészítő pergő­tüzek nehézgránátjai százmé­teres szakaszokon még ezeket az alig használható árkokat is eltüntették, hogy a pergőtűz végeztével a rohamot fogadni a kavernákból előbúvó kato­nák legföljebb a gránáttölcsé­rek sorában találhassanak né­mi fedezéket. Nyári forróságban, szaka­dó őszi esőkben, fogvacogta­tó-nedves hidegben, elégtelen fölszereléssel állták éveken át a megpróbáltatásokat a kato­nák. Tömegrohamok Már a háború második évére, 1915-re kezdtek kime­rülni a Monarchia tartalékai. Az első évben elveszett a leg­jobban kiképzett sorállomány java. Szabó László hadtörté­nész Szerint a Monarchia csa­patai 1915. januárjától áprili­sáig csak halottakban és fog­lyokban, nem számítva a se­besülteket, mintegy 400 ezer embert vesztettek. Már 1915. májusában kénytelenek vol­hírek tak kiterjeszteni a hadkötele­zettséget a 18-50 eves kor­osztályokra. De ez sem pótol­hatta a szükséges tüzérséget, hadianyagot, lőszert és föl­szerelést, aminek a csapatok már 1915-től erősen érezték hiányát. Pedig ekkor, 1915-ben még viszonylag könnyebb dolguk volt. Cadorna még fi­zette a tanulópénzt, az olasz katonák tízezrei pusztultak el reménytelen tömegrohamok­ban. Még nem tanulták meg sem mélységben tagolni a támadást, sem a lövészárok­harcot. Helyette egy-két kilo­méteres szakaszon bontakoz­tatták szét hadosztályaikat, amelyek sűrű tömegben in­dultak rohamra, s amelyek­ben szörnyű rendet vágott a védők tüze. Könnyebb volt a dolguk? Idézzünk Ajtay Endrének a Délmagyarország által 1933­ban kiadott A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története c. könyvéből! 1915. július 18., a 2. isonzói csata első napja, San Martino, Do­berdo: „Zeiss alezredes 21 li­kőr végigjárta az állást s az eléje táruló képtől megdöb­bent. Fedezékről már megint szó sem lehetett s a századok létszáma 30-60 között válta­kozott." És a neheze csak ezután jött. (Következik: Vihar előtti csönd) Szávay István (Sorozatunk az Express Rt. szegedi utazási irodájá­nak segítségével készült) Tornádó • Washington (MTI) Tornádó söpört végig a Washington melletti villane­gyedeken, Virginia állam északi részén és Maryland ál­lam egyes területein. Centre­ville településen óránként 150 mérföldes szélsebességet mértek, öt ház teljesen rom­badőlt, 40 pedig súlyosan megrongálódott. A szakadó esővel kísért szélvihar érintet­te Alexandria városát és az Andrews légi támaszpontot is. Haláleset nem történt, de a Potomac elektromos művek egyik szerelőjét életveszélyes áramütés érte egy leszakadt kábel szerelése közben. Mint­egy 250 ezer lakásban kelet­keztek áramellátási gondok. Raktári tüz • Vlagyivosztok (MTI) Tűz ütött ki az orosz csen­des-óceáni flotta egyik lő­szerraktárában a Távol-Kele­ten. A tűz következtében fel­robbantak a raktárban tárolt gránátok. A Nahodkától mintegy 15 kilométerre talál­ható Bojec Kuznyecov falu­ban egy fatelep gyulladt ki, onnan terjedt át a tűz a kato­nai raktárra. Tervezet • Zágráb (MTI) Horvátország három sza­kaszban tervezi a menekültek visszatérését, már nem zárkó­zik el a szerb menekültek szervezett visszatérésétől, de megkülönbözteti az 199l-es üldöztetéseket, valamint a ta­valyi hadműveletek utáni szerb exodust, amelyet ön­kéntes távozásnak tekint. Többek közt ez derül ki a közzétett, az Európa Tanács­nak már két hete megküldött állásfoglalásából, amely vá­lasz a strasbourgi testületnek a horvát felvételi kérelem ha­lasztásával kapcsolatos me­morandumára. A menekültek visszatérésének megkönnyíté­se az egyik fontos strasbourgi feltétel volt. ^ BÚTORVÁSÁR ^ 20%-30%-40% engedménnyel Szegeden, az Ifjúsági Házban (Felső Tisza part 2.). 1996. június 26-27. (sz-cs). Nyitva: 9-18 óráig. Közvetlenül a gyártótól! Konyhaszekrények, étkezők, szekrénysorok, kárpitozott ^garnitúrák, hitellevélre is HOLLAND AKCIÓS HÁZ zsinagóga átjáró. Nyári modellek érkeztek - olasz szövetből - szoknya 990 Ft - blúz 2390 Ft - blézer 3090 Ft - r. nadrág 1190 Ft Nyitva: h-p.: 9-17 óráig. Rendszergazda munkakör betöltésére pályázatot hirdetünk. Feltételek: felsőfokú szakirányú végzettség, alapfokú angol nyelvtudás, gyakorlat (hardware, software hálózatok területén). Bérezés: a közalkalmazotti bértáblázat szerint. A munkakör betölthető bármikor. Pályázatot szakmai önéletrajzzal, értesítési címmel kérjük benyújtani. Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium igazgatósága. Szeged. Mars tér 14.

Next

/
Thumbnails
Contents