Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-31 / 126. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 31. i HANGSÚLY 5 Kapcsolatok A ' (meneti időszakot élünk Magyarországon, de a ne­hézségek ellenére a világ közgazdászai elismerik eredményeinket. Mint az Európai Unió társult tagja, Magyarország is a teljes tagság elérésére törekszik, amely szándékában Franciaország is aktívan támo­gatja. A két ország üzleti körei 1991-ben hozták létre a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarát, a Francia Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége és a Magyar Gazdasági Kamara támogatásával. A vegyes kamara nonprofit társadalmi szervezet formájában működik - ma már közel 200 taggal, melyek magyar, francia vagy vegyes vállalatok. Rövid fennállásunk során elértük, hogy munkánk egyre jelentősebb a két ország közötti gazdasági, üzleti kapcsolatok fejleszté­sében. Szerepünk kettős: üzletemberklubként és elis­mert szolgáltató központként is dolgozunk. Az üzletemberklub-tevékenységünk keretében cé­lunk a magyar és a francia üzletemberek közötti kap­csolatok fejlesztésének elősegítése. A politikai-gazda­sági élet jeles személyiségei tájékoztatják rendszeresen Kamaránk tagjait a gazdaság változásairól és azok várható következményeiről. Negyedévenként francia nyelvű hírlevelet is megje­lentetünk, amelyben a magyar és a francia gazdaság eseményeinek elemzését, valamint a kamarai élet híre­it tesszük közzé. Klubunk nélkülözhetetlen, ugyanak­kor vendégváró és baráti környezet a személyes kap­csolatok kiépítésére. Szolgáltató központként a Kamara a magyar és a francia cégek számára egyaránt kínálja szolgáltatásait gyakorlott, kétnyelvű munkatársai segítségével. A magyar és a francia gazdaság kamarai rendszeré­nek találkozási pontjaként ismereteinken, kapcso­latrendszerünkön keresztül közvetlen és hiteles infor­mációáramlást tudunk biztosítani. Madarász László elnök • Minden, ami vezeték, ami elzárható Démász-archív. (Fotó: Somogyi Károlyné) Szeminárium Gall befolyás a megyében i a Déltáv-központ. Nagyok közül az elsők. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól A Magyar-Francia Keres­kedelmi és Iparkamara ma, pénteken délelőtt 11 órai kezdettel szakmai szeminári­umot rendez Szegeden, a vá­rosházán. Annak jegyében, hogy az 1991-ben alapított kamarának, mint nonprofit szervezetnek, elsődleges cél­ja a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztése a francia befektető cégek és a francia piac iránt érdeklődő magyar vállalatok között. A szemináriumot ma, fél tízkor Madarász László, a Magyar Francia Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke nyitja meg. Majd Csobánczy Péter, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára tart előadást az adórendszer tervezett változásairól, a be­fektetési lehetőségekről. Ezt követően dr. Géczi József országgyűlési képviselő tart tájékoztatót A nemzetközi befektetések szerepe a hazai vállalkozások és a polgáro­sodás kibontakozásában, va­lamint a román-szerb-ma­gyar együttműködésben. A továbbiakban dr. Major István, az IKM helyettes ál­lamtitkára a magyar-francia gazdasági kapcsolatok ala­kulásáról, az 1995-ös befek­m tetésekről, M. Paul Hunsin­ger francia kereskedelmi ta­nácsos a francia vállalatok szerepéről, Magyarország regionális fejlesztéséről, dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a régió gazdaságszervezésében vál­lalt kamarai feladatokról tart előadást. A délután folyamán ke­rekasztal-beszélgetésekre kerül sor, vezetői: dr. Hor­váth Lajos, a CSMKIK ügy­vezető igazgatója, Boros Ist­ván, az MFKI elnökhelyette­se, a CEGOS Kft. vezérigaz­gatója, dr. Géczi József or­szággyűlési képviselő és Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketingigazgatója. Ami Szegeden vezeté­kes, kikapcsolható vagy elzárható, az francia ér­dekeltségű. Sokan a francia befolyás politikai hatásaitól féltik a Tisza­parti várost. És a ténye­ket tekintve úgy tűnik: egyfajta „újragyarmato­sitásnak" lehet szemta­núja Szeged lakossága. A francia tőkebeáramlás két esztendeje kezdődött, amikor a Compagnie Gene­rale des Eaux (CGE) a Sze­ged és Szentes primer körze­tek helyi, közcélú távközlési szolgáltatójának címéért fo­lyó koncessziós versenyben igen előnyös helyzetbe ke­rült. A Matávtól csak egyé­ves tárgyalássorozatot köve­tően vehette át a 3,5 milliárd forintos vagyont, és a hosszas huzavona alatt gya­korlatilag állt a telefonháló­zat bővítése. A lemaradás miatti elégedetlenséget most azzal próbálja csökkenteni a francia cég, hogy 75 millió dolláros saját tőkéje mellé sikerült hasonló összegű EBRD-hitelt szerezniük Csongrád megye telefonhá­lózatának fejlesztésére. Eb­ből, valamint a 60 millió dollárnyi belépési díjakból és az üzemeltetésből szárma­zó bevételből ez év végéig 30 ezer új állomást adnak át, jövőre pedig viszonylagos túlkínálatot ígérnek a franci­ák. Tények, érvek Nem kísérte ekkora pozi­tív várakozás a CGE megje­lenését a vfz- és csatorna­szolgáltatás területén. Bár az üzemeltetésre létrehozott Szegedi Vízmű Kft.-ben az önkormányzat megtartotta 50 százalékos többségét, s a közös cég bérleti díjat fizet a városnak, mégis a kezdetek­től eluralkodott a félelem Szegeden a várható díjeme­lések miatt. A közgyűlések állandó témája volt, több képviselő szerint az anyagi­akkal is érdekeltté tett fran­cia lobbi hosszabb távra előnytelen szerződést erőlte­tett a városra. Végül a támo­gatók érvei győztek: a CGE 147 millió forintot tett Sze­ged épületekben, gépekben és berendezésekben megtes­tesült apportja mellé, s ebből jelentősen tudták fejleszteni a vízművet. A kft. vezér­igazgatója, Stehpane Ebelard pedig több alkalommal is ki­jelentette megnyugtatásul: a víz- és csatornadíjakat a vá­rossal kötött üzemeltetési szerződés szabályozza, min­den évben pontos számítá­sok szerint számláznak, s ezt a tényt bárki ellenőrizheti. A francia tőke mind erő­teljesebb szegedi jelenlétére a vezérigazgató szerint az a magyarázat, hogy hazájában a szolgáltatások területén di­namikus vállalkozások van­nak, és ezek az óriáscégek szívesen áldoznak infrast­rukturális beruházásokra. Hogy épp Szegeden na­gyobb az érdeklődésük, az csupán a véletlenek egybe­esése. Az pedig Szegednek és a CGE-nek is jó, ha a kö­zös gazdálkodás anyagi ha­szonnal is jár. A nagykövet Hasonló szellemben nyi­latkozott a nemrégiben Sze­geden járt francia nagykövet is. Bár Francois Nicoullaud a francia nyelv és kultúra he­lyi tradícióit hangsúlyózta, az avatottak tudni vélték: nem véletlenül volt kíséreté­ben a gazdasági és kereske­delmi attasé. Egy sajtóbe­szélgetésen persze kiderült, hogy a követség ugyan nem utasíthatja az anyaország cé­geit, de jó ajánlatokkal és in­formációkkal segítheti ma­gyarországi ténykedésüket. Ezeknek a vállalkozásoknak nem célja, hogy gyorsan meggazdagodjanak és teli zsebbel elhagyják a térséget, inkább modernizálni fogják azokat a hálózatokat, melyek­be a pénzüket fektetik. A közszolgálat területén ta­pasztalható francia expanzió célja az, hogy részt vegye­nek a szegedi jövőkép kiala­kításában, s emögött semmi­lyen globális üzleti stratégia nincs. Ez utóbbi kijelentést kérdőjelezte meg a város gazdasági alpolgármestere. Básthy Gábor szerint az a tény, hogy az ide települő gall vállalkozások tulajdono­sa döntő részben a francia állam, alkalmas lehet bizo­nyos fajta politikai nyomás­gyakorlásra. A Démász Rt. több mint százéves szakmai hagyomá­nyokkal rendelkezik Csong­rád, Békés és Bács-Kiskun megye területén. A régió 260 településén napjainkban mintegy 700 ezer háztartás­nak és ipari üzemnek szol­gáltat elektromos energiát. A kétezer embernek munkát adó társaság tavaly 21,4 mil­liárd forintos forgalmat ért el, alaptőkéje meghaladja a 37 milliárd forintot. S hogy ki is a vevő? Az Electricite de Francé 1946-ban alapított közszol­gáltató társaság, amely a vi­lág egyik legnagyobb villa­mosenergia-termelője 427 milliárd kWh összteljesít­ménnyel, eladási forgalma pedig eléri a 183 milliárd francia frank-t. Franciaor­szág területének 95 százalé­kát látja el villamosenergiá­val. A tendert tulajdonkép­pen az Electricite de Francé International SA cég nyerte meg, de ennek 90 százalék­ban az Electricite de Francé a tulajdonosa. A Démász Rt. új résztulajdonosa 1.600 milliárd frank alaptőkével és 2,9 milliárd frank saját tőké­vel rendelkezik. Ez a világ­cég is Szegedet tartotta al­kalmasnak nemzetközi je­lenlétének bővítésére. Gázárak A legfrissebb francia „tő­kebetörés": a három dél-al­földi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 185 tele­pülésének ellátásáért felelős Dégáz tulajdonának 50 szá­zaléka a Gaz de Francé (GDF) kezébe került. A fennmaradó részből 40 szá­zalék az önkormányzatoké, melyeknek képviselői a feb­ruári sajtótájékoztatón arra is kíváncsiak voltak, hogy megveszik-e tőlük részvé­nyeiket. A találkozón jelen lévő Michel Bayle, a GDF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese úgy válaszolt a kérdésre, hogy egyelőre gyűjtik az ön­kormányzatok tulajdoni ré­szeinek felajánlásait, vételi szándékuk és az általuk kí­nált összeg az összesítés eredményétől függ majd. E fórumon is elhangzott az ár­emelés mértékét firtató kér­dés. A válasz egyértelmű volt: a jelenlegi ár közületi fogyasztók esetén már érték­arányos, magánszemélyek­nél viszont elkerülhetetlen az emelés. A GDF képvise­lője ugyanakkor örömét fe­jezte ki, hogy a Dégáz archí­vumában talált régi iratok ta­núsága szerint egy francia cég már a századfordulón ér­dekelt volt a közvilágítás­ban. A Gaz de Francé fő rész­vényese egyébként szintén a francia állam, és a világ egyik legnagyobb gázszol­gáltató cége. Éves forgalma 1.500 milliárd forint. 26 ezer embert tudhat munkatársá­nak. A Dégázon kívül ugyancsak 50 százalék ré­szesedést szerzett a győri központú Égázban, a kettő­ért összesen 168 millió dol­lárt fizetett. Ez az összeg a cég legnagyobb külföldi be­ruházásának számít. Mind a hat magyar gázszolgáltató privatizációjára nyújtottak be pályázatot, annak tudatá­ban persze, hogy a hazai tör­vények szerint maximum kettőben szerezhetnek szá­mottevő részesedést. Az áttekintett privatizáci­ók a legnagyobb francia közszolgálati cégek Csong­rád megyei előretörését pró­bálták bemutatni. Az ezt el­lenzők monopolisztikus helyzetről beszélnek, annak minden hátrányával fenye­getve a lakosságot. Ugyan­akkor elvitathatatlan egy tény: 900 millió dolláros részvételével Franciaország harmadik helyen áll a ma­gyarországi tőkebefektetők rangsorában. Eleddig pont az okozta a gondot, hogy a külföldi tőke általában meg­állt a Dunánál, a legagilisabb németek se igen lépték át ezt a határt. A franciák pedig ­készülvén a Balkánra - Sze­gedet tekintik „hídfőállásuk­nak". Csongrád megye a déli háborút követően várhatóan jelentős fejlődés előtt áll, s a francia cégeknek nem érde­kük, hogy az európai „autó­pálya" csak Kiskunfélegyhá­záig tartson - haladjon az to­vább Temesvárra és Szabad­kára. Francois Nicoullaud úgy fogalmazott: Európa gazda­sági jövője ebben a régióban fog lezajlani, és a francia vállalkozások itt szeretné­nek lenni, amikor ez az idő eljön. V. I. P. Francia jelenlét Alábbi összeállítá­sunkban arról kérdeztük a város polgárait, elő­nyősnek tartják-e a fran­cia befektetők meghatá­rozó jelenlétét a helyi szolgáltató cégekben. (Fotó: Somogyi Károlyné) Szarvas Vilmosné (nyug­díjas pedagógus): - Ha pénzt hoznak ezek a befektetők, akkor előnyös a jelenlétük, de ha elviszik a hasznot, akkor nem. A díja­kat meg a magyar és a kül­földi egyformán emeli. A befektetőkkel kötött szerző­déseket kell úgy megkötni, hogy ne lehessen irreálisan árat emelni. Szabó Pál (termelési munkatárs. MOL): - Olyan szempontból jó, hogy külföldiek vették meg a szolgáltatókat, hogy ezek a szakemberek idehozzák majd a nyugati tapasztalatokat. Abból a szempontból viszont kedvezőtlen, hogy biztosan még jobban fel fogják emelni a már így is elviselhetetlen díjakat. Bognár Sándor (nyugdí­jas lakatos mester): - Én biztosan nem adtam volna el a külföldieknek eze­ket a cégeket. Ebben az or­szágban már semmi nem ma­gyar, minden a nyugatiak ke­zén van. Akik azután azt csi­nálnak velünk, amit akarnak. A Kádár-rendszerben leg­alább építettek metrót, új vá­rosrészeket, most meg csak veszik fel a kölcsönöket. " I Szarvas Katalin (egyete­mi hallgató): - Helyeslem, hogy a kül­földiek jelen vannak a szol­gáltatásban, mert úgy gon­dolom, ők gazdaságosabban tudják üzemeltetni ezeket a cégeket. Az viszont nem szerencsés, hogy a legfonto­sabb helyi szolgáltatókat mind francia cégek vették meg, mert így könnyen ki­alakulhatnak monopóliumok.

Next

/
Thumbnails
Contents