Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

OKÍ Akár háztömbkörüli kocogás holtversenyében is föltehetnénk a kérdést: mit takar ez a három betű? Nagy az esély rá, hogy újabb holtverseny születne. Ha az egyik győztes azt mondaná, hogy a szegedi közpon­tú Gabonatermesztési Kutató Intézet betűbe merevített rövidítéséről van szó, tapsot érdemelne, ha viszont a másik rávágná, hogy az országos hatókörű - tehát székesfővárosit!) - Gazdaságkutató Intézetet kell föl­lelnünk benne, az is nyerne. Rövidítésmániás „újma­gyaros" nyelvünkben hogyan lehet két cégnek ugyan­az a neve? Parasztos rá a felelet: tudja a fene! Az egyiket betagositották a másikba. Huszonhat évvel ezelőtt, 1970. október l-jén nevez­ték el az addigi Délalföldi Mezőgazdasági Intézetet Gabonatermesztési Kutató Intézetnek. Visszafelé lépe­getve eljuthatnánk az első világháború kitörésének évéig, aztán még tovább, amikor még a szegediek nyel­vében közönségesen Kenderakadémiai néven emleget­ték. A háborús megrázkódtatások idején mi más lehe­tett volna az épületből, mint kaszárnya, aztán hadikór­ház, és csak a béke éveiben - 1924-ben - tért magához Alföldi Mezőgazdasági Intézet néven. Fönnállásának ötvenedik, azután hatvanadik évében is megjelent egy összefoglaló kiadvány, amely fölsorolja minden érde­mét és tétovaságát. A gazdaságkutatók nyilván nem ugyanazt a kenyeret eszik, azért nem tudnak róla. Volt már rá példa, hogy föntről nézve közönséges kutyaólnak minősített a fővárosi beképzeltség ország­részre kiterjedő intézményt, föltehetően ez a szemlélet dolgozott most is, amikor se szó, se beszéd, csak elo­rozták a tudományos eredményeiben nagymúltú nevet. Mondanám, meglehet, nem is tudnak róla, de nem merem mondani. Ha a betűvetők táborában régtől fogva bevett szokás, hogy az azonos néven keresztvíz alá tartott emberek közül legalább egy betűvel külön­böztesse meg magát a később induló, normális ésszel legalább ugyanezt elvárhatnánk itt is. Nem tehetünk róla, magunk a vidéken élők évszázados megrögzöttsé­gével fővárosi gőgnek tudjuk csak minősíteni ezt az el­járást. Ha legalább a legmagasabb kitüntetések osztá­sakor figyeltek volna egy kicsit is Szegedre, már bele kellett volna botlaniok. Azt nem merem mondani, hogy minden kenyér megszegésekor is, mert a ma em­bere legtöbbször megszegve veszi a kenyeret a boltban. A legutóbbi „gabonabemutatón" is elzarándokolt Szegedre a fél ország szakembere, és mind tudta, nem gazdaságot kutatnak itt, hanem kalászos növényeket nemesítenek. Ha legalább föl tudna mutatni olyan fontos eredményeket a lopott nevű újabb intézmény, amekkorákat mindennapi kenyerünk érdekében nap­ról-napra szolgáltat a nemesítő, akkor is kötelessége lenne a később érkezők törvénye alapján más nevet választania. Érdemes gondolkodni rajta. Aki hallja, adja át! ^ /' I Íltrwí*'tw kr^y—v_ • Angolosan jött! Roverek Szegeden Horvát lehetőség • Munkatársunktól A horvátországi kereske­delmi és üzleti lehetőségek­ről tartanak szimpóziumot június 18-án, kedden délután 2 órakor Budapesten az ITD-H Rt. központi termé­ben, a Dorottya utca 4. szám alatt. A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara a szegedi érdeklődőket is váija. A ren­dezvény keretében előadá­sok hangzanak el a Horvát Köztársaság fejlesztési pro­jektjébe történő bekapcsoló­dási lehetőségekről és felté­telekről, valamint a külke­reskedelmi szabályozás ak­tuális kérdéseiről. Phare­program • Munkatársunktól Az Eurochambers, a Pha­re-program keretében ipari képzési programot hirdet, amely lehetőséget ad magyar szakemberek számára, hogy nyugat-európai cégeknél ké­pezzék tovább magukat. Két napos brüsszeli előképzést követően három hetet tölthet a sikeres pályázó egy nyu­gat-európai cégnél. A programban magyar, esetleg többségi magyar tu­lajdonban lévő iparvállala­tok jelöltjei vehetnek részt. Az idális pályázó közép-, esetleg felsőszintű vezető beosztásban dolgozó, 25-45 év közötti angol, német vagy francia nyelven tudó szak­ember. Jelentkezési határ­idő: 1996. július 10. A prog­ramról részletes felvilágosí­tást a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamaránál Boldog Zoltán ad. Karélia \6 partner • Munkatársunktól A Szegeden bejegyzett Lenbiz Kft. már eddig is bi­zonyította, hogy a kereske­delem mellett a gazdasági kapcsolatok építésében szin­tén megbízható társaság. Kezdetben a FÁK országok­ba és Bulgáriába irányuló kereskedelemmel, beruházá­si tanácsadással foglalkozott. Egy év alatt olyan széles és mély gazdasági kapcsolato­kat képitett ki Voronyezs megyével, hogy mind Csongrád megye, mind Vo­ronyezs megye székhelyén irodát állítottak fel az üzleti és kereskedelmi élet fellen­dítésére. S ami a lényeg, a Lenbiz Kft. nem papíron szereplő gazdasági társaság, hogy szentesítse a két megye protokoll látogatásait, hanem egyre erősödő, meghatározó tényező a térség mezőgazda­sági termékeinek felvásárlá­sában. Most bővült a paletta, Csongrád megyébe látoga­tott Karéliából Lipka A. I. a Karelhlebaprodukt Rt. ve­zérigazgatója és hosszú távú megállapodást kötött több termelőüzemmel rendszeres vásárlásra. A térségben kizá­rólagos képviseletét a Len­biz Kft. látja el, ami azt is je­lenti, hogy évente 90 ezer tonna lisztet, 220 ezer tonna különböző szemes terményt vásárol. A nagyobb szállító partnerek, a Délgabona Rt., a Hódmezőgazda Rt., s az álotthalmi Felszabadulás Szövetkezet. Karélia területén a burgo­nyán kívül semmi nem te­rem meg. Fában, vízben gaz­dag köztársaság, s mint Efi­nov Vitaliy Boriszovics, az oroszországi föderáció ma­gyarországi kereskedelmi ta­nácsosa megerősítette, fize­tőképes. • Szeged előzte a hivatalos diplomáciát Nemzetközi lesz a vásár? Partnerkereső • Munkatársunktól Németországi gépgyártó cégek külföldi beszállítókat keresnek az öntészet, a ko­vácsolás, a szerelőiparr a forgácsolással és a forgácso­lás nélkül történő megmun­kálás, a műanyag- és a gu­mifeldolgozás területeiről. Együttműködést kívánnak kialakítani a kutatás, a fej­lesztés és a gyártás-forgal­mazás területein, továbbá li­cenceket adnának, vennének és megfelelő garanciák mel­let tőkét fektetnének be. A kapcsolatfelvételre a Német Gépgyártók Szövet­sége létrehozta információs rendszerét, amely adatbank­jában külföldi érdeklődő cé­geket is nyilván tartanak. A műsor ma már elengedhetetlen Nem könnyű ma autót eladni. Az elmúlt időben magszaporodott adó- és vámterhek mellett, no meg a fizetőképes keres­let szűkülése miatt szo­rongatott helyzetbe ke­rültek a kereskedők. Szegeden, a Napos úton, most mégis tovább bővült a márkakereskedések száma. A C Mobil Kft., amely eddig BMW-ket és a Daewoo-kat forgalmazott, most Rover márkakeskedéssel és szerviz­zel bővült. Kuti Pál, a társa­ság ügyvezetője elmondta, a BMW gyár többségi tulaj­dont szerzett az angol Rover­nél, így most a már meglévő dealer láncra „fűzik fel" a Rovereket. Meglepő, de az angolosan elegáns kocsikról mindenki azt gondolta, jóval drágábbak - legalábbis ez de­rült ki a megnyitás óta. A ke­reskedők bizakodnak, remé­nyeik szerint közel két tucat angol négykerekű talál majd gazdára egy év alatt a Napos úton. Már tavaly elkezdték a szervezést, a kiállítási helyek értékesítését a Szegedi Nemzetközi Vá­sár munkatársai, minek köszönhetően jó telített­ség lesz az idei júliusi rendezvényen. Tulajdon­képpenn a vásárkataló­gus, vagyis az idei rész­letes program is megje­lenhetett volna már ta­valy, ám ezt akadályoz­ta az sok bizonytalan­ság, ami abból adódott, hogy a területre nem tudtak tervezni. Folya­matos, megfelelő szín­vonalú kiállításhoz vég­legesen berendezett vá­sárterület kell - mondja dr. Katona András vá­sárigazgató. - A legnagyobb probléma az, hogy ebbe az ideiglenes infrastruktúrába az önkor­mányzat nem akar befektet­ni. Több mint húsz éve át­menetinek tekinti ezt a he­lyet a város vezetősége. Tu­lajdonképpen még ma is a Budapesti Nemzetközi Vá­sártól leselejtezett, nullára írt pavilonokkal dolgozunk. Ami talán fontos előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy a Reno pavilont előszőr tud­juk kiállításhoz igénybe venni. Az ezer négyzetmé­terből nyolcszázat a rendel­kezésünkre bocsát a cég és nem árusít majd a vásáron. 0 Mivel ünnepli magát az idén 120 éves vásár? - Kiállítással a kiállítás­ban. Hirdetéseket adtunk fel, szakembereket gyűjtőket ke­restünk meg, s ez a kezde­ményezés olyan jól sikerült, hogy a végeredmény kinőtte a kezdeti kamarakiállítás öt­letét. Külön, nagyszabású bemutatót tartunk, s ez már nem fér el az igazgatósági tárgyalóban. Sok archívfil­met is találtunk, így kamara­vetítések is lesznek a vásár ideje alatt. Egy másik ren­dezvény - ugyancsak kiállí­tás a kiállításban - a Magya­rok Világszövetségének szervezésében lesz, a mille­centenárium jegyében. Ezzel összefüggésben én is csatla­kozom azokhoz, akik mély­ségesen elítélik a kormány Opusztaszerhez történő hoz­záállását, tétova késedel­mességét, a rendezvények Budapest központúságát. A Jellemző stand a tavalyi vásárról harmadik kiállítás a kiállí­tásban rendezvény a Vám­és Pénzügyörséghez kötő­dik, ők saját múltjukat és je­lenüket mutatják be. Ezért cserébe a Zoli Platz Kft.-vel együttműködve térítésmen­tesen végzik el a külföldi ki­állítókhoz kapcsolódó ügy­intézést, itt a helyszínen. • És lesz bőven ilyen külföldi kiállító? - Még több helyet el tud­nánk adni, ha lenne, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezt a színvonalat csak olcsón tudjuk eladni. Novi-Sad pél­dául a többszörösét kérheti a kiállítóktól, mint mi. A trend világos, a szakkiállítá­soké a jövő. Az általános vásárok már nem jellemző­ek, illetve ha vannak, inkább a vendéglátásból szerzik be­vételüket. Ezért volt jó gon­dolat a Mars Sörkert, ami­nek csak az ötlete, illetve a menedzselése a mienk, a vállalkozás nem. 0 Sok üzletnek akadálya a vásár ideiglenessége? - A szakkiállításoknak mindenképpen korlátja, hogy nincs állandó vásárte­rület. Mindössze ezer négy­zetméteren van valamiféle légkondicionálás és ez na­gyon kevés. Ezért azután ne­künk sem célszerű sok-sok milliót beruházni installáci­ókba. így béreljük, vagy mással építetjük meg azt ami szükséges, a tulajdonos ebbe nem fektet bele. A bér­let azonban nagyon költsé­ges, legutóbb pontosan ezért mentünk bele egy nagyobb beruházásba, a vásárszínpad megvásárlásásba. 0 Mennyire lesz nemzet­közi az idei vásár? - Be kellene vallani, hogy csak nevében nemzet­közi a szegedi vásár, s en­nek az az oka, hogy az igazi nemzetközi jelleg ma már a szakkiállításokhoz kapcsoló­dik. Az általános vásárokra kisebb az érdeklődés a kül­földiek részéről. Sajnos a szegedi rendezvény a fonto­sabb vásári katalógusokban nem is szerepel, többek kö­zött azért sem, mert csak két évente jelentkezik. A nem­zetközi jelleget korábban in­kább a téstvévárasok bizto­sították, de akkor a presz­tízsszempontok játszották a főszerepet. • Idén is lesznek testvér­városi kiállítók. • - Igen, de ezúttal már gazdasági indítatásból. Már tavaly felvettük a kapcsola­tot a szerb köztársaság veze­tőivel a belgrádi vásáron, ami persze a szabadkai test­vérvárosi közvetítéssel jött létre. A tavalyi szegedi kiál­lítás alkalmából még az em­bargó ideje alatt ellátogatott hozzánk Radoje Djukic, a szerb köztársaság miniszter­elnök-helyettese. Ezzel Sze­ged előzte a hivatalos diplo­máciát. így alakult ki az a kapcsolat, melynek első gyümölcse egy négy kiállí­tásból álló sorozat lesz. El­őször Szegeden, majd a BNV-n jelennek meg a szerb kiállítók, később pedig Szabadkán és Belgrádban szerepelnek a magyarok. A sort mi kezdjük, külön szerb pavilon lesz a vásárban. Itt bizonyosodhatnak meg a szegediek arról, hogy a szerb gazdaság az embargó alatt nem omlott össze. • A kapcsolatok kialakí­tásában milyen szerepe volt a kereskedelmi ka­marának? - Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara titkára az első pillanattól jelen volt a vásár délszláv kapcsolatai­nak kialakításában. A kama­rával egyébként nemrégiben írtunk alá együttműködési megállapodást, a vásári kí­sérőrendezvények közül pél­dául ők szervezik a szerb gazdasági napot. Ezen túl szlovák kiállítókat is közve­títettek a vásárra. 0 A kiemelt kulturális rendezvény idén az ame­rikai hét lesz. Lehet erről már valami bővebbet tudni? - Az esemény fővédnöke az USA magyarországi nagykövete, az ötlet tavalyi szegedi látogatásából alakult ki. A program már ismert, de a részleteket nem akarom idejekorán lelőni. Érdekes­ség, hogy ha egy nappal ko­rábban nyitnánk a vásárt, akkor az USA függetlensé­gének napján tennénk, zárni pedig így is a francia nem­zeti ünnepen zárunk. A ke­retek így már csaknem nem­zetköziek. K. A. Angol elengancia négykeréken. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents