Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 24. HANGSÚLY 5 Összmunka A Magyarországon keletkezett hulladék negyven százaléka újrahasznosítható lenne - jelentette be tegnap a tévében a környezetvédelmi minisztérium illetékese. Lenne. Hogy szemetünk hány százalékát sikerül újra felhasználni, nehéz megállapítani. Egy biztos, negyven százaléknál jóval kevesebbet. Nálunk ugyanis nincsenek technikák arra, hogy már keletkezéskor szétválogassuk a hasznosítható és a haszontalan szemetet. A hulladék újrafelhasználásáról híres országokban már a kisiskolásokkal megtanítják, milyen előnyökkel jár, ha külön gyűjti a család az üveget, a műanyagot, a papírt. Hogy milyen veszélyes, ha szennyező anyag kerül a szabadba. A háztartásokat háromféle színű szemetesládával látják el, hogy könnyedén szelektáljanak. Profi kampányokat szerveznek a természet, a környezet és az egészség védelmében. Közmegvetéssel sújtják a dohányosokat, és rettenetesen megbírságolják azt, aki szemetel Nálunk a felülről jövő próbálkozások az emberek nem akarásán, a polgári kezdeményezések az állam közönyén buknak el A kisgyerek neveléséből hiányzik a természet szeretetére és védelmére való ösztönzés, így a nagy gyerek akkor is a pad alá hajítja a papírt, ha fél méterre van a szemetes. Dohányozni sikk, cigaráttát reklámozni szabad. A házi szemétvödörben pedig egy kupacba kerül az újrafelhasználható és a haszontalan hulladék. így egyszerűbb, meg aztán úgyis összeöntené a szemétszállító. K. G. • Morvái kazánja már csak rossz emlék Új hulladékégető a SZOTE-n Ell-normák • Figyelő Az EU-normáknak megfelelő környezetmenedzsment-rendszerek létrehozásáról az ISO 14000-es nemzetközi, illetve az EU 1836/93-as európai szabvány, illetve ajánlás rendelkezik. Ez utóbbi értelmében a cégeknek nem egy (a döntési, a dokumentációs vagy az ellenőrzési rendszert leíró) szabvány előírásainak kell megfelelniük, hanem környezetvédelmi nyilatkozatot kell tenni, azt nyilvánosságra kell hozni, majd pedig az állttások valódiságát bizonyítandó, tanúsíttatni kell azt egy független szakértő céggel. Pusztuló erdők • MTI Panoráma Brazília hatalmas kiterjedésű őserdeiben évente több millió állat pusztul el csapdákban, vadorzók vagy csempészek által leterítve, vagy egyszerűen annak következtében, hogy a teijeszkedó „civilizáció" tönkreteszi élőhelyüket. Brazil tudósok nemrég felvették a harcot, hogy megmentsék az Amazonas vízgyűjtő medencéjének ritka állatait. Az Amazonas-vidéki Kutató Intézet (INPA) szakemberei ttz éve tanulmányozzák az Amazonas szövetségi állam székhelye, .Manaus szomszédságában elterülő 25 ezer hektáros természetvédelmi park faunáját. „Az állatokra leselkedő legnagyobb veszélyt élőhelyeik megsemmisítése jelenti. Sajnos számtalan olyan beruházás zajlik, amely az erdők pusztulásával jár" - mondta a Reuter hírügynökségnek Vera da Silva, az INPA kutatójaKörnyezetvédelmi fórum Orosházán • Munkatársunktól „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, az egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget." - mondja ki az ENSZ 1972. június 5-i stockholmi Környezetvédelmi Világkonferenciáján kiadott nyilatkozat. A konferencia javaslata alapján az ENSZ június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Az orosházi Természet Ébredése Társulat az idei világnapon környezetvédelmi fórumot rendez. A programon részt vesznek az ATIVIZIG, a környezetvédelmi felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselői. • A szegedi kutak tiszták Arzénes víz Hosszas hallgatás után 1981-ben nyilvánosságra került, hogy Magyarországon jelentős mennyiségű arzén van az ivóvízben, és az is kiderült, hogy a probléma többszázezer embert érint. Az 1983-ban indított kormányprogram következtében jelentősen javult a kritikus helyzetben levő térségek vízminősége. Az ország - és Csongrád megye egyes területein viszont a víz arzéntartalma még ma is meghaladja az elfogadható mennyiséget. Arzén-ügyben tehát előbb-utóbb lépni kell. A JATE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén Galbács Zoltán docens foglalkozik a víz arzénmentesítésének kémiai módszereivel. • Milyen megoldások vannak a víz arzénmentesítésére? - Az egyik megoldás az lehet, hogy -a kevésbé arzénes kutak vizét összekeverik a szennyezettebbekével, így az arzéntartalom a kritikus érték alá kerül. A másik lehetőség az arzénmentes víz elvezetése a szennyezett területekre. Az igazi megoldás viszont a víz kémiai úton történő tisztítása. Egy ember átlagosan kétszáz liter vizet használ naponta, ivóvízként viszont csak két litert fogyaszt. Célszerű lenne tehát csak a közvetlen fogyasztásra szolgáló vizet tisztítani. • Csongrád megye és Szeged kútjai mennyire szennyezettek? - Az Alföldön a legjobb minőségű ivóvize Szegednek van. Itt az arzéntartalom nem haladja meg a jelenleg érvényben levő magyar határértéket. Igaz, ez nem azonos az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) és a nyugati országok által elfogadott értékkel. Magyarországon akkor számít kritikusan szennyezettnek a víz, ha egy literjében 0,05 milligramm azrén van. A világ viszont 1993 óta 0,01 milligrammnál húzza meg a határt. Ezt az értéket a szegedi kutak felének, az alföldi kutak többségének arzéntartalma meghaladja. Ásotthalom környéke, Hódmezővásárhely, Orosháza, Szentes és Csongrád térsége pedig a magyar normák szerint is kritikusan szennyezett. • Milyen egészségkárosodást okoz a magas arzéntartalmú víz fogyasztása? - Az arzén olyan méreg, amelyik a szervezet teljes biokémiáját károsítja. Az elsődleges jelek a bőrelváltozások, de a későbbiekben keringési zavarokat, és rákos megbetegedéseket is okozhat. Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában természetesen több különböző tényező játszik szerepet, ezeknek csak egyike az arzénes víz rendszeres és hosszú ideig tartó fogyasztása. K. G. Egy kazán „papíron" minden tudhat... (Fotó: Miskolczi Róbert) Időnként fekete felhő gomolyog a Kálvária sugárút fölött. A kettes kórház udvarán működő orvosi hulladékégető kazán - minden környezetvédelmi előírásnak fittyet hányva - szűrés nélkül engedi a levegőbe a füstöt. Még néhány hónapig. A jövő év elején ugyanis üzembe helyezik azt az új, regionális feladatokat ellátó kazánt, amelyet az orvosegyetem nyert pályázaton a svájci kormánytól. A SZOTE-n évente száz, a városban kétszáz tonna égetéssel megsemmisítendő veszélyes kórházi hulladék keletkezik. Ezek égetését a mai napig a város egyetlen, már ttz éve környezetszennyezőnek és használhatatlannak ítélt kazánjában végzik a kettes kórház udvarán. Az ottani Sgető idén utoljára kapott működési engedélyt. Vagyis a megoldás az utolsó utáni pillanatban érkezett. A SZOTE-n a napokban tudták meg: sikeresnek ítéltetett a pályázatuk, tgy hamarosan egy 600 tonna éves kapacitású, mindenféle környezetvédelmi előírásnak megfelelő „kulcsrakész" egészségügyi hulladékégetőt kap a svájci kormánytól az intézmény. - Az orvosegyetem régóta próbálkozik valamilyen megoldást találni a hulladékégetésre, hiszen a kettes kórház kazánjáról több mint tíz éve tudjuk, hogy alkalmatlan erre a feladatra. A kapacitása sem elegendő, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg, hiszen a füstje szűrés nélkül kerül a levegőbe mondja Dombi György egyetemi titkár. Az intézmény jelenleg is több mint 12 millió forintot fordít évente hulladékmegsemmisítésre, márpedig, ha a fővárosi égetőbe kellene szállítani a hulladékot, ez az összeg többszörösére nőne. A SZOTE első próbálkozása nem volt igazán sikeres: Morvái Ferenc Petőfi-kutató „kazánkirálytól" vásárolt az intézmény egy égetőművet, részben saját pénzből, részben környezetvédelmi támogatásból. A kazán papíron mindent tudott, a gyakorlatban viszont kiderült, nem üzemel a várakozásoknak megfelelően. A kazánt leszerelték és elvitték, az egyetem azóta is hiába fut a pénze után, hiszen a Morvai-féle céget közben felszámolták. A környezetvédelmi támogatást pedig visszafizettük. Nem volt más választásunk, vissza kellett térni a kettes kórház égetőjéhez. Két és fél évvel ezelőtt segélymegállapodás jött létre a svájci és a magyar állam között, melynek keretében lehetőség nyílt arra, hogy az orvosegyetem környezetvédelmi pályázatot adjon be egy regionális egészségügyi égető létesítésére. A hulladék-ügy ugyanis nem csak a SZOTE-nak és a városi egészségügyi intézményeknek jelent problémát, hanem a megye más városainak, kórházainak, rendelőintézetinek is. Néhány éve ráadásul csak úgy lehet magánpraxist nyitni, ha az orvos igazolni tudja, meg tudja oldani a veszélyes hulladék megsemmisítését. A rég kazán kapacitása pedig nem elegendő a régióban évente keletkező 500 tonna veszélyes hulladék égetésére. - Az egyetem által benyújtott projekt lényege éppen az, hogy az új kazán regionális feladatokat lát majd el. A jövőben az összes megyei egészségügyi intézmény veszélyes hulladékának égetése itt történik, önköltségi áron. Minden kórházban kialakítanak egy légkondicionált hűtő-tároló szobát, ahonnan hetente kétszer elszállítják a hulladékot. A kazán megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, minimális hamut termel, és a füstje sem szennyező. A tervezés során felmerült a kérdés, hova telepítsék a kazánt. A megállapodás alapján a területet ugyanis az egyetem adja, a beruházásra fordítandó 50 millió forinttal együtt. A végső döntés úgy szól: a kazán a SZOTE ipari körzetében kap helyet, mivel az égetéskor keletkező hőt így be lehet vezetni az intézmény fűtőrendszerébe. A számítások szerint a kazán már a jövő év elején üzemelni fog. Kecxer Gabriella Hogyan védi a környezetét? Tóth Jennyfer (a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanulója): - Miképpen védem a környezetemet? Mindenekelőtt úgy, hogy nem szemetelek. Nem dobom el, teszem, a hamburgeres zacskót vagy a műanyag kóláspoharat az utcán. Emeletes házban lakunk különben, s este mindig zárni kell a kaput, mert ha nincs zárva, változatos összetételű szemétkupac fogadhatja a lakókat reggel. Ott tapossák el valakik a csikkeket... De ez ellen tenni nem tudok. Szerdán Béla (a Szegedi Nemzeti Színház színésze): Nemcsak hogy nem szemetelek, s nem használok környezetszennyező anyagokat, így gázmeghajtású spray-t, de például rá is szólok az utcán arra, aki, mondjuk, önfeledten tányéricázik a padon, szemétkoszorút alkotva maga köré. Az emberek természetesen ránevelhetőek a környezetvédelemre, de nem kampány keretében, hanem elsősorban a fiatalok körében végzett, kitartó munkával. Nagy Ferenc (nyugállományú tiszt): - Negyven éve élek Szegeden, egy belvárosi, öreg bérházban, s elmondhatom, ha a város úgy védené környezetét, ahogyan mi, az ott lakók védjük, mindenki elégedett lenne az őt körülvevő világgal. A mi házunkban nemcsak az ablakokban van kívül-belül virág, hanem az udvaron, ládákban is. A függőfolyosó végén, cserépben, még egy kis akácfa is gyökeret eresztett pár éve; épp most virágzqtt el. Dóra Gabriella (óvónő a Tisza-parti óvodában): Környékünkön, Újszegeden elhelyeztek nemrég egy szelektív szemétgyűjtőt. Lehetőség van arra, ki-ki külön gyűjtse például a műanyag flakonokat, a papírt, az üveget; ez elősegíti a hulladékok esetleges újrahasznosítását, vagy hatékony megsemmisítését. Magam minden esetben igénybeveszem a szelektív gyűjtőt, ám ennél többet nemigen tehetek a környezetemért. (Fotó: Karnok Csaba) Kén helyett nitrogén • Figyelő Az ENSZ európai szakosított szervezete, az UNECE Genfben tárgyalt arról, hogy 1997 végéig egy nagyszabású megállapodást dolgozzon ki bizonyos szennyező anyagok, így a nitrogén-oxid, vagy a tartós szerves mérgező anyagok (POP) mennyiségének csökkentéséről. Ez a tanácskozás az 1979-es, a nemzetközi légszennyeződésről kötött konvenció és számos jegyzőkönyv folytatása, amelyek segítségével sikerült jelentősen visszafogni a kén-dioxid kibocsátását: az elsősorban az energetikában és a fűtés során keletkező anyagból 1980-tól 1993-ra a korábbi 82 millió tonna helyett már „csupán" 61 millió tonnát termeltek az UNECE tagországai. A most megcélzott terület az energetikától a közlekedésig, az ipartól a mezőgazdaságig terjed. A kiállttások nem adnak okot a derűlátásra. Ha csökken is a kénkibocsátás az elkövetkező 15 évben Európában, a nitrogéné nőni fog Oroszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A fő „felelős" a közlekedés, mindenekelőtt a dízelmotorok: innen származik a nitrogén-dioxidok fele.