Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

• A JATE-hallgató és az Öböl-háború Clint Eastwood puszipajtása l Veszélyben a nemzeti szuverenitás „Nem vagyok normális n Vajon kinek a kezében marad a ...föld? Manapság a szegedi polgárok nem csupán arab és nyugat-európai egyetemistákkal találkozhatnak a város utcáin, hanem egyre több amerikaival is. Néhányukról, nem túlzás, akár könyvet is lehetne irni; így, teszem azt, Ryan Marvinról, aki nem csak azért érdekes figura, mert Lee Marvin, a híres westernszínész unokaöccse és Clint Eastvood puszipajtása, hanem azért is, mert hat évet húzott le az amerikai hadseregnél. • Hol is szolgáltál pontosan, Ryan? - Az oregoni nemzeti gárdánál tüzérkedtem, és bizony, elég kemény dolgokon mentünk keresztül. • Például? - Idahóban egy sivatagban volt az egyik kiképzés. Ötvenhat Celsius fokos forróságban kellett végiggüriznünk 14 napot, ugyanabban az egyenruhában, fürdés nélkül. " • Ez csak afféle rutinfeladatnak számított? - Nem, a mi egységünket az Öböl-háborúra készítették fel. Úgy is volt, hogy elvisznek bennünket, de 24 órával a bevetés előtt befejeződött a háború. 9 És gondolom, a te katonakarriered is... - Igen, pár hónap múlva otthagytam a hadsereget és folytattam a tanulmányaimat. Kriminológiát hallgattam a Blue Mountain Community College-ban, és „nagy nehezen" meg is szereztem a diplomát. • Mi vonzott Magyarországra? - Igazából nem tudom. Volt egy lehetőség, amit megpályáztam. Most, a többi oregoni diákhoz hasonlóan, én is a JATE hungarológia szakos hallgatója vagyok. 9 Megtaláltad a helyed itt, nálunk? - Nézd, imádom a magyar konyhát, van egy „vagon" CD-m az Eddától kezdve Sipos F. Tamásig, rengeteg a barátom itt, Szegeden, júniusban pedig elveszek egy magyar lányt feleségül. Kell ennél több?... Faniszlö Norbert Alkotmányellenes a magyarországi privatizáció - állítja több, az Alkotmánybírósághoz cimzett beadványában dr. Körösi Imre, volt MDF-es országgyűlési képviselő. Körösi úr akiről nemrégiben kiderült, hogy Széchenyi-leszármazott - nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy szakértőivel jogi úton állítja helyre a honi tulajdonviszonyokat. Ellenfelei eleddig egyetlen indokot hoztak fel érvei hallatán, nevezetesen azt, hogy Körösi Imre nem normális. Eladják az országot Februárban mi is beszámoltunk ezeken a hasábokon Körösi Imre beadványáról, melyben a magyarországi privatizáció alkotmányellenessé nyilvánítását, s az eredeti, vagyis a szerződéskötéseket megelőző állapot helyreállítását kéri. Igaz, hogy a napilapok megemlítették a javaslatot, részletekbe azonban nem bocsátkoztak, s különösebb vita sem alakult ki. Holott a téma igen nagy jelentőségű, s elvi síkon a rendszerváltozás egyik döntő folyamatát támadja. Vagyis a hallgatás időszaka következett, egészen április végéig. Ekkor egy hét alatt két beadvány is született, melyek mintegy tovább vezették az eddigieket, s újabb területeken intéztek támadást a magánosítás ellen - szintén a nemzeti vagyon védelmében. Iparunk és kereskedelmünk kiárusítása után Körösi Imre most a termőföld külföldi kézbe adása ellen emelt szót. „Sehol a világon nem szokás - s különösen az Európai Unió tagállamaiban nem az hogy külföldi magánszemélyek kezébe adjuk a termőföldet. Márpedig Magyarországon ez történik" - mondotta lapunknak. Hozzátette: mindez nemzeti szuverenitásunkat veszélyezteti. Föld és garancia A föld sorsát azonban nemcsak a kétes tulajdonszerzések bonyolítják. Bár jogszabály szerint az állami ingatlan nyilvántartás közhiteles, a több, mint egymillió, még be nem jegyzett jogügylet nem ezt támasztja alá. Ezért is lehetséges, hogy nincs pontos adat, mennyi termőföld került külföldi kézbe. Bizonyos adatok szerint azonban mintegy 200 ezer hektárról van szó... A külföldi tőke magyarországi beáramlását Körösi Imre is üdvözli. Annák hatványozott kiáramlása viszont elkeseríti, hiszen úgy gondolja: a jószágot és a földet csak egyszer lehet becsapni. A magyar nép javainak védelmében a kormány garanciavállalásait is támadja Körösi Imre. Jogszabályok rendezik ugyanis ezt a kérdést, azonban a kormányrendeletek garanciavállalásai messze túllépik az államháztartással és az éves költségvetéssel behatárolt kereteket. Ez pedig nem mulasztásos, hanem tudatos törvénysértés. A teljeség kedévéért: 900 milliárd forint a felvállalt garancia, s ez az összeg mintegy 100 milliárd forinttal több, mint a privatizáció hét éve alatt befolyt vételár. Ráadásként: a privatizálható vagyon kétharmada került magánkézbe, s ennek becslések szerint 80-90 százaléka külföldi tulajdon. Az államadósság hat év alatt ötszörösére nőtt. Mit lehet tenni? Természetesen mindenki ezt kérdezi, nemcsak Kórösi Imrétől. Nos, a logikusan, de elméleti síkon felvázolt elképzelések ezen a ponton bizonytalanná válnak. A jogászi logika ilyenkor az eredeti állapot helyreállításáról beszél, s szerződések érvénytelenítéséről. A gyakorlat pedig - kellő képzavarral élve - széttárja a kezét. Merthogy ez mind-mind politika, erről Körösi Imre is meggyőződhetett. Feltettük a kérdést, mivel támadják elméletét. „Azzal, hogy nem vagyok normális - felelte. - Éppen ezért végeztettem magamon intelligencia- és egyéb személyiségvizsgálatot, szóval ezen nem múlik." Nemzetközi maffiák hálójában? Fentebb jeleztük, hogy a politika igazgatja ezeket a folyamatokat. Körösi úr szerint azonban a feketegazdaság jelenti az igazi veszélyt, a hátulról támadó nemzetközi maffiák. A törvényhozók pedig azok malmára hajtják a vizet, s alkotnak jogszabályt, akik a nemzeti vagyontól szabadítják meg az országot. Meghatározó iparágaink külföldi kézben vannak, s ehhez társul a föld, mely nemzeti kincs; védelme, rendeltetésének megfelelő használata és hasznosítása az egész társadalom érdeke. Nehezíti a helyzetet, hogy ha elfogadjuk Körösi Imre érvelését, s érvénytelennek tekintjük a szerződéseket, a következő, és jóhiszeműen szerző fél már olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyek szinte lehetetlenné teszik az eredeti állapot helyreállítását. Mivel jogállamban élünk. Az, hogy ennyi munkanélküli, elszegényedett ember van az országban, növekvő esélyt kínál egy engedetlenségi mozgalomnak. Körösi Imre szerint féló, hogy nem a „parlament udvari bolondjai, hanem az elkeseredettség viszi az utcára az embereket." A politikusokat pedig meg kell büntetni, de senki se gondoljon véres leszámolásra: egyszerűen választások útján szabadon kell bocsátani őket. Véget kell vetni a külföldi gyarmatosításnak, hiszen rosszabb helyzetben vagyunk, mint az indiánok. Nekik ugyanis legalább odaadták az üveggyöngyöt, nekünk csak megmutatták. Kell egy csapat Valahogy így állunk. Ismét azzal a tézissel kell megküzdenünk, hogy vajon a jog a politika eszköze-e, vagy sem. Az elmélet elveti ezt az állítást, a gyakorlat pedig igazolja. Mindenesetre Körösi Imre megfogadta néhai miniszterelnökünk, Antall József tanácsát, aki évekkel korábban a hasonló aggodalmakat hallván így felelt: „- Gyűjts magad köré egy csapatot, egyedül nem boldogulsz". Az exképviselő pedig csapatot gyűjt, lévén többek között ő a Magyar Agrármunkaadói Szövetség elnöke és a Magyar Gazdaság Fejlődéséért Alapítvány elnöke is. „Sok-sok szakértővel dolgozok mondja Kórösi Imre. - Több tudományos tanácsadó cég segíti a munkámat, s társult hozzánk a jövő értelmisége, az egyetemi ifjúság krémje is." Az előbb említett krém például - vagy ügybuzgósága, vagy sok szabadideje okán - kiderítette, hogy a magyarországi privatizációhoz hasonló egy volt a világtörténelem során. Az ókorban, a sumér birodalomban. Amikor összeomlott a birodalom, az ottani papi birtokokat önhatalmúlag megszerezték a lakosok. De nem adták át az egyiptomiaknak. könyvespolc Szimbólumlexikon Jó, jó, a hegy az istenközelség világszerte elterjedt szimbóluma, mfg a galamb a szelídség, a félénkség és a fecsegés megtestesítője. De tudja-e véletlenül, hogy miféle szerzet az androgün, s minek a szimbóluma az őszibarack? A képzőművészeti alkotásokban, irodalmi művekben számtalan szimbólum bukkan fel, melyek jelentésével nem mindig vagyunk tisztában. De nem kell ilyen messzire menni, hiszen elég mindennapi életünkre, környezetünkre, nyelvi fordulatainkra gondolni, ahol szintén jelképek sokasága vesz körül bennünket. Ebben az „erdőben" segít eligazodni a Corvina Kiadó Szimbólum lexikonja. Hans Biedermann professzor alapos munkát végzett, amikor a legfontosabb jelképeket gyűjtötte össze, támaszkodva a néprajzi, a művészettörténeti, régészeti, vallástörténeti és mélylélektani kutatások eredményeire. A kötet Európa mellett az ősi Egyiptom, Mezopotámia, India, Japán, Kína, Mexikó és Peru kultúráját, vallását, hagyományait, a szimbólumok itt előbukkanó jelentéséi is vizsgálja. A több száz címszó mellett közel 700 illusztráció és részletes irodalomjegyzék teszi teljessé a lexikont. Szimbólumlexikon (Corvina Kiadó) 447 oldal. Vonnegut: Börleszk A legfeketébb fekete • humor képviselője Kurt Vonnegut, Az ötös számú vágóhíd írója. Egyik legfontosabb könyve a Börleszk, melynek második kiadásával 18 esztendős adósságot törleszt az Maecenas Kiadó. Vonnegut irtózik a hősöktől, ezért hiányoznak könyveiből ezek a figurák. A Börleszkben sem hazudtolja meg magát, a kötetben anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugorított zseniális kínaiak és eltompult agyú, boldog rabszolgasorban dagonyázó amerikaiak hemzsegnek. Az Amerikai Egyesült Államok rohan a kőkorszakba - nem hiányoznak a Névtelen Alkoholisták sem melyet az elnök sajátos rendszerének köszönhet. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig így hangzik: „Nincs többé magány!" S ezt már csak az egyéni cinizmus mondatja a recenzessel: Vonnegut minden írását át- meg átszövik az önéletrajzi elemek, így különösen tanulságos az élete - hogy miként lett a General Electric egykori sajtófőnökéből a legnagyobb Amerika-gyűlölő író. Kurt Vonnegut: Börleszk (Maecenas Kiadó) 245 oldal ÜTolkiett gumiptefr «*f Szeged, Kossuth L. sgt. 1. ® 312-457 Képünkön még nem látható, de a leendő tulajdonosok között már megjelent a külföldi érdekeltség is. (Gyenes Kálmán felvételei illusztrációk) Arató László horoszkóp "íyH KOS: Éppen ide'jében jött ez a szombat, fogytán a türelme. Ha ma is dolgoznia kellene, kitörne a botrány. így viszont egy örömteli hét vége vátja. BIKA: Nem csoda, hogy rosszul és csak nagyon keveset aludt az éjjel. Ez a probléma könnyen felórli az idegeit, de ne feledje, magának köszönheti. i IKREK: Ne csodálkozzék, hogy családját a gutaütés kerülgeti. Ön ismét mindenre és mindenkire fittyet hányva osztotta be hétvégéjét. n^riRÁK: Semmi ' sem tudja elrontani a kedvét, még az sem, ha az időjárás nem követi az ön napsugaras jó hangulatát. Otthon is el tudja tölteni a napját. Sl OROSZLÁN: Gyűlöli a közhelyeket, és ma olyan szerepekben kénytelen tetszelegni, amelyek banálisak és untatják. A társaságban úgy érzi magát, mint a színházban. SZŰZ: Tele van szerelemmel, np szenvedéllyel. Néha úgy érzi, látszik is önön, s ezt egy kicsit szégyenli. Ha túl nagy a láng, hamar ellobban. MERLEG: Szorongató gondjai közepette a szerelem az egyetlen, melyben feloldást talál. Igyekezzék kedvese közelében maradni, így sokkal könnyebb. SKORPIÓ: Nem tartozik legni jobb tulajdonságai közé, hogy féltékeny mások sikereire. Sokszor nem bírja elviselni, hogy a babérok másoknak is teremnek. NYILAS: A hely—zete lassan stabilizálódik, a kedélyei megnyugszanak. A hétvégén lesz rá ideje, hogy kipihenje magát, és rendezze a gondolatait. ng] BAK: Mindenbe ' ' belekap, s mikor újra arra jár, igazít rajta egy kicsit. Nem túl kellemes és nem túl eredményes a dolog, fogjon hozzá, s csinálja végig. VÍZÖNTŐ: Ha egyszer úgy istenigazából belelendül, csak nehezen tudja abbahagyni. Hiába van tisztába, azzal, milyen értelmetlen dolgot művel, képtelen leállni. | HALAK: Családtagjai neheztelnek önre, egyébiránt teljes joggal. Emberemlékezet óta nem foglalkozott velük érdemben, nem hallgatta meg a problémáikat. STEFANIA LAPUNK HÉTVÉGI SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETE