Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1996. JÚN. 10. Az MSZP reneszánsza A minap a kezembe került egy aktualitását sosem vesztő MSZP-s karácsonyi üdvözlőlap. A színes felén Leonardo da Vinci Madonna szegfűvel című műremeke látható. Da Vinci biztosan nem volt szegfűjéről hírhedt szimbolista, ugyanakkor festészetében már akkor megjelent egy MSZP-s arculatterv csírája. P. Sz. Cipőbörze! Női-férfi, tavaszi-nyári bőrlábbelik! Nagy választék! Rendkívül kedvezményes árak! Június 11-12-én, 9-18 óráig, Szeged, Helyőrségi Klub (Victor H. u. 6.). Váijuk vásárlóinkat! ÉLKER KFT. • Pusztamérges, mérges tanárokkal Ki fizesse az F-et? Jótékonysági est - Magyar Házért Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Gyulay Endre megyés püspök, dr. Szalay István, Szeged város polgármestere és dr. Mécs László, a szegedi önkormányzat határon túli kisebbségek tanácsnoka volt a védnöke annak a nagyszabású jótékonysági estnek, amelyet szombaton este rendeztek az új Hungária Szállóban. A szegedi rendezvénynek jeles honi és határon túli vendégei is voltak. így többek között megjelent dr. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közelmúltban megválasztott új elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Bodó Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Vékás János, a VMDK alelnöke, a Magyarok Világszövetségének Csongrád megyei és Szeged városi képviselői és sokan mások. A színvonalas kulturális műsorban határon túli vendégművészek léptek fel; Illyés Kinga, marosvásárhelyi előadó művész, Nyisztor Ilona és László Istvánná erdélyi népművészek, akik csángó meséket és népdalokat adtak elő, Miskolci Mária énekművész, valamint a délvidéki (óbecsei) Csiraj néptánc és népzenei együttes. Az est bevételét a határon túli magyarság támogatására és a Szegedi Magyar Ház létrehozására fordítják. K. f. Helyreállítják a remetelakot • Szentkút (MTI) Elkészült a szentkúti remetelak helyreállítási terve. Az omladozó barlangsor megerősítését szolgáló helyreállítás a költségek előteremtését követően kezdődhet el. A Nógrád megyében páratlan, de országosan is ritkaságszámba menő szentkúti remetelak eredete mind a mai napig nem bizonyított. A helyi néphagyomány szerint a barlangsort a középkorban vájták, a mendemonda szerint a verebélyi Vereb-család készíttette olasz_ mesterekkel remeteségbe vonuló fiának az 1200-as évek első felében. Annyi tény, hogy Szentkút az 1200-as évektől ismert búcsújáró hely, a barlangsor azonban a barokk kor jellegzetes megoldásaként ismert kosáríves felső lezárásával alighanem jóval későbbi eredetű. A mészkőbe vájt barlangsor - két kápolnájával, előcsarnokkal, konyhával, étkezővel, három hálókamrával, kamrával és illemhellyel - komplett remetelakként szolgált. A feljegyzések szerint az 1700-as évek derekától Bellágh Antal és remetetársai használták, s állítólag még századunk harmincas éveiben is volt lakója. Horváth László, Vass Sándorné, dr. Tóth Lászlóné és Vass Lászlóné úgy véli, hogy mindvégig megegyezésre törekedtek, de törvényes jogukról sem mondhatnak le „Tisztelt pusztamérgesi lakos! Tájékoztatom, hogy Pusztamérges Önkormányzata 1996. május 10-én fizetésképtelenné vált. Ez azt jelenti, hogy azóta semmiféle számlát nem tudott kiegyenlíteni, sót 1996. június 3-án - aki az önkormányzaton keresztül kapja a bérét - előre látható ideig nem kap fizetést. A kialakult állapot olyan helyzetbe hozhatja Pusztamérgest, amelyből hosszú időn keresztül nem lesz képes magához térni. Az ezt előidéző okok és a további teendők megbeszélésére rendkívüli falugyűlést hívok össze." E drámai hangú meghívót május utolsó napján írta a község népének címezve Börcsök Antal polgármester, s bár kis kerülővel, eljutott szerkesztőségünkhöz is. Mint ahogy a kiváltó okról is kaptunk nem kevés információt. A lényegét talán hadd összegezzem ennyiben: a falu vezető pedagógusai és a polgármester között kialakult vita eredményeként a Csongrád Megyei Munkaügyi bíróság elrendelte a végrehajtást a pusztamérgesi önkormányzattal szemben, s ahogy azt a jog ilyenkor előírja, zárolták a falu számláit. Hogy fordult-e már ilyen elő ebben az országban? Ki tudja? De hogy hasonlóról még a legöregebbek sem meséltek nekem, az már szent igaz. • Épp ezért beszalad az autó velünk a megyeszélhez támaszkodó faluba, tűrjük a nyáreleji nap bőrfacsaró melegét, de bizony a drámai hangú meghívó fergetegéből egyetlen szellőcske sem csap az arcunkba. A vendéglőben egykedvűen sörözgető urak bámulnak az idegenre, a boltban is lusta a hétköznapi forgalom. A pénztáros hölgy csak annyit jegyez meg, faggatózásunkra válaszul, hogy ő bizony falugyűlésen sem járt, meg a polgármester-tanár háborúról sem tud semmit mondani. A templom előtt megszólított két asszony is csak a fejét csóválja, mint akik így jelzik, de tüstént, hogy ők bizony nem szívesen beszélnek az ügyről. Mert, mint csak kimondják - nem tud itt senki igazságot tenni. A tanárnak is járna a pénz, hisz törvény ítélte meg, de hát a falu is szegény, miből fizessék ki? Tudja - sóhajt föl egyikük -, a pénz itt a bűnös mindenben, mert hogy nincs. Ha akadna belőle több, hát civakodás biztos nem lenne. • De civakodás pedig vagyon. Bár kifejezetten kulturált, higgadt, ahogy azt taná; roktól persze joggal el is várja az ember. Jómagam ugyanis azt tapasztalhattam a pusztamérgesi általános iskola egyik szobájában, hogy a felperesek, név szerint Vass Lászlóné, Vass Sándorné, dr. Tóth Lászlóné, és a beszélgetésben melléjük szegődött iskolaigazgató, Horváth László indulatok nélkül, a tényeket sorolták. - Pár éve a közalkalmazotti törvény lehetővé tette, hogy akik megfelelnek az előírásoknak, F kategóriába soroltathatnak, vagyis a vezető pedagógusi cím mellé anyagi megbecsültséget is kaphatnak. Úgy éreztem, hogy a több évtizedes kiváló szakmai munka megbecsülését jelentené, hogy a mi tantestületünkből is többen e kategóriába kerülnének. S mivel a jogszabály lehetőséget biztosított számomra, éltem ezzel a jogommal. Öt pedagógus lett É kategóriás, de már az első napokban látszott, hogy a pénzek kifizetése akadályokba fog ütközni - vezetett be az ügy rejtelmeibe Horváth László. Ugyanis a község polgármestere, Börcsök Antal jelezte, nem ért egyet ezzel az átsorolással, mert nem látja a lehetőségét annak, hogy pénzt tudnak biztosítani mellé. S bizony ebből lett a hosszas-vita is, mivel pedagógusaim valóban nem kapták meg az F kategóriához járó összegeket. Hosszas egyztetés indult, levelek garmada született, s mikor ez sem járt eredménnyel, tanáraim bírósághoz fordultak. De hangsúlyozom: a község pedagógusai egy percig sem akartak ellenségeskedést szítani, mindvégig a békés megegyezésre törekedtek, de természetesen védték járandóságukat. Ezt azonnal megerősítették a pedagógusnők is. Kivétel nélkül elismerték, hogy Börcsök Antal polgármester jól látja el a falu vezetését, remek kapcsolatteremtő képessége van, de sajnos az ő ügyükben helytelenül járt el. S ezt különösen azért tartják sérelmesnek, mert Börcsök úr valaha tanár kollégájuk volt. Tehát pontosan látta, milyen gondokkal küzdenek a pedagógusok. - A tárgyalásokat aztán munkaügyi bírósági perek követték, amelyek során a bíróság minden esetben helyet adott az öt tanár közül négy keresetének. S erről végül jogerős döntés is született, tavaly októberében a megyei bíróságon - hallgatom tovább a történetet. Majd újabb egyezetések, eredménytelen tárgyalások, s csak akkor fordultunk a végső eszközhöz, a letiltáshoz, amikor már semmi esélyt nem láttunk arra, hogy megkapjuk a törvény által is megítélt pénzünket - görgette tovább a történések krónikáját a pedagógus hölgykoszorú. Tőlük tudtam meg azt is, hogy követeléseik feléről, a megegyezés szándékában le is mondtak, de hiába. - Végül is mekkora összegről van szó? - Kinek 177 ezer, kinek 261 ezer, kinek 256 ezer forint járna. Balla Vince, aki egyébként a falu alpolgármestere, végül is nem csatlakozott hozzánk a letiltási kérelem beadásakor. - Önök szerint mit szól a falu ahhoz, hogy egy ilyen pénzügyi vita miatt zárolták a község számláját, s még falugyűlést is össze kellett hívni? - A falugyűlés hangulatát látva azt mondhatnánk: nem fordultak még a pedagógusok ellen, de nem is álltak mellénk. • Pusztamérges önkormányzata tehát most fizetésképtelen. Nem véletlen, hogy az iskolából azonnal a polgármesterhez autóztunk, megtudakolni a legilletékesebb véleményét. S Börcsök úr nekünk is azt mondta, ami elhangzott a falugyűlésen is: Pusztamérgesnek nincs arra pénze, hogy kifizesse a bíróság által megítélt összegeket. Amennyiben a jog ereje mégis erre kényszeríti a falu vezetését, nem kínálkozik más kiút, mint ötmillió hitelt felvenni, s abból rendezni a tartozást. Ugyanis nemcsak a tanárok által említett százezreket kell elszámlázni, hanem a bérekkel járó összes költségeket is, s arra sincs garancia, hogy egy napon a pedagógusok nem kérik majd a követelés másik ötven százalékát is - mondta a polgármester, aki utalt az időközben halmozódó számlákra. Az ötmillióból kell azokat is kifizetni. Megtudtam azt is, hogy a pénzügyi zárlat miatt 95 ember, az önkormányzat alkalmazottai nem vehették föl a fizetésüket. - Lehet, hogy a törvény a tanárok mellett áll - jelentette ki Börcsök úr -, de akkor azt kell mondanom, hogy rossz a törvény, hiszen pénzt már nem biztosít a kategória-átsoroláshoz. S egy olyan szegény település, mint Puszrtamérges is, vajon miből vállaljon plusz terheket? Különösen most, amikor minden fejlesztést csak lakossági önerőből tudunk megvalósítani, s az intézmények fenntartására is úgy szorítjuk ki a filléreket. De én nem haragszom a pedagógusokra. Annál inkább az intézmény vezetőjére, aki nem látta be időben, hogy lehetetelen követeléseket támogat. - De a pereskedés már lezajlott. Talán, e patthelyzet megoldásáról kellene inkább szót ejteni... - Egyik variáció, hogy a pedagógusok lemondanak követelésükről, s belátják, hogy a jelen helyzetben csak azt a fizetést kaphatják, amihez fedezete is van az önkormányzatnak. A másik, hogy az iskolaigazgató átszervezi intézményét, s tanárok, vagy más beosztottak elbocsátásával biztosítja az F kategória fedezetét. A harmadik: maga az igazgató fizesse ki tanárai bérét. • A pusztamérgesi történet tehát ennyi. Mármint tömören összefogalva, hiszen számos mellékszálról is tehetnénk említést, ha helyünk engedné. A lényeg azonban így is érthető, bár kétlem, hogy megérthető lenne. Véleményt mindenesetre a zsurnalisztától ne várjon senki. Jogom csak arra van, hogy közvetítsem a panaszokat. Hitem pedig arra, hogy bízzam egy békés megoldásban. Mert Pusztamérgest mind jobb híre erre kötelezné. Ja, s még valami: a pusztamérgesi háborúskodásról tudomásunk szerint már értesült Szöllősi Istvánná, a Pedagógus Szakszervezet országos titkára, akit arra kértek, tárgyaljon Kuncze Gábor belügyminiszterrel... Bátyi Zoltán Pályáxat • Budapest (MTI) A csomagolóeszközöknél január l-jétől alkalmazott termékdíj bevételeiből a tervek szerint 4 milliárd forintot használnak majd fel idén a csomagolóeszközök begyűjtésére, újrahasznosítására. A Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben megjelent feltételekkel lehet pályázni az ilyen célú támogatásra. Olyan fővállalkozók nyerhetik el a pénzt, akik vállalják az adott térségben a használt csomagolóeszközök összegyűjtésének, újrahasznosításának megszervezését. A fővállalkozókat a minisztérium előminősítés, majd zártkörű versenyeztetés alapján választja ki. A pályázatokat a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek kell benyújtani. Rúzsai „aranypár" Harmincmilliós kórtérítés? • Pécs (MTI) Harmincmillió forintos kártérítést követel a pécsi állatkertet biztosító társaságtól a vérengző farkas áldozatainak családja. Jogi képviselőjük minap benyújtott kártérítési igénye vagyoni, dologi és nem vagyoni kárpótlásra, valamint járadékfizetésre irányul, s ezek összege a harmincmillió forint. Mint emlékezetes, a szökött farkas december 28-án a Mecsek erdeiben megtámadott és halálra sebzett egy idős asszonyt, aki két unokáját saját testével védelmezte a vadállat támadásától. A szívbeteg nagymama nem élte túl a tragédiát, s a két kisgyermek is maradandó sérüléseket szenvedett. Együtt A rúzsai homokvilágban, apró kis tanyán találtuk meg az aranylakodalmas házaspárt. Szívesen tartózkodnak itt, az erdő mellett, bár szép kis házuk van a faluban is. Tanács Imre, a rúzsai földműves legény ásotthalmi lányt vett feleségül 50 évvel ezelőtt, a sok gyermekes családból való Hebők Margitot. - A mi életünkről regényt is lehetne írni, olyan sok minden történt az életünkben - meséli Margitka. - Kilenc gyermeket neveltünk föl, 50 éve négy lányunkat és öt intézeti. árvát. Nekem nagyon mostoha gyermekkorom volt, ezért igyekeztem jó anyja lenni néhány árvának. Most is vál-! lalnám árvák nevelését, de már nem megy. Mindketten megöregedtünk, elfáradtunk Örülünk a hét unokának. már csak a kertben dolgozgatunk. Nyugodt életet, jó egészséget kívánunk az aranylakodalmas házaspárnak. Kép és szöveg: Somogyi Károlyit Parkettaés • parketták: normál, szalag-, mozaik • hajópadló • lambéria • lépcsőlapok • balkon- és kerítéselemek • barkács- és szegőlécek Szeged, Kossuth L. sgt. 112. Telefon: 484-950 Hódmezővásárhely, Jókai u. 90A Telefon: 345-835.