Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-28 / 123. szám

» KEDD, 1996. MÁJ. 28. HANGSÚLY 5 A turizmus éve Az idegenforgalom mint iparág a 2-3. helyet foglalja el a világ húzóágazati között, s várható, hogy az ezredfordulóra az első helyre rukkol. Magyarországon biztosan nem, hisz ez a legemberibb és legemberközelibb gazdasági szféra még mindig nem érte el azt az állam- és önkormányzat-barátságot, melyben felismerhető lenne - nem nagy túlzással - megváltó jellege. Még mindig inkább a nehézipar... Kár, mert mégiscsak érdemes lenne már végre elgondolkodni azon - a legalább félmilliós munkanélküliségen elmerengve hogy világméretekben minden 15., Európában pedig már minden 12. foglalkoztatott valamilyen módon az idegenforgalomból él. Sőt, ha mindazon munkalehetőségeket figyelembe vesszük, melyek áttétellel ugyan, de valamilyen formában kapcsolódnak az idegenforgalomhoz, további 2,6-del szorozható az érintettek száma. A Lajtán túli országokban a GDP 15 százalékát már ez az ágazat termeli meg. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke szerint a turizmus a magyar gazdaságnak is egyik húzóágazata lehet, ha jól csináljuk. (Persze, miért pont ezt csinálnánk jól?!) Lengyel professzor szerint nincs nemzeti turizmuspolitika, mely megfelelő hangsúlyt adva ennek az ágazatnak, a milliárdos forrásokat eltéríthetné a nehézipari üzemek pénzfaló világából Mi szegényen, „kapital" nélkül léptünk be a kapitalizmusba, mostohák a jelenlegi vállalkozói feltételek, általános a tőkehiány, ám öngyilkosság 35 százalékos kamatra hitelért könyörögni. A világon mindenütt ösztönzők segítik a turizmus fellendítését, nálunk nem. Hiába jönne valaki az ötlettel, hogy mondjuk a Tisza-parton üdülőfalut létesítsen, a vízisportokra, meg a horgászatra épUve a vonzerőt, se hitel, se adókedvezmény; a telek méregdrága, az infrastruktúra hiányos, és így tovább. Nem valósul meg az álom, legfeljebb nyílik majd ott egy egyszerű és gyorsan megtérülő beruházást igénylő nyilvánosház, vagy játékkaszinó. (Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter egyébként, épp a minap Szegeden járva, ismét elsősorban a vállalkozókra hárította a turizmus fejlesztési felelősségét... Egyébként a turizmus éve van Magyarországon.) Lehet, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek turisztikai legjeink, meg szuperlativuszaink, de rendkívül változatos a mi országunk, sok kis érdekes turisztikai „terméket" lehet ezekre a vonzerőkre kialakítani. A MATUR elnöke felhívta figyelmünket arra a világtendenciára (Magyarország ez alól is kivétel), miszerint a jóléti országokban a személyi jövedelmek mellett a személyi szabadidő nagysága is lényegesen megnőtt, az embereknek nem egy, hanem több szabadsága van, 2-3-4-5-ször is felkerekednek egy évben. A tengerpart, a síelés, a kulturális programok mellé, „más" is kell nekik, megnövekedett az érintetlen természet, avagy éppen a sport- és hobbiturizmus iránti vágy, beleértve a lovaglást, a vízi sportokat is, amire már tényleg nagyszerűek az adottságok itt a Dél-Alföldön. Míg a németeknél például alig lehet egy-két kilométernél hosszabban egyhuzamban lovagolni az elkerített magánterületek, meg az autópályák miatt, errefele akár több tíz, meg száz kilométeres szakaszokra is van lehetőség. Tanulni kell a világtól, Lengyel professzor szerint az Isten mentsen meg bennünket a tömegturizmustól, nekünk kifejezetten az exluzív vendégfogadásra kell felkészülnünk - ami nem jelent egyet a luxussal! A szó jelentése „kizárólagos", kis rétegeket céloz meg, környezet- és természetbarát módon alakítja vonzerőit, s mindezt egy modern marketing stratégia szellemében valósítja meg. ö. F. Kincses „szigetek ## Pusztamérges tananyag a budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán, szakdolgozatok sora készül a település fejlődéséről; az elmúlt öt év változásait alapul véve, az országban egyedüliként, eséllyel pályázik az idén az európai települési Oscar-díjra; a faluturizmus élénkségeként több száz külföldi vendég fordul meg itt évente. Vendégváró Pusztamérges, eleddig jobbára magányos zászlóshajó a falusi turizmus kistérségi homoktengerén. De talán már nem sokáig, „átöltözik", ütemes lépésekkel nyit Mórahalom, s hallani, készülődik Ásotthalom is. Börcsök Antal, Pusztamérges polgármestere, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége elnöke, éppen most érkezett haza Velemből, ahol „A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye" cfmű konferencián vett részt. Milyen üzenettel tért haza? - A falusi turizmus fejlődésében nélkülözhetetlen szerepe van a kistelepülések önkormányzatainak. Valamennyi polgármesternek, települési képviselőnek fel kellene végre ismernie a turizmusban rejlő, gazdaság-, település-, illetve térségfejlesztő lehetőséget. A falusi turizmus ugyanis, túl azon, hogy többeket közvetlenül juttat jövedelemkiegészítéshez, infrastruktúra-fejlesztéseket indukál, nemzetközi kapcsolatokat teremt, gazdaságélénkítést, terület- és településmarketinget teremt, képzésre, a nyelvi ismeretek bővítésére ösztönöz, s egyáltalán, ajtókat, ablakokat nyit a világra. Mindehhez meg kell nyerni a lakosságot a turizmus ügyének, közösen kell felfedezni, megbecsülni, programokká emelni a helyi sajátosságokat, értékeket. Csak helyi összefogással, közös és tervszerű munkával válhat a falusi turizmus a település megtartó, életminőséget meghatározó tényezőjévé. Az önkormányzat ehhez teremtse meg a feltételeHarmóniában a természettel - naplementekor kel életre igazán a mórahalmi Madarásztó. (Fotó: Miskolczi Róbert) ket, vállaljon katalizátor szerepet, minden erejével támogassa, segítse a faluturizmusban szerepet vállalók önszerveződését, s a település vendéglátó arculatának megteremtését. Civilszervezetbarát önkormányzatokra, s önkormányzatbarát civilszervezetekre van szükség. - Pusztamérgesre általában vasárnap éjszaka érkeznek meg a csoportok. Pontosan tudják hová kell menniük, hisz már odahaza mindenki személyre szólóan kézhez kapja azt a kis tájékoztatót, melyen az országban elhelyezzük Csongrád megyét, Pusztamérgest, berajzoljuk az utcákat, megjelöljük kinek-kinek a szálláshelyét, sőt a házak alaprajzán a vendégszobák fekvését, pontos helyét is. A házigazdák már várják őket, igyekeznek a legkisebb felhajtás nélkül, minél hamarabb elszállásolni elfáradt vendégeiket. Másnap reggel a polgármester fogadja és köszönti őket a községházán, a házasságkötő teremben. Jelkép is ez, Pusztamérges és vendégei kapcsolatára. Ezt követően a polgármesteri hivatal előtti parkban felvonjuk a dán, majd a magyar zászlót, s közben felhangzik a két ország himnusza. Majd a gyerekek adnak kedves műsort a falu vendégeinek, s már érkeznek is a parasztszekerek lópokrócokkal letakart szalmabálákkal megrakva. Föl a szekérre, irány a szőlőültetvények... Minden hatványozódik, ha beköszöntenek a szüreti idők, fesztivál jellegű falunapjaink, vagy éppen a nemzetközi töltöttkáposzta főző verseny ideje... Az igényes mórahalmi törekvéseket, s a település fejlesztési érettségét ismerve, nem csoda, hogy a város polgármestere, a képviselők, s az igényes polgárok azt mondják: jöhetnek a turisták! Dobó József, a fürdő vezetője most éppen azon munkálkodik, hogy a falusi turizmus iránt érdeklődőket, és potenciális érdekelteket egy csoportba, turisztikai egyesületbe szervezze. Jelenleg az erőfelmérésnél tartanak - több tucat máris a jelentkező, s megkezdődött a település adottságainak, értékeinek számbavétele. - A legfőbb vonzerőnk a táj: itt még megtapasztalható az ember harmóniája a természettel. Tapasztalatunk, hogy az idegen rá tud csodálkozni a homokvidék eredetiségére is - volt olyan vendégünk, aki majd megveszett azért, hogy lefotózhasson egy homokvihart; mások a forró homokban gázolnak önfeledt örömmel. Aztán, itt van a Madarásztó, a maga egyedülálló víztükrével, lenyűgöző a látvány naplementekor, ekkor él, lélegzik igazán a különleges növényés állatvilág. El tudom képzelni amint vendégeink kilovagolnak a tóhoz, s megpihennek a partján... Továbbá, vannak kiváló, valóban tőkén termett boraink, a legjobb termelőktől - az lenne szerencsés, ha az idelátogatókat maguk a gazdák vendégelnék meg pincéikben.Mint ahogy a farmergazdák közül is többeket szeretnénk megnyerni ahhoz, hogy fogadják a turistákat, engedjék be őket mindennapi életükbe, sajátos paraszti munkájukba. Extrém programokat is ki lehet találni, hisz elég, ha csak Rózsa Sándorra gondolunk, aki bizony gyakran ugratta lovát ezen a vidéken - a legenda öreg fákat ismer, melyeknek lombjai alatt pihent meg a legnagyobb betyár. - Itt a város közepén pedig ki-ki igénye, kedve szerint válogathat, akár a gyógyfürdő áldásaiból gyógyító, relakszáló szándékkal, akárcsak felüdülést keresve a beltéri és kültéri strandolási lehetőségek között. Feléledtek ünnepeink, majálistól az arató, majd szüreti mulatságokon át a böllér napokig válogathatnak a hozzánk betérők. Kitűnő a város infrastruktúrája is, hogy mást ne mondjak, négy színvonalas étterem és büfé várja ínyenc ételeivel a hosszú túrázásban megéhezett, megszomjazott turistákat. S nem beszéltem még legnagyobb értékünkről, a homoki emberről. Bizonyára sokakat érdekel, milyen emberek azok, akik itt, a semmiből képesek voltak ilyen virágzó kis várost a homokra teremteni. Örfi Ferenc • Mórahalmi kérdés i Palackos víz? Él-e a falusi turizmus? Erősödik a szóbeszéd Mórahalmon, a jól értesültek tudni vélik, hogy a város forrásának vizét hamarosan palackozzák, s forgalomba kerül az ásványvíz. Arról szól a fáma, hogy a hévízkútból jó hasznot húzhatnak valakik. A gyógyvízzé nyilvánítás, a gyógyfürdő kialakítása meg csak húzódik... Hogy kedves olvasóink legyenek a legjobban értesültek. utánajártunk a dolognak. Az ásványvizet nem fogják palackozni, s árusítani! A Népjóléti Minisztérium határozata ugyanis 1994. július 21-én csak „elismert ásványvíz" megnevezés használatát engedélyezte, „külső alkalmazásban", azaz fürdővízként (dokumentálja ezt a 12/1994-es Népjóléti Közlöny is). A hévízkút vizéről azt állapították meg, hogy natrium-hidrogénkarbonátos, metabórsavas termálvíz. És nem azt, hogy iható. S nem is azt, hogy gyógyvíz. A víztől ugyan jó ideje már gyógyulnak az emberek, de a hivatalos gyógyvízzé nyilvánítási procedúra még zajlik. Tavaly megkezdődtek a szabályszerű vizsgálatok, kísérleti kezelések a városi fürdőben, s egyszer majd orvosi szakértői bizottság dönt arról, gyógyító víz-e a mórahalmi. S ha gyógyvízzé minősíttetik, akkor érvényt lehet szerezni annak a képviselőtestületi állásfoglalásnak, amely arról szól, hogy Mórahalmot gyógyhelylyé nyilvánítsák és fürdőjét gyógyfürdővé építsék ki. Addig? Nos, addig csak találgatni lehet, szót beszélni, jólértesültséget fitogtatni. Az ásványvizet persze attól még nem palackozzák, s nem fog belőle senki meggazdagodni... Szabó Magdolna Málovics János (a Szeged Tourist ügyvezető igazgatója): - Aki falusi, vagy tanyai környezetben szeretne pihenni, Csongrád megyében is megtalálhatja a neki legjobban tetsző helyet. Tanyákat már Szeged közelében is tudunk ajánlani, különösen Pusztamérges környékén, ahol példamutatóan kihasználják a lehetőségeket. Említhető még Ásotthalom és Pusztaszer, valamint (bármily furcsának is tűnik) Csongrád belvárosának halászházai, amelyek igazi kuriózumnak számítanak, urbánus környezetben - mert erre is van igény. Roczkov György (az Alföld Tours igazgatója, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökségi tagja): A tanyai turizmus az Alföld nagy lehetősége. Ha a századelő hangulatát idéző tanyákat föiújítanák, a gémeskutak, istállók romantikája, a csönd vonzaná a zajos városban megfáradt embereket. De hiányzik a marketing, a címeket fölsoroló katalógus, s főként az épületek fölújításához szükséges tőke. Ásotthalom, Pusztaszer és Balástya környékén már fogadják ugyan a vendégeket, de a kereslet még csak időszakos, ebből nem lehet megélni. Mihály Illés (tanár, idegenvezető): - A feketeföldes és homokos táj egyaránt kínálná a falusi, tanyai pihenőhelyeket. Előbbire Szegvár és környéke, utóbbira Pusztamérges és vonzáskörzete jellemző. Kedvezményes hitel kellene a házak rendbehozásához, s hiányik a megfelelő infrastruktúra: az út, az üzletek, a telefon, stb. A komfortosításban többféle típust igényelnek a vendégek: akad, aki dézsában szeretne fürödni. Az ügyben sokat tehetnének a megye és a települések vezetői. A pusztamérgesi polgármester, Börcsök Antal munkája példamutató. Kabódi Istvánná (a Katedra Alapítványi Iskola igazgatója): - Egyelőre még ott tartunk, hogy föl kelllene tárni a falusi turizmus kihasználásra váró lehetőségeit. A következő lépés az, hogy segítsünk a helybelieknek annak fölismerésében, mit és hogyan kíván meg tőlük a hazai és külföldi turista. Gondolom, a turisztikai szakemberek már említették a pusztamérgesi jó példát. Az ottani sikerekhez nekünk is van némi közünk: iskolánk szakmai és nyelvi tanfolyamok vezetésével „kihelyezett képzést" tartott a helybelieknek. Szállások „Szállásjegyzék '96" - ez a címe annak a kiadványnak, amely a Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ és Adatbank országos számítógépes hálózatának fölhasználásával készült. A szálláshelyek árát típusuk, valamint a tájegység szerint, tájékoztató jelleggel adja meg. Az alábbiakban Csongrád megyei (Szegeden kívüli), a falusi turizmust kedvelők igényeinek megfelelő szálláshelyek cfmeit közöljük természetesen a teljesség igénye nélkül. A Szállásjegyzék '96 a Tourinform szegedi irodájában (Victor Hugó u. 1., telefon: 311-711) szerezhető be. Ásotthalom - Nemes Tanya, VIII. ker. 1187. Szolgáltatások: garázs, parkoló, saját kert, lovaglás, kutya bevihető. Csongrád - Népi Múemlékházak, Fő u. 14. Szolg.: parkoló, kert. Mártély - Öreg Parasztház, Fő u. 30. Szolg.: Parkoló, lovaglás, tekepálya, kert. Mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető. - Üdülő, Tisza-part. Szolg.: parkoló, csónakázás, szörfözés, horgászat, saját kert. Mórahalom - Turul Panzió, III. ker. 86. Szolg.: drinkbár, szauna, lovaglás, telefon, saját kert. Öttömös - Gyarmati Vendégház, Tanya, 1181. Szolg.: étterem, söröző, borozó, garázs, uszoda, sporteszköz-kölcsönzés, kert, hotel-taxi, babysitter-szolgálat. Pusztaszer - Szántó Tanya, 454. Szolg.: saját kert, rádió, televízió, kutya bevihető. - Nyárfás Hotel, tanya 1. Szolg.: étterem, söröző, parkoló, kutya bevihető. Rúzsa - Páva Panzió, Fő út 1. Szolg.: étterem, parkoló, horgászat, teniszpálya, lovaglás, tekepálya, kert. Szatymaz - Napfény Eurocamp Üdülőházai, IV. ker. 130. Szolg.: étterem, drinkbár, parkoló, lovaglás, pénzváltás. kert. Szövetség • Munkatársunktól A vendégforgalmat és a helyi programlehetőségeket a vendéglátók különböző szintű egyesületei, civilszervezetek, utazási vállalkozások szervezik országszerte. Az önkormányzatok és intézményeik is bekapcsolódtak ebbe a munkába, mert az országban folyó gyors gazdasági változások felértékelték a falusi turizmus település- és térségfejlesztő jelentőségét. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994. áprilisában alakult 34 alapítóval, tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják. Önkormányzati elven működő országos szakmai- és érdekképviseleti társadalmi szervezet. A Szövetség tagszervezetei által Magyarország egész területén mintegy 2300 vendéglátót és 8500 szállásférőhelyet képvisel. Szervezi a vendégfogadók képzését, minősítését, a közös megjelenést, s egy megbízható vendégfogadói hálózatot létrehozásán munkálkodik. A minőségi követelményeknek megfelelő szálláshelyek a Szövetség védjegyének használatára jogosultak. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége a legkülönfélébb kiállításokon kap bemutatkozási lehetőséget, legközelebb augusztus végén a NATUREXPÓ-n.