Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-24 / 146. szám

kommentár Emlékezet P apandreu ellentmondásokkal teli politikai pályája bő két évtizeden keresztül meghatározta Görögor­szág nem kevésbé ellentmondásos huszadik század vé­gi történetét. Sokáig egypártrendszerben, szinte egy emberként irányította az országot. „Az/" a Görögor­szágot, amelyik sokak szerint idő előtt - politikai meg­fontolásoktól sem mentesen - nyert felvételt az Euró­pai Unióba. Közepesen fejlett agrár-ipari országként, bár ez a meghatározás akkoriban már Európa keleti felében sem volt divatos szóhasználat. Kevés olyan ország van a vén kontinensen, ahol a múlt és a jövő olyan közel van egymáshoz, mint a civi­lizáció egyik bölcsőjének tekinthető Görögországban. A birkapásztor kétezer esztendővel ezelőtt is hasonló hodályban tarthatta az állatokat, mint mai utóda vala­melyik félsziget reménytelenül kopár hegyoldalán. Az olajfák is ugyanolyanok, csak a földművelés gépesített a fejlettebb országrészekben. Az Akropolisz romjai pe­dig Európa talán legjellegtelenebb, legcsúnyább, de mindenképpen legszennyezetebb levegőjű, legzsúfol­tabb fővárosában csalogatják a turistákat, miközben a multik légkondicionált üvegpalotái már a következő évezrednek épülnek. Európához tartozik, de még mindig szegény testvér­nek számít Görögország. Nagyon szerettek volna olim­piát rendezni, a játékok felújításának századik évfor­dulóján ezt talán meg is érdemelték volna, de az olim­pia ma már másról szól. A pénzről, a pénzről, s csak harmadsorban a sportról, azután valamivel később a békéről, az összefogásról, meg hasonló nemes dolgok­ról. Görögországot - ha voltak egyáltalán illúziói ­helyére tette a világ. P apandreut már időközben helyére tette, a népaka­rat azonban átmenetileg feltámasztotta. Ennek a megújulásnak körülbelül annyi köze volt a realitások­hoz, mint annak, hogy a görögök rendezhetik az év­fordulós olimpiai játékokat. Ha ők rendezik, ezen a nyáron rájuk figyel a világ, így azonban csak egy pil­lantást kapnak, alig többet, mint amikor a megyei első osztályú labdarúgó-mérkőzés kezdő sípszava után egy percre emlékeznek valakire a játékosok és a nézők. Meghalt Andreasz Papandreu Gáli marad? • Firenze (MTI) Az Európai Unió esetleg javasolni fogja, hogy But­rosz Gálit a mostaninál rövi­debb időszakra válasszák új­ra ENSZ-főtitkárrá. A kez­deményezéssel esetleg elhá­rulna a Butrosz Gáli szemé­lyével kapcsolatos amerikai szembenállás. Gyógynövényekkel az egészségért! i vlbteí ) Üzleteink: KLAUZAL ÜZLETHÁZ, TÖRÖK U. 11/A. A hirdetés felmutatójának 10% kedvezmény! >• gyógyfüvek, >• keleti fűszerek, >• teakeverékek, >- tinktúrák, >• illóolajok, >• vitalizálók, >- kapszulák, >• fürdőolajok, >• vitaminok, >- aromalámpák. Szeged, Dáni u. 14. SZOLGÁLTATÁSAINK KIS CÉGEK SZÁMÁRA: - munkaszerződések és kapcsolatos nyilvántartások - baleseti, tűzvédelmi oktatás, szaktanácsadás - munkavédelmi előírásokkal kapcsolatos tevékenység - balesetekkel kapcsolatos ügyintézés - emelőgépekkel kapcsolatos vizsgálatok, szabályzatok Mentesítjük vállalkozását a kötelező rendeleti előírásokkal kapcsolatos gondoktól. Telefon: 472-672Kiss Attiláné. NE FELEDJE! HOLNAP NYITUNK! Horváth és Társa BÚTORÜZLETÉT A megyeházán megrendezett bútorkiállítás nagy érdeklődésére való tekintettel Szegeden is megnyitjuk 1996. június 25-én bútorüzletünket Termékeink: - szekrénysorok - gardróbszekrények - kárpitostermékek - egyéb kiegészítő bútorok. Árainkból: 10%-20%-30%-os engedmények. Cím: Szeged, Dorozsmai út 14. (a volt Alex Bútorbolt helyén). Telefon: 314-855048. Nyitva: h-p: 8-17 óráig, szo.: 8-12 óráig. • Athén (MTI) Vasárnap hajnalban, 77 éves korában szív­elégtelenség következté­ben elhunyt Andreasz Papandreau görög szo­cialista politikus, volt mi­niszterelnök. A görög politikust otthonában ér­te a halál. Kosztasz Szi­mitisz kormányfő azon­nal hazaindult Firenzé­ből, az EU-csúcs színhe­lyéről. Szimitisz idén ja­nuárban vette át a gö­rög kormány vezetését a betegeskedő Papand­reutól. A görög szocialisták egyesek által bálványként tisztelt, mások által kevésbé rajongott történelmi vezetője 1919. február 5-én született az Egei-tenger keleti részén fekvő Hiosz szigetén, Geor­giosz Papandreunak, a má­sodik világháború utáni gö­rög történelem egyik legje­lentősebb politikai szemé­lyiségének ífiaként. A junta bukása után, 1974-ben alapította meg a Pánhellén Szocialista Moz­galmat. 1977-től 1981-ig a parlamenti ellenzék vezére volt. 1981. október 21-én Görögország miniszterelnö­ke lett. Nyolc éven át, két választási ciklusban, más pártok nélkül kormányozta az országot. Rendszerének eresztékei 1988 nyarán kezdtek csikorogni a PA­A volt görög miniszterelnök feleségével, Dimitra asszonnyal. (MTI Telefotó) SZOK-ot támogató bankár és sajtómágnás, Georgiosz Koszkotasz körül kirobbant botrány kapcsán. Hatalmas pénzek hűtlen kezelésére, sikkasztásokra derült fény. 1988 szeptemberében Magdi Jakub professzor Londonban szívműtétet hajtott végre a 69 éves politikuson, három mesterséges billentyűt ültet­tek a szívébe. 1989-ben már nem tudta megőrizni kormányfői posztját: kiszorította a hata­lomból a konzervatívokból és kommunistákból álló koa­líció. A Koszkotasz ügyben pert indítottak ellene is kor­rupció és sikkasztásra való felbujtás vádjával, azonban 1992 januárjában egy külön­bíróság felmentette a vád alól. 1993. novemberében is­mét őt választották az ország miniszterelnökévé. A pártjá­ban, a PASZOK-ban soha meg nem kérdőjelezett Pa­pandreut a népakarat tá­masztotta fel, bár úgy tűnt, hogy a politikai hatalomból kiűzött, fizikailag kimerült és a botrányok által befeketí­tett, a külföld által mellőzött néptribun politikai pályafu­tása már befejeződött. A nagyformátumú, öntör­vényű ember nem fékezte magát 1988-as szívműtétje után sem, s a többszöri felül­vizsgálat sem tudta megelőz­ni a tragédiát. Egészségi ál­lapota miatt 1996. január 15­én lemondott hivataláról, utóda a miniszterelnöki székben Kosztasz Szimitisz ipari miniszter lett. Négyha­vi ápolás után, március 21­én Andreasz Papandreu el­hagyhatta a szívkórházat, s úgy tűnt, egészsége helyre­áll. Nem így történt. 1996. június 23-án hajnalban érke­zett a hit, hogy 77 éves korá­ban szívelégtelenség követ­keztében otthonában el­hunyt. Ell-csúcs: „Abszolút siker" • Firenze (MTI) A marhavész nyomán támadt politikai válság megoldásával lényegé­ben „simán" lezajlott az Európai Unió állam- és kormányfőinek szoká­sos félévzáró csúcstalál­kozója, amelyen az első értékelések szerint az egyetlen zavaró mo­mentumot az jelentette csak, hogy a foglalkoz­tatás kapcsán a csúcs végül nem tudott „be­ígérni" semmilyen konk­rét, pénzösszegben kife­jezhető újabb kezdemé­nyezést. Közös záró sajtóértekez­letükön ennek ellenére mind a vendéglátó olasz kormány­fő, Romano Prodi, mind pe­dig Jacques Santer európai bizottság elnök „abszolút si­kernek" minősítette a másfél napos firenzei találkozót, ahol sikerült pontot tenni az utóbbi évtizedek legsúlyo­sabb uniós válságának végé­re, s ahol a legfontosabb té­ma az állampolgárokat is je­lenleg legjobban érdeklő probléma, a munkanélküli­ség gondja volt. A zárónyilatkozat ennek kapcsán megemlíti, hogy a résztvevők támogatták San­ter kezdeményezését egy „bizalomerősítő stabilitási paktum" kitárgyalására, és emellett több konkrét intéz­kedésre javaslatot tettek. így sürgették a közösségi Egysé­ges Piaccal kapcsolatos vala­mennyi rendelkezés mara­déktalan bevezetését az összes tagországban, továb­bá még az év végéig konkrét akcióprogramot kértek az il­letékes miniszterektől a kis­és középvállalkozások segí­tésére.. Az egyes javaslatok végrehajtásáról az év végi dublini csúcsnak kell majd jelentést tenni. Santer a maga részéről igyekezett kisebbíteni a munkahelyteremtést célzó nagyberuházásokra kért pót­lólagos források elmaradásá­nak jelentőségét. Hangsú­lyozta: mindezt nem érzi ku­darcnak, mivel a bizottsági javaslat változatlanul az asz­talon maradt, és a következő félévi ír EU-elnökség pénz­ügyminisztere máris jelezte, hogy hamarosan napirendre tűzik majd a kérdést. Santer szerint már csak azért is minden ok megvan arra, hogy a csúcsot sikeres­nek tekintsék, mert több, ed­dig zsákutcában veszteglő témában sikerült végre to­vábblépni. Példaként emlí­tette a hágai közös bűnüldö­ző szervezet, a Europol ügyét, amelynél ezúttal meg­született a kompromisszum a konvenció még hiányzó ré­széről, utat nyitva az előtt, hogy - az Európai Bíróság szerepét illetően Nagy-Bri­tanniának „kimaradási" le­hetőséget kínálva - teljes körűen megkezdje normális működését. A csúcs hivatalos napi­rendjén szereplő kérdések közül a másik kiemelt téma­kör az egységes valutára tör­ténő átállás előkészületeinek értékelése volt. Az állam- és kormányfők mindenekelőtt megerősítették a decemberi madridi EU-csúcs állásfog­lalását arról, hogy dacára'a maastrichti szerződés eredeti ajánlásának, 1997-ben sem­miképpen nem döntenek még a Gazdasági és Monetá­ris Unió harmadik fázisának bevezetéséről, hanem 1999 januári időpont tekintendő az áttérés dátumának, a szükséges döntéseket pedig az 1997-es gazdasági adatok alapján 1998 elején hozzák majd meg. A csúcs harmadik fő té­mája a Kormányközi Konfe­rencia eddigi menetének az értékelése, valamint a továb­bi munka „orientálása" volt. A záróközlemény megerősí­ti, hogy a konferencia követ­kező időszakában kezdetét veheti a „főbb politikai kér­dések kapcsán a kiegyensú­lyozott megoldások keresé­se". • Lebegy nem Jelcin, • Moszkva/Bonn (MTI) „Jelcin elnököt nincs okom szeretni, de ö az új eszme hordozója, s ezért álltam mellé" - je­lentette ki szombaton Alekszandr Lebegy tá­bornok Moszkva mellett egy pártfórumon. Az orosz nemzetbiztonsá­gi tanács titkárává kinevezett tábornok pártjának, az Orosz Közösségek Kongresszusá­nak (KRO) Moszkva mellet­ti tanácskozásán elmondta: azért vállalta el a tisztséget, mert Oroszország a szaka­dék szélén áll. Az országban borzalmas a környezet álla­pota, a hadsereg félig szét­szereti, de támogatja az eszme hordozója esett. Hangsúlyozta, hogy rendet akar tenni. Egy nor­mális országban a normális emberek nyugodtan élhet­nek, a bűnözőknek viszont félniük kell és nem fordítva. A mostani kor nem az el­lenzékiség ideje. Fel kell emelni az országot és „nem a bozótosból elégedetlenül dörmögni valamit", mivel az ősszel pénzügyi válság elé néz az ország. Lebegy az el­nökválasztás második fordu­lója előtt hangsúlyozta: a legrosszabb a múltba való visszatérés lehet. A kommu­nista eszmének joga van a létezésre, de egyetlen or­szágban sem valósult eddig meg. Lebegy az eredetileg az ország határain túl élő orosz lakosság érdekeinek védel­mében fellépő párt színeiben indult a tavaly decemberi parlamenti választáson, de listán nem, hanem csak egyéni választókerületben sikerült bejutnia a dumába. Megfigyelők nem tartják ki­zártnak, hogy meredeken felfelé ívelő politikai pályája kezdetén Lebegy megpróbál politikai erőt kovácsolni az eddig meglehetősen szerve­zetlen pártból. A nemzetbiztonsági ta­nács új vezetője egyébként a Der Spiegel című német he­tilapnak adott interjúban le­hetségesnek mondta, hogy Csecsenföld egy népszava­zás után önállóságot kapjon. A lap hétfői számában meg­jelenő, szombaton előzete­sen ismertetett interjúban Lebegy úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a csecsen nép fügetlenséget akar, kap­ja meg". Az első lépés szerinte az lenne, hogy Csecsenföldet leválasztják az orosz költ­ségvetésről. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy az 1994 decembere óta tartó háborút, amelyet ő kezdettől ellen­zett, mielőbb sikerül befe­jezni. Szavai szerint e hábo­rú felelősei Moszkvában ül­nek és ez ügyben még sok mindent tisztázni kell. Brzezinski javaslata • Washington (MTI) Zbigniew Brzezinski sze­rint helyes lenne, ha 1999. április 4-én, a NATO mega­lakításának 50. évfordulóján hivatalosan megtörténne az atlanti szövetség kibővítése. Ezt a célkitűzést hamarosan ki kellene nyilvánítani, és az elkövetkező néhány évben tudatosan törekedni kellene megvalósítására - írta a Car­ter-kormányzat egykori nemzetbiztonsági tanácsadó­ja a Washington Times című lapban. Brzezinski szerint teljesen ésszerű dolog, hogy a Nyugat, miután megnyerte a hidegháborút, „el akarja fogyasztani a maga tortáját". „Ha nem bővítik ki Európát, az azt jelenti, hogy örökké­valóvá teszik az Európát ke­resztülvágó, Közép-Európa megszállásakor Sztálin által meghúzott vonalat." Lőterek • London (MTI) Horvát katonák által el­űzött boszniai szerbek egyko­ri területeit használja a hábo­rú dúlta délszláv köztársas­ágban állomásozó brit haderő új fegyverek kipróbá­lására - írta az Observer cí­mű londoni lap. Ez is annak a folyamatnak a megnyilvá­nulása, amelynek alapján a brit hadsereg - kerülve az összeütközést a helyi lakos­sággal és a mind harcosabb környezetvédőkkel - a hazai gyakorlóterek bővítése és in­tenzívebb használata helyett „az egykori keleti tömb pénz­sóvár országaiban" néznek használható területek után. A szlovákok ugyancsak ajánlgatják lőtereiket az an­gol hadseregnek, s nem csak a pénzért, de annak remé­nyében is, hogy London né­mi segítséget nyújt a NATO­csatlakozásitervek megvaló­sításához. Románia ugyan­akkor havasi vidékeit kínál­gatja, olcsó alternatívájaként a norvégiai téli kiképzések­nek - áll a brit lap cikkében. Tűzszünet • Madrid (MTI) A szakadár baszk terror­szervezet, az ETA nyilvá­nosságra hozott közlemé­nyében egyhetes tűzszünetet hirdetett. A szervezet szó­csövének számító Égin című baszk napilap szerint az ETA július elsejéig nem hajt végre merényleteket. Az ETA legújabb döntésével nyomást akar gyakorolni a spanyol kormányra, hogy válaszoljon a terrorszervezet [ egy éve tett tárgyalási aján­latára. Az ETA legutóbbi merénylete a múlt szerdán I történt, amikor is egy gépko- ' csiban elrejtett robbanószer­kezet három embert megse­besített. Rizsről lesz sző • Tajpej (MTI) Humanitárius segély re- I ményében észak-koreai kül­döttség érkezett Tajvanra. A delegáció, melyben két mi­niszterhelyettesi rangú tiszt­viselő is helyet kapott, a leg­magasabb szintű észak-ko­reai hivatalos küldöttség, • mely valaha Tajvanra látó- j gatott. A pénzügyi segélyen kívül Phenjan képviselői a gazdasági kapcsolatokról, a í befektetésekről és a légiköz- [ lekedésről is szeretnének tár­gyalni vendéglátóikkal.

Next

/
Thumbnails
Contents