Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

­2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. MÁJ. 7. kommentár ...és bűnhődés A félig kölcsönvett cím után egy hírbe „kapaszko­dunk:": Elisabeth Kehit, az ENSZ főtitkárának emberi jogokban illetékes különképviselője megkezdte boszniai tényfeltáró körútját, s kifogásolta, hogy mind a szerbek, mind pedig a muszlint vezetők akadályokat gördítenek a tavaly nyáron, Szrebrenica környékén megöltek azonosítása elé. Mi lehet a háttérben; mitől óvakodnak a főszereplők? Az ENSZ Alapokmánya (ez lenne az emberiség al­kotmánya...) megtiltja a támadó háborút és azt is sza­bályozza, hogy az ellentétek békés rendezését az álla­mok milyen eljárásokkal kötelesek elérni. Minden, ezekkel a rendelkezésekkel ellenkező magatartás az emberiség biztonsága és békéje elleni bűncselekmény­nek számít. Az Alapokmány értelmében a világszerve­zet legfőbb feladata a béke és a biztonság fenntartása, annak elérése, hogy fegyveres erő alkalmazására (ha­csak közérdek nem kívánja!), ne kerüljön sor. A nem­zetközijog azonban, mindezeken túlmenően, ismeri az egyének felelősségét is az emberiség elleni bűncselek­ményekért. Hivatkozási alap, sajnos, számtalan adó­dott a történelem során - a legismertebb a londoni egyezmény alapján az európai háborús főbúnösök egyéni felelősségre vonása volt a nürnbergi perben. Tehát háborús bűnösök azok a személyek, akik fegy­veres összetűzések, háború esetén hatalmi helyzetük­kel visszaélve a béke, a nemzetközi hadijog, általában a humanizmus ellen bűnöket követtek el. Boszniában és a négyéves háború sbrán mindvégig az államok ne­vében egyes személyek (katonák, politikusok) adták ki a parancsokat, s a fegyveres tettek, akciók elrendelői és végrehajtói nem háríthatják el a felelősséget azzal, hogy az állam nevében és annak megbízásából jártak el. A londoni egyezmény a megtorlás elvét érvényesí­tette az európai háborús főbúnösök üldözése és meg­büntetése végett. j járom csoportját különböztette meg azoknak a cse­lt. lekményeknek, amelyek miatt az illetők bíróság elé állíthatók: a béke elleni, a háborús és az emberies­ség elleni bűncselekmények. Ez utóbbiak közé sorol­ták a polgári lakosságon elkövetett gyilkosságokat, a lakosság kínzását, elszállítását és más embertelen cse­lekményeket. Erről lesz szó Hágában is. Nincs szudéta­német kárpótlás • Prága (MTI) Prága határozottan eluta­sítja azt a követelést, hogy az állami tulajdonban lévő ha­tármenti termőföldterületek­kel kártalanítsa a második vi­lágháború után Csehország­ból kitelepített és minden va­gyonuktól megfosztott szudé­tanémeteket. „Ebből a szem­pontból a cseh kormányzat politikája teljesen világos. A Cseh Köztársaságban külföl­di állampolgárok birtokában termőföld nem lehet" - nyi­latkozta Josef Zieleniec kül­ügyminiszter. Zieleniec ezzel Franz Ne­ubauernek a szudétanémetek politikai vezetőjének minapi nyilatkozatára reagált. Neu­bauer így vélekedett: „A cseh kormány ahelyett, hogy a még állami tulajdonban lévő földeket továbbra is harma­dik személynek árusítaná, a kitelepített és vagyonuktól megfosztott szudétanémete­ket kárpótolhatná vele." Csehországban a német határ mentén még legalább 500 ezer hektár állami kéz­ben lévő termőföld vár magá­nosításra. Josef Lux cseh me­zőgazdasági miniszter már tavaly nyáron egy lakossági fórumon kifejtette: ezt a föl­det minél hamarabb magán­tulajdonba kell adni, kizáró­lag cseh állampolgároknak. Ezzel a szudétanémet kérdés is megoldódna, mert a kitele­pítetteknek már nem lenne mit visszakövetelniük. • Ma kezdődik az első per Hágában Délszláv háborús bűnösök • MTI Panoráma Ma, kedden kezdődik Hágában az elsá per a volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bűnök ügyében felállí­tott nemzetközi bírósá­gon. A hágai törvény­szék eddig 57 személy ­46 szerb, 8 horvát és 3 muzulmán - ellen indí­tott bűnvádi eljárást há­borús bűncselekmények miatt. A vádlottak és az ellenük emelt vádak a kővetkezők (zárójelben a vádemelés időpontja): - Radovan Karadzsics, boszniai szerb vezető és Rat­ko Mladics, a boszniai szerb hadsereg főparancsnoka (1995. november 16.) - né­pirtás miatt. Srebrenica 1995. júliusi bevételekor 6 ezer muzulmán megölésére adtak parancsot. Mindkette­jük ellen külön is vádat emeltek (1995. július 25.) Szarajevó ostroma, és ENSZ-katonák élő pajzsként való használata miatt. - Djordje Dukics, boszni­ai szerb tábornok (1996. feb­ruár 29.) - szarajevói polgári célpontok elleni támadásban való részvétel miatt. Djuki­csot 1996 januárjában fogták el a boszniai kormányerők, és február 12-én került a há­gai törvényszék börtönébe. 1996. április 25-én megrom­lott egészségi állapotára való tekintettel szabadon bocsá­tották. - Dusán „Dusko" Tadics, boszniai szerb (1995. febru­ár 13.) - gyilkosság, nemi erőszak és muzulmán fog­lyok kfnzása miatt az omars­kai hadifogolytáborban. Né­metországban tartóztatták le, 1995 áprilisában szállították át Hágába. Május 7-én áll bíróság elé. - Gorán Borovnicsa, boszniai szerb (1995. febru­ár 13.) - muzulmánok tábo­rokba kényszerítése, vala­mint Omarska környékén ci­vilek megerőszakolása és meggyilkolása miatt. - 15 szerb: Mirko Babics, Szarajevó llijas nevű negyedében ennyi maradt a mecsetből. Van, aki visszatért. (MTI Telefotó) Zdravko Govedaricsa, Mom­cilo Gruban, Milojica Kos, Predrag Kostics, Miroslav Kvocska, Zeljko Meakics, Gruban (keresztneve isme­retlen), Nedeljko Paspalj, Milán Pavlics, Dragoljub Prcsacs, Milutin Popovics, Drazenko Predojevics, Mla­den Radics, Zeljko Savics (1995. február 13.) - az omarskai fogolytáborban el­követett kegyetlenkedések miatt. A tábor parancsnokát, Meakicsot népirtással is vá­dolják. - 4 szerb: Nikica Janjics, Dusán Knezevics, Dragomir Saponja, Zorán Zigics (1995. február 13. és 1995. július 21.) - az omarskai és a keratermi táborokban elkö­vetett kegyetlenkedések mi­att. - 9 szerb: Nenad Bano­vics, Predrag Banovics, Da­mir Dosen, Dragan Fustar, Dragan Kondics, Dragan Kulundzija, Gorán Lajics, Dusko Sikiricsa, Nedjeljko Timaracs (1995. július 21.), - a keratermi táborban elkö­vetett kegyetlenkedések mi­att. A tábor parancsnokát, Sikiricsát népirtással is vá­dolják. - Dragan Nikolics, a boszniai susicai tábor pa­rancsnoka (1994. november 4.) - népirtás, muzulmánok megölése és kínzása miatt. - Milán Mrksics, Miros­lav Radics és Veselin Slji­.vancsanin, a jugoszláv had­sereg tisztjei (1995. novem­ber 7.) - felelősek 261 nem szerb megölése miatt a hor­vátországi Vukovár ostroma alatt a város kórházában. - 6 horvát: Zlatko Alek­sovski, Tihomir Blaskics (Hollandiában tartják fogva), Mario Cerkez, Dario Kor­dics, Ivan Santics, Pero Skopljak (1995. november 10.) - a közép-boszniai Las­va-völgyben elkövetett etni­kai tisztogatások alatt mu­zulmán civilek megölése mi­att. - 6 szerb: Slobodan Milj­kovics, Blagoje Simics, Mi­lán Simics, Miroslav Tadics, Stevan Todorovics, Simo Zarics (1995. július 21.) - a Bosanski Samac-i etnikai tisztogatás alatt muzulmá­nok és horvátok elleni erő­szak miatt. - Ivica Rajics, a boszniai horvát milícia vezetője (1995. augusztus 29.) - a boszniai Stupni Do falu elle­ni támadás során muzulmá­nok legyilkolása miatt. - 2 szerb: Gorán Jelisics, Ranko Cesics (1995. július 21.) - a Brcsko környéki Lu­ka fogolytáborban elkövetett kegyetlenkedések és gyil­kosságok miatt. Jelisicset, a tábor vezetőjét népirtással is vádolják. - Milán Martics, krajinai szerb vezető (1995. július 25.) - Zágráb bombázásának elrendelése miatt, amelyben legkevesebb hét polgári sze­mély vesztette életét. - 3 muzulmán és 1 hor­vát: Zejnil Delalics, Zdravko Mucsics, Hazim Délies, Esad Landzo (1996. március 22.) - a közép-boszniai Ce­lebici fogolytáborban elkö­vetett háborús bűnök miatt. Mukicsot Hágában tartják őrizetben. A bűnvádi eljárás lehető­vé teszi az ügyészek számá­ra, hogy bemutassák a bizo­nyítékokat azon háborús bűnnel gyanúsítottakkal szemben is, akiket még nem tartóztattak le. Rendes körül­mények között a bírák meg­erősítik a vádiratot és nem­zetközi Ietartóztatási paran­csot adnak ki. A bűnvádi el­járás nem tekinthető a vád­lott távollétében folyó bíró­sági tárgyalásnak, de szem­tanúkat meghívnak tanús­kodni. Ilyen meghallgatást ren­deztek Dragan Nikolics (1995. október), Milán Mar­tics (1996. február), Mile Mrksics, Miroslav Radics, Veselin Sljivancsanin (1996. március), valamint Ivica Ra­jics (1996. március-április) ügyében. Az újságírás kínai kézikönyve • Peking (MTI) Kínában megjelent az új­ságírás új kézikönyve, amely szerint a tömegtájékoztatás a proletáriátus eszköze. „A kézikönyv, amely ideo­lógiailag rendkívül ortodox, a kommunista sajtó osztály­jellegét, proletár alapelveit és szócső típusú küldetését hangsúlyozza" - írja az Új Kína hírügynökség a könyv­ről, amelyen 1992. óta 42 nagy tekintélyű újságíró, egyetemi tanár és kutató dol­gozott. A kötet felhívja a figyel­met arra, hogy a kínai média feladata a kommunizmus ügyének felkarolása. „A kézikönyv emlékezteti az embereket a forradalmi sajtó feladatára és Mao ren­delkezésére, hogy a tömegtá­jékoztatásnak feltétel nélkül követni kell a kommunista párt központi bizottságának politikai irányvonalát és po­litikáját" - írja az Új Kína. A „Kínai Újságírás Kézi­könyve" megmutatja az ol­vasóknak, hogyan lehet „megismerni a megkérdezett személy lélektanát és elke­rülni a tabukat" - közölte a hivatalos kínai hírügynökség beszámolójában, ám állítását nem fejtette ki részletesen. Az Új Kína ismertetője szerint a könyv „a szakma alapműve, amely módszere­sen vezeti he az újságírás abc-jébe a fiatal újságíróje­lölteket". hírek Michal Kovác aláírt • Pozsony (MTI) Vladimír Stefko, a szlovák köztársasági elnök szóvivője hétfőn megerősítette, hogy Michal Kovác aláírta a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifikációs okmányait. A do­kumentumokat a szlovák kül­ügyminisztérium a szlovák parlament kiegészítő függelé­kei nélkül terjesztette az ál­lamfő elé - tette hozzá Stef­ko. A kitűzött időben • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök hétfőn leszögezte, hogy az elnökválasztásokat a koráb­ban kitűzött időben, június 16-án tartják meg. Az állam­fő bírálta testőrségének pa­rancsnokát, Alekszandr Kor­zsakovot, aki a hét végén úgy vélekedett, hogy a választá­sokat el kell halasztani. Jel­cin közölte, megmondta Kor­zsakovnak, hogy többé ne avatkozzon bele a politikába, és ne tegyen a mostanihoz hasonló nyilatkozatokat. Brit kém Moszkvában • Moszkva (MTI) Az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) emberei Moszkvában letar­tóztattak egy orosz állampol­gárt, aki - állításuk szerint ­a brit hírszerzésnek dolgo­zott. Sem az illető nevét, sem őrizetbe vételének időpontját nem közölték. Azt viszont el­mondták, hogy „a SIS moszkvai rezidentűrájával való kapcsolatfelvétel közben érték tetten az orosz állam­polgárt, letartóztatásakor kü­lönféle, kémkedéshez hasz­nálatos felszerelési tárgyat találtak nála, és az illető az első kihallgatásokon elismer­te, hogy kapcsolatban állt a brit hírszerző szolgálattal". Algíri akció • Algír (MTI) Az algíri biztonsági erők vasárnap megtámadtak egy épületet, amelyben iszlám szélsőségesek barikádozták el magukat túszaikkal együtt. Az akciónak a jelentések sze­rint voltak halálos áldozatai, de az adatok terén eltérnek az információk. A Liberté című lap szerint a biztonságiak 3 fegyverest öltek meg, ezzel szemben a La tribüné című lap úgy értesült, hogy a tűz­harcban négy terrorista és a biztonsági erők 1 vagy 2 tag­ja vesztette életét. RMDSZ-kampánynyitó • Bukarest (MTI) ^ Igen népes mezőny pályázik a román váro­sok polgármesteri poszt­jaira a jövő hónapban esedékes helyhatósági választáson - tűnik ki a szombaton lejárt neve­zési határidő után közölt összesítésből. Bukarest főpolgármesteri tisztségére 47 jelölt nevezett. A főváros mellett más tele­püléseken is nagy a vonzere­je a posztnak: Kolozsváron 21 jelölt indul a hivatalban lévő Gheorghe Funar egy­ségpárti vezetővel szemben. (Az RMDSZ, mint ismere­tes, vita után úgy döntött, hogy nem indít saját pályá­,"zót, hogy ezzel is növelje a polgármester eltávolításának esélyeit.) Marosvásárhelyen az RMDSZ jelöltjével. Fodor Imre mérnökkel szemben 14 másik pályázó indul, köztük a romák küldötte is. A négy évvel ezelőtti szavazáson a város több ezer cigány lakó­ja nagy szerepet játszott az akkor az RMDSZ által tá­mogatott Nagy Győző pol­gármesterré választásában. Constanta városában 24, Aradon 18 személy pályá­zik. Nagyszebenben a leg­csekélyebb az érdeklődés: itt mindössze heten akarnak a város első emberévé válni. Az RMDSZ a hétvégén Kolozsváron sajtófogadással nyitotta meg választási kam­pányát. Az eseményen Mar­kó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba, valamint De­meter János ügyvezető alel­nök, kampányigazgató üdvö­zölte az újságírókat, akiket magyaros étkekkel vendé­geltek meg. ÁRENGEDMÉNYES PULYKA VÁSÁR egy hétig u l'clsíí Tisza part 26.-ban Pulyka alsócomb . . . . 190 Ft/kg Nyak . . .210 Ft/kg Fclsócombfdé .... . . .440 Ft/kg Mcllszelel . . 480 Ft/kg Pulykamelledé . . . .600 Fl/kg Szárny . . .200 Fl/kg Felsócomb . . .350 Fl/kg Apróhús . .450 Fl/kg Friss csirkecomb 350 Fl/kg A PROGRESS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTŐ ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATOT HIRDET Csongrád megyében működő kis- és középvállalkozások számára 1996. évben megrendezésre kerülő külföldi kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon való részvételük KÖLTSÉGEINEK RÉSZBENI FEDEZÉSÉHEZ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSRA. Elsősorban a kamarák, érdekképviseleti szervek által szervezett programok a kedvezményezettek. Pályázati adatlap az alapítványnál, Szeged, Tisza Lajos krt. 63. szám alatt átvehető. További információ személyesen ezen o címen, vagy a 62483-Ó83 telefonszámon kérhető. Pályázatokat a Progress Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Központ: 6722 Szeged, Tisza L. krt. 63. sz. Pf.: 1118. címre. 1996. május 15. napjáig lehet benyújtani. A pályázatok elbírálása június 15. napjáig megtörténik. A K MÁJUS NYAKI IDŐSZÁMÍTÁS A D A1T t 7.3CH£.3G%M8S^7.30-12.]5 INTERSPAN FAFCRGéCSLAECK -5-15% SZÉLES VÁLASZTÉKBAN ÁRAKON í ÁFÁ-S ÁRAINK: FENYŐ FURESZARU KEDVEZŐ n GERENDA, PALLÓ NORMÁL TETŐLÉC BRAMAC TETŐLÉC DESZKA LíÉRrÉKELr YPMfC 35.OCX) Ft/m3 44 Ft/fin 55 Ft/fin 31.500 FtAriB 25.000 FtÁrí3 •‍ flóltusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669

Next

/
Thumbnails
Contents