Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

PÉNTEK, 1996. JÚN. 14. A VÁROS 5 Csúcsok dőltek a Vásárvárosban A győztes „csúsztatott" leggyorsabban.. (Fotó: Miskolczi Róbert) Eleddig azt hittem, hogy a sört lassan, meg­fontoltan kortyolgatva lehet csak fogyasztani. Tévedtem. Szerdán este öt sörivó dalia megcáfol­ta e feltételezésemet. Tudniillik, azon a kániku­lai késő esten rendezték a Miklós-sör gyorsasági sörivó versenyét. Ez volt az első ilyen típusú verseny a Sörfeszten, amely­nek elődöntőjében öten „nyeltek", s igen látványos vetélkedésben döntötték el, hogy ki tünteti el leggyorsab­ban az árpalevet. Bartucz Lajos bizonyult a legjobbnak. Ha hiszik, ha nem, a fél literes korsóból a sört 4,17 másodperc alatt ön­tötte le a torkán! A második helyen Szőke Csaba (5,04), a harmadikon Csík Gábor (5,09), a negyediken Wéhli Márk (5,32), az ötödiken pe­dig Vasi Csaba (5,36) vég­zett. A krónikát kezdjük azzal, hogy szerdán, természetesen már lapzárta után, valószínű­leg csúcsot döntött a IV. Sör­fesztivál. Tudniillik, ennyi lá­togató még egyetlen napon sem volt a Vásörvárosban! Hozzávetőleges becslések szerint csaknem 60 ezren for­dultak meg ezen a napon a Mars téri sörünnepen! Tegnap is nagy volt a tu­multus, hasonlóan emelkedett a hangulat. Dr. Katona And­rás, a Szegedi Vásár- és Piac­szervező Kft. igazgatója adta át az elismerést azoknak a bajnok kézilabdázóknak és röplabdázóknak, akik nem vehettek részt a Fesztivál megnyitóján, aztán pedig folytatódott a sörünnep. Zár­óráig. K. F. • „Petőfi délután" A DM a rádióban Egyedülálló módon, még az Internet számító­gépes világhálózat is át­veszi a Petőfi rádió hu­szonnégy órás adását, s benne a délutánonként jelentkező „Petőfi dél­utánt", amelyben - a hétköznapokról szóló anyagok mellett - heti két alkalommal vidéki lapszerkesztöségeket is bemutatnak. A Délma­gyarország már két al­kalommal szerepelt a műsorban, s júliusban is­mét jelentkezünk a Petőfi adón. Jónás István, a „Petőfi dél­után" szerkesztője tájékoztatta lapunkat arról, hogyan készül, s mit tartalmaz a politikamen­tes műsor, amelyet hétfőtől péntekig, minden délután 5 és 7 óra között élőben sugároz a rádió. Naponkénti váltásban más­más rádiós műhelyek készítik az adásokat. Közöttük a Hu­mán Szolgáltató Műsorok Szerkesztősége (egyszerűbb nevén: a szocio-műhely) szer­kesztői minden kedden és csütörtökön olyan műsorok­kal jelentkeznek, amelyekben hétköznapi élethelyzeteket mutatnak be. Az életvezetés, életmódváltás, pályakeresés és -módosítás nehézségein igyekeznek segíteni oly mó­don, hogy kézzelfogható in­formációkat, mintákat tárnak a hallgatók elé. A stúdióba hívott „hétköz­napi emberek" személyes hangon szólalnak meg, s így tárul föl mindennapos küz­delmeik története. Sohasem adnak kész recepteket - a vendég személyisége az, ami meggyőző erővel hat, bizo­nyítandó, hogy a változtatás mindig lehetséges. A szerkesztők kapcsolatot tartanak különféle alapítvá­nyokkal, civil szervezetekkel. Minthogy a Petőfi Rádió hallgatóinak jó része „vidé­ki", az ország minden régió­jából gyűjtik az információ­kat, jelentős részben a vidéki rádiószerkesztőségek segítsé­gével. A pénzhiány azonban egyre inkább ellehetetleníti munkájukat. Jónás István szerint az utóbbi időben hozott durva megszorító intézkedések mi­att a rádió közszolgálati sze­repe is veszélybe került; a most tapasztalható pénzügyi, morális és vezetői válság ha­tása érezhető. Május óta a Petőfi rádió műsora az Interneten is fog­ható - Jónás István nem tud hasonló rádiós példáról, ezért megkockáztatható, hogy vi­lágszenzációról van szó... A számítógépes hálózatra áttett rádióadást (s benne a Petőfi délutánt) így Kanadától Ausztráliáig, az Egyesült Ál­lamoktól Svédországon át Svájcig mindenütt hallgathat­ják azok, akik értik a magyar nyelvet. A műsorszerkesztő­séghez érkezett levelekből ki­derül, hogy a Petőfi délután határainkon kívül is kedvező visszahangra talált. A műsorban minden ked­den és csütörtökön jelentke­zik egy vidéki lapszerkesztő­ség (természetesen ugyan­csak élőben), s a következő napon megjelenő anyagok közül választják ki a legérde­kesebb írást - a szerzővel a műsorvezető beszélget. La­punk, a Délmagyarország már kétszer szerepelt a mű­sorban, s hamarosan (valószí­nűleg július elején) ismét je­lentkezünk a Petőfi rádió hul­lámain. Ny. P. • Egy napot sem késett Holnaptól: vakáció Ma ér véget a tanév a szegedi iskolákban. Az alábbi riport, az évzárás előtt álló Csongor Téri Al­talános Iskola és Gimná­ziumban készült, ahol tegnap a bizonyítványok még kiosztás előtt, egy rakásban álltak az igaz­gatói asztalon. Összetéveszthetetlen év végi gyerekzsivaj a folyosón. A Csongor téri iskolában jó érzékkel és a hőséget tekintve némi jóstehetséggel utolsó hétre hagyták az iskolahétnek nevezett lazltóhetet. Délelőtt van; a lakótelepi iskola panel­betonja melegedni kezd, hiába a széles folyosó hűvöst ígérő homálya. Tanár és diák lenne a talpán, aki Így, harminc fok fölött komoly órát képes tarta­ni. Arra a minisztériumi el­képzelésre gondolok, amely a nyári vakációt lerövidítené. Egy biztos: panelből készült iskolában nem lesz népszerű a döntés. Itt-ott látni egy kevésbé nyárias-lengén öltözött dele­gációt tanárköszöntó virág­csokrával; gyermektagjai össze-összesúgnak. Bagi Ádámné igazgató szobájába is benyit egy leányka, felkö­szönti és nagyon félve körül­pillant. Ha kíváncsibb, talán láthatná, hogy bizonyítvá­nyokkal van megrakva az asz­tal. A szomszéd tanáriból újabb s újabb kötegek érkez­nek a könyvecskékből. A je­gyeket véglegesítő osztályozó értekezletek lezajlottak, az igazgatónak már csak ellen­őriznie és aláírnia kell a jeles és kevésbé jeles okmányokat, amelyek csak az évzárón jut­nak a diák kezébe. A jegye­ken mindenesetre már nem le­het változtatni. Akinek egyes ül a könyvében, az jöhet au­gusztus végén pótvizsgázni. Feltéve, hogy az egyesből nincs háromnál többje, mert akkor évismétlés lesz a dolog­ból. Ha már a bukás dolgát firtatom, az igazgatónő el­mondja, hogy az évismétlésre álló gyermek esetén mérlegel­ni szoktak: a gyereknek mi a jobb. A több tárgyból bukásra álló, ám alkalmazkodó gyere­ken segítenek azzal, ha évet ismétel. Az „örök hatodikos" esetében azonban már nem Ezen a vakáción már nem fog ki semmi. (Fotó: Gyenes Kálmán) biztos, hogy használ neki egy újabb hatodik; meglehet, jobb, ha a gyerek átmegy vég­re és halad az iskolával. Ez persze ritka eset; jellemzőbb, hogy egy-egy tárgy egyese terheli a diák nyarát. Persze, ilyenkor év végén a rosszab­bul álló diákok rákapcsolnak. A Csongor téri iskolában az utolsó két hét kezdetén iskola­gyűlésen beszélték meg, hogy „most aztán már tanulni kell". Ahogy lenni szokott, kam­pány indult a jegyek kijavítá­sára. Ilyenkor csípik el azokat is, akik a dolgozatokat elblic­celték. Tanári lelemény is kell ahhoz, hogy a rossz diák ja­víthasson. De félre a bizonyítvánnyal! Az iskola hét diákjával arról beszélgetünk, szabadidejében ki mit kedvel legjobban. Va­lamennyien kedvelik az isko­lát - olyan értelemben, hogy ittt találják meg baráti közös­ségüket. Tímea nyolcadikos, kedveli az iskola közösségi programjait, (mint az a szer­dai színielőadás is, amely A kis hercegből készült, s a diá­kok titokban próbálták, hogy meglepetés legyen a dolog); majorette táncra jár, egyéb­ként színötös; szereti a tanára­it. Balázs hatodikos és szintén jól érzi magát az iskolában; a tanárok „rendesek", mondja; szabadidejében vízipólózik. Csaba hatodikos; focizik a SZVSE színeiben és bajnok is lett (benne van az újságban ­hívja fel rá a figyelmem). Me­linda iskolán kívül akrobati­kus rock and roll-ra jár, a múlt héten volt fellépése Vásárhe­lyen; környezetvédelmi prog­ramokban vesz rész, lévén, hogy az iskola tagja a Kiss Ferenc Természetvédelmi Egyesületnek. Eszter harma­dikos gimnazista, a felső tago­zatosok kórusában énekel (az Éneklő ifjúság találkozón szé­pen szerepeltek), a színház operaelőadásaiban, a Turan­dotban, a Bohéméletben is szerepel, a Carmennel pedig hamarosan Németországba is eljut. Anett másodikos gimna­zista, szintén a kórus tagja, s a színházban ugyancsak énekel; egy országos földrajzi ver­seny eredményét váija biza­kodva. Anna harmadikos gim­nazista szabadidejében néme­tet tanul; egy levelezős verse­nyen idén országos harmadik lett; az iskolában szereti, hogy a tanárok legtöbbje barátsá­gos; más iskolából jött ide, ér­kezése óta a tanári karban em­legetik elszólását, hogy azért szereti ezt az iskolát, mert itt nem mondanak egymásról rosszat a tanárok. A tervezett nyári vakáció­csökkentéshez, ha rajtuk múl­na, egyikük sem adná bele­egyezését, arra a kérdésre pe­dig, hogy ilyen melegben le­het-e tanulni, hangos nem-kó­rus válaszolt. Szintén egyhan­gú volt a vélekedés abban, hogy a tanárok váiják-e a va­kációt? Egyikük azt is meg­kockáztatta, hogy a diákoknál is jobban váiják. A bizonyít­ványnak, s általában a diplo­mának Eszter szerint sajnos kevés a jelentősége: akárhány diplomája lehet az embernek, nem biztos, hogy el tud he­lyezkedni; ma abból lehet megélni, ha valaki számítógé­pet kezel, nyelvet beszél és üzleteket köt. Anna azért hoz­záteszi, hogy mégis több esélyt ad a diploma, mintha az ember csak lógatná a lábát. Az iskolai bizonyítványt Csa­báéknál és Balázséknál is vár­ják és megbecsülik otthon. Szóba hozom, bár nem bí­zom benne, hogy bizalmukba fogadnak: a pedagógusok szá­mára idegölő közoktatási helyzetet megérezték-e taná­raik viselkedésén? A válasz kórusban szól és köntörfala­zás nélkül: igen. Eszter szerint ebben az időszakban a taná­rok sokkal feszültebben és idegesebbek voltak. Nem cso­dálom; az igazgatónő például bevallotta, hogy órán sírva fa­kadt egyszer, annyira megvi­selte, hogy jól dolgozó kollé­gákat kellett elküldenie. A diákokkal még elbeszél­getünk erről-arról, aztán elve­gyülnek vakációváró társaik között. Mit kívánhatnék bú­csúzóul: a vakáció után olyan új tanévet, amelyben senkinek sem kell sírva fakadnia az is­kolában. Panek Sándor Szombaton délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiál­lítótermében dr. Danká László kalocsai érsek nyitja meg a kassai Ke­let-Szlovákia Múzeum szakrális anyagából rendezett „Maria Regina Pacis" - Mária, a béke királynője - című kiállí­tást. Szűz Mária - Jézus Krisz­tus anyja ábrázolása azon té­mák közé tartozik, amely év­századokon keresztül egya­ránt vonzotta és inspirálta a nagy művészeket és a népi mestereket. A Máriára vo­natkozó ikonográfia rendkí­vül gazdag és csak kis rész­ben támaszkodik az evangé­liumok elbeszéléséire. Annál inkább merített az Arany Le­gendából, az Énekek éneké­ből, a rózsafüzér imádságai­ból és a litániák szövegeiből. Szlovákia területére az Isten anyjának kultusza Szent Ci­rill és Metód térítő tevé­kenységével jutott el. A Nagymorva Birodalom ke­resztény tradíciója folytató­dott Szent István király krisztianizációs programjá­• Kiállítás a múzeumban n^.M A béke királynője Czauczik János: Szűz Mária (1840) ban, aki országát és önmagát században - a keresztes há­Mária oltalmába ajánlotta, ború befejezése után - vált Nyugat-Európában a XIII. különösen fontossá a mario­latria, a Mária-tisztelet. Fő­leg németországi példák nyomán erősödött ez a lelki mozgalom Magyarországon is. Ezt bizonyítja a templo­mok, kápolnák és búcsújáró helyek sokasága, amelyek a korai középkorban keletkez­tek, és azokat alapítóik Má­ria tiszteletére szentelték. Őseink nagy tisztelettel for­dultak hozzá, mindenekelőtt anyai szeretetéért és védel­méért esedeztek, életpéldája pedig tisztességét és tisztasá­gát állította példaképül. Több európai nemzet is ­szinte azonos időben - véd­őszentjévé választotta. Ezek közé tartozik Szent István országa is, a Regnum Maria­num. A kassai Kelet-Szlovákia Múzeum „Mária, a béke ki­rálynője" jelképes címmel több mint kétszáz műtárgy bemutatásán keresztül érzé­kelteti azt az ikonográfiái gazdagságot, amely a Mária ábrázolásokat jellemzi. A bemutatott műtárgyak a re­neszánsztól a XX. század elejéig terjedő időben nagy műfaji gazdagsággal illuszt­rálják a választott témát. St. C. Sz. Tolkien mesetábor Míg tavaly az Istenek által a Földre küldött sárkányokat kutatták, addig az idén a „Bol­dog élet ládáját" kere­sik majd június végén a Bükkben a szegedi Arany János Altalános Iskola tanulói. A ládát - melyet a Ha­zugság, a Lustaság, a Szo­morúság és a Butaság lidér­cei dugtak el valahol az er­dő mélyén - öt kulcs nyitja. A tíz-tizenkét éves diá­koknak a furfang, a szép­ség, a tudás, az erő és a mosoly kulcsát kell megta­lálni ahhoz, hogy ki tudják nyitni a „Boldog élet ládá­ját". A keresés közben ter­mészetesen, ahogy az a me­sében írva vagyon, külön­böző próbákon kell átesni­ük a csapatok tagjainak. Lesz lovagi torna, sárká­nyeregetés, hegymászás, éj­szakai túra, ügyességi ver­seny. A gyermekek a hat­napos Tolkien mesetábor­ban különböző kalandtúrá­kon vesznek majd részt. A kilencszáz méter magasan fekvő bánkúti bázisról el­mennek például a Szarva­sok rétjére (Jávorkútra), a Halak hazájába (a Szalajka­völgybe) és a Világ végére (Tarkőre). Az iskolában, a játszóte­reken és a lakásokban „tit­kos és féltitkos" összejöve­teleken szerveződnek a csa­patok. Megtudtuk: a harmincöt diák négy csapatot alkot. Nevüket egyelőre titokban tartják. A negyedik osztá­lyosok azonban elmondták: MÓM (Menő Óriás Manó) néven kutatnak majd a kul­csok és a láda után, s na­gyon remélik, hogy ők ta­lálják meg először a kin­cseket. A próbákat egyébként, csakúgy mint tavaly, az idén is pontozzák, s a leg­jobbak értékes ajándékot kapnak a mesetábor támo­gatóitól, a Tolkien Köny­vesháztól és a Rókusi körú­ti írószerbolttól. A nagy tú­rák után természetesen lazí­tásra is nyílik alkalom, hi­szen esténként a tábortűz mellett jelmezes mesebál­ban pihenhetik ki fáradal­maikat a gyermekek. A kicsik már előre izgul­nak, terveznek, szerveznek. Egyszóval fantáziálnak. S ez jó. Mert addig gyermek a gyermek, addig ember az ember, amíg játszik és fan­táziál... Sz. C. Sz. Katalán nyelv és • Munkatársunktól A új színnel gazdagodik a szegedi egyetemi paletta, a JATE Bölcsészettudomá­nyi Karának Tanácsa ugyanis engedélyezte a „Katalán nyelv és civilizá­ció" képzés elindítását a kö­vetkező tanévtől. A prog­ram a katalán kulturális kor­'mányzat támogatását el­nyerve elsősorban a spa­nyol, olasz és francia szakos hallgatók számára nyújt új lehetőséget, ám természete­sen módot adnak a már végzett nyelvtanároknak is az oktatásba való bekapcso­lódásra. A képzés a Hispa­nisztika Tanszék szervezé­sében folyik majd. (j

Next

/
Thumbnails
Contents