Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 24. HANGSÚLY 5 Összmunka A Magyarországon keletkezett hulladék negyven százaléka újrahasznosítható lenne - jelentette be teg­nap a tévében a környezetvédelmi minisztérium illeté­kese. Lenne. Hogy szemetünk hány százalékát sikerül újra fel­használni, nehéz megállapítani. Egy biztos, negyven százaléknál jóval kevesebbet. Nálunk ugyanis nincse­nek technikák arra, hogy már keletkezéskor szétválo­gassuk a hasznosítható és a haszontalan szemetet. A hulladék újrafelhasználásáról híres országokban már a kisiskolásokkal megtanítják, milyen előnyökkel jár, ha külön gyűjti a család az üveget, a műanyagot, a papírt. Hogy milyen veszélyes, ha szennyező anyag ke­rül a szabadba. A háztartásokat háromféle színű sze­metesládával látják el, hogy könnyedén szelektálja­nak. Profi kampányokat szerveznek a természet, a környezet és az egészség védelmében. Közmegvetéssel sújtják a dohányosokat, és rettenetesen megbírságol­ják azt, aki szemetel Nálunk a felülről jövő próbálkozások az emberek nem akarásán, a polgári kezdeményezések az állam közönyén buknak el A kisgyerek neveléséből hiányzik a természet szeretetére és védelmére való ösztönzés, így a nagy gyerek akkor is a pad alá hajítja a papírt, ha fél méterre van a szemetes. Dohányozni sikk, ciga­ráttát reklámozni szabad. A házi szemétvödörben pedig egy kupacba kerül az újrafelhasználható és a haszontalan hulladék. így egyszerűbb, meg aztán úgyis összeöntené a szemét­szállító. K. G. • Morvái kazánja már csak rossz emlék Új hulladékégető a SZOTE-n Ell-normák • Figyelő Az EU-normáknak meg­felelő környezetmenedzs­ment-rendszerek létrehozá­sáról az ISO 14000-es nem­zetközi, illetve az EU 1836/93-as európai szab­vány, illetve ajánlás rendel­kezik. Ez utóbbi értelmében a cégeknek nem egy (a dön­tési, a dokumentációs vagy az ellenőrzési rendszert le­író) szabvány előírásainak kell megfelelniük, hanem környezetvédelmi nyilatko­zatot kell tenni, azt nyilvá­nosságra kell hozni, majd pedig az állttások valódisá­gát bizonyítandó, tanúsíttatni kell azt egy független szak­értő céggel. Pusztuló erdők • MTI Panoráma Brazília hatalmas kiterje­désű őserdeiben évente több millió állat pusztul el csap­dákban, vadorzók vagy csempészek által leterítve, vagy egyszerűen annak kö­vetkeztében, hogy a teijesz­kedó „civilizáció" tönkrete­szi élőhelyüket. Brazil tudó­sok nemrég felvették a har­cot, hogy megmentsék az Amazonas vízgyűjtő meden­céjének ritka állatait. Az Amazonas-vidéki Kutató In­tézet (INPA) szakemberei ttz éve tanulmányozzák az Amazonas szövetségi állam székhelye, .Manaus szom­szédságában elterülő 25 ezer hektáros természetvédelmi park faunáját. „Az állatokra leselkedő legnagyobb ve­szélyt élőhelyeik megsem­misítése jelenti. Sajnos számtalan olyan beruházás zajlik, amely az erdők pusz­tulásával jár" - mondta a Reuter hírügynökségnek Ve­ra da Silva, az INPA kutató­ja­Környezetvédelmi fórum Orosházán • Munkatársunktól „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, az egyenlőséghez és a megfele­lő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehető­séget." - mondja ki az ENSZ 1972. június 5-i stockholmi Környezetvédel­mi Világkonferenciáján ki­adott nyilatkozat. A konfe­rencia javaslata alapján az ENSZ június 5-ét környezet­védelmi világnappá nyilvá­nította. Az orosházi Természet Ébredése Társulat az idei vi­lágnapon környezetvédelmi fórumot rendez. A progra­mon részt vesznek az ATI­VIZIG, a környezetvédelmi felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tiszti­orvosi Szolgálat képviselői. • A szegedi kutak tiszták Arzénes víz Hosszas hallgatás után 1981-ben nyilvá­nosságra került, hogy Magyarországon jelen­tős mennyiségű arzén van az ivóvízben, és az is kiderült, hogy a prob­léma többszázezer em­bert érint. Az 1983-ban indított kormányprog­ram következtében je­lentősen javult a kritikus helyzetben levő térségek vízminősége. Az ország - és Csongrád megye ­egyes területein viszont a víz arzéntartalma még ma is meghaladja az el­fogadható mennyiséget. Arzén-ügyben tehát előbb-utóbb lépni kell. A JATE Szervetlen és Analiti­kai Kémiai Tanszékén Gal­bács Zoltán docens foglalko­zik a víz arzénmentesítésé­nek kémiai módszereivel. • Milyen megoldások vannak a víz arzénmente­sítésére? - Az egyik megoldás az lehet, hogy -a kevésbé arzé­nes kutak vizét összekeverik a szennyezettebbekével, így az arzéntartalom a kritikus érték alá kerül. A másik le­hetőség az arzénmentes víz elvezetése a szennyezett te­rületekre. Az igazi megoldás viszont a víz kémiai úton történő tisztítása. Egy ember átlagosan kétszáz liter vizet használ naponta, ivóvízként viszont csak két litert fo­gyaszt. Célszerű lenne tehát csak a közvetlen fogyasztás­ra szolgáló vizet tisztítani. • Csongrád megye és Szeged kútjai mennyire szennyezettek? - Az Alföldön a legjobb minőségű ivóvize Szeged­nek van. Itt az arzéntartalom nem haladja meg a jelenleg érvényben levő magyar ha­tárértéket. Igaz, ez nem azo­nos az Egészségügyi Világ­szervezet (a WHO) és a nyu­gati országok által elfogadott értékkel. Magyarországon akkor számít kritikusan szennyezettnek a víz, ha egy literjében 0,05 milli­gramm azrén van. A világ viszont 1993 óta 0,01 milli­grammnál húzza meg a ha­tárt. Ezt az értéket a szegedi kutak felének, az alföldi ku­tak többségének arzéntartal­ma meghaladja. Ásotthalom környéke, Hódmezővásár­hely, Orosháza, Szentes és Csongrád térsége pedig a magyar normák szerint is kritikusan szennyezett. • Milyen egészségkáro­sodást okoz a magas ar­zéntartalmú víz fogyasz­tása? - Az arzén olyan méreg, amelyik a szervezet teljes bi­okémiáját károsítja. Az el­sődleges jelek a bőrelválto­zások, de a későbbiekben keringési zavarokat, és rákos megbetegedéseket is okoz­hat. Ezeknek a betegségek­nek a kialakulásában termé­szetesen több különböző té­nyező játszik szerepet, ezek­nek csak egyike az arzénes víz rendszeres és hosszú ide­ig tartó fogyasztása. K. G. Egy kazán „papíron" minden tudhat... (Fotó: Miskolczi Róbert) Időnként fekete felhő gomolyog a Kálvária su­gárút fölött. A kettes kórház udvarán műkö­dő orvosi hulladékégető kazán - minden környe­zetvédelmi előírásnak fittyet hányva - szűrés nélkül engedi a levegő­be a füstöt. Még néhány hónapig. A jövő év ele­jén ugyanis üzembe he­lyezik azt az új, regioná­lis feladatokat ellátó ka­zánt, amelyet az orvos­egyetem nyert pályáza­ton a svájci kormánytól. A SZOTE-n évente száz, a városban kétszáz tonna égetéssel megsemmisítendő veszélyes kórházi hulladék keletkezik. Ezek égetését a mai napig a város egyetlen, már ttz éve környezet­szennyezőnek és használha­tatlannak ítélt kazánjában végzik a kettes kórház udva­rán. Az ottani Sgető idén utoljára kapott működési en­gedélyt. Vagyis a megoldás az utolsó utáni pillanatban érkezett. A SZOTE-n a na­pokban tudták meg: sikeres­nek ítéltetett a pályázatuk, tgy hamarosan egy 600 ton­na éves kapacitású, minden­féle környezetvédelmi elő­írásnak megfelelő „kulcsra­kész" egészségügyi hulla­dékégetőt kap a svájci kor­mánytól az intézmény. - Az orvosegyetem régóta próbálkozik valamilyen meg­oldást találni a hulladékége­tésre, hiszen a kettes kórház kazánjáról több mint tíz éve tudjuk, hogy alkalmatlan erre a feladatra. A kapacitása sem elegendő, és a környezetvé­delmi szempontoknak sem felel meg, hiszen a füstje szű­rés nélkül kerül a levegőbe ­mondja Dombi György egye­temi titkár. Az intézmény jelenleg is több mint 12 millió forintot fordít évente hulladékmeg­semmisítésre, márpedig, ha a fővárosi égetőbe kellene szállítani a hulladékot, ez az összeg többszörösére nőne. A SZOTE első próbálkozá­sa nem volt igazán sikeres: Morvái Ferenc Petőfi-kutató „kazánkirálytól" vásárolt az intézmény egy égetőművet, részben saját pénzből, rész­ben környezetvédelmi támo­gatásból. A kazán papíron mindent tudott, a gyakorlat­ban viszont kiderült, nem üzemel a várakozásoknak megfelelően. A kazánt lesze­relték és elvitték, az egyetem azóta is hiába fut a pénze után, hiszen a Morvai-féle céget közben felszámolták. A környezetvédelmi támo­gatást pedig visszafizettük. Nem volt más választásunk, vissza kellett térni a kettes kórház égetőjéhez. Két és fél évvel ezelőtt segélymegállapodás jött lét­re a svájci és a magyar állam között, melynek keretében lehetőség nyílt arra, hogy az orvosegyetem környezetvé­delmi pályázatot adjon be egy regionális egészségügyi égető létesítésére. A hulla­dék-ügy ugyanis nem csak a SZOTE-nak és a városi egészségügyi intézmények­nek jelent problémát, hanem a megye más városainak, kórházainak, rendelőintéze­tinek is. Néhány éve ráadá­sul csak úgy lehet magán­praxist nyitni, ha az orvos igazolni tudja, meg tudja ol­dani a veszélyes hulladék megsemmisítését. A rég ka­zán kapacitása pedig nem elegendő a régióban évente keletkező 500 tonna veszé­lyes hulladék égetésére. - Az egyetem által be­nyújtott projekt lényege ép­pen az, hogy az új kazán re­gionális feladatokat lát majd el. A jövőben az összes me­gyei egészségügyi intéz­mény veszélyes hulladéká­nak égetése itt történik, ön­költségi áron. Minden kór­házban kialakítanak egy lég­kondicionált hűtő-tároló szo­bát, ahonnan hetente kétszer elszállítják a hulladékot. A kazán megfelel a legszigo­rúbb környezetvédelmi elő­írásoknak, minimális hamut termel, és a füstje sem szennyező. A tervezés során felme­rült a kérdés, hova telepítsék a kazánt. A megállapodás alapján a területet ugyanis az egyetem adja, a beruházásra fordítandó 50 millió forinttal együtt. A végső döntés úgy szól: a kazán a SZOTE ipari kör­zetében kap helyet, mivel az égetéskor keletkező hőt így be lehet vezetni az intéz­mény fűtőrendszerébe. A számítások szerint a kazán már a jövő év elején üzemel­ni fog. Kecxer Gabriella Hogyan védi a környezetét? Tóth Jennyfer (a szegedi Deák Ferenc Gimnázium ta­nulója): - Miképpen védem a környezetemet? Minde­nekelőtt úgy, hogy nem sze­metelek. Nem dobom el, te­szem, a hamburgeres zacs­kót vagy a műanyag kólás­poharat az utcán. Emeletes házban lakunk különben, s este mindig zárni kell a ka­put, mert ha nincs zárva, vál­tozatos összetételű szemét­kupac fogadhatja a lakókat reggel. Ott tapossák el vala­kik a csikkeket... De ez ellen tenni nem tudok. Szerdán Béla (a Szegedi Nemzeti Színház színésze): ­Nemcsak hogy nem szeme­telek, s nem használok kör­nyezetszennyező anyagokat, így gázmeghajtású spray-t, de például rá is szólok az ut­cán arra, aki, mondjuk, önfe­ledten tányéricázik a padon, szemétkoszorút alkotva ma­ga köré. Az emberek termé­szetesen ránevelhetőek a környezetvédelemre, de nem kampány keretében, hanem elsősorban a fiatalok köré­ben végzett, kitartó munká­val. Nagy Ferenc (nyugállo­mányú tiszt): - Negyven éve élek Szegeden, egy belváro­si, öreg bérházban, s el­mondhatom, ha a város úgy védené környezetét, ahogyan mi, az ott lakók védjük, min­denki elégedett lenne az őt körülvevő világgal. A mi há­zunkban nemcsak az abla­kokban van kívül-belül vi­rág, hanem az udvaron, lá­dákban is. A függőfolyosó végén, cserépben, még egy kis akácfa is gyökeret eresz­tett pár éve; épp most virág­zqtt el. Dóra Gabriella (óvónő a Tisza-parti óvodában): ­Környékünkön, Újszegeden elhelyeztek nemrég egy sze­lektív szemétgyűjtőt. Lehe­tőség van arra, ki-ki külön gyűjtse például a műanyag flakonokat, a papírt, az üve­get; ez elősegíti a hulladé­kok esetleges újrahasznosí­tását, vagy hatékony meg­semmisítését. Magam min­den esetben igénybeveszem a szelektív gyűjtőt, ám ennél többet nemigen tehetek a környezetemért. (Fotó: Karnok Csaba) Kén helyett nitrogén • Figyelő Az ENSZ európai szako­sított szervezete, az UNECE Genfben tárgyalt arról, hogy 1997 végéig egy nagyszabá­sú megállapodást dolgozzon ki bizonyos szennyező anya­gok, így a nitrogén-oxid, vagy a tartós szerves mérge­ző anyagok (POP) mennyi­ségének csökkentéséről. Ez a tanácskozás az 1979-es, a nemzetközi légszennyező­désről kötött konvenció és számos jegyzőkönyv folyta­tása, amelyek segítségével sikerült jelentősen vissza­fogni a kén-dioxid kibocsá­tását: az elsősorban az ener­getikában és a fűtés során keletkező anyagból 1980-tól 1993-ra a korábbi 82 millió tonna helyett már „csupán" 61 millió tonnát termeltek az UNECE tagországai. A most megcélzott terület az energe­tikától a közlekedésig, az ipartól a mezőgazdaságig terjed. A kiállttások nem ad­nak okot a derűlátásra. Ha csökken is a kénkibocsátás az elkövetkező 15 évben Eu­rópában, a nitrogéné nőni fog Oroszországban, az Egyesült Államokban és Ka­nadában. A fő „felelős" a közlekedés, mindenekelőtt a dízelmotorok: innen szárma­zik a nitrogén-dioxidok fele.

Next

/
Thumbnails
Contents