Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

SZERDA, 1996. JÚN. 12. EGY SZÁZALÉK III. • Egy tanulmányút tanulságai Az angol jog asztalánál Ez év tavaszán a Brit­magyar Jogász Szövet­ség és az English-Spea­king Union pályázatát elnyerve dr. Szigeti Zsolt londoni szakmai tanul­mányúton vett részt. Ez számos tanulságot tarto­gatott számára, hiszen ügyvédi tevékenysége mellett választottbíró is, valamint külső óraadó­ként oktat az egyete­men. - Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság földrajzi­lag közelebb van mint Ame­rika, korántsem olyan szoro­sak a kapcsolatok. A Norton Rose és a Lowell White Durrant nemzetközi kapcso­latokkal rendelkező, több­száz fős cégeknél eltöltött hetek alatt kinti kollégáim-' nak feltettem a kérdést, hogy számukra miért fontosabb Pakisztán, Vietnám, Orosz­ország és Csehország a be­fektetési kozulting és jogi szolgáltatások tekintetében? A válasz teljesen kézenfekvő volt, hiszen a társasági adó­törvény úgy rendelkezik, hogy egy gazdasági társaság éves árbevételének csak egy százalékát számolhatja el olyan költségként, amely külföldi tanácsadási és egyéb, például jogi szolgál­tatáson alapul. • Mi ebből a tanulság? - Ha figyelembe vesszük, hogy mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország vállalkozási szerkezete meg­egyezik abban, hogy a kis­és középvállalkozások teszik ki a gazdasági élet szereplői­nek 85 százalékát, továbbá, hogy egy átlag magyar vál­lalkozás éves árbevétele 5-6 millió forint, akkor könnyen kiszámítható, hogy évente csak 50-60 ezer forintot szá­molhatnak el költségként a külföldi tanácsadói szolgál­tatás dijából. Ez a megszorí­tás súlyosan érinti a külke­reskedelemmel kapcsolatos külföldi jogi és marketing, valamint menedzsment szol­gáltatásokat és akadályozza az igencsak költséges, de az európai jogharmonizáció egyik követelményének szá­mító minőségbiztosítási rendszerek elterjedését is. • Mint választottbíró, milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb? - Tanulmányoztam az 1970-es években Egyesült Államokból elinduló ADR (Alternative Dispute Resolu­tion) „Választható vita elin­tézési módok" rendszerét, ennek angliai szakirodalmát és gyakorlati tapasztalatait. Ez a szisztéma nagymérték­ben elősegíti a fejlett piac­gazdaságokban a különböző jogviták elintézésének a gyors, és szakszerű módját. Az elnevezés magában fog­lalja az úgynevezett meditai­on-t és a választottblrósági eljárást is. Sajnos Magyaror­szágon és általában Kelet­Európában nem nagyon is­merik és nem is nagyon használják az ADR megol­dási lehetőségeit. Az angliai tapasztalatok azt mutatják, hogy az orvosi műhiba pe­rektől kezdve a családjogi tí­pusú jogvitákon keresztül a nagymértékű gazdasági és kereskedelmi ügyekig na­gyon hatékonyan működik az egyeztetés és a választott bíráskodás intézményrend­szere. Senki sem szívesen vág bele egy hosszadalmas rendes bírósági eljárásba, in­kább választaná a kölcsönös kompromisszumokon alapu­ló „egyeztetést", illetve a gyors és hatékony választott­blrósági eljárást. Az Egye­sült Királyságban nagyon népszerűek az említett jogvi­ta elintézés módok, persze azért a rendes bíróságoknak is bőven van munkájuk. • Nálunk ez nem akar működni. - Ahhoz, hogy az egyez­tetés és választottbírósági el­járás olyan közismert és használatos legyen, mint a fejlett piacgazdaságokban, ahhoz nagyon komoly men­talitásbeli változás szüksé­ges még a kollégák részérói is. Az ügyvédek honoráriu­ma annál magasabb, minél több munkát végeznek, és egy hosszadalmas rendes bí­rósági eljárásban természete­sen nagyon sok szakszerű ügyvédi munka szükséges. Remélhetőleg a közeljövő­ben a magyar törvényi sza­bályozás lehetőségével élve gazdasági és kereskedelmi ügyekben a nyugati példá­hoz hasonlóan egyre több jo­gi képviselő fogja igénybe venni a választottbíróság és az egyeztetés intézményét. 9 Mi a véleménye az an­gol kollégákról? - Mint külsős egyetemi oktató, meglepő volt szá­momra, hogy konkrét tárgyi tudásban véleményem sze­rint a hazai kollégák maga­sabb színvonalat képvisel­nek, mint a kintiek, de ami a szakmai alkalmasságot, a re­torikai és pszichológiai ké­pességet illeti, el kell ismer­ni, hogy ezek tekintetében előttünk járnak és a tárgyi tudásban látszólagos hátrá­nyukat - az ügyek jellegé­nek és az ottani precedens­jognak megfelelően - eseti, komoly felkészüléssel pótol­ják. Az angol jogrendszer nagyon rugalmasan tud al­kalmazkodni a gyors válto­zásokhoz, különösen a ke­reskedelem és a gazdaság jogterületein, anélkül, hogy sűrű jogszabály-módosításra lenne szükség. K. A. • Nőtt a kivitel Milliárdos hiány • Budapest (MTI) Az év első négy hónapjá­ban a magyar kivitel értéke 3,9 milliárd dollár volt, 7,8 százalékkal több, mint 1995. azonos időszakában. A be­hozatal értéke ugyanakkor 2,3 százalékkal maradt el a tavalyi első négy hónap tel­jesítményétől, elérve a 4,9 milliárd dollárt. A külkeres­kedelmi áruforgalom egyen­lege 1 milliárd dollár hiányt mutat, ami 0,4 milliárd dol­lárral kevesebb, mint egy év­vel korábban. A fizetést ma­guk után nem vonó tételek figyelembevételével a fizeté­si mérleg hiánya április vé­gén 0,7 milliárd dollár volt ­mondta Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes állam­titkára. > Ha állatorvos kínálja a vécétartályt... Vírusvakcina és radiátor Önök szerint mivel foglalkozhat egy 38 éves fiatalember, ha mondjuk megszületett a vajdasági Martonoson, majd Szarajevóban és Belgrádban elvégezte az állatorvostudományi egyetemet, dolgozott Csóka község sertéstele­pén, egy szabadkai gyógyszer- és takar­mánygyárban, foglako­zott vírusvakcinákkal és kereskedelemmel? El­árulom: vécétartályokat forgalmaz. Mégpedig oly sikerrel, hogy Ma­gyarország negyedik legnagyobb szállítója ebben az üzletágban. S hogy kié ez a nem min­dennapi vállalkozói történet? Nos, az urat Btró Attilának hívják, s immáron már ma­gyar állampolgár. Egyike azon férfiaknak, akik nem akartak részt venni a dél­szláv öldöklésben, és 1991­ben áttelepültek az anyaor­szágba, hogy aztán itt pró­bálják ki, mennyire szegődik melléjük Fortuna szerencse­asszony. 9 Sok minden megérhe­tünk mai magyar vilá­gunkban, de csak meg­kérdem - egy állatorvos hogyan kerül kapcsolat­ba a vécétartályokkal? - Amikor Magyarország­ra érkeztem, előbb néhány hónapos pihenés és ismerke­dés következett. Aztán meg­próbálkoztam a gyógyszer­kereskedelemmel, Pharmaco nevet viselő vállalkozásom tulajdonképpen ma is él. Igyekeztem élni jugoszláviai kapcsolataimmal, de az em­Bíró Attila szerint a mai bérterhek mellett szinte képtelenség tisztességesen megfizetni az alkalma­zottakat. (Fotó: Somogyi Károlyné) bargó ezt megszakította. Kí­sérleteztem hát büfé nyitásá­val, beszálltam az italnagy­kereskedésbe, volt élelmi­szer boltom, de ahogy mon­dani szokták, ezek felejthető próbálkozások maradtak. A nagy váltás 1993-ban követ­kezett meg, amikor Antal István kollegámmal megala­kítottuk a Btró és Antal Kft.-t, s Gorenje vécétartályok for­galmazásába kezdtünk. Két évig semmi mással nem is foglalkoztunk, mert az az alapelvünk, hogy erőinket nem szabad szétforgácsolni. Úgy érzem meg is lett az eredménye a kemény mun­kának, mert valóban az or­szág negyedik legnagyobb forgalmazóivá nőttük ki ma­gunkat, az egész országban kiépítettük viszonteladói há­lózatunkat. • De úgy tudom, most már mással is fogalkozik az öt alkalmazottal dol­gozó kis cégük. - Valóban ráálltunk a tö­rülközőszárítós radiátorok eladására is. S ezzel egyidő­ben kifejlesztettünk egy olyan tipust ebből, amelyik nagyszerűen alkalmazható a panel fürdőszobákban. Ez kiváltja a kád alatti csőre­gisztert, víztakarékos, és át­meneti időszakokban, ami­kor a távfűtés nem üzemel, megoldja a fürdőszoba mele­gítését. Természetesen vál­laljuk ennek beszerelését is, s terveink szerint e cikkből szintén elismert országos forgalmazókká válunk. 9 Egy Jugoszláviából ér­kezett vállalkozótól szinte kötelező megkérdezni: vajon mikor indul már be végre a várva várt nagy üzlet a két ország között? - Megítélésem szerint a magyarországi üzletemberek túl optimistán becsülték fel a jugoszláv lehetőségeket. Sajnos a mai helyzet azt mu­tatja, hogy számtalan fékező tényező akadályozza a kere­kedelem kiszélesítését. Pél­dául ott délen még mindig nem működik normálisan a bankrendszer, a bevitt árukat túl nagy vámokkal terhelik, egyes áruk importját kvóták akadályozzák, ugyanakkor az ott termelt cikkeket még mindig túl drágán kínálják. Teszik ezt azért, mert az em­bargó alatt, a kényszer szülte belföldi monopólium hely­zet miatt nagyon elszabadul­tak az árak, s most nem iga­zán akarnak igazodni a vi­lágpiachoz. Am sokat segít­hetne a magyar boltokon, ha tudatosítanák a jugóból ér­kező vásárlókkal, hogy az áfát visszaigényelhetik az országot elhagyván. Ezért ajánlom, hogy minden ke­reskedő rendelkezzen az eh­hez szükséges nyomtatvá­nyokkal. 9 Úgy látom, hogy telje­sen berendezkedett áj életében. A régi szakmá­ját nem is sírja vissza? - Miért tenném, hiszen itt és így sokkal jobban élek. Úgy érzem, hogy az olyan kisvállalkozások, mint a mi­énk is, megtalálhatják helyü­ket a magyar piacon a nagy világcégek mellett is, mert jobban ismerjük a helyi vi­szonyokat, s könnyebben al­kalmazkodunk a megrende­lők igényeihez. Az viszont nagyon megkeseríti a ma­gyar vállalkozók életét, hogy szinte képtelenség jól megfi­zetni az alkalmazottakat, hi­szen annyi teher rakódik ma bérekre. A magyar gazdaság felfuttatásához ezen bizony változtatni kéne. Bátyi Zoltán Online tőzsde • Munkatársunktól Már a budapesti tőzsdei információkhoz is hozzá le­het jutni az Interneten ke­resztül. A Fomax Rt. home­page-en (www.fornax.hu) minden fontos tájékoztatást megtalálunk a Budapesti Ér­téktőzsdéről és Árutőzsdé­ről, értékpapírokról és bró­kercégekről. Vendégek is vannak a lapon, hiszen a Na­pi Gazdaság és a Népszava online kiadása is a Fornax segítségével készül. Az itt található információk díjta­lanok, kivétel az előfizetők­nek nyújtott online Fornax Monitor szolgáltatást. Újdonság, hogy 1996 má­jus 20-tól hetente ingyenes hírlevelet bocsátanak ki az Interneten. A hírlevél a ma­gyarországi tőzsdék adott heti adatainak táblázatos for­mában való összefoglalását tartalmazza, a BUX, a DWIX és a CESI index ér­tékeit, a tőzsdei forgalom és kapitalizáció adatait vala­mint statisztikai'összefogla­lókat. A kiadványt a későb­biekben egyéb gazdasági és értékpapírpiaci információk­kal is bővíteni kívánják. A hírlevél hétfőnként áll az ol­vasók rendelkezésére ma­gyar és angol nyelven, meg­rendelhető a fornews@for­nax.hu címen. A nyitólapon látszik, hogy rövidesen bővülnek a szolgáltatások, a valuta-de­viza és a bank feliratok ígé­rik az újabb fontos, gazdasá­gi információkat. Százéves a Tungsram. A szénszálas izzólámpá­kat is gyártó bécsi Egge­rék 1896-ban alakultak Budapesten részvénytár­sasággá. A jubileimi eseményekhez kapcso­lódóan a cég június 18-20 között vándorki­állítással jelentkezik Szegeden a megyehá­zán. Szeptember 9-én pedig Bay Zoltán-szobo­ravatás lesz a megye­székhelyen. A világhírű professzor ugyanis so­káig volt a Tungsram kutatólaboratóriumának vezetője, később a vál­lalat műszaki ügyekért felelős vezérigazgatója, s a második világhábo­rú előtt részt vett a mo­dern fényforrások fej­lesztésében. A Tungsram száz évéről dr. Wohl Pé­terrel, a GE Lighting Tungsram Rt. vezérigaz­gató-helyettesével be­szélgettünk. - Mindig a legnagyobb ipari egység volt a Tungs­ram Újpesten, kis túlzással, a cég ápített várost a faluból. Familiáris alapon épülő gyár voltunk, dinasztiák dolgoz­tak itt együtt. Sok szociális létesítmény is kötődik a gyárhoz, különösen igaz ez '45 utánra. Saját strand, sportlétesítmények, igaz, az utóbbiak egy részétől azóta meg kellett válni. Kodály Zoltán énekkar, képzőmű­vészkör, szóval mindig is haladó szellemiségű vállalat volt a Tungsram. És persze haladó volt a világítástechni­ka gyártásában is, a gyorsan fejlődő ipar azonban nagyon tőkeigényes. A stratégiát mindig az határozta meg, hogy ne maradjanak le a vi­• >1 termelés kilenctizede export Százéves Tungsram lág vezető gyártóitól, mint például a holland Philipstől. A Tungsram tehát barátkoz­ni kezdett a GE-vel, az ame­rikai cég hamarosan részvé­nyese is lett a magyar válla­latnak. így könnyebben ment a lépéstartás az európai nagyokkal, sőt: a Tungsram a húszas-harmincas években kiépítette Nyugat-európai ér­dekeltséghálózatát is. Kisebb gyárak még a hetvenes évek­ben is megmaradtak ezekből Európában. 9 Kik számítottak nagy­nak akkor az európai vi­lágítástechnikában ? - A hollandok, a néme­tek, és a magyar Tungsram - valamennyien egyharma­dos részesedéssel. Tulajdon­képpen kartel volt. Egyéb­ként lepaktáltak az amerikai­ak is és megegyeztek velük, hogy nem bántják az európai piacot. ' 9 A második világhábo­rú után hogyan állt fel a Tungsram? - Nehezen. A vesztes or­szágon keresztül visszavo­nuló orosz csapatok leszerel­ték a gyárat, a kapacitás nyolvan százaléka elveszett. Ráadásul ők később nem is használták, nem tudták ott­hon összerakni a gépsorokat. Nekünk újra kellett kezdeni. Még szerencse, hogy a vá­kumtechnikai ipar bölcsőjé­nek a cégünket jelölte ki a KGST, így újra helyzetbe került a Tungsram. A név azonban mindvégig nagyon jól csengett a vevők köré­ben, a hatvanas években pél­dául a kapacitáshiány miatt úgy kellett elosztani az árut. Vagyis kegyeket gyakorol­tunk. És most a nyugati pia­cokról beszélek, nem a KGST-ről. Ekkor döntött úgy a cég, hogy belevágja a fejszéjét egy kockázatos, ex­tenzív típusú fejlesztésbe, így épült fel nagykanizsai gyár. * 9 Amelyik ma is a Tungs­ram egyik gyöngyszeme. - Európa legnagyobb fényforrásgyára egyetlen te­lephelyen. Ez a sok kény­szerű vidéki ipartelepítés egyik kellemes kivétele lett, bár a hetvenes években már túltermelés volt. Európában ekkor csak hétszázalékos volt a piaci részesedésünk. Bejutottunk viszont az ame­rikai piacra, ami korábban elképzelhetetlen volt. A többletkapacitás egy része így elhelyezhetővé vált. Számos kereskedő vegyes vállalalt alakult, amely nem­csak importált, hanem gyár­tott is Ámerikában. Tudatos terjeszkedéssel eljutottunk Ázsiába, Afrikába és Auszt­ráliába is. Nem értünk el vi­lágraszóló eredményeket, de zavarni tudtuk a legnagyob­bakat is. 9 A Tungsramnak ha­ladni kellett a világgal, ám a fejlesztések ebben az iparágban nagyon tő­keigényesek és ugyan­csak egyediek. - A célgépek valóban na­gyon drágák, szinte minden találmányhoz teljesen új gépsort kell építeni. Kicsit el is úsztunk a fejlesztésekkel, utána a nyolcvanas évek az­zal teltek, hogy megpróbál­tuk magunkat saját hajunk­nál fogva kihúzni a bajból. Mint ahogy a mesebeli báró­nak nem sikerült, nekünk sem. A csoda elmaradt. Egyetlen megoldásnak az látszott, hogy csatlakozzunk egy tőkeerős szakmai befek­tetőhöz, de ez is csak vélet­lenül sikerült. Az MHB megunta nehézségeinket, no meg a hat milliárd forintra rúgó adosságot és '88 végén részvényekre váltották át kintlevőségüket. így lett a 42 milliós alaptőkéjű cégből 6042 milliós. Öt hónap múl­va a bank a részvények 49,65 százalékát továbbadta a Girozentrale vezette - 20 nyugat-európai pénzintézet­ből álló - bankkonzorcium­nak. 9 Ez nem az óhajtott szakmai befektetőcsoport volt. Megijedtek? - Nem volt rá túl sok időnk, mert az MHB rövide­sen visszavette a részvénye­ket a Girocentrale-tól és '89 decemberére eladta a Gene­ral Electricnek az 50 száza­lék plusz egy szavazatot. Ezt a privatizációt akkor nagyon elmarasztalta a közvéle­mény, mindenki meg volt győződve róla, hogy a GE befullasztja a Tungsramot és csak a piacot szerzi meg. A GE azonban máshogy gon­dolta, amikor Európában már meglevő kapacitásokat vásárolt. Nekik volt pénzük - hat év alatt 600 millió dol­lárt fektettek be csak nálunk -, technológiájuk és hátte­rük. 9 A közvélemény a 18 ezer foglalkoztatottból 9 ezeret elbocsátó GE-t na­gyon nehezen akarta el­fogadni. - Hát igen, ez volt a mi feketelevesünk, de ma már senki sem vitatja, hogy meg kellett lépni. Később mások is kerültek hasonló helyzet­be, sok helyen megfelezték a létszámot, de azokra akkor már kevesebben figyeltek oda. Ma azonban a vállalat talpon van, évről évre két­számjegyű a termelékeny­ségnövekedés, úgy, hogy a termelésnek csak tíz százalé­ka marad Magyarországon. A '93-as létszámmélypont után egyébként újra emelke­dik a foglalkoztatottak szá­ma. Sok gyár termelését hozták a Tungsramba, köz­tük például Angliában vagy Ausztriában bezárt üzemét. Kompakt lámpát a GE pél­dául csak Nagykanizsán gyárt, sehol másutt a vilá­gon. A fényforrásgyártásban nagyon felgyorsult a kon­centráció, európában három, a világon öt-hat nagy gyártó van összesen. 9 Magyarországon mi­lyen szerepet játszik a Tungsram? - Tavaly az első félévben mi voltunk a legnagyobb ipari exportálók, de év végé­re is a dobogón maradtunk. Miután termelésünk több mint kilenctizede export, ab­ban vagyunk érdekeltek, hogy Európában jól menje­nek a dolgok. Ezzel együtt Magyarországon nagyon erős a piaci részesedésünk. Mindenütt ott vagyunk. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents