Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

f-Li rrrr "T-ü ifl . J i Csa(n)k helyzetek, ••• r ulajdonképpen most illene nagyon örülnünk. Hi­szen ellátogatott hozzánk a világ egyik legjobb labdarúgócsapata, kellemes fociestével ajándékozták meg a játék szerelmeseit, s a jóképű olasz legények csábos mosolyt is küldtek a Népstadionba föltűnően nagy számban kilátogató magyar hölgyeknek. Emel­lett a meccsen végre rúgtunk gólt (hát Istenem, a saját kapuba sikeredett...), kidolgoztunk vagy három hely­zetet, és a végén mindössze két találattal voltak jobbak ~az EB-főpróbájukat tartó taljánok. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy a közönség lelkesen énekelte a Him­nuszt, s a második félidőben még hullámozni is volt ereje, hát leírható: semmi okunk a panaszra. Különö­sen azután, hogy Csank János szövetségi kapitány is kimondta, biztató jelek azért már szép számmal meg­mutatkoztak. Mondom, tulajdonképpen akár örülhetnénk is, ha nem zavarna az a tény, hogy így összegezhetjük tava­szi focihadjáratunkat: nekünk csa(n)k vereség jutott. Négyszer fogadkoztunk, négyszer készülgettünk, négy­szer próbálkoztunk, a morcos tekintetű magyar mes­ter csupán csak a kiskunlacházi mezőőr öregebbik fiát nem próbálta ki balbekkben, mondjuk másfél perc erejéig. Csa(n)k éppen csapatunk nem lett, fogalmunk sincs, hogy szeptember elsején ki lép majd pályára a finnek ellen. S azt sem tudjuk, hogy aki mégis pályára fut, mit tud összeszerencsétlenkedni az első világbaj­noki selejtezőnkön. Vagyis elherdáltunk megint fél évet ( az eddig elbaltázott tizen- és huszonévek mel­lett...), azért, hogy kimondhassuk: elszaladt mellettünk a világfocija. De ki nem tudta ezt megalázó vereségek nélkül is? Talán csak az az MLSZ szakértői stáb, ame­lyik volt annyira agyament, hogy négy ilyen erősségű válogatottal kötötte le a tavaszi sorozatot. Amelyik még véletlenül sem mérte föl - ilyen pofonosztásban mi nem hogy taktikát nem tudunk próbálgatni, de még levegőt is csak OTP-hitelre vehetünk a hatvanadik perc után. Azok a főokosok, akiknek elfelejtették meg­mondani: angolokkal, olaszokkal, horvátokkal szem­befordítani a magyar nemzeti tizenegyet, semmivel sem kisebb bárgyúság, mint mondjuk kosárlabdázóin­kat fólzavarni az amerikai Dream Team ellen, vagy jégkorongozóinkat kiállítani az orosz válogatottal szemben. Xjo, de minek siránkozunk: ez a tavasz is csak eltelt, ÍV s a kenyér sem lett sokkal drágább. Ami meg a focit illeti - most a mi hónapjaink következnek. Mert júniusban, júliusban és augusztusban mégiscsak ver­hetetlenek vagyunk. Mert mint mondám: a finnek csak szeptember else­jén érkeznek... ! 3Zfrétín^ t DM-gyermekbajnokság Kár, hogy vége • Munkatársunktól A hét végén befejeződött Szegeden a Délmagyarország által első ízben kiírt általános iskolás labdarúgó-bajnokság, melyen az 1985. május 31. után született gyerekek vehet­tek részt. Az aranyérem sorsa már egy héttel ezelőtt eldőlt, hiszen a végig kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó Madách Im­re Általános Iskola gárdája az utolsó, mindent eldöntő talál­kozót a Tisza-parti iskola el­len már korábban lejátszotta. A befejező, hetedik fordu­ló eredményei: Dózsa-Kodály 5-0. G.: Laczkó (2), Daróczi, Tom­bácz, Bartha. Ságvári-Alsóvárosi 3-2. G.: Szécsényi, Keresztúri, Porfai, ill. Dlusztus I. (2). Tabán-Makkosházi 7-1. G.: Hrepka (6), Dunai, ill. Vastag. Korábban játszották: Ma­dách-Tisza-parti 7-2. A bajnokság végered­ménye: 1. Madách 13 pont (52-9), 2. Tabán 12 (29-11), 3. Tisza-parti 11 (21-15), 4. Ságvári 5 (14-19), 5. Dózsa 5 (13-19), 6. Makkosházi 5 (14-29), 7. Alsóvárosi 4 (17-36), 8. Kodály 1 (9-32). A torna gólkirályi címét a 23 találatot szerző Hegyesi László (Madách) nyerte, megelőzve a 16 gólos Hrep­ka Ádámot (Tabán). Az edzők szavazata alapján a legjobb mezőnyjátékos Dlusztus Imre (Alsóvárosi) lett. A legjobb kapus kitünte­tő címet Dongó Dénes (Ti­sza-parti) kapta, a torna fel­fedezettje az 1988-as szüle­tésű Kéri Dávid (Tisza-parti) lett. Vizes Pick-porti • Bohácsék tripláztak Magyarországé lett a Westel-serleg Bohácséknak mindig csak a hátát láthatták a riválisok Aláírták a szerződést (balról): Barát Etele, az MKKSZ elnöke és Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól A Westel-kupa kajak-ke­nu viadal vasárnap délelőtti szünetében sajtótájékoztató­ra invitálták a zsurnalisztá­kat a rendezők. Az ok: egy nem mindennapi szerződés aláírása. Valamit már sejtettünk a ceremónia előtt, hisz az asz­talnál Serényi Péter sajtófő­| nőkön kívül Bihari Vilmos, a Piek Rt. vezérigazgatója és Barát Etele, a Magyar Ka­jak-Kenu Szövetség elnöke foglalt helyet. Két esztendő raúlva, '98-ban a Maty-éri i gróf Széchenyi István pálya ad otthont a sportág világ­bajnokságának. A „gyanú" beigazolódott! Bihari úr el­mondta, az évente 8 millió méter árut előállító gyár nagy üzleti lehetőséget lát a vb szponzorálásában, hisz a 60 résztvevő ország között jelenlegi és potenciális part­nereik is lesznek. Ezért mondtak igent a megkere­sésre. Barát Etele a vb jelen­tős anyagi vonzatát ecsetel­te, melyhez mostantól hoz­zájárul a Pick Rt., segítve a felkészülést. Komoly üzleti szerződés­ről van szó - az összeget nem árulták el -, melyet stílszerűen a vízparton látott el kézjegyével a vezérigaz­gató és az elnök. Valószínű­leg mindkét félnek jó a par­ti. kajak-kenu A szegedi Maty-éri evezős pályán lebonyo­lított Westel-kupa nem­zetközi kajak-kenu ver­senynek már az első napja is fantasztikus magyar sikert hozott. A hat olimpiai számból né­gyet nyertek a mieink, míg a szintén „nagy­ágyúkkal" érkező né­metek elsőség nélkül maradtak. A hetedik fi­nálét (C-4) a Bohács ve­zérelte szegedi egység hozta. A szépszámú kö­zönség szombaton és vasárnap is hasonló folytatásban reményke­dett. Mielőtt azonban belefog­nánk a krónikába, nézzük, hogyan értékelte a pénteki napot Vajda Vilmos szövet­ségi kapitány: - Elégedett vagyok, Pulai remek teljesít­ményt nyújtott, Ipacs kelle­mes meglepetést okozott, női kajak négyesünk is szép eredményt ért el. Színvona­las közdelmeket izgulhatott végig a publikum, s a látot­tak alapján kijelenthetem, három számban (C-l, C-2, női kajak négyes) az atlantai olimpián komoly dobogós reményeink vannak. Következzen a szombat, s az 500-as döntők. A finn Kolemainen (K-l) visszavá­gott az ausztrál Robinson­nak az előző napi vereségért, aki csak az 5. helyet szerezte meg a rövidebb olimpia tá­von. A „fiaink", Borhi és Storcz a 8. és a 9. helyen la­pátoltak célba. A kettesek meghozták az első magyar sikert, a Gyulay, Bártfai duó magabiztosan diadalmasko­dott a talján világbajnok egység, Bonomi, Scarpa előtt. A négyesek sem adták alább és a „vízi kengurukat" megelőzve a Fehérvári Vin­ce, Almási Péter, Hegedűs Róbert, Horváth Gábor al­kotta kvartett a dobogó ara­nyos fokára siklott fel. A ke­nusoknál Pulai kiszállt, már pénteken fájlalta a hátát, ezért a szombati megméret­tetést már nem vállalta. Tá­vollétében a duísburgi világ­bajnok bolgár Buhalov dia­dalmaskodott, Belicza Béla a 4. helyen ért célba. Ötszörös vb-aranyos kettősünk, Hor­váth és Kolonics még ezen a napon is „rejtőzködött", a di­csőséget ismét átengedték Szuszkó Lászlónak és Hütt­ner Csabának. A veterán moldovai egység, Zsuravszki és Renejszki, ismét fejet kényszerült hajtani a harma­dik számú magyar team előtt, a bronz a Takács, Hojf­mann egységé lett. A kenu négyesek versengésében Bo­hácsék lemásolták pénteki produkciójukat, vagyis si­mán nyertek. Ne feledkez­zünk meg a hölgyekről sem! A sportág nagyasszonya ­majdnem nagymamát írtam - Birgit Fischer, Kőbán Rita két rossz rajtjának és azt kö­vető kizárásának köszönhe­tően, megszerezte a németek első aranyát. Atlantában már mindketten ott lesznek a fi­náléban... A K-2-es döntő­ben magyar elsőségre számí­tottunk, de a juharleveles Kennedy, Gibeau team ­Duisburgban a sprint szám világbajnokai voltak - meg­tréfálta a Dónusz Éva, Czi­gány Kinga által repített ha­jót. A vasárnapi 200-as ver­senyek már nem hozták iga­zán tűzbe a közönséget, en­nek oka pedig, hogy a me­gasztárok - kivétel azért akadt - itt már nem álltak rajthoz. A látványos sprint­számok ugyanis (még) nem szerepelnek az ötkarikás já­tékok műsorán. Kiemelendő, hogy a Horváth, Kolonics kettős végre „előbújt", s megvillantva klasszisát, gond nélkül győzött. A Bo­hács, Fiirdök, Csíkos, Pajkó négyes triplázott, s ugyan­csak három gold medállal térhetett haza a két kanadai lány Corrina Kennedy és Marie-Josee Gibeau, miután az újabb duó diadal után a győztes négyes hajóban is ott ültek. A világbajnoki cí­met védő K-4-es férfi csa­patból hiányoztak a szegedi­ek - Kajner Gyula betegsége miatt - de győzelmükhöz így sem fért kétség. Jutott arany a finneknek, szlováko­nak, svájciaknak, de a csa­patversenyt Magyarország nyerte. A Westel-kupát Vaj­da Vilmos szövetségi kapi­tány vette át. Eredmények. 500-as döntők. Férfiak: K 1: 1. Kolemainen (finn),..., 8. Borhi, 9. Storcz. K 2: 1. Gyulay, Bártfai. K 4: 1. Magyarország A (Fehér­vári, Almási, Hegedűs, Hor­váth),..., 7. Magyarország B (Gyimesi, Légrádi, Beé, Varga K.). Cl: 1. Buhalov (bolgár),..., 4. Belicza. C 2: 1. Szuszkó, Hüttner 3. Takács, Hoffmann. C 4: 1. Magyarország (Fürdők, Bo­hács, Csíkos, Pajkó). Nők: K 1: 1. Fischer (német),..., 8. Kovács. K 2: 1. Kennedy, Gibeau (kanadaiak), 2. Dó­nusz, Czigány. 200-as döntők. Férfiak: KI: 1. Apostal (kanadai), 2. Hegedűs, 3. Fehérvári. K 2: 1. Latvannaki, Keso (fin­nek),..., 3. Hegedűs, Almási. K 4: 1. Magyarország A (Fe­hérvári, Almási, Hegedűs, Beé),..., 7. Magyarország B (Petrovics, Kozák, Légrádi, Gyimesi). C 1: 1. Knazo­vicky (szlovák), 2. Be­licza,..., 8. Fürdők. C 2: 1. Kolonics, Horváth. C 4: 1. Magyarország (Fürdők, Bo­hács, Csíkos, Pajkó). Nők: K 1: 1. Haralamow (svájci),..., 9. Laky. K 2: 1. Kennedy, Gibeau (kanadaiak),..., 5. Luchterhand, Dékány, 6. Laky, Samu. K 4: 1. Kanada (Kenndy, Macaskill, Herst, Gibeau), 2. Magyarország (Luchterhand, Dékány, Laky, Samu) Két hét múlva még egy válogató lesz Szolnokon, utána pedig: Atlanta! Az aranyolimpia... Imre Péter Több az árnyék, mint a fény labdarúgás Nem sok szót veszteget­tek a vasárnapi olasz sport­lapok a magyarok játékáról a barátságos Magyaror­szág-Olaszország (0-2) labdarúgó-mérkőzés után: az olasz sportsajtó a győ­zelmet kötelezőnek tekin­tette, s ennek fényében a kommentárok komoly fi­gyelmeztetésnek tartják, hogy tíz nappal az Európa­bajnokság kezdete előtt időnként még a magyarok is pánikot tudtak kelteni az azzurrik védelmében. „Az olasz játékosok fá­radtak voltak, a csapat még nem alakult ki, s a győze­lem ellenére több az ár­nyék, mint a fény" - fog­lalta össze véleményét a Corriere dello Sport. A lap a szombati találkozó egyet­len pozitívumának azt tart­ja, hogy 57 év elteltével az olasz válogatott ismét győzni tudott a magyar fő­városban: a mostani sikert megelőzően 1939. április 8-án diadalmaskodtak utol­jára az olaszok a magyarok ellen (3-1) Budapesten. Az olasz újságíróknak adott nyilatkozatában Ari­go Sacchi, az azzurrik ve­zetőedzője úgy fogalma­zott, hogy titokban rosszabb eredményre szá­mított. Mint mondta, az együt­tes fáradt volt, s csak egy órán keresztül játszott va­lójában. „De nem kell meg­ijedni, a csapat valójában nem az, mint amit most lát­tunk" - tette hozzá meg­nyugtatásként, s az itáliai újságírók is igyekeztek el­hinni, hogy Sacchi igazi gondjait nem a szombati teljesítmény, hanem a Par­ma két betegség miatt oda­haza maradt játékosának, Zolának és Chiesának az állapota okozza. A két játé­kos néhány nappal ezelőtt betegedett meg bélfertő­zésben, s bár lázuk már nincs, mindketten nagyon legyengültek. Az olasz válogatott jö­vő kedden Liverpoolban játssza első mérkőzését az Európa-bajnokságon Oroszország ellen. Ales­sandro Costacurta, az olasz védelem irányítója az angliai erőpróbára utalva nagyon is önkritikus volt. „Olyan gólszerzési lehető­ségeket ajándékoztunk a magyaroknak, amilyeneket a védelem soha nem en­gedhetne meg magának. A 20. percig jól játszottunk, aztán kiütköztek a gyenge­ség jelei és elkezdődtek a gondok. Ha Angliában is ugyanilyen ajándékokokat osztogatunk majd, az oro­szok, a csehek és a néme­tek nem fognak megke­gyelmezni nekünk" ­mondta. r Játékunk heti nyertese: a kék számú szelvény! • É

Next

/
Thumbnails
Contents