Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

SZOMBAT, 1996. JÚN. 22. BELFÖLD 3 Túzugrás • Terény (MTI) János napi tűzugrásra gyülekeznek szombaton este a terényi fiatalok a Szanda patak hídján: régi hagyományt felelevenítve a faluszéli Rabina dűlőbe indulnak, hogy elijesszék a pusztító jégverést. A terényi öregek elmondása alapján frissítették fel a néphagyományt. Eszerint János nap előtti vasárnapon, János napon és az azt követő vasárnapon három ízben, a falu három jégverés-veszélyes határában kell a lányoknak átugorniuk a fiúk által szalmából, szénából rakott tüzet. Ha egyikőjük szoknyája sem fog lángot, és senki nem ugrik bele a tűzbe, akkor nem fogja elverni a jég a határt. Liebmann Béla 97 éves • Munkatársunktól Holnap, vasárnap ünnepli 97. születésnapját a magyar fotósok doyenje, Liebmann Béla bácsi, aki sok-sok éven át dolgozott lapunk, a Délmagyarország fotóriportereként. Isten éltesse! Filmesek az erődben • Komárom (MTI) Két filmes forgatócsoport is járt a komáromi erődrendszer legszebb és legnagyobb építményében, a Monostori erődben. Mindkét film ugyanis katonai témájú lesz. Horváth Z. Gergely rendező Jókai Mór: Szigetvári vértanúk című művéből készít tévéjátékot. A főszerepet Tordy Géza játssza, az operatőr pedig Bélafalvi Balázs. Pf filmet a tervek szerint augusztus 19-én mutatja be a Televízió. Bujtor István Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című művéből készít filmet, jól ismert művészek - Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Kautzky József stb. - közreműködésével. Ez az alkotás októbertől kerül a mozikba. A komáromi erődrendszer 1850. és 1870. között épült. Akkoriban korszerű hadászati védműnek számított. Hasonló létesítményekből világszerte kevés maradt fenn olyan épen, mint a Monostori erőd. Teleházkonferencia • Csákberény (MTI) A teleházak hálózatának kialakításával a kisfalvak is csatlakozhatnak az elektronikus szupersztrádához, azaz haszonélvezői lehetnek a korszerű információtechnológia valamennyi vívmányának. Egyebek között erre hívták fel a figyelmet a Fejér megyei Csákberényben pénteken megkezdődött kétnapos I. Teleház Konferencia első előadói. Az eszmecserét azzal a céllal rendezték, hogy az érdeklődőket, valamint az önkormányzati szakembereket megismertessék a két éve működő, első és egyetlen magyarországi teleház tevékenységének tapasztalataival, a teleházak a közösségfejlesztésben betöltött szerepével, s kezdeményezzék az országos teleházhálózat kialakítását. Az altajisztikai világkonferencia főtitkáraként Szegeden járt Sinor Dénes professzor, az altáji nyelvek világhírű kutatója. Az idén nyolcvanéves tudós a háború alatt a francia ellenállás tagja, majd De Gaulle 18. dragonyosezredének főtörzsőrmestere volt; 1948-tól a Cambridge-i Egyetem, 1962től a Bloomington-i Indiana Egyetem tanára lett, ahol évtizedekig vezette a Belső-ázsiai és Uráli Nemzetközi Intézetet. • Sinor professzor úr, ön 1961 óta évente megszervezi az állandó nemzetközi altajisztikai konferenciát. Mit tart eredményeknek ebből az időszakból? - Az altajisztika tudományában folyamatos fejlődésről beszélnék inkább, mint nagy eredményekről. A természettudományokban hirtelen felfedeznek valamit, s azt nagy lépésnek nevezik. Az altajisztika inkább a humanitásokra hasonlít, hiszen végleges eredménynek csak a ritkán felbukkanó eredeti források feltárását lehet tekinteni. Egy új kézirat, vagy egy új lelet örökbecsű és elsőrendű. De ameddig nincsen újabb lelet, addig a kutató csak spekulál. Képzelje el, Arany János műveiről mennyit írtak, és mennyit fognak még írni. Új Aranyírások azonban nem kerülnek elő, az interpretációk pedig csak új meglátásokkal gyarapodhatnak. 9 Mi á véleménye az uráli őshaza hipotéziséről? - Kizárásos alapon éppenséggel körül lehetne határolni a Volga-Káma vidékét, mint a magyarok ősha• Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterelnök a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóosztályája útján pénteken az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: „Az Új Magyarország 1996. június 20-i számában lakóházam építéséről valótlan állításokat tett közzé. A választópolgárok iránti erkölcsi kötelezettségemnek érzem, hogy a lap hamis közlését megcáfoljam és az építkezés valós körülményeiről nyilvános tájékoztatást adjak. A Dom Rt. megbízottjával szerződést kötöttem 1994-ben a hattagú családom tulajdonában lévő két belvárosi lakás értékesítésére és egy óbudai lakóház felépítésére, valamint a kapcsolódó feladatok elvégzésére. Az épület és a telek árát a lakások ellenértéke, valamint a család közös megtakarítása fedezte. Más pénzügyi forrást nem vettem igénybe. A lakóházzal kapcsolatos hatósági eljárásokban nem tartottam igényt kivételes bánásmódra. A lakások eladásával és a családi ház építésével összefüggő adózási kötelezettségeimnek maradéktalanul eleget tettem. Az építkezés tényéről a nyilvánosságot korábban már többször tájékoztattam. záját, én azonban nem hiszek az őshaza kifejezésben. Az őshaza azt feltételezi, hogy bizonyos számú nép azonos helyen élt együtt egy adott korban. De hol éltek azelőtt? Mit beszéltek tíz évvel az ősnyelv előtt? Nincs válasz. Ha nem akarunk Ádámnál és Évánál kikötni, el kell tekintenümk ezektől a kényes hipotézisektől. A korai magyar történetkutatás hipotézisei szerintem mindent túlságosan messze vezetnek vissza a múltba. A IX. századi magyarokról vannak adataink, s ennél is messzebb visszamehetünk a múltba, de a Krisztus előtti időkből a korai magyar történetről semmi biztosat nem tudunk. Krisztus előtt nem léteztek magyarok. 9 A nyelvi rokonságokra azért mégis a múltban kell magyarázatot találni... - A nyelvek közötti megfelelés két dologra mehet A most megjelent igaztalan állításokat, gyanúsítgatásokat és rágalmakat a magam és a családom nevében a leghatározottabban visszautasítom." 9 Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára pénteken átadta Horn Gyula nyilatkozatát a Magyar Rádiónak, a Magyar Távirati Irodának és a Magyar Televíziónak, egyúttal a kormányfő felhatalmazásából további részletekkel szolgált az újságíróknak. Emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula a sajtóban már több ízben nyilatkozott építkezéséről, ezzel kapcsolatosan tehát semmiféle titokzatosság nincsen. Aláhúzta, hogy az építkezés 1994-ben kötött szerződés alapján kezdődött meg, s a költségeket kizárólag a két eladott lakás árából és a család megtakarításaiból fedezték. Azt is leszögezte, hogy sem a miniszterelnök, sem családjának tagjai semmiféle kölcsönt, kedvezményt vagy kivételes elbánást nem vettek igénybe, az építkezés mindvégig a normális üzleti szabályoknak megfelelően zajlott. Kiss Elemér közölte, hogy az újság túlzó összeget állapít meg az ingatlan értékeként és eltúlozza a ház méreteit is. Bár a pontos adatoknak nem volt birtokávissza: vagy egy ősnyelvből ágaztak el a nyelvek, vagy az illető népek annyit éltek együtt, hogy a két nyelv maradandóan hatott egymásra. Korábban hittem egy közös altáji ősnyelvben, ma azonban inkább úgy vélem, az altáji török, mongol és tunguz nyelvek között hosszas kölcsönhatás okozta a hasonlóságokat. A magyar esetében azonban hiszek a finnugor alapnyelvből való elszakadás elméletében. 9 Professzor úr, hogyan lehetséges ön szerint, hogy a magyar nyelv a török hatás ellenére is megőrizte finnugor jellegét? - Bár adatok híján nehéz megmondani, szerintem ez a magyar anyáknak volt köszönhető. A török környezetben is megmaradt egy finnugor réteg, elsősorban azért, mert a nők, függetlenül a férfiaktól, magyarul beszéltek. A nyelvet az ban, az államtitkár elmondta, hogy a valóságban az épület jóval kisebb, értéke pedig feleannyi sincs a cikkben állítottnak. Cáfolta, hogy a házat különlegesen őriznék, azt viszont lehetségesnek tartotta, hogy a kivitelező vagyonőrt alkalmaz. Az államtitkár nem tudta megválaszolni, hogy az építkezésnél dolgoztak-e külföldi munkások, miként azt a lap állítja, azt viszont hangsúlyozta: ez az adott kivitelező cég felelőssége, amit nem lehet áthárítani egyetlen építkezés esetén sem a megbízóra. Az államtitkár tudomása szerint a miniszterelnök megbízatásának lejártakor kíván beköltözni házába. Amennyiben most átköltözne, az jelentós állami pluszkiadásokkal járna, hiszen az új épületben is meg kellene teremteni a biztonsági feltételeket. Kiss Elemér ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy egy 1994. tavaszán hozott kormányrendelet értelmében a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke megbízatásának lejárta után az államtól megfelelő lakásra jogosult, amennyiben posztját legalább két évig betöltötte. - Horn Gyula nem tart igényt erre az állami juttatásra - közölte az államtitkár. A házba egyébként heten fognak beköltözanyák tartják fenn. A mai Törökország is azért török, mert a török anyák több gyereket szültek, mint a görögök. 9 Az ázsiai sztyeppevidéken sok nép eltűnt a korai történelem folyamán. Mit gondol, a magyar miért nem jutott erre a sorsra? - Szerencse - mást nem tudok mondani. Százával tűntek el körülöttünk a sztyeppei népek. Amikor azonban a magyarság a Kárpát-medencébe érkezett, akkor már érthető, miért maradt meg. Eltűntek az avarok, a kunok, a besenyők, mi viszont megmaradtunk, mert okos politikusaink voltak, akik a kalandozásokat követő első nagy kudarc után be tudtak illeszkedni az akkori európai politikába. Jó vezetőink voltak és a nők sok gyereket szültek. E kettőnek köszönhető a honfoglalás sikere. Panelt Sándor ni, vagyis Horn Gyula feleségével, két felnőtt gyermekével és azok családjaival. Az államtitkár személyes véleményeként hozzáfűzte, hogy a családok életvitelében többnyire két megoldás érvényesül, vagy külön-külön szereznek lakást, vagy közös fedél alá költöznek. Ez minden családnak a legszemélyesebb döntési körébe tartozik. Az államtitkár a kisgazdapárt indítványára, miszerint hozzanak létre parlamenti bizottságot a kormányfő építkezésének kivizsgálására, úgy reflektált: a képviselőknek joguk van arra, hogy vizsgálóbizottságokat hozzanak létre. Hozzátette, hogy a miniszterelnök adott esetben kész lenne építkezésével elszámolni, ám akkor célszerűnek tartaná, ha valamennyi országgyűlési képviselőre nézve lefolytatnának egy ugyanilyen vizsgálatot. Az újságcikk indíttatásáról szólva végezetül Kiss Elemér elmondta: megírásában vélhetően szerepet játszott, hogy február közepén az Új Magyarország szerkesztősége kérte a kormányt, adjon segítséget a lap veszteségeinek csökkentéséhez. Horn Gyula azonban úgy nyilatkozott, hogy a kormány ilyen célokra nem használhatja fel az adófizetők pénzét. • Budapest (MTI) Augusztus közepe és szeptember 30-a között kapja meg mintegy 7 millió magyar állampolgár az új adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolványát, máris használt félhivatalos nevén, az adókártyát. A kártyák kiadása az első menetben mintegy 1,2 milliárd forintos költséget jelent az APEH-nél, és további több 100 millió forintot a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnál • ÉT-ülés • Budapest (MTI) Hamarosan megkezdheti működését a kollektív munkaügyi vitáknál közreműködő közvetítői és döntőbírói szolgálat. A szolgálatba javasolt 98 közvetítő és döntőbíró listáját, valamint a vezetői javaslatokat pénteki ülésén fogadta el az Érdekegyeztető Tanács testülete. A szolgálat igazgatójának Gulyás Kálmánt, az Érdekegyeztető Tanács eddigi kormányzati titkárát, Kántor Raimund szociológust pedig titkárnak javasolta a bírálóbizottság. A vezetőket az Érdekegyeztető Tanács egyeztetését követően a munkaügyi miniszter nevezi ke. hangzott el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban pénteken tartott sajtótájékoztatón. Bokor Pál, az APEH elnökhelyettese azt is megemlítette, hogy azon polgároktól, akik a jövő évtől nem tudják felmutatni kártyájukat, azok hátrányos helyzetbe kerülnek, mert a kifizetők tőlük az általánosnál magasabb adóelőleget vonnak majd le. A mai szabályok szerint ez 40 százalék lenne. A szolgálatba 360-an jelentkeztek, 22-en adtak be pályázatot igazgatói, 14-en titkári posztra, 9-en mindkét vezetői munkakörre. A háromoldalú bírálóbizottság alaki hiba, illetve megfelelő jártasság hiánya miatt 77 pályázatot elutasított, többen visszaléptek, vagy nem jelentek meg a beszélgetéseken. A bizottság végül 284 pályázóval beszélgetett el. Ennek alapján választották ki a 98 közvetítőt és döntőbírót. A vitában álló munkaadói és munkavállalói képviseletek a hamarosan megjelenő listáról választhatnak közvetítőt vágy döntőbírót. Sztyeppi sikerünk titka Jó politika, sok gyerek Sinor Dénes professzor: „Százával tűntek el körülöttünk a sztyeppi népek" (Fotó: Nagy László) {egyzet Kártyapakli L

assan nálunk is ideje lesz forgalomba hozni azokat a nyugaton használatos pénztárcákat, amelyek sok apró kis rekeszből állnak a különféle bankkártyák számára. No nem azért, mert a magyar polgárok többsége oly mértékben halad a meggazdagodás felé, hogy számos pénzintézetnél számlát nyitva nem fér már el hagyományos kétrekeszű pénztárcájában a sok visa meg euromaster. Inkább azért, mert lassan minden magára valamit adó hazai hivatal kártyát csinál róla, neki. Most éppen az APEH készíti a magáét, az úgynevezett adóigazolványt. Először, ugye, volt az új személyi igazolványokhoz mellékelt lapocska a személyi számmal, mert a döntéshozók úgy határozlak, a szem.ig. ezentúl nemcsak azt az intim tényt köteles homályban hagyni, hogy tulajdonosa házas-é vagy független, de nem lehet beleírni a személyi számot sem. Utóbb magáról a személyi számról is kiderült, hogy jogainkat sérti, ezért a következő kártyából, a tb-ből kettő készült gyors egymásutánban: a személyi számos kék, meg a taj-os zöld. És most itt az új, az adóigazolvány. Hogy az új kártya pontosan mi célt szolgál, megszünteti-e az adócsalást, nem derül ki az APEH tájékoztatójából. Azt viszont bölcs előrelátással máris be* jelentették; tisztában vannak vele, hogy a sima levélként, a nyilvántartó hivatal adatai alapján kipostázott lapocskát sokan nem kapják majd meg. Hibalehetőség valóban bőven van, a téves nyilvántartástól a szomszéd gyermekéig bármi és bárki megakadályozhatja a küldemény célba érését. Ez esetben a polgár felkerekedik, szépen beballag az adóhivatalba, és időt s energiát nem kímélve intézkedik. Kártya nélkül ugyanis jövő év elejétől magasabb adóelőleget vonnak le tőle. TTa pedig a polgár a fentiek alapján úgy gondolja, HL az új kártya egyet is kivált a régiekből, téved. Az adóhatóság tájékoztatása szerint ugyanis az adóigazolványt a személyi igazolványhoz csatolva kell használni, de egy darabig együtt él a (régen alkotmányellenesnek nyilvánított) személyi számmal is. Vagyis ideje lesz beszerezni az új irattárcát. Jó hasznát vesszük, míg az illetékesek ki nem találnak egy egyszerű, jól használható nyilvántartási rendszert. Iaxr w. Horn Gyula megmagyarázza Adókártya - augusztustól Közvetítők és döntőbírók