Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

KEDD, 1996. JÚN. 11. BELÜGYEINK 3 Határon túli díjazottak I Kisvárda (MTI) A temesvári, a beregszá­szi és a szatmárnémeti társu­lat sikerével ért véget a hatá­ron túli magyar színházak Kisvárdán megrendezett VII. fesztiválja. Június 2. és 9. között lezajlott programjá­ban tizenhat együttes 21 elő­adását láthatta a zsűri, illetve a közönség. A fesztivál nagydíját a Temesvári Csiky Gergely Színház művészei vehették át. Maxim Gorkij: A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda, a Kisvárdai Városi Önkor­mányzati Közgyűlés külön­díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta, Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye című művének előadásáért. A közönségdíjat a Szatmár­németi Északi Színház társu­latának ítélték oda, Tamási Áron: Csalóka szivárvány című műve interpretálásáért. Bornapok • Szekszárd (MTI) A bor és a gasztronómia ünnepét harmadik alkalom­mal rendezik meg Szekszár­don. Az egy hétig tartó ese­mények nyitányaként tudo­mányos előadásokat és fóru­mot tartottak a Vármegyehá­za borozóban, ahol megvi­tatták azt is, melyik szőlőfaj­tákat érdemes nagyobb terü­leten termeszteni hazánkban. Tözegtűz • Nyíregyháza (MTI) A szabolcsi megyeszék­hely több területrészén erós szagú füstgázt észleltek. Az ok: a város határában, a 4-es számú fóút közelében, egy 150-szer 200 méteres határ­részen - amely korábban fo­lyékony hulladék elhelyezé­sére is szolgált - 4-5 méteres mélységben ég a tőzeg; A tű­zoltóság megakadályozta a lángok továbbterjedését. A tűz teljes eloltásához több na­pon keresztül tartó, vízelá­rasztás kellene, de a szakvé­lemények szerint ez sem je­lentene végleges megoldást, hiszen a mélyben izzó tőzeg újra és újra lángot fogna. A terület homokkal történő le­fedése lenne indokolt, azon­ban a tűzoltók nem rendel­keznek földmunka-gépekkel. Roma földművesek • Erdőtelek (MTI) Két esztendővel ezelőtt még csak 7 roma család kezdte meg a földművelést Erdőtelken, mára 16 család gazdálkodik azon a 17 hek­tárnyi földön, amelyet díj­mentesen bocsátott a helyi ci­gány kisebbségi önkormány­zat rendelelkezésére a Heves megyei település polgármes­teri hivatala. A 3650 lakosú községben, mintegy 850-en vallják magukat romának. Az utóbbi években fokozódó munkanélküliség nem kímél­te a község, lakosságát sem, s méginkább sújtja a cigánysá­got, hiszen a csaknem 400 munkaképes romának csupán egynegyede rendelkezik munkahellyel. Az ó megélhe­tésüket segítendő, indították el a földművelési programot, amelyhez ebben az évben 350 ezer forint kamatmentes hitelt és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatást nyújt az amerikai pénzeket kezelő Autonómia Alapít­vány. Szeged (is) az Internet Expón Infosztrádára, magyar! Magyarország is sze­repel az idei Internet Ex­po névre keresztelt vir­tuális világkiállításon, a magyar pavilont hétfőn délelőtt nyitotta meg ün­nepélyes keretek között Horn Gyula miniszterel­nök Budapesten, a Mű­csarnokban. A világkiál­lításról nem hiányzik Szeged sem, így akár a Föld legeldugottabb ré­szében is olvashatják a szegedi .közgyűlés jegy­zökönyveit. Az Internet Expo (elérési. címe: www.park.org) ugyan­úgy néz ki, mint a rendszere­sen megrendezett világkiállí­tások, mindössze a mérete nagyobb. A számítógépes világhálózaton ugyanis majd mindegyik ország felépítheti saját pavilonját, melyben kultúráját és történelmét megmutathatja a világnak. Amíg azonban a hagyomá­nyos expókon mindenki sza­bott területben gondolkoz­hat, addig a számítógépeknél megszabhatatlan a határ. Mindenki akkora pavilont „épít", amekkorát csak akar. Az Internet Expo látoga­tói tegnap óta Magyaror­szággal is megismerkedhet­nek, Horn Gyula miniszter­elnök hétfőn délelőtt ugyanis a Műcsarnokban felavatta a Miniszterelnöki megnyitó. (MTI Telefotó) magyar pavilont. Az átadás­kor tartott beszédében az eseményt áttörési pontnak nevezte, hiszen az Internet jó lehetőség arra, hogy bemu­tassuk hazánk eddig jórészt ismeretlen kultúráját, ami stratégiai cél. Emellett a mi­niszterelnök arról is említést tett, hogy nemcsak Magyar­ország áll az európai integrá­ció küszöbén, de egyes em­berek is hasonló lehetőség előtt állnak az informatikai világhálózat révén. A megnyitót egyedülálló módon közvetítette a hálóza­ton keresztül az Internetto elektronikus újság. Tudósí­tója ott ült az eseményen ka­merával felszerelt számító­gépével, s amíg a kamera a Műcsarnokban zajló esemé­nyeket mutatta a képernyő egyik felén, addig a másik oldalon élőben olvashattuk a beszámolót. A'magyar pavi­lon (www.idg.hu/expo) az IDG lapkiadó koordinálásá­val és többek között a Data­Net támogatásával készült, a www oldalakon szinte min­den megtalálhatunk, amit Magyarországról csak tudni lehet. A magyarul és angolul is olvasható szöveges infor­mációk mellett fényképek, élő kamerás felvételek, hangfelvételek teszik élveze­tesebbé a böngészést. A la­pokon Budapest nevezetes­ségei jelzik a csomóponto­kat, így az Operaház című pontnál bőséges tájékoztatót találunk a magyar zenei élet­ről - a komolyzenétói egé­szen az undergroundig. A Városliget címszónál feltűnik Szeged neve is, itt találjuk a Tiszanet szerverén lévő Virtuális Városházát, benne az önkormányzat híre­ivel, a képviselők adataival, valamint különböző vitafó­rumokkal. A figyelmes bön­gésző találkozhat még helyi vonatkozású helyekkel, ilyen Kovács Ákosnak a Feszty­körképről írott hosszú tanul­mánya, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár, melynek egyik projektveze­tője Kokas Károly, a JATE központi könyvtárának osz­tályvezetője. T. V. • MSZP-frakcióülés Ágycsökkentés • Budapest (MTI) A napokban megkezdőd­hetnek a tárgyalások a szoci­alista és a szabaddemokrata képviselőcsoport között a le­endő összeférhetetlenségi törvény még nyitott kérdései­ben, miután az MSZP frakeó­ja kialakította ez ügyben az álláspontját. Az egészségügy technikai-műszaki fejlesztése és az ott dolgozók béremelé­se érdekében szükségesnek ítélték a felesleges kórházi ágyak megszüntetését. Az or­szágban 24 ezer felesleges ágy van, ebból most 10 ezer leépítését tervezik. A képvi­selőcsoport szerint az erről szóló döntés és a végrehajtás megkezdése még az idén ese­dékes. Szekeres Imre el­mondta, hogy ez a téma je­lentős vitát váltott ki a frak­cióban. Végül a 168 jelenlé­vő képviselő 4 ellenszavazat­tal és 7 tartózkodással az em­lített döntést hozta. Egyben felkérték a szabaddemokrata frakciót, hogy vonja vissza azokat a módosító indítvá­nyait, amelyek nem tennék lehetővé a leépítés végrehaj­tását. Kamionzürök • Letenye (MTI) Tegnap reggel Letenyétől Budapest felé haladva - a hétvégi teherszállítási tila­lom és a parkolóhelyen biz­tosított elégtelen kamionos ellátás miatt - 12 járműsze­relvény vezetője figyelem­felhívó lassító demonstrációt kezdett. Útközben 60-70 ki­lométeres sebességgel közle­kedtek. Budapest határában az MO-áshoz érve a 12 kami­on befejezte akcióját. • Lesz országos hatáskörű KBI? Megoldás nyomozóhivatalra • Budapest (MTI) A nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén ­Horn Gyula miniszterel­nök részvételével - a testület megvitatta az Országos Rendör-föka­pitányság (ORFK) szer­vezetén belül létreho­zandó Központi Bűnül­dözési Igazgatóság fel­állítására vonatkozó ja­vaslatot - tájékoztatta a sajtót Szabó József Jenő, a kormányfő sajtótitká­ra az ülést követően. Elmondta: az új, országos hatáskörű bűnüldöző szerv felállítása a feketegazdaság, illetve a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés feltételeinek megteremtését szolgálná. A tanácskozás résztvevői - többek között Kuncze Gábor belügymi­niszter, Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter, Nikolits Ist­ván, a polgári titkosszolgála­tokat felügyelő tárca nélküli miniszter - nagy vonalakban egyetértettek az előterjesz­tésben foglaltakkal, de to­vábbi pontosításokat látnak szükségesnek a szervezett, illetve a gazdasági jellegű bűnözéssel kapcsolatban az Apeh, valamint a Vám- és Pénzügyőrségre háruló fel­adatokat illetően. Álláspont­juk szerint tovább kell keres­ni a bíróságok és ügyészsé­gek megerősítésének lehető­ségeit. Átgondolandó az is, hogy miként kapcsolódjon egymással a feketegazdaság, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelemben érintett harminckilenc állami szerve­zet tevékenysége. Információk szerint az előterjesztés várhatóan két­három héten belül kerül a kormány elé. jegyzet Virtuális vihar S zelet vetett és vihart aratott Szemők Árpád szegedi önkormányzati képviselő. Előbb a kutyagumi-ügy­ben, mint a választópolgárokat leginkább érintő témá­ban nyitott vitafórumot az Interneten. A sikeren fel­buzdulva, csatlakozott hozzá képzavargyűjtő-tárlata ­így hasznosította a hosszú városházi viták üledékét -, majd parkoló- és sörkert vitafóruma. A magyar sajtón gyorsan végigfutott az újszerű kezdeményezés híre, hol komolyan közölték, hol megglosszázták, az Inter­nettóban pedig vitaindító kérdést fabrikáltak belőle: lehet-e politikai karriert csinálni az Interneten? A kérdés jogos a szegedi képviselő ugyanis új va­dászmezőkre tévedt. A kezdeti vitafórumozás után na­gyobb fába vágta a fejszéjét, a Tiszanet Kft. szerverén megépítette a Virtuális Városházát, ahol megtalálha­tók a közgyűlések napirendjei, jegyzőkönyvei, a képvi­selők adatai. A magyarázó szöveg szerint az üzleti célú Internet-szolgáltatást végző cég kísérletként felaján­lotta minden szegedi önkormányzati képviselőnek, hogy ingyenesen megjelenhet általuk a hálózaton. A városháza bemutatkozó oldala egyébként kis változá­son ment keresztül, hiszen amíg az első napokban a Virtuális Városháza cím mellett ott szerepelt a „nem hivatalos" jelző, addig ez egy-két napja - hogy, hogy nem - eltűnt. A kezdeményezést nem fogadta osztatlan öröm; a tájékozottabbak azért nem, mert tudják, hogy Ameri­kában például törvény tiltja, hogy közintézmények üz­leti célú Internet-szolgáltatóknál jelenjenek meg. Mi történik ha netán tönkremegy a cég - oda a Virtuális Városháza? Vagy mert ilyen módon óhatatlan elő­nyökhöz juthat egy szolgáltató cég - célszerű-e a teljes önkormányzati adatbázist egy magánvállalkozásra bízni? Vajon meddig terjed az ingyenesség - a képvi­selők megjelenhetnek, ha elkészítettik valakivel, mondjuk az érintett céggel a bemutatkozó oldalukat? A demokratikus döntésmechanizmusról most nem is beszéltünk. Nem tudunk ugyanis semmiféle sza­vazásról, melyben a közgyűlés határozott volna a Vir­tuális Városháza létrehozásáról. A nagy mű egyszer­esük létrejött, Szemők Árpád buzgalmának köszönhe­tően. Jelenleg is ő felügyeli az oldalakat, s várja a ja­vaslatokat, kérdéseket. Van egy nekünk is, így, off-li­ne: vajon az objektív tájékoztatást szolgálja, hogy a szegedi országgyűlési képviselőket bemutató fejezet­ben csak az MSZP-s honatyák szerepelnek...? Zsarifkörút • Munkatársunktál Szegedre is ellátogattak a zsarufesztivál résztvevői. Vasárnap 42 rendőr érkezett megyénkbe, akik a világ kü­lönböző pontjairól jöttek, s egy közös vonásuk van a mesterségükön kívül: vala­mennyien magyarok, vagy magyar származásúak. Bár a vendégek 12 ország állampolgárai voltak, mégis könnyen találtak közös nyel­vet, mégpedig a magyart. A szervezők annak jegyében rendezték ezt az egyhetes körutat, hogy a külföldön érő magyar nyomozók elmé­lyítsék ismereteiket az 1100 éves Magyarországról. A zsarufesztivál védnöke az IPA (International Police Association - Nemzetközi Rendőr Egylet), amely a szervezésben és a lebonyolí­tásban is a sokszínűséget tar­totta szem előtt. A Csongrád megyei láto­gatás során a vendégek meg­tekintették az ópusztaszeri emlékparkot, a körképet, a skanzent, majd Szeged neve­zetességeivel ismerkedtek, s végül ellátogattak a sörfesz­tiválra is, ahol a szervezők már jéghideg csapolt sörrel várták a kitikkadt rendőrö­ket. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés hét­fői munkanapján napi­rend előtt szót kért Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő felszólalásá­ban visszautasította azo­kat az ellenzéki vélemé­nyeket, amelyek szerint a kormány a Kádár-kor­szak restaurálására tö­rekszik. Cáfolta azokat a megállapításokat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy az ország helyzete jelenleg roszszabb, mint két évvel ezelőtt. Horn Gyula kiemelte: Ma­gyarországon a pénzügyi­gazdasági helyzet kiegyensú­lyozott, a makrogazdasági mutatók az elmúlt időszak­ban javultak és ezeket az eredményeket a külföld is el­ismerte. A kabinet pedig nem a paternalista állam • Száz éve avatták az ország házát Vita a kormányzat munkájáról fenntartásán, hanem - egye­bek mellett az államháztartá­si reform végigvitelével ­annak lebontásán dolgozik. Hozzátette: a kabinet hajtha­tatlan a stabilizációs program végrehajtása ügyében. Mint mondta, a külföld bizalmát könnyű elveszteni, de nehéz újra megszerezni. Végezetül a miniszterelnök hangsú­lyozta nyitottságát az ellen­zékkel folytatott párbeszéd­re, sót, kifejezetten kérte, hogy a parlamenti ellenzék működjön együtt a koalíció­val a legfontosabb kérdések - mint például az államház­tartási reform, valamint az EU-csatlakozáshoz szüksé­ges kérdőívek kitöltése ­ügyében. Valamennyi ellenzéki párt képviselője reflektált Horn Gyula miniszterelnök parla­menti beszédére, jóllehet többen is jelezték: nem értik pontosan a kormányfő mon­dandójának aktualitását, il­letve üzenetét. Pokorni Zol­tán (Fidesz) úgy fogalma­zott, hogy megítélése szerint az ellenzék provokálása volt a miniszterelnök felszólalá­sának célja. Torgyán József (FKGP) arra mutatott rá, hogy a je-. lenlegi viszonyok gyökeres megváltoztatása - az infláció csökkentése, a társadalom­biztosítás átalakítása, a feke­tegazdaság és a korrupció visszaszorítása, a gazdasági fejlődés növelése - nélkül nem lehet sikert elérni az ál­lamháztartási reformban; a miniszterelnök így szélma­lomharcot folytat. Kádár Béla (MDF) felhív­ta a figyelmet arra, hogy egy ország állapotának megítélé­sekor nemcsak a makrogaz­dasági mutatókat kell tekin­tetbe venni, hanem azt is, hogy e mutatók javulásáért mekkora árat kellett fizetni. Szabó Iván (MDNP) azt fejtegette, hogy a kormány minden téren centralizálásra törekszik. • Surján László (KDNP) ez­zel egyetértve kijelentette: bár a miniszterelnök elutasít­ja a restaurációs vádakat, az ő szemükben a központosítá­si törekvések mégis emlé­keztetnek a demokratikus centralizmusra. Horn Gyula az elhangzot­takra reflektálva szintén azt hangsúlyozta, hogy hazánk európai integrációjához meg kell teremteni a belső felté­teleket is. Ez az, amin a kor­mány dolgozik. A miniszter­elnök egyúttal visszautasí­totta a centralizációs váda­kat, azzal: ha az ellenzék úgy látja, hogy ő bármiben megsértette a demokratikus intézményrendszert, arra mondjon konkrét példákat. Horn Gyula végezetül újfent megerősítette, hogy bármi­kor, akár szeptemberben is kész beszámolni az Ország­gyűlésnek a kormányzat tel­jesítéséről. A miniszterel­nök beszédét és az ellenzéki hozzászólásokat megelőzően rövid ünnepséget tartott a plénum. Gál Zoltán házel­nök megemlékezett arról, hogy éppen száz esztendeje tartotta a törvényhozás alsó­és felsóháza első közös dísz­ülését az új Országház kupo­latermében. Az ünnepséggel a kor egyik jelentős építé­szeti alkotását avatták fel. Gál Zoltán utalt arra, hogy a törvényhozás háza mára a törvényesség és a demokrá­cia jelképévé vált. Mint mondta, az egybegyűlteknek feladata és felelőssége is, hogy e jelképet megóvják és megőrizzék a következő ge­nerációnak. (A plenáris ülés kezdete előtt a Házvezetés és a frak­ciók képviselői megkoszorúz­ták a parlamenti főlépcső ol­dalán elhelyezett Steidl Imre­emléktáblát.)

Next

/
Thumbnails
Contents