Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-21 / 144. szám

PÉNTEK, 1996. JÚN. 21. BELFÖLD 3 jegyzet Lezsák Sándor Tömörkényen • Munkatársunktól Lezsák Sándor, az MDF elnöke vállalta a tömörkényi ellenzéki fórumon való rész­vételt és 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor előadást tart a község tornatermében. Dr. Thirring Ákos polgármes­ter, a Polgármesterszövetség elnöke felkérte előadásra (hozzászólásra) Petróczky Fe­renc nyírbátori polgármestert, az MDF elnökségi tagját és dr. Rapcsák András vásárhe­lyi polgármestert, a KDNP or­szággyűlési képviselőjét is. A téma az ellenzékiség időszerű kérdései, s ezen belül: az el­lenzéki pártok képesek lesz­nek-e a következő választáso­kig programszövetséget létre­hozni? Tudták, merték, • ee megtették • Kisvárda (MTI) Kilépett az SZDSZ-ből a párt Kisvárdai Városi Szerve­zete. A döntést azzal magya­rázták, hogy Kisvárda szabad­demokrata polgármesterét ­Oláh Albertet - az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyeztető Tanácsa kizár­ta - szerintük igazságtalanul ­a párt tagjai sorából. A kisvár­dai városi szervezet az SZDSZ-ből való kilépését be­jelentő nyilatkozatában hang­súlyozza: megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az SZDSZ egyik ismert, több vá­lasztást is megnyert személyi­ségét a pártból kizárták, s er­ről a sajtóból kellett értesül­nie. A dokumentum így foly­tatódik: „Nem vagyunk haj­landóak kiszolgálni pártunk eredményei által érvényesülni akaró, hozzánk karriervágy­ból és anyagi érdekekből csat­lakozó egyének törekvéseit." A szülészeten érettségizett • Balassagyarmat (MTI) Friss érettségi bizonyít­vánnyal a zsebében és 3 kiló 30 dekával világra jött Bene­dek fiával a karjában távozott a balassagyarmati kórház szü­lészetéről otthonába Kovács­áé Szvetlik Mónika. A dolgo­zók középiskolájának esti ta­gozatán végzett 26 éves fiatal asszony nem csekély megle­petést okozott a városi kórház Szülészetén azzal, amikor ké­résére, gyermekének megszü­letése után három nappal be­vonult egy négyfős érettségi vizsgabizottság. Miután gőgi­csélő kisbabáját rábízta egy kismamatársra, a fiatal asz­szony egykettőre kivágta a re­zet: két jelessel és egy jó osz­tályzattal a tarsolyában távo­zott a szülészeti társalgóban lebonyolított szóbeliről. Kiürült a kultúrház • Gyöngyösoroszi (MTI) Gyöngyösorosziban kiköl­tözött a kultúrházból az a 68 ember, aki a május 13-i felhő­szakadás következtében vált hajléktalanná. Közülük 40-en abba a felvonulási épületbe te­lepültek át, amelyet közösségi szállássá alakíttatott át az ön­kormányzat. A többiek vissza­költöztek saját házukba, hi­szen az elmúlt egy hónap alatt a falak annyira kiszáradtak, hogy az épületekben már be lehet rendezkedni. Továbbra sem született terv az áradás ál­tal megrongált Toka patak medrének helyreállítására. • Világszerte: Féte de la musique A franciák új Szegedet a francia je­lenlét legkedvezőbb bá­zisának tartják Magyar­országon. A korábban is jó magyar-francia felső­oktatási kapcsolatok Szegeden az elmúlt évek folyamán sokrétű és fej­lődőképes, a tudomány és a művelődés egyre több területére kiterjedő együttműködéssé bővül­tek. A kulturális kapcso­latokat hamarosan kö­vették a francia befekte­tések is, s a szegedi köz­műprivatizációban meg­jelent francia cégek sora felvetette a kérdést: mi­lyen összefüggés van a francia kulturális és gaz­dasági jelenlét között? A francia kormány jól ki­vehető tevékenységet folytat szerte a világon a francia nyelv és kultúra népszerűsí­tésére, hiszen az üzlet és a gazdaság nyelvének elango­losodása a franciákat új kul­turális stratégiára késztette. Ennek eredményeként szüle­tett meg a frankofon voká­ció, amely a világ számos, egymástól távoli országát összefogja, és amellyel együtt - bár a frankofónia kulturális tartalma önmagáért jelentós - a francia gazdasági befektetések is otthonosab­ban mozognak. A kelet-kö­zép-európai befektetéseket kereső franciaországi cégek is előszeretettel választanak olyan helyet, ahol a francia kultúrának már megvannak a befogadó intézményei. Sze­geden az elmúlt években kü­lönösen aktívvá váltak a ma­gyar-francia oktatási, felső­oktatási és kulturális kapcso­latok. Ezeket a francia nagy­követség támogatta, sőt kez­deményezte. Francia részről Az Alliance Francaise Szeged francia oktatási és kulturális központja lett. (Fotó: Gyenes Kálmán) adott nyilatkozatok arra utal­nak, hogy a párizsi külügy­minisztériumnak ezzel a kul­turális jelenléttel inkább a francia-európai integrációs pozíció megerősítése a célja az uniós tagságra várakozó kelet-európai országokban, mintsem egy idejétmúlt gaz­dasági kolonializmus előké­szítése. A szegedi magyar-francia felsőoktatási kapcsolatok tartalma is megváltozott. Ko­rábban a francia vonatkozású nyelvészeti és bölcsészeti ösztöndíjak, együttműködé­sek voltak jellemzőek, az el­múlt két évtől viszont a jogi és a közgazdasági felsőokta­tási kapcsolat erősödött meg, amely a francia indoklás sze­rint aktuális az uniós csatla­kozásra pályázó Magyaror­szág számára. A franciák ha­sonlóképp gondolkodnak a francia nyelv szerepéről is: új céljuk, hogy ez a nyelv ne egyedül a kulturális nemzet­köziség nyelve legyen, ha­nem a tudományos, a jogi és a gazdasági területen is elter­jedjen, hiszen, mint mond­ják, az Európai Unió köz­igazgatásában az angol mel­lett a francia a leginkább használt nyelv. E változások fényében in­dult meg a két ország között a Balaton program, amely a magas szintű közös tudomá­nyos kutatásokat finanszíroz­za. Szegeden összesen 16 ilyen közös kutatás folyik vagy készül. Emellett a sze­gedi egyetemekről francia kormányösztöndíjjal tanul­nak hallgatók Franciaország­ban. Az egyetemi együttmű­ködés eredményeként francia és szegedi felsőoktatási intéz­mények közös képzéseket kezdenek Szegeden. Ősszel indul a Lille-i egyetem és a JATE égisze alatt az Institul Universitaire de Technologie, amely kereskedelmi, ipari és élelmiszeripari tárgyakban képez, s ugyancsak őszre ter­vezik a francia nyelvű jo­gászképzést a JATE és a Pa­ris X Nanterre közös vállal­kozásaként. Szeged jó felső­oktatási kapcsolatait jelképe­zi, hogy dr. Pálfi Miklós ve­zetésével a JATE francia tan­székén készül a két nyelv új nagyszótárának fráncia-ma­gyar része (a magyar-franci­án Párizsban dolgoznak). A történelmileg kialakult előítéletekkel szemben a mai francia művelődési politika a nemzeti változatosság meg­őrzése jegyében kívánja fenntartani a frankofónia esz­méjét. E kultúrpolitika sike­rét jelzi az is, hogy a Jack Láng kultuszminiszter 1983­as kezdeményezése óta ma már a világ legkevésbé fran­kofón területein is a zene ün­nepét tartják június 21-én. Panek Sándor • Munkatársunktól Véget ért a nyomozati szakasz T. János ügyében. Lapunkban korábban már beszámoltunk arról, hogy T. úr vélhetőleg azok közé tar­tozik, akik az olajból gazda­godtak meg. Ezt a feltétele­zést támasztja alá a rendőr­ségi vizsgálat, hiszen T. Já­nost számos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A T. által működtetett Hung­Itália Kft. 1992-1993-ban Újabb olajper? gázolajat importált, melyet háztartási tüzelőoljaként vámkezeltetett és számláin is így értékesített. Vevői részé­re gázolajat adott el hto­ként, gázolaj áron, így a gáz­olaj és a hto árának különbö­zetéből igen sok pénzt kere­sett. A T. által üzemeltetett vállalkozások nem fizették az eladás utáni különböző adókat, így adócsalást is el­követtek. Persze, a bűnlajst­rom még korántsem teljes. T. János rovására írnak ugyanis többek között két pisztolyt és lőszereket, melyhez nem volt enge­délye. Az is kiderült, hogy há­rom éve egy repülőgépet ho­zott az országba, ami - mint később kiderült - csempész­áru volt. Ezekért és más bűncselekmények miatt is kereste a rendőrség T. Já­nost, aki 1993-ban elszökött, s nem került elő, csak 1996. januárjában. Azóta előzetes letartóztatásban van. Ügyé­ben 115 tanút hallgattak ki, s többek között ezek alapján is adták át az aktát az ügyész­ségnek, s vádolják őt nyolc bűncselekmény elkövetésé­vel. • Mikro-Ker.-krónika Szabadságvesztés - felfüggesztve A piramiselven műkö­dű, számítógépes rend­szereket szervező Mikro­Ker. Kft. ügyét hónapok óta, folyamatosan tár­gyalja a Szegedi Városi Bíróság. A 12 vádlott kö­zül azonban kettő - B. P. tizedrendű, valamint H. T. tizenegyed rendű vád­lott - bűnösségét a bíró­ság elkülönítetten vizs­gálta, és tegnap délután már ítéletet is hozott. A rendkívüli tárgyalás le­folytatására azért került sor, mert a rendőrségi vizsgálat során kiderült: 1994. február 17-én a két budapesti üzlet­kötő, B. P. és H. T. elment a Mikro-Ker. Kft. vásárhelyi irodájába, hogy saját és mun­katársaik jogosnak véit juta­lékát - bármilyen áron - fel­vegye. Ezt olyannyira komo­lyan gondolták - és mivel jó ideje egyértelműen rossz volt a viszony a budapesti és a vásárhelyi dolgozók között -, hogy az útra B. P. még a lőfegyverét is magával vitte. A 2,5 milliós követelésüket azonban A.-né T. A. irodave­zető-helyettes - jogtalanul magasnak tartva - elutasítot­ta. A vádlottak ezután A.-nét és férjét, A. S.-t anyagilag próbálták érdekeltté tenni a kérés teljesítésében. Miután ezen igyekezetük is sikerte­lennek bizonyult, mérgükben „keményebb" eszközökkel akarták eredményessé tenni a vásárhelyi látogatást. Fenye­getéseik között - mivel ak­kor már tornyosultak a fel­hók a kft. „feje" felett - ki­emelt helyen szerepelt az erősen kifogásolható tevé­kenység részleteinek és egyéb belső, kompromittáló körülmények nyilvánosságra hozatala is. így a vesztegeté­si kísérlethez zsarolás társult. Az ügyész módosított vádin­dítványában szereplő - társ­tettességben elkövetett ­bűncselekményeket a vádlot­tak védője természetesen másként értékelte. Elsó „kör­ben" indítványozta a vádlot­tak felmentését, majd hivat­kozott - többek között - a követelés máig vélt jogossá­gára, és kérte az önbírásko­dás - és nem a zsarolás ­vétségének megállapítását. A bíróság - a vád- és a védőbeszéd meghallgatását követő, körültekintő mérle­gelés után - a vádlottakat bűnösnek találta vesztegetés és önbíráskodás vétségében, amelyet társtettességben kö­vettek el. Az ítélet meghoza­talánál azonban enyhítő kö­rülménynek számított a vád­lottak büntetlen előélete és a bűncselekmény elkövetése óta folytatott kifogástalan életvitele is. így az ügyben kezdeményező és vezető szerepet játszó B. P.-t 10 hó­napi börtönre és 200 ezer fo­rint pénzbüntetésre, H. T.-t 8 hónapi szabadságvesztésre, továbbá 50 ezer forint pénz­büntetésre, valamint mind­kettőjüket a felmerült per­költség megtérítésére ítélte. A két egykori üzletkötő egyelőre mégsem kerül rács mögé, mivel büntetésük le­töltését két évre felfüggesz­tette a bíróság. Ugyanakkor kimondta: a kiszabott pénz­büntetés megfizetésének el­maradása esetén a tizedren­dű vádlottnak 100, a tizen­egyed rendűnek pedig 50 na­pot kell fogházban töltenie. Az elítéltek és védőjük vé­gighallgatva mindezt - élve a törvény által biztosított gondolkodási idő lehetősé­gével - három napon belül döntenek arról, hogy be­nyújtják-e fellebbezésüket, míg az ügyész az ítélet sú­lyosbítását kérheti. N. Rácz Judit Kultúrexport r\ivat lett a francia nemcsak Szegeden, hanem Ma­iz gyarországon is, és ez nemcsak a szolgáltató szek­torok privatizációjából fakad. Bármilyen hihetetlen, Franciaországban is divat lett tudni Magyarországról, divat lett vezető lapokban leírni, hogy az első világhá­borút követő békeszerződésben milyen igazságtalansá­gokat követtek el a magyarok rovására, és az is előtérbe került, hogy Magyarországot is be kell vonni a franko­fón kultúra vérkeringésébe. Még az sincs kizárva, hogy találtunk egy olyan országot, ahol nem a gulasch meg a betyaren fog jellemezni minket. Párizsban erre a kultúrexpanzióra pénzt is áldoznak, ami némileg cédula nélkülivé teszi a szegedi „gazdasági gyarmatosítás" vádját. Állami pénzből tanárokat külde­nek, kulturális programokat szerveznek és kormányösz­töndíjakat finanszíroznak: Szeged ennek az irányzat­nak akár egyeteme, akár iskolái vagy művelődési intéz­ményei révén nagy hasznát veheti. Kell is az ilyen ha­szon, ha tudjuk, hogy egy felmérés szerint a magyar la­kosság több mint 60 százaléka semmilyen idegen nyel­vet nem beszél, hogy pedig hány százalék ismer is vala­milyen idegen kultúrát, abba jobb nem is belegondolni. Ez a kérdés Széchenyi törekvései óta a magyar társada­lom egyik legelhanyagoltabb problémája, amelyen a maihoz hasonló (francia) kulturális világesemények nélkül is segíteni kell. A francia kultúra és oktatás állami támogatásának mintáját itthon nehéz lenne követni. Ott évente az állami költségvetés klebelsbergi mennyiségű százalékait költik a saját (és európai) kultúra védelmére, amelyben magától érthetődően benne foglaltatik a kultúra ex­portja is. Magyarországon ezt a Budapesten működő szép francia intézet, vidéken pedig (Szegeden is) a szin­tén állami pénzből dolgozó Alliance Frangaise szerve­zetei, vagy az általuk támogatott kisebb intézmények látják el. A Makkosházi Altalános Iskolában például olyan dokumnetumtár működik, amelyet más városok­ban igencsak irigyelhetnének a francia nyelvoktatással foglalkozók. Kulturális ajánlat tehát van: élni kell vele! c r-fi f Makói kisméretű tégla 15,10 Ft. BÉFA nyilásxérék a raktári készletre 20%, megrendelésre 10% kedvezmény! rftiAI\lII n III Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. MODUL bAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 A zene ünnepén • Munkatársunktól A zene ünnepe - Féte de la musique - elnevezésű, 1983-ban Franciaországból indult, évente június 21-én világszerte megtartott ünne­pen Szegeden is szabadtéri koncertet rendeznek. A Du­gonics téren 18 órától öt ze­nekar lép pódiumra: a hagyo­mányos ír népzenét játszó Cross Roads, a Gőzerő, az erdélyi népzenét játszó Hóra, a bluest előadó Blues Bells, és a rockzenét játszó Volvox. Az esemény tiszteletére 17 órakor a Somogyi-könyvtár­ban Lehmann István a me­gyei közgyűlés elnöke és Szalay István polgármester Pascal Jaugeon Bretagne-ról szóló turisztikai fotókiállítá­sát nyitja meg. A zene ünnepe napján a szegedi körzeti rádió három alkalommai 8 és 9, 12.30 és 14, illetve 18 és 19 óra kö­zött (FM 94.9EM 66.29) je­lentkezik francia kulturális témájú műsorokkal a Radio Francé International zenei műsorainak közreműködésé­vel, Kimpián Péter szerkesz­tésében. Betörtek i Fórumba • Budapest (OS) „Ismeretlen tettes, vagy tettesek erőszakkal behatol­tak a Magyar Fórum Rádai utcai szerkesztőségébe. A bejárati ajtó zárjait lefeszí­tették, a szerkesztőség irodá­it végigkutatták, az íróaszta­lok, szekrények fiókjait ki­rángatták. Csak a szerkesz­tőség elővigyázatosságának köszönhető, hogy nem talál­tak fontos okmányokat, do­kumentumokat. Távozóban ellopták a szerkesztőség fax­készülékét, magukkal vittek némi készpénzt, de egyéb műszaki cikkeket nem tulaj­donítottak el" - hangzik a Magyar Fórum Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleménye. „Fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy az utóbbi hónapokban több al­kalommal is történt betörés a hetilap szerkesztőségébe és rendszeresén feltörik, illetve megrongálják a kiadó emb­lémáját viselő kisbuszt, illet­ve a Csurka István által használt személygépkocsit. Ilyen körülmények között szeretnénk emlékeztetni arra a súlyos felelőtlenségre, amelyet Tamás Gáspár Mik­lós szabaddemokrata politi­kusnak kell viselnie, aki nagy nyilvánosság előtt uszí­tott a nemzeti oldal - köztük a Magyar Fórum - elleni tettlegességre, erőszakos ak­ciókra."

Next

/
Thumbnails
Contents