Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-24 / 146. szám

6 HANGSÚLY HÉTFŐ, 1996. JÚN. 24. Mit tud a szegedi tavakról? Tóth Imre (nyugalmazott kendergyári bádogos, vlzvezetékszerelő): - Elhanyagoltak a szegedi tavak, kevés híján mindegyikről el lehet ezt mondani. Nekem itt, a Bikató mellett van kertem, ezért gyakran járok erre, tudom, alig van szabad vízfelülete, szinte az egész tavat benőtte a nád. Az iszapot el kéne távolítani az aljáról, friss vizet nyomatni bele; egészen szép környék lehetne ez. Őri Katalin (asszisztens a SZOTE-n): - Nyugalmas, csöndes a Zápor-tó s környéke, ezért örülök, hogy nem messze lakom innen. Amikor még más városrész lakója voltam, nem is tudtam ennek a víznek a létezéséről. Mióta azonban ideköltöztem, és nyár is van, időnként kijárok a partra napozni. Ha több gondot fordítanának a tóra, kellemes kikapcsolódóhellyé válhatna tájéka. Mátó Erika (állástalan vendéglátóipari dolgozó): Én a Zápor-tó környékén lakom, s időnként mi is kijárunk napozni áz egyik barátnőmmel. Ám jia „leállnak" a tóban lévő szökőkutak, érezni lehet, szaga van a víznek. A teteje békalencsés, ez egy dolog; annál aggasztóbb: vajon mi lehet az alján? Ki kellene tisztítani, mindenki jobban érezné a környéken magát. Földesi András (ügyintéző): - Nem kötődöm túlzottan a tavakhoz; ha Szegedről és a vizekről hallok, nekem rögtön a Tisza jut eszembe. Környékünkhöz a Vér-tó esik legközelebb, távolról pár hete láttam, közelről egy éve. Elhanyagoltnak tűnt, gumibroncsok, uszadékfák úsztak a vizén. A tavak rendbehozatala hosszútávú, átgondolt tervet igényel. (Fotó: Karnok Csaba) Tengerszemek lehetnének A Zápor-tó partján napozni jó! (Fotó: Karnok Csaba) Tengerszemek tán a szegedi tavak? Kellemesen el lehetne tölteni a szabadidőt tájukon, ha olyanok lennének, mint amilyenek többnyire nem - függetlenül attól, az adott tónak mi az eredeti feladata. Most is vannak, akik a lakóhelyükhöz legközelebb esö tóhoz zarándokolnak ki, nyáridőben, mert mondjuk, a strandoktól meszszire laknak. Némelyik horgászatra is jó; pár kiválóan gondozott vízterület mellett állapotuk többnyire elszomorító Tarjántói egészen Móravárosig. Induljunk - a Zápor-tótól. Két hölgy a fűben, mellettük, az árnyékban, kutya szunyókál. Sántha Anikó és barátnője elmondják: elég gyakran járnak ide, főleg hétvégeken, napozni. Maga a tó kibetonozott szegélyű, de van itt nád is, felületét vastag békalencseréteg födi. Szökőkút spriccel a közepéből, frissítve a vizet, levegőt. - Ráfér - mondják beszélgetőpartnereink. Nagyon igazuk van. Irány a Bika-tó. Már a partján vagyunk, hanem olyannyira benőtte már a nád, hogy víztükör alig-alig látható. Kakukkszó visszhangzik a csöndes, kertes házak között. Fehér ruhás, ifjonti hölgy megy a partján. - Gyerekkoromban gyakran korcsolyáztunk a tavon, s egyébként is szeretem a vizet - mondja Szerencsés Krisztina, ügyintéző. - Mintegy tíz méterre lakunk a tótól, és örülünk, hogy itt van. Még jobban örülnénk annak, ha rendbetennék némileg a tavat. Ám ha teszik, ne úgy tegyék, hogy zajos szórakozóhelyek települjenek partjára, fények villogjanak bele az éjszakába. Maradjon meg a tó természetes állapotában, de tisztítsák ki, távolítsák el aljáról az összegyűlt iszapot. Kedvelt szabadidőközpont létesülhetne itt, azt hiszem egyébként már működik itt egy, a Reghős Bendegúz. Továbbállunk - máris a Vér-tó partján vagyunk. Tízemeletesek tükröződnek a vízben, ahol hóka fejű szárcsa rikkant, vízicsirkék karattyolnak, nádirigó karicsol. Igazi vízivilág a panelnegyedben. A hínárral sűrűn benőtt tó mellett domb - jelenleg sárga virágszőnyeggel takarva. Látványnak szép, hanem annál tüsszögésre ingerlőbb. Kürtösi Rita - befektetési tanácsadó - keresztgyerekeivel, Annával és Sarolttal sétált a parton. Nemcsak maga a tó tetszik, de maga a tér, ahol van. Több ilyen kellene városszerte. Egyetlen hátránya, néha érdekes szagokat hoz a tó felől a szél, ami jelzi: nagyon ráférne egy alapos tisztítás - mondja. Szúnyogot csapok el közben fülemen. A Búvár-tó - más néven Rókusi tó -, partján vagyunk, a helyzet: dettó. Sok méter széles nádszegély, közelébe sem lehet férni a jócskán leapadott víznek - igaz, nincs is különösebben miért közelébe férni. Horgászati lag a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesülethez tartozik, de nem halasítják, mert csak fölfordulna benne az állomány. Szépen rendbehozva, kitisztítva ideális városbéli kirándulóhely lehetne a tágas, cseijés környék. Most a szúnyogtermelés terén ér el kiemelkedő eredményeket. Az egyetlen tó, ahol mindenki jól érzi magát, aki lemegy partjára, Lencsés néyen ismeretes. - A Szegedi Tövis Kft. tulajdonában van, azaz a miénk. Horgászcéllal hasznosítjuk, intenzíven telepített víz - mondja Dom Istvánné, a tulajdonos felesége, a parton lévő hűs vendéglőben. (Dorn: németül tövis, innen a név.) Annak idején a Móra téesz tava volt, s Dom István, mint tag, tagi részaránytulajdonként kapta a tavat. A nyitott ajtón át épp a tóra látunk: nád hajladoz, hal csobban, a víz fölött sirály lebeg, a parton horgászok, a szákokban többkilós pontyok. Kerítés veszi körbe a területet, a civilizált környezetnek ára van. - Hétvégenként mégis telve, s van szülő, aki a nyári szünetben úgy oldja meg gyermeke elhelyezését: reggel, munkába menet, kiteszi nálunk az autóból, délután pedig fölveszi. Közben a gyerek horgászik, eltölti az időt, vigyázunk is rá. Ha kell, még horgászni is megtanítjuk az ide jövőt - halljuk Dorn Istvánnétól, s azt is, rekordhalak hona ez a tó. (A pontosság okából említjük: ha a várostérképen keresi valaki, sokszor még Sintér-tó néven leli; s nem azonos a másik, immár víz nélküli Lencséssel.) Utunk következő állomása a téglagyári tavak, a Keramit, Tejes, Gumis környéke. A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület halasítja őket. Egyiknek partján Varga László horgászik. - Lakóhelyemtől kocsival öt perc a tó - mondja; szákjában keszegek. Feltűnően tiszta a víz. A nyugdíjas Nagy Kovács Sándor - egyébiránt négyes ikrek édesapja, nemrég lettek tizenegy évesek elmondta: minap is annyi halat fogott, hogy elég volt a népes családnak. Váljék egészségükre! A tó közepén: sziget; versenyt szól az autórádió s a nádirigó. A harmadik körűt által kettészelt Sancer táján: senki; csak az íróasztalokban a vele kapcsolatos tervek. Vize sós, mint megtudtuk, a benne oldott ásványi anyagok alapján összetétele olyan, akár a tengeré. Van Szegednek tengere is?... Sok mindenre, de erre azért általában nem gondol a városlakó. F. Cs. Mi lesz a szegedi tavakkal? Ez a tulajdonostól függ, amely - a Lencsés néven ismert, magánkézben lévő horgász-pihenötó kivételével, mely magánkézben van - a szegedi önkormányzat. A vízfelület az önkormányzati törzsvagyon része, ugyanakkor az önkormányzatnak kevés anyagi eszköz áll rendelkezésre a rendbe hozáshoz. Egyes tavak esetében a kezelő végzett, vagy kiván végezni jelentős munkákat. A város általános rendezési terve szabadidő-eltöltési, rekreációs célokra a Zápor-tározót jelölte ki, ezen kívül a Bika, a Vér-, a Búvár-tavat, illetve a Sancer-tavakat - tájékoztatott Boldog Mária kert- és tájépítő mérnök, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának munkatársa. Készül egy tanulmányterv a téglagyári tavakkal (Keramit, Tejes, Gumis) kapcsolatban is. A horgászokat ez azonban nem érintené, Mi lesz velük? Termetes potykák a Lencsésből. (Fotó: Karnok Csaba) egyébként csak jó, hogy ott vannak, mert hallal telepítik a vizeket, s környéküket rendbentartják. A többi víz (így a Városgazda-tó, a Méntelepi Fehér-tó, a Kábelgyári-tó) jpari övezetben található, ezek partjait részben intézményterületek nyerésére hasznosítaná az önkormányzat. - Egyes területeik, értékesítve, talán fedeznék a további rendezések költségeit - mondta Boldog Mária. A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület kezelésében lévő téglagyári tavak helyzete épp a napokban javul gyökeresen. - Az eddig pangó vizekből élővíz lett mondta Szabó György egyesületi elnök. A tórendszert összekötötték a Tiszával; az algyői hídon túl található szivattyú által kiemelt víz az Algyői-csatornán, a Fehértavon s a Maty-éren keresztül, egy további csatorna Térképkék Nyaralni kéne, a kérdés csak az: miből? Tavaly még tán, ugyanekkor, repülőjegyért állt sort az egyén - most viszont egy vasa sincs. Mehetsz ugyan szabadstrandra is, de épp azért, mert sokaknak nincsen pénze - nagyobb tömeg vesz körül, mint szardíniát a dobozában. Hovatovább hova tovább? Világatlasz helyett az ember a várostérképre néz, s lám, égszínkék felületeket lát, a szegedi tavak, kvázi, láncolatát. Am oda kimenni, partjukon időt eltölteni? No, azt már nem mondja magában, aki mondja, s többnyire igaza van. Hiszen, jelenlegi mivoltukban, eltekintve pár üdítő kivételtől, ezen tavak nyaralásra-pihenésre nem igazán alkalmatosak. Horgászvizek persze vannak, ezeket rendbentartja a kezelő, halat is lehet fogni bennük, nem is keveset. Am ahol a család minden tagja jól érzi magát, a nagymama éppúgy, mint az unoka - annak kialakítása nem kevés pénzébe került a tulajdonosnak. A városnak pedig még többjébe kerülhet a többi rendbetétele - pedig vajon mi lenne az alkalmasabb, teszem, szabadidőparknak, mint a városbani füves-fás térség, középütt kéklő tóval? Szándék van rá, hozzáértés szintúgy, pénz annál kevesebb - így eltarthat jó ideig, míg nemcsak a térképen lesznek a szegedi tavak kékek. Hanem hogyha rájuk süt a nap. Farkas Csaba közvetítésével, e tavakba kerül. A közel ötmillió forintos beruházás kivitelezője a Vízügyi Építő és Szolgáltató Kft., maga a munka olyannyira közel van a befejezéshez, hogy a Gumis, a Tejes már „csurig" vannak a friss vízzel, s a napókban a Keramitot is összekötik a rendszerrel. Jelenleg ezerötszázán horgásznak rendszeresen itt. A Sancer-tavak helyzete ellentmondásos, a halászati jog itt is a horgászoké. Voltaképp a Szegedi Vadaspark területéhez tartozik, s - mint Egyházi István igazgató elmondta -, távlati terveik szerint hazai és trópusi vízimadár-élőhelyeket mutatnának itt be. Ehhez azonban be kell keríteni, amire nincs pénz. Sok gondot okoz az illegális fakivágás, szemétlerakás. A Lencsést, mint horgászás pihenőtavat tovább szeretné parkosítani a tulajdonos, s például akár gyermekhorgásztábort is szervezne ide. F. Cs. • Területek és mélységek Tóvidék Vér-tói víztükör. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Mennyi tava van Szegednek? Talán tíz is, ám ha a tórendszerek egyes tagjait különvesszük, akkor legalább tizenöt. Legtöbbjük volt kubikgödör, anyagnyerő hely, illetve téglagyári tó - akad viszont, melyet a város csapadékvizének befogadására létesítettek. Területük másfél hektártól negyvennyolcig (ez utóbbi már tórendszer) teljed, vízmélységük fél métertől tizennyolcig. A Zápor-tó (Taiján) területe másfél hektár, vízmélysége mintegy másfél méteres. A tizenhét hektáros Bika-tó mélysége alig haladja meg a fél métert. A Vér-tó (Rókus) két és fél hektáros, vize mintegy méternyi-másfél méter mély. A szintén rókusi Búvár-tó kilenc hektáron terül el, vízmélysége hatvan centitől két méterig tetjed. A ma Lencsés tóként ismert egykori Sintér tó (Béketelep) nyolchektáros; a régi Lencsés elmocsarasodott, ma már a várostérkép sem jelöli. A héthektáros Méntelepi Fehér-tó (a Budapesti út mellett) vize másfél-két méter mély, az iparterületi Városgazda-tó mintegy másfél hektár, a szintén iparterületi Kábelgyári-tó területe ennél valamivel nagyobb, négy-öt méter mély. A téglagyári tavak (a Bajai út mellett, s a repülőtér környékén) összterülete negyvennyolc hektár, sok méter mélyek. A legmélyebb vizű a Sancer-tavak (Móraváros) rendszere, egyes helyein eléri a tizennyolc métert is. A szag Néha az embernek vitatni támad kedve, mégiscsak előrefelé halad-e a világ. A képernyőn épp facsemetét derékonragadó csimpánz; a látvány ismerős: gyerekcsapat a csöpp víz partján, ráncigálja a nagy nehezen gyökeret eresztett kis fát, hatan is cibálják hétfelől, s mikor a fa - reccs! - kettétör', örömüvöltés. Messzi ívben a tó felszínén lebegő lécek, deszkák, iszapba beágyazódott autógumik közé repül. Az ám, az iszap! - Talán még hulla is előkerülne innét, a szagokból ítélve, ha kikotornák - fogalmazott valaki egy elhanyagoltabb tó partján. Csak hát kotrás nem holnap lesz; hulla, ha van, hát ott is marad. Ha nincs, akkor is marad. A szag. Holott, ha gondoznák a tavat - lehetne illat is. F. Cs.