Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-21 / 144. szám
PÉNTEK, 1996. JÚN. 21. BELFÖLD 3 jegyzet Lezsák Sándor Tömörkényen • Munkatársunktól Lezsák Sándor, az MDF elnöke vállalta a tömörkényi ellenzéki fórumon való részvételt és 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor előadást tart a község tornatermében. Dr. Thirring Ákos polgármester, a Polgármesterszövetség elnöke felkérte előadásra (hozzászólásra) Petróczky Ferenc nyírbátori polgármestert, az MDF elnökségi tagját és dr. Rapcsák András vásárhelyi polgármestert, a KDNP országgyűlési képviselőjét is. A téma az ellenzékiség időszerű kérdései, s ezen belül: az ellenzéki pártok képesek lesznek-e a következő választásokig programszövetséget létrehozni? Tudták, merték, • ee megtették • Kisvárda (MTI) Kilépett az SZDSZ-ből a párt Kisvárdai Városi Szervezete. A döntést azzal magyarázták, hogy Kisvárda szabaddemokrata polgármesterét Oláh Albertet - az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyeztető Tanácsa kizárta - szerintük igazságtalanul a párt tagjai sorából. A kisvárdai városi szervezet az SZDSZ-ből való kilépését bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozza: megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az SZDSZ egyik ismert, több választást is megnyert személyiségét a pártból kizárták, s erről a sajtóból kellett értesülnie. A dokumentum így folytatódik: „Nem vagyunk hajlandóak kiszolgálni pártunk eredményei által érvényesülni akaró, hozzánk karriervágyból és anyagi érdekekből csatlakozó egyének törekvéseit." A szülészeten érettségizett • Balassagyarmat (MTI) Friss érettségi bizonyítvánnyal a zsebében és 3 kiló 30 dekával világra jött Benedek fiával a karjában távozott a balassagyarmati kórház szülészetéről otthonába Kovácsáé Szvetlik Mónika. A dolgozók középiskolájának esti tagozatán végzett 26 éves fiatal asszony nem csekély meglepetést okozott a városi kórház Szülészetén azzal, amikor kérésére, gyermekének megszületése után három nappal bevonult egy négyfős érettségi vizsgabizottság. Miután gőgicsélő kisbabáját rábízta egy kismamatársra, a fiatal aszszony egykettőre kivágta a rezet: két jelessel és egy jó osztályzattal a tarsolyában távozott a szülészeti társalgóban lebonyolított szóbeliről. Kiürült a kultúrház • Gyöngyösoroszi (MTI) Gyöngyösorosziban kiköltözött a kultúrházból az a 68 ember, aki a május 13-i felhőszakadás következtében vált hajléktalanná. Közülük 40-en abba a felvonulási épületbe települtek át, amelyet közösségi szállássá alakíttatott át az önkormányzat. A többiek visszaköltöztek saját házukba, hiszen az elmúlt egy hónap alatt a falak annyira kiszáradtak, hogy az épületekben már be lehet rendezkedni. Továbbra sem született terv az áradás által megrongált Toka patak medrének helyreállítására. • Világszerte: Féte de la musique A franciák új Szegedet a francia jelenlét legkedvezőbb bázisának tartják Magyarországon. A korábban is jó magyar-francia felsőoktatási kapcsolatok Szegeden az elmúlt évek folyamán sokrétű és fejlődőképes, a tudomány és a művelődés egyre több területére kiterjedő együttműködéssé bővültek. A kulturális kapcsolatokat hamarosan követték a francia befektetések is, s a szegedi közműprivatizációban megjelent francia cégek sora felvetette a kérdést: milyen összefüggés van a francia kulturális és gazdasági jelenlét között? A francia kormány jól kivehető tevékenységet folytat szerte a világon a francia nyelv és kultúra népszerűsítésére, hiszen az üzlet és a gazdaság nyelvének elangolosodása a franciákat új kulturális stratégiára késztette. Ennek eredményeként született meg a frankofon vokáció, amely a világ számos, egymástól távoli országát összefogja, és amellyel együtt - bár a frankofónia kulturális tartalma önmagáért jelentós - a francia gazdasági befektetések is otthonosabban mozognak. A kelet-közép-európai befektetéseket kereső franciaországi cégek is előszeretettel választanak olyan helyet, ahol a francia kultúrának már megvannak a befogadó intézményei. Szegeden az elmúlt években különösen aktívvá váltak a magyar-francia oktatási, felsőoktatási és kulturális kapcsolatok. Ezeket a francia nagykövetség támogatta, sőt kezdeményezte. Francia részről Az Alliance Francaise Szeged francia oktatási és kulturális központja lett. (Fotó: Gyenes Kálmán) adott nyilatkozatok arra utalnak, hogy a párizsi külügyminisztériumnak ezzel a kulturális jelenléttel inkább a francia-európai integrációs pozíció megerősítése a célja az uniós tagságra várakozó kelet-európai országokban, mintsem egy idejétmúlt gazdasági kolonializmus előkészítése. A szegedi magyar-francia felsőoktatási kapcsolatok tartalma is megváltozott. Korábban a francia vonatkozású nyelvészeti és bölcsészeti ösztöndíjak, együttműködések voltak jellemzőek, az elmúlt két évtől viszont a jogi és a közgazdasági felsőoktatási kapcsolat erősödött meg, amely a francia indoklás szerint aktuális az uniós csatlakozásra pályázó Magyarország számára. A franciák hasonlóképp gondolkodnak a francia nyelv szerepéről is: új céljuk, hogy ez a nyelv ne egyedül a kulturális nemzetköziség nyelve legyen, hanem a tudományos, a jogi és a gazdasági területen is elterjedjen, hiszen, mint mondják, az Európai Unió közigazgatásában az angol mellett a francia a leginkább használt nyelv. E változások fényében indult meg a két ország között a Balaton program, amely a magas szintű közös tudományos kutatásokat finanszírozza. Szegeden összesen 16 ilyen közös kutatás folyik vagy készül. Emellett a szegedi egyetemekről francia kormányösztöndíjjal tanulnak hallgatók Franciaországban. Az egyetemi együttműködés eredményeként francia és szegedi felsőoktatási intézmények közös képzéseket kezdenek Szegeden. Ősszel indul a Lille-i egyetem és a JATE égisze alatt az Institul Universitaire de Technologie, amely kereskedelmi, ipari és élelmiszeripari tárgyakban képez, s ugyancsak őszre tervezik a francia nyelvű jogászképzést a JATE és a Paris X Nanterre közös vállalkozásaként. Szeged jó felsőoktatási kapcsolatait jelképezi, hogy dr. Pálfi Miklós vezetésével a JATE francia tanszékén készül a két nyelv új nagyszótárának fráncia-magyar része (a magyar-francián Párizsban dolgoznak). A történelmileg kialakult előítéletekkel szemben a mai francia művelődési politika a nemzeti változatosság megőrzése jegyében kívánja fenntartani a frankofónia eszméjét. E kultúrpolitika sikerét jelzi az is, hogy a Jack Láng kultuszminiszter 1983as kezdeményezése óta ma már a világ legkevésbé frankofón területein is a zene ünnepét tartják június 21-én. Panek Sándor • Munkatársunktól Véget ért a nyomozati szakasz T. János ügyében. Lapunkban korábban már beszámoltunk arról, hogy T. úr vélhetőleg azok közé tartozik, akik az olajból gazdagodtak meg. Ezt a feltételezést támasztja alá a rendőrségi vizsgálat, hiszen T. Jánost számos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A T. által működtetett HungItália Kft. 1992-1993-ban Újabb olajper? gázolajat importált, melyet háztartási tüzelőoljaként vámkezeltetett és számláin is így értékesített. Vevői részére gázolajat adott el htoként, gázolaj áron, így a gázolaj és a hto árának különbözetéből igen sok pénzt keresett. A T. által üzemeltetett vállalkozások nem fizették az eladás utáni különböző adókat, így adócsalást is elkövettek. Persze, a bűnlajstrom még korántsem teljes. T. János rovására írnak ugyanis többek között két pisztolyt és lőszereket, melyhez nem volt engedélye. Az is kiderült, hogy három éve egy repülőgépet hozott az országba, ami - mint később kiderült - csempészáru volt. Ezekért és más bűncselekmények miatt is kereste a rendőrség T. Jánost, aki 1993-ban elszökött, s nem került elő, csak 1996. januárjában. Azóta előzetes letartóztatásban van. Ügyében 115 tanút hallgattak ki, s többek között ezek alapján is adták át az aktát az ügyészségnek, s vádolják őt nyolc bűncselekmény elkövetésével. • Mikro-Ker.-krónika Szabadságvesztés - felfüggesztve A piramiselven működű, számítógépes rendszereket szervező MikroKer. Kft. ügyét hónapok óta, folyamatosan tárgyalja a Szegedi Városi Bíróság. A 12 vádlott közül azonban kettő - B. P. tizedrendű, valamint H. T. tizenegyed rendű vádlott - bűnösségét a bíróság elkülönítetten vizsgálta, és tegnap délután már ítéletet is hozott. A rendkívüli tárgyalás lefolytatására azért került sor, mert a rendőrségi vizsgálat során kiderült: 1994. február 17-én a két budapesti üzletkötő, B. P. és H. T. elment a Mikro-Ker. Kft. vásárhelyi irodájába, hogy saját és munkatársaik jogosnak véit jutalékát - bármilyen áron - felvegye. Ezt olyannyira komolyan gondolták - és mivel jó ideje egyértelműen rossz volt a viszony a budapesti és a vásárhelyi dolgozók között -, hogy az útra B. P. még a lőfegyverét is magával vitte. A 2,5 milliós követelésüket azonban A.-né T. A. irodavezető-helyettes - jogtalanul magasnak tartva - elutasította. A vádlottak ezután A.-nét és férjét, A. S.-t anyagilag próbálták érdekeltté tenni a kérés teljesítésében. Miután ezen igyekezetük is sikertelennek bizonyult, mérgükben „keményebb" eszközökkel akarták eredményessé tenni a vásárhelyi látogatást. Fenyegetéseik között - mivel akkor már tornyosultak a felhók a kft. „feje" felett - kiemelt helyen szerepelt az erősen kifogásolható tevékenység részleteinek és egyéb belső, kompromittáló körülmények nyilvánosságra hozatala is. így a vesztegetési kísérlethez zsarolás társult. Az ügyész módosított vádindítványában szereplő - társtettességben elkövetett bűncselekményeket a vádlottak védője természetesen másként értékelte. Elsó „körben" indítványozta a vádlottak felmentését, majd hivatkozott - többek között - a követelés máig vélt jogosságára, és kérte az önbíráskodás - és nem a zsarolás vétségének megállapítását. A bíróság - a vád- és a védőbeszéd meghallgatását követő, körültekintő mérlegelés után - a vádlottakat bűnösnek találta vesztegetés és önbíráskodás vétségében, amelyet társtettességben követtek el. Az ítélet meghozatalánál azonban enyhítő körülménynek számított a vádlottak büntetlen előélete és a bűncselekmény elkövetése óta folytatott kifogástalan életvitele is. így az ügyben kezdeményező és vezető szerepet játszó B. P.-t 10 hónapi börtönre és 200 ezer forint pénzbüntetésre, H. T.-t 8 hónapi szabadságvesztésre, továbbá 50 ezer forint pénzbüntetésre, valamint mindkettőjüket a felmerült perköltség megtérítésére ítélte. A két egykori üzletkötő egyelőre mégsem kerül rács mögé, mivel büntetésük letöltését két évre felfüggesztette a bíróság. Ugyanakkor kimondta: a kiszabott pénzbüntetés megfizetésének elmaradása esetén a tizedrendű vádlottnak 100, a tizenegyed rendűnek pedig 50 napot kell fogházban töltenie. Az elítéltek és védőjük végighallgatva mindezt - élve a törvény által biztosított gondolkodási idő lehetőségével - három napon belül döntenek arról, hogy benyújtják-e fellebbezésüket, míg az ügyész az ítélet súlyosbítását kérheti. N. Rácz Judit Kultúrexport r\ivat lett a francia nemcsak Szegeden, hanem Maiz gyarországon is, és ez nemcsak a szolgáltató szektorok privatizációjából fakad. Bármilyen hihetetlen, Franciaországban is divat lett tudni Magyarországról, divat lett vezető lapokban leírni, hogy az első világháborút követő békeszerződésben milyen igazságtalanságokat követtek el a magyarok rovására, és az is előtérbe került, hogy Magyarországot is be kell vonni a frankofón kultúra vérkeringésébe. Még az sincs kizárva, hogy találtunk egy olyan országot, ahol nem a gulasch meg a betyaren fog jellemezni minket. Párizsban erre a kultúrexpanzióra pénzt is áldoznak, ami némileg cédula nélkülivé teszi a szegedi „gazdasági gyarmatosítás" vádját. Állami pénzből tanárokat küldenek, kulturális programokat szerveznek és kormányösztöndíjakat finanszíroznak: Szeged ennek az irányzatnak akár egyeteme, akár iskolái vagy művelődési intézményei révén nagy hasznát veheti. Kell is az ilyen haszon, ha tudjuk, hogy egy felmérés szerint a magyar lakosság több mint 60 százaléka semmilyen idegen nyelvet nem beszél, hogy pedig hány százalék ismer is valamilyen idegen kultúrát, abba jobb nem is belegondolni. Ez a kérdés Széchenyi törekvései óta a magyar társadalom egyik legelhanyagoltabb problémája, amelyen a maihoz hasonló (francia) kulturális világesemények nélkül is segíteni kell. A francia kultúra és oktatás állami támogatásának mintáját itthon nehéz lenne követni. Ott évente az állami költségvetés klebelsbergi mennyiségű százalékait költik a saját (és európai) kultúra védelmére, amelyben magától érthetődően benne foglaltatik a kultúra exportja is. Magyarországon ezt a Budapesten működő szép francia intézet, vidéken pedig (Szegeden is) a szintén állami pénzből dolgozó Alliance Frangaise szervezetei, vagy az általuk támogatott kisebb intézmények látják el. A Makkosházi Altalános Iskolában például olyan dokumnetumtár működik, amelyet más városokban igencsak irigyelhetnének a francia nyelvoktatással foglalkozók. Kulturális ajánlat tehát van: élni kell vele! c r-fi f Makói kisméretű tégla 15,10 Ft. BÉFA nyilásxérék a raktári készletre 20%, megrendelésre 10% kedvezmény! rftiAI\lII n III Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. MODUL bAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 A zene ünnepén • Munkatársunktól A zene ünnepe - Féte de la musique - elnevezésű, 1983-ban Franciaországból indult, évente június 21-én világszerte megtartott ünnepen Szegeden is szabadtéri koncertet rendeznek. A Dugonics téren 18 órától öt zenekar lép pódiumra: a hagyományos ír népzenét játszó Cross Roads, a Gőzerő, az erdélyi népzenét játszó Hóra, a bluest előadó Blues Bells, és a rockzenét játszó Volvox. Az esemény tiszteletére 17 órakor a Somogyi-könyvtárban Lehmann István a megyei közgyűlés elnöke és Szalay István polgármester Pascal Jaugeon Bretagne-ról szóló turisztikai fotókiállítását nyitja meg. A zene ünnepe napján a szegedi körzeti rádió három alkalommai 8 és 9, 12.30 és 14, illetve 18 és 19 óra között (FM 94.9EM 66.29) jelentkezik francia kulturális témájú műsorokkal a Radio Francé International zenei műsorainak közreműködésével, Kimpián Péter szerkesztésében. Betörtek i Fórumba • Budapest (OS) „Ismeretlen tettes, vagy tettesek erőszakkal behatoltak a Magyar Fórum Rádai utcai szerkesztőségébe. A bejárati ajtó zárjait lefeszítették, a szerkesztőség irodáit végigkutatták, az íróasztalok, szekrények fiókjait kirángatták. Csak a szerkesztőség elővigyázatosságának köszönhető, hogy nem találtak fontos okmányokat, dokumentumokat. Távozóban ellopták a szerkesztőség faxkészülékét, magukkal vittek némi készpénzt, de egyéb műszaki cikkeket nem tulajdonítottak el" - hangzik a Magyar Fórum Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleménye. „Fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy az utóbbi hónapokban több alkalommal is történt betörés a hetilap szerkesztőségébe és rendszeresén feltörik, illetve megrongálják a kiadó emblémáját viselő kisbuszt, illetve a Csurka István által használt személygépkocsit. Ilyen körülmények között szeretnénk emlékeztetni arra a súlyos felelőtlenségre, amelyet Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata politikusnak kell viselnie, aki nagy nyilvánosság előtt uszított a nemzeti oldal - köztük a Magyar Fórum - elleni tettlegességre, erőszakos akciókra."