Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

KEDD, 1996. MÁJ. 7. A VÁROS 7 Huszonnégyezer sem elég In memóriám Vágvölgyi András • Munkatársunktól A Társadalomkutatás - a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság és Jogtudományok Osztá­lyának folyóirata - leg­újabb száma In memóri­ám Vágvölgyi András címmel emlékezik a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetem Szociológia Tan­székének nemrégiben elhunyt megbízott veze­tőjére. A Társadalomkutatás Vágvölgyi András „életének, munkásságának egyik fő műve" - állapítják meg a szerkesztők. „Nagy hozzáér­téssel, szeretettel gondozta a kéziratokat és a lap sikere, népszerűsége, színvonala jó­részt az ő személyes teljesít­ményének tekinthető." A folyóirat legutóbbi szá­mában a magyar társadalom­tudományi kutatás „utazó nagykövete", Vágvölgyi András előtt szegedi tanszé­ki kollegái is tanulmányok­kal tisztelegnek. A Marx­Weber-erőtér előtörténeté­hez című tanulmányában Fe­leky Gábor egyetemi docens (tanszékvezető) a fehérgallé­rosok problematikájáról szól. A térség földrajzi és geo­politikai identitásával foglal­kozik Pászka Imre egyetemi docens Közép-Európa mor­fológiája című dolgozata. Lencsés Gyula tudományos munkatárs a Jazz és közön­sége címmel közöl tanul­mányt. E számban olvashat­juk - többek között - Csepe­li György, Rozgonyi Tamás dolgozatát. A Társadalomkutatás leg­utóbbi, könyvnyi terjedelmű számában Kulcsár Kálmán akadémikus, a folyóirat fő­szerkesztője - a hagyomá­nyokhoz híven - a Tanul­mány, Műhely, Könyvszem­le rovatokban a társadalom­tudományok különböző terü­leteit mutatja be. Eltűnt, keresik Kovács József: Emberi méltóságomat és igazgatói beosztásomat sértették. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Oriskó Gyula 52 éves sze­gedi (Dalos utca 10.) lakos április 24-én, az esti órákban sándorfalva-csibafai kiskert­jéből gépkocsijának hátraha­gyása után ismeretlen helyre távozott. Személyleírása: kb. 180 cm magas, sovány testal­katú, arca beesett, kreol bőrű, fekete hajú, pajesznál őszülő, szemüveges. Eltűnésekor műszálas bar­na inget, kék kötött mellényt, szürke pulóvert, zöld katonai zubbonyt és fekete cipőt vi­selt. Kérik, hogy aki bármit tud Oriskó Gyuláról, értesítse a rendőrséget személyesen, vagy a 07-es, illetve a 477­577/15-24-es számon. Lemondott tisztségéről Kovács József, a Deák Ferenc Gimnázium igaz­gatója. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb sze­gedi középiskolájának vezetője a szegedi kö­zoktatást sújtó önkor­mányzati elvonások után nem látott reményt arra, hogy korábbi ok­tatási-nevelési céljait megvalósítsa, ezért le­mondó levelet küldött Szalay István polgár­mesternek. Válaszában a polgármes­ter elfogadta a kérést, ame­lyet a május 16-i közgyűlés elé terjeszt. Kovács József is­kolaigazgatóként többször szólalt fel a szegedi közokta­tás, veszélyeztetése ellen, s a Deák Ferenc Gimnáziumból indult az a népi kezdeménye­zés is, amely 24 ezer aláírást gyűjtött az önkormányzat ok­tatáspolitikájával szemben. 9 Igazgató úr, szeretném, ha összefoglalná lemon­dása okait! - Az elmúlt négy hónap­ban olyan önkormányzati döntések születtek, amelyek következtében Szeged kö­zoktatása válságba került. A január 25-i döntés után, amely az intézmények ezévi költségvetését körülbelül 10 százalékkal csökkentette, azt lehetett látni, hogy az iskolák nagy része év végére műkö­désképtelenné válik. A Deák Ferenc Gimnázium iskola­széke által indított népi kez­deményezés 24 ezer aláírását figyelmen kívül hagyva a közgyűlés szentesítette ezt. Ezután derült ki, hogy a vá­ros 1,3 milliárd privatizációs bevétellel rendelkezik, ami­ről a város vezetői már janu­árban tudhattak. Ennek el­lenére a közoktatáson végig­vitték a fűnyírót. 9 Miért nem ekkor mon­dott le? - Mert akkor még re­ménykedtem, hiszen a pol­gármesteri hivatal szakirodá­ja feladatul kapta, hogy mér­je fel az elvonások hatásait. Az irodavezető ezt az anya­got pár héttel ezelőtt az okta­tási bizottság elé tárta. A fel­mérés többek között kimutat­ja, hogy az oktatási intézmé­nyek jelentős hányada műkö­désképtelenné válik az év utolsó hónapjaira. Az iroda­vezető ehhez hozzáfűzte, hogy a gazdasági alpolgár­mester értelmezése szerint ezt a problémát átcsoportosí­tással kell megoldani; az is­kolák fenntartására több pénzt nem adnak. A másnapi közgyűlés jóváhagyta ezt az elképzelést. Miután ez a bi­zottsági ülésen elhangzott ­gondolhatja - felzúdult az in­tézményvezetőkből álló hall­gatóság. Többen szót kér­tünk, ám a bizottság elnöke erre a figyelmünkbe ajánlot­ta, hogy oktatási bizottsági ülésen vagyunk, nem pedig lakossági fórumon. Szerin­tem ez a lakossági fórumok lenézése és az iskolaigazga­tók megalázása volt. Ez volt az utolsó csepp. 9 Mit gondol, hogyan folytatódik az iskola éle­te? - Bizonyára megbízott igazgatója lesz az iskolának, majd kiítják az igazgatói pá­lyázatot. Ami az iskola folya­matban lévő feladatait, példá­ul az érettségiket illeti, min­den ismeretemmel rendelke­zésére állok megbízott utó­domnak. A gimnáziumban maradok és annak érdekeit változatlanul képviselem. A diákok nem fogják érezni a váltást. Szeretném a szülőket is megnyugtatni, hogy a tan­év zárása rendben fog folyni. 9 Nem tart attól, hogy a szülők és kollégák azt ve­tik majd a szemére, hogy cserbenhagyta az iskolát? - De igen. Ugyanakkor megértést is kérek: az idei önkormányzati intézkedések, és ez az említett bizottsági ülés emberi méltóságomat és igazgatói beosztásomat sér­tették. Ilyen körülmények kö­zött nem tudtam tovább vál­tani ezt a tisztséget, noha tu­dom, hogy sok teendő van az iskolában, s a lemondás ne­kem presztízsveszteség. Az igazgatói pályázatom elfog­adásakor elgondoltam egy programot, ami eddig ered­ményeket hozott. Ezt most megcsúfolták. 9 Nem gondolt arra, hogy lemondás helyett más módon, netán enge­detlenséggel válaszoljon? - Az iskolaszékünk 24 ezer aláírást gyűjtött össze. A város 24 ezer polgára mon­dott nemet az önkormányzat­nak. És mi történt? Semmi. Ez számomra világossá tette, hogy még az engedetlenség is értelmetlen. Panelt Sándor Forgalom, teljes káosszal Rakpart, az állandó dugó helye. (Fotó: Gyenes Kálmán) Rajzoló óvodások O Munkatársunktál A természetvédelem je­gyében hirdetett óvodások számára rajzpályázatot a Sze­gedi Környezetgazdálkodási Kht., a Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Egyesület, és a Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület (CSEMETE). Előzmény: a környezetgazdálkodási kht. több óvodát is tulipánhagy­mákkal ajándékozott meg, s az óvodaudvarok megszépí­tése a gyerekek közreműkö­désével történt. A rajzpályá­zat kiírásának is az volt a cél­ja, hogy az apróságok még idejében tanulják meg, mi­képpen lehet és kell megóvni a természetet. A rajzokat a Föld napján, a Dugonics té­ren már láthattuk - hétfő óta viszont a megyeháza aulájá­ban is megtekinthetők az óvodások rajzai. A rendezők számítanak a közönség ér­deklődésére, mert a legjobb munkákra leadott szavazatok döntik majd el, hogy a május 14-i eredményhirdetésen kik között osztják szét a mintegy 30 ezer forint értékű ajándé­kokat. A kiállítást május 6­tól 15-ig nézhetjük meg. Töriverseny • Munkatársunktól A Szeged-Kiskundorozs­ma 1. Számú Altalános Isko­la (Szent János tér 2-4.) tör­ténelem versenyt rendez ma 14 órától 5-6. osztályosok számára. Témája a magyar­ság dicső múltja - Mohácsig. Tegyünk egy próbát, menjünk végig a Rak­parton. Ha megússzuk a manővert, áldhatjuk sa­ját ügyességünket. Az új parkolási rend beveze­tésével ugyanis ide szo­rultak a várakozó au­tók, ráadásul ez a terü­let a kijelölt buszparkoló is. A dzsumbuj így teljessé vált, ráadásul még a hidat is felújítják, s az út itt össze­szűkül. Minden felé összev­issza parkoló autók, közöt­tük kellene elszlalomozni úgy, hogy a rendszeresen ki­felé tolató kocsik ne ütköz­zenek nekünk. Hát kérem, nem könnyű mutatvány! Hasonló a hely­zet az új híd szegedi följáró­jában is: túlzsúfolt a keresz­teződés, ráadásul a forgalmi rend az Újszegedről érke­zőknek nem engedi meg, hogy bal felé lehajtsanak a Tisza partra, egyszerűen be­kényszerítik az autókat a Belváros felé, fel a Nagykö­rútra, ami még mindig maga az életveszély. A tavaly ősszel szlalom­pályává változtatott körutat ugyan megszelídítették, a sá­vokat itt-ott kiegyenesítet­ték, de még mindig nagyon figyelni kell annak, aki nem akar koccani. Esőben és fő­leg este nem látni szinte semmit - „szaglás" után ve­zethet a pilóta. - Teljesen kaotikus a vá­ros forgalmi rendje - erősít meg Balló Zoltán, a Csong­rád Megyei Közlekedési Fel­ügyelet igazgatója. - Az ál­talános városrendezési terv­nek nincs is közlekedéssel foglalkozó fejezete, azaz a kotta is hiányzik. 9 Gondolom, ez érződik a muzsikusok munkáján is! ~ - Egy 1970-es terv léte­zik csak, de koordináció szinte semmi. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Voltunk mi már gyalogos város, kerékpáros és környe­zetbarát Szeged, és most parkoló város lettünk. A Szegeden autózó taxi­soknak és gépkocsi oktatók­nak is hasonló a vélemé­nyük. Nálunk autózni lehe­tetlen - legalábbis szabályo­san. Érthetetlen például, mi­ért „felejtették" lezárva a Széchenyi teret. Szinte haj­meresztő, hogy az Oskola utcai kerékpárutat miért kel­lett a legveszélyesebb hely­re, a hídfőbe terelni, amikor a híd alatt is át lehetett volna engedni a kerékpáros forgal­mat. A Belvárosban annyi a tábla, annyi az egyirányú ut­ca - indokolatlanul -, hogy ennyi közlekedési táblát ta­lán még Budapesten sem lát­ni, mint Szegeden. Nem is csoda, ha az autósok „immú­nisak" már néhányra. - Miért nem alkalmaznak több helyen jobbkézsza­bályt? - kérdezi a szakem­ber is. - Érthetetlen, hogy a Gogol vagy a Gutenberg ut­cát miért kell főútvonallá előléptetni, amikor végig parkolási övezet. Az autók viszont hatvannal-hetvennel száguldoznak, ami kész élet­veszély. Ha jobbkézszabály lenne, sokkal megfontoltab­ban kellene ezeken az utcá­kon közlekedni. Szegeden azonban össze­vissza keveredtek a város­funkciók: a közlekedésben nem látszik, mi a lakóöve­zet, mi a bevásárlóközpont, legfeljebb csak a parkolózó­nák látszanak, de azok leg­alább mindenütt. - A Royal szállóhoz em­ber legyen a talpán, aki oda­talál, annyi az útelterelés, az egyirányú utca és a behajtani tilos! - mondja Balló Zoltán. - Mitől tartjuk akkor ma­gunkat vendégváró város­nak? Sokkal több benzingőzt eregetnek az autósok, mint kellene. Mindennek az oka a koncepciótlanság a közleke­désszervezésben. 9 Lát-e megoldást? - Igen. A város teljes köz­lekedését át kellene szervez­ni. Nem divathóbortok alap­ján cselekedni, hanem egy világos, tíz évre szóló kon­cepció szerint, amelyben meghatározzák a prioritáso­kat és a tennivalókat. 9 Van erre esélye a vá­rosnak? - A híd felújítása jó ap­ropó lenne erre. A régi híd ismételt megnyitásával pár­huzamosan az egész belvá­rosi közlekedést át kellene szervezni. Barkácsolás he­lyett szakmai szempontok alapján. Ma ugyanis az egész rendszer logikátlan. Szeretném a szakmát össze­fogni és támadásba lendülni ez ügyben. Minden bizonnyal a sze­gediek rokonszenvét is ma­gukénak tudhatják majd azok, akik egy működő, köz­lekedő város koncepcióját dolgozzák ki. Eddig még a városlakókat sem kérdezték meg. Egyszer pedig jó lenne. Igaz, mi nem vagyunk szakemberek, csak nap mint nap közlekedünk. Rafai Gábor Ifjúsági pályázatok • Tudósítónktól A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa pályá­zatot hirdet gyermekek és fi­atalok nyári programjai (tá­borozások, egyéb szabadidős tevékenységek) megszerve­zésének támogatására. A pá­lyázaton nem vehet részt profitérdekeltségű gazdasági társaság és magánszemély. A pályázatnak egyebek mel­lett tartalmaznia kell a prog­ramot, a pályázó adatait, az igényelt összeget. A pályá­zathoz adatlap szükséges, melyet levélben, telefaxon (06-1-268-3182), telefonon (06-1-268-3186) lehet igé­nyelni. A tanács legfeljebb 80 millió forintot fordít erre a célra. A pályázatokat júni­us 3-ig kell beküldeni a kö­vetkező címre: Gyermek és Alapprogram Tanácsának Titkársága, Budapest, Kos­suth tér 2-4. 1054. Az előbbi címen és telefonszámokon lehet pályázni, érdeklődni egy másik témában is. A ta­nács pályázatot hirdet gyer­mek- és ifjúsági, valamint a gyermek- és ifjúsági korosz­tályokat támogató szerveze­tek vezető- és önkénteskép­zésének támogatására. A be­küldési határidő ebben az esetben is június 3-a. SZAB-hírek • Munkatársunktól Május 7-én 17 órától a Nyelvtudományi Munkabi­zottság és a JATE Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett sorozatban H. Tóth Imre tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást. A témája: „Az ószlovén Freisingeni Töredék és a magyar nyelv szláv jövevé­nyei". Május 8-án 10 órától a Fi­lozófiai és Történettudomá­nyi Szakbizottság, valamint a JATE Európa Tanulmá­nyok Központja kerekasztal­beszélgetést szervez. Elő­adója és moderátor Nicolas Bárdos-Féltoronyi, a Louva­in-i Katolikus Egyetem munkatársa, aki ismerteti felfogását arról, hogy „Euró­pai-e a kelet-európai orszá­gok közeledése a NATO­hoz?" Kukázó illemtan A fehérbajszú, bar­nabőrű, borostás öreg­ember még jókor reg­gel, a szemétszállító au­tó érkezése előtt kotorja meg a belvárosi kukát. Kiszed pár dolgot, az utca másik oldaláról nem látni pontosan, micsodát - mégse illen­dő odaállni mellé, meg­zavarni a kukázásban, puszta kíváncsiságból. Az értékesebb holmit zacskóba tömi, aztán továbblép. De még visszanéz egyszer, talán csak azért, hogy ellen­őrizze, nem hagy-e ott valami fontosat. Ekkor veszi észre, hogy a tur­kálás közben a kuka mellé pottyant néhány összegyűrt papírgala­csin. Visszalép, lehajol, fölszedi a szemetet, és bedobja a kukába. Mondják, mindenki­től lehet tanulni vala­mit. Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents