Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-14 / 138. szám
PÉNTEK, 1996. JÚN. 14. A VÁROS 5 Csúcsok dőltek a Vásárvárosban A győztes „csúsztatott" leggyorsabban.. (Fotó: Miskolczi Róbert) Eleddig azt hittem, hogy a sört lassan, megfontoltan kortyolgatva lehet csak fogyasztani. Tévedtem. Szerdán este öt sörivó dalia megcáfolta e feltételezésemet. Tudniillik, azon a kánikulai késő esten rendezték a Miklós-sör gyorsasági sörivó versenyét. Ez volt az első ilyen típusú verseny a Sörfeszten, amelynek elődöntőjében öten „nyeltek", s igen látványos vetélkedésben döntötték el, hogy ki tünteti el leggyorsabban az árpalevet. Bartucz Lajos bizonyult a legjobbnak. Ha hiszik, ha nem, a fél literes korsóból a sört 4,17 másodperc alatt öntötte le a torkán! A második helyen Szőke Csaba (5,04), a harmadikon Csík Gábor (5,09), a negyediken Wéhli Márk (5,32), az ötödiken pedig Vasi Csaba (5,36) végzett. A krónikát kezdjük azzal, hogy szerdán, természetesen már lapzárta után, valószínűleg csúcsot döntött a IV. Sörfesztivál. Tudniillik, ennyi látogató még egyetlen napon sem volt a Vásörvárosban! Hozzávetőleges becslések szerint csaknem 60 ezren fordultak meg ezen a napon a Mars téri sörünnepen! Tegnap is nagy volt a tumultus, hasonlóan emelkedett a hangulat. Dr. Katona András, a Szegedi Vásár- és Piacszervező Kft. igazgatója adta át az elismerést azoknak a bajnok kézilabdázóknak és röplabdázóknak, akik nem vehettek részt a Fesztivál megnyitóján, aztán pedig folytatódott a sörünnep. Záróráig. K. F. • „Petőfi délután" A DM a rádióban Egyedülálló módon, még az Internet számítógépes világhálózat is átveszi a Petőfi rádió huszonnégy órás adását, s benne a délutánonként jelentkező „Petőfi délutánt", amelyben - a hétköznapokról szóló anyagok mellett - heti két alkalommal vidéki lapszerkesztöségeket is bemutatnak. A Délmagyarország már két alkalommal szerepelt a műsorban, s júliusban ismét jelentkezünk a Petőfi adón. Jónás István, a „Petőfi délután" szerkesztője tájékoztatta lapunkat arról, hogyan készül, s mit tartalmaz a politikamentes műsor, amelyet hétfőtől péntekig, minden délután 5 és 7 óra között élőben sugároz a rádió. Naponkénti váltásban másmás rádiós műhelyek készítik az adásokat. Közöttük a Humán Szolgáltató Műsorok Szerkesztősége (egyszerűbb nevén: a szocio-műhely) szerkesztői minden kedden és csütörtökön olyan műsorokkal jelentkeznek, amelyekben hétköznapi élethelyzeteket mutatnak be. Az életvezetés, életmódváltás, pályakeresés és -módosítás nehézségein igyekeznek segíteni oly módon, hogy kézzelfogható információkat, mintákat tárnak a hallgatók elé. A stúdióba hívott „hétköznapi emberek" személyes hangon szólalnak meg, s így tárul föl mindennapos küzdelmeik története. Sohasem adnak kész recepteket - a vendég személyisége az, ami meggyőző erővel hat, bizonyítandó, hogy a változtatás mindig lehetséges. A szerkesztők kapcsolatot tartanak különféle alapítványokkal, civil szervezetekkel. Minthogy a Petőfi Rádió hallgatóinak jó része „vidéki", az ország minden régiójából gyűjtik az információkat, jelentős részben a vidéki rádiószerkesztőségek segítségével. A pénzhiány azonban egyre inkább ellehetetleníti munkájukat. Jónás István szerint az utóbbi időben hozott durva megszorító intézkedések miatt a rádió közszolgálati szerepe is veszélybe került; a most tapasztalható pénzügyi, morális és vezetői válság hatása érezhető. Május óta a Petőfi rádió műsora az Interneten is fogható - Jónás István nem tud hasonló rádiós példáról, ezért megkockáztatható, hogy világszenzációról van szó... A számítógépes hálózatra áttett rádióadást (s benne a Petőfi délutánt) így Kanadától Ausztráliáig, az Egyesült Államoktól Svédországon át Svájcig mindenütt hallgathatják azok, akik értik a magyar nyelvet. A műsorszerkesztőséghez érkezett levelekből kiderül, hogy a Petőfi délután határainkon kívül is kedvező visszahangra talált. A műsorban minden kedden és csütörtökön jelentkezik egy vidéki lapszerkesztőség (természetesen ugyancsak élőben), s a következő napon megjelenő anyagok közül választják ki a legérdekesebb írást - a szerzővel a műsorvezető beszélget. Lapunk, a Délmagyarország már kétszer szerepelt a műsorban, s hamarosan (valószínűleg július elején) ismét jelentkezünk a Petőfi rádió hullámain. Ny. P. • Egy napot sem késett Holnaptól: vakáció Ma ér véget a tanév a szegedi iskolákban. Az alábbi riport, az évzárás előtt álló Csongor Téri Altalános Iskola és Gimnáziumban készült, ahol tegnap a bizonyítványok még kiosztás előtt, egy rakásban álltak az igazgatói asztalon. Összetéveszthetetlen év végi gyerekzsivaj a folyosón. A Csongor téri iskolában jó érzékkel és a hőséget tekintve némi jóstehetséggel utolsó hétre hagyták az iskolahétnek nevezett lazltóhetet. Délelőtt van; a lakótelepi iskola panelbetonja melegedni kezd, hiába a széles folyosó hűvöst ígérő homálya. Tanár és diák lenne a talpán, aki Így, harminc fok fölött komoly órát képes tartani. Arra a minisztériumi elképzelésre gondolok, amely a nyári vakációt lerövidítené. Egy biztos: panelből készült iskolában nem lesz népszerű a döntés. Itt-ott látni egy kevésbé nyárias-lengén öltözött delegációt tanárköszöntó virágcsokrával; gyermektagjai össze-összesúgnak. Bagi Ádámné igazgató szobájába is benyit egy leányka, felköszönti és nagyon félve körülpillant. Ha kíváncsibb, talán láthatná, hogy bizonyítványokkal van megrakva az asztal. A szomszéd tanáriból újabb s újabb kötegek érkeznek a könyvecskékből. A jegyeket véglegesítő osztályozó értekezletek lezajlottak, az igazgatónak már csak ellenőriznie és aláírnia kell a jeles és kevésbé jeles okmányokat, amelyek csak az évzárón jutnak a diák kezébe. A jegyeken mindenesetre már nem lehet változtatni. Akinek egyes ül a könyvében, az jöhet augusztus végén pótvizsgázni. Feltéve, hogy az egyesből nincs háromnál többje, mert akkor évismétlés lesz a dologból. Ha már a bukás dolgát firtatom, az igazgatónő elmondja, hogy az évismétlésre álló gyermek esetén mérlegelni szoktak: a gyereknek mi a jobb. A több tárgyból bukásra álló, ám alkalmazkodó gyereken segítenek azzal, ha évet ismétel. Az „örök hatodikos" esetében azonban már nem Ezen a vakáción már nem fog ki semmi. (Fotó: Gyenes Kálmán) biztos, hogy használ neki egy újabb hatodik; meglehet, jobb, ha a gyerek átmegy végre és halad az iskolával. Ez persze ritka eset; jellemzőbb, hogy egy-egy tárgy egyese terheli a diák nyarát. Persze, ilyenkor év végén a rosszabbul álló diákok rákapcsolnak. A Csongor téri iskolában az utolsó két hét kezdetén iskolagyűlésen beszélték meg, hogy „most aztán már tanulni kell". Ahogy lenni szokott, kampány indult a jegyek kijavítására. Ilyenkor csípik el azokat is, akik a dolgozatokat elbliccelték. Tanári lelemény is kell ahhoz, hogy a rossz diák javíthasson. De félre a bizonyítvánnyal! Az iskola hét diákjával arról beszélgetünk, szabadidejében ki mit kedvel legjobban. Valamennyien kedvelik az iskolát - olyan értelemben, hogy ittt találják meg baráti közösségüket. Tímea nyolcadikos, kedveli az iskola közösségi programjait, (mint az a szerdai színielőadás is, amely A kis hercegből készült, s a diákok titokban próbálták, hogy meglepetés legyen a dolog); majorette táncra jár, egyébként színötös; szereti a tanárait. Balázs hatodikos és szintén jól érzi magát az iskolában; a tanárok „rendesek", mondja; szabadidejében vízipólózik. Csaba hatodikos; focizik a SZVSE színeiben és bajnok is lett (benne van az újságban hívja fel rá a figyelmem). Melinda iskolán kívül akrobatikus rock and roll-ra jár, a múlt héten volt fellépése Vásárhelyen; környezetvédelmi programokban vesz rész, lévén, hogy az iskola tagja a Kiss Ferenc Természetvédelmi Egyesületnek. Eszter harmadikos gimnazista, a felső tagozatosok kórusában énekel (az Éneklő ifjúság találkozón szépen szerepeltek), a színház operaelőadásaiban, a Turandotban, a Bohéméletben is szerepel, a Carmennel pedig hamarosan Németországba is eljut. Anett másodikos gimnazista, szintén a kórus tagja, s a színházban ugyancsak énekel; egy országos földrajzi verseny eredményét váija bizakodva. Anna harmadikos gimnazista szabadidejében németet tanul; egy levelezős versenyen idén országos harmadik lett; az iskolában szereti, hogy a tanárok legtöbbje barátságos; más iskolából jött ide, érkezése óta a tanári karban emlegetik elszólását, hogy azért szereti ezt az iskolát, mert itt nem mondanak egymásról rosszat a tanárok. A tervezett nyári vakációcsökkentéshez, ha rajtuk múlna, egyikük sem adná beleegyezését, arra a kérdésre pedig, hogy ilyen melegben lehet-e tanulni, hangos nem-kórus válaszolt. Szintén egyhangú volt a vélekedés abban, hogy a tanárok váiják-e a vakációt? Egyikük azt is megkockáztatta, hogy a diákoknál is jobban váiják. A bizonyítványnak, s általában a diplomának Eszter szerint sajnos kevés a jelentősége: akárhány diplomája lehet az embernek, nem biztos, hogy el tud helyezkedni; ma abból lehet megélni, ha valaki számítógépet kezel, nyelvet beszél és üzleteket köt. Anna azért hozzáteszi, hogy mégis több esélyt ad a diploma, mintha az ember csak lógatná a lábát. Az iskolai bizonyítványt Csabáéknál és Balázséknál is várják és megbecsülik otthon. Szóba hozom, bár nem bízom benne, hogy bizalmukba fogadnak: a pedagógusok számára idegölő közoktatási helyzetet megérezték-e tanáraik viselkedésén? A válasz kórusban szól és köntörfalazás nélkül: igen. Eszter szerint ebben az időszakban a tanárok sokkal feszültebben és idegesebbek voltak. Nem csodálom; az igazgatónő például bevallotta, hogy órán sírva fakadt egyszer, annyira megviselte, hogy jól dolgozó kollégákat kellett elküldenie. A diákokkal még elbeszélgetünk erről-arról, aztán elvegyülnek vakációváró társaik között. Mit kívánhatnék búcsúzóul: a vakáció után olyan új tanévet, amelyben senkinek sem kell sírva fakadnia az iskolában. Panek Sándor Szombaton délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében dr. Danká László kalocsai érsek nyitja meg a kassai Kelet-Szlovákia Múzeum szakrális anyagából rendezett „Maria Regina Pacis" - Mária, a béke királynője - című kiállítást. Szűz Mária - Jézus Krisztus anyja ábrázolása azon témák közé tartozik, amely évszázadokon keresztül egyaránt vonzotta és inspirálta a nagy művészeket és a népi mestereket. A Máriára vonatkozó ikonográfia rendkívül gazdag és csak kis részben támaszkodik az evangéliumok elbeszéléséire. Annál inkább merített az Arany Legendából, az Énekek énekéből, a rózsafüzér imádságaiból és a litániák szövegeiből. Szlovákia területére az Isten anyjának kultusza Szent Cirill és Metód térítő tevékenységével jutott el. A Nagymorva Birodalom keresztény tradíciója folytatódott Szent István király krisztianizációs programjá• Kiállítás a múzeumban n^.M A béke királynője Czauczik János: Szűz Mária (1840) ban, aki országát és önmagát században - a keresztes háMária oltalmába ajánlotta, ború befejezése után - vált Nyugat-Európában a XIII. különösen fontossá a mariolatria, a Mária-tisztelet. Főleg németországi példák nyomán erősödött ez a lelki mozgalom Magyarországon is. Ezt bizonyítja a templomok, kápolnák és búcsújáró helyek sokasága, amelyek a korai középkorban keletkeztek, és azokat alapítóik Mária tiszteletére szentelték. Őseink nagy tisztelettel fordultak hozzá, mindenekelőtt anyai szeretetéért és védelméért esedeztek, életpéldája pedig tisztességét és tisztaságát állította példaképül. Több európai nemzet is szinte azonos időben - védőszentjévé választotta. Ezek közé tartozik Szent István országa is, a Regnum Marianum. A kassai Kelet-Szlovákia Múzeum „Mária, a béke királynője" jelképes címmel több mint kétszáz műtárgy bemutatásán keresztül érzékelteti azt az ikonográfiái gazdagságot, amely a Mária ábrázolásokat jellemzi. A bemutatott műtárgyak a reneszánsztól a XX. század elejéig terjedő időben nagy műfaji gazdagsággal illusztrálják a választott témát. St. C. Sz. Tolkien mesetábor Míg tavaly az Istenek által a Földre küldött sárkányokat kutatták, addig az idén a „Boldog élet ládáját" keresik majd június végén a Bükkben a szegedi Arany János Altalános Iskola tanulói. A ládát - melyet a Hazugság, a Lustaság, a Szomorúság és a Butaság lidércei dugtak el valahol az erdő mélyén - öt kulcs nyitja. A tíz-tizenkét éves diákoknak a furfang, a szépség, a tudás, az erő és a mosoly kulcsát kell megtalálni ahhoz, hogy ki tudják nyitni a „Boldog élet ládáját". A keresés közben természetesen, ahogy az a mesében írva vagyon, különböző próbákon kell átesniük a csapatok tagjainak. Lesz lovagi torna, sárkányeregetés, hegymászás, éjszakai túra, ügyességi verseny. A gyermekek a hatnapos Tolkien mesetáborban különböző kalandtúrákon vesznek majd részt. A kilencszáz méter magasan fekvő bánkúti bázisról elmennek például a Szarvasok rétjére (Jávorkútra), a Halak hazájába (a Szalajkavölgybe) és a Világ végére (Tarkőre). Az iskolában, a játszótereken és a lakásokban „titkos és féltitkos" összejöveteleken szerveződnek a csapatok. Megtudtuk: a harmincöt diák négy csapatot alkot. Nevüket egyelőre titokban tartják. A negyedik osztályosok azonban elmondták: MÓM (Menő Óriás Manó) néven kutatnak majd a kulcsok és a láda után, s nagyon remélik, hogy ők találják meg először a kincseket. A próbákat egyébként, csakúgy mint tavaly, az idén is pontozzák, s a legjobbak értékes ajándékot kapnak a mesetábor támogatóitól, a Tolkien Könyvesháztól és a Rókusi körúti írószerbolttól. A nagy túrák után természetesen lazításra is nyílik alkalom, hiszen esténként a tábortűz mellett jelmezes mesebálban pihenhetik ki fáradalmaikat a gyermekek. A kicsik már előre izgulnak, terveznek, szerveznek. Egyszóval fantáziálnak. S ez jó. Mert addig gyermek a gyermek, addig ember az ember, amíg játszik és fantáziál... Sz. C. Sz. Katalán nyelv és • Munkatársunktól A új színnel gazdagodik a szegedi egyetemi paletta, a JATE Bölcsészettudományi Karának Tanácsa ugyanis engedélyezte a „Katalán nyelv és civilizáció" képzés elindítását a következő tanévtől. A program a katalán kulturális kor'mányzat támogatását elnyerve elsősorban a spanyol, olasz és francia szakos hallgatók számára nyújt új lehetőséget, ám természetesen módot adnak a már végzett nyelvtanároknak is az oktatásba való bekapcsolódásra. A képzés a Hispanisztika Tanszék szervezésében folyik majd. (j