Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-23 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 23. BELFÖLD 3 röviden Pünkösdhétfőn zárva • DM/DV-információ Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - és természetesen a Feszty-körkép - május 27-én nem látogatható - tájékoztatta a sajtót az emlékparkot működtető közhasznú társaság, a Délalföldi Erdészeti Rt., ugyanis ezen a napon rendezi meg Ópusztaszeren az országos erdészeti vándorgyűlést, amely az emlékpark teljes területét igénybe veszi. A közhasznú társaság a pünkösdhétfői zárvatartástól függetlenül, a park iránti nagy érdeklődésre tekintettel ajánlja, hogy azok a látogatók, akik a Feszty-körképet is szeretnék megtekinteni, jegyüket telefonon 62/375-133 - előre rendeljék meg. Csak ebben a formában garantálható, hogy bejutnak a körkép múzeumába. Elszabadult több méhraj • M3-as autópálya (MTI) Az M3-as autópálya 44. kilométerszelvényénél szerdán kora reggel egy kamion és egy teherautó ütközött. Az úgynevezett utoléréses baleset .következtében a méhkaptárakat szállító kamion felborult és a méhrajok kiszabadultak. A rendőrség az utat azonnal lezárta és a forgalmat elterelte a régi 3-as útra. Duna szépe • Paks (MTI) Duna-szépét választanak Pakson a hét végén. A helyi sörfesztiválon - az elnevezés ellenére - nem a sörivás a legfőbb program, hanem a zenés-táncos, szórakoztató rendezvények sorozata. A Duna menti szépségverseny döntője vasárnap este 7 órakor kezdődik. Tizenhatan kerültek a döntőbe, valamennyien a Duna melletti megyékből, illetve ketten a szlovákiai Galánta járásból. Milliárdos szabolcsi cég • Nyíregyháza (MTI) Csúcstechnológiával működő forgácsolóüzemet avattak a nyíregyházi VAGÉP Részvénytársaságnál, amely 1992-ben munka nélkül maradt állami vállalatból alakult át magáncéggé, s négy év alatt Szabolcs egyik legnagyobb ipari termékexportáló vállalkozása lett. A 60 millió forintos, hitelmentes befektetéssel létrehozott üzemben 85 nyírségi fiatal szakembernek teremtettek munkahelyet. A számítógéppel vezérelt forgácsológépeken angol és német megrendelésre készítenek vákumszivattyúkat, kompresszorokat, s azokhoz pótalkatrészeket. A termékek keresettek a nyugati piacokon, ezért a most átadott üzemet úgy alakították ki, hogy folyamatosan bővíteni lehessen a kapacitást, ami újabb munkásfelvételt is jelent majd. Megyeházi márványsirató Szép dalunkból tudjuk, miszerint egykoron a pávák fontos dolguknak tartották, hogy fölszálljanak bizonyos vármegye házakra. Nos, mostanság a pávák inkább már Mercedesben érkeznek ily fontos intézmények környékére, így aztán szörnyülködhetnek is - éppenséggel joggal - azon, amit Csongrád megye Szegedre épített megyeházája előtt tapasztalnak. Az egykoron még Lenin szobrának tiszteletére oly simára csiszolt műmárvány térborításba tankcsapdányi gödröket szakítottak az autók, s egy jobb ízlésű autógumi már csak undorral engedi meg a kocsinak, hogy itt parkoljon. Természetesen ezért még fizetni is kell, mert hát a szabály örökérvényű, s kivétel - mint tudjuk - nincs. De nem is ez a nagyobb baj. Hanem az a méretes igénytelenség, ami eltűri, hogy megyénk legfontosabb közintézményének környéke így nézzen ki. S elképesztő az a lendület is, amellyel ezt a helyzetet föl kívánják számolni. Mivel hogy fent említett lendület - legalábbis a laikus A gödörkerülgető világbajnokságot jobb helyre nem is vihetnék... (Fotó: Miskolczi Róbert) várostaposó szemével nézve értékes, mint a tört arany. Szeged városa e roppant mé- nincs'. Csak tört márvány. Vagyis akár ki is cserélhet- retű beruházás miatt kerülne Ami - bármily hihetetlen, il- nék. az adósok börtönébe... letékes uraim - közelsem oly S aligha hiszem, hogy Bátyi Zoltán A kamarák beleszólnának, miként költik a pénzüket • Budapest (MTI) A vállalkozók fizetik a szakképzést, ezért a kamarák a Szakképzési Alap felhasználásában részt követelnek maguknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Munkabizottsága ülésén úgy határoztak, hogy kezdeményezik az idejétmúlt képzési rendszer megszüntetését, és a gazdálkodók igényeinek megfelelő szakképzés kialakftását. Tavaly több mint 70 milliárd forintot fordítottak ifjúsági szakképzésre, s ez a pénz javarészt az önkormányzatok, az állami költségvetés és a vállalatok kötelező szakképzési hozzájárulásából tevődött össze. További milliárdokat költött az állam a felnőttképzésre. Ezek a közpénzek pedig a különféle adókból, befizetésekből keletkeznek. A kamara úgy látja, hogy e pénzek felhasználása nem mindig szolgálja a gazdaság érdekeit, a szakképzés pedig csak részben igazodik a felhasználók igényeihez. A világon mindenütt klasszikus kamarai feladat a szakképzés és a továbbképzés. Számos ország kamarája saját továbbképzőhálózatot működtet, hogy tagjainak megfelelő színvonalú képzést nyújthasson. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyelőre a meglévő intézményhálózatot veszi igénybe képzési programja végrehajtásához, s egy önálló kamarai képesítési rendszert alakít ki. Elkezdte a mesterképzés követelményeinek kidolgozását, elsőként a kereskedelmi szakmákban. Azt is célul tűzte ki a kamara, hogy a szakképzési törvényben hozzájárulásként ismerjék el a ténylegesen felmerülő költségeket. jegyzet Képzés és pias A

magyar szakképzés gyakorlati oldala nem lelte meg a helyét az oktatásügyben. Az egykori vezérelv, hogy a szakmunkások képzése az oktatásügyi intézmények keretén belül legyen megoldható, mára csak bizonyos szakmák esetén maradt kivitelezhető. A piac változása egyik szakmáról a másikra tereli az érdeklődést, s ahol egyik évben kacsalábon forgó tanműhely épült, pár évre rá nincs elegendő jelentkező, hogy az iskolai csoportokat kitöltsék. Az országban mindenütt hamar kiderült, hogy a szakképzésnek, ha nem a munkanélküli nyilvántartóknak akarunk szakmunkásokat képezni, a gazdaság piaci tendenciáit kell megfigyelnie. Hogy sok autószerelő kell-e vagy sok kozmetikus, az nem az iskolában derül ki, hanem a meglévő műhelyekben, amelyek képzett munkaerőt keresnek, s a saját érdekükben hajlandók szakmunkástanulókat fogadni gyakorlati képzésre. Ennek két előnye van: a munkáltató munkást talált, és ugyanakkor saját műhelyének képzi a szakembert. Ráadásul a gyakorlati képzést az állam is ösztönzi: az a vállalkozó, amelyik szakképzést végez, a tanuló-költségeket elszámolhatja saját szakképzési alapja terhére. Az új konjunktúra szerint nem az iskola által választott képzéshez kell gyakorlati helyei keresni, hanem az iskolai csoportok indításának kell igazodnia ahhoz, hogy a gazdaságban mennyi gyakorlóhely kínálkozik. Az iskolaügy helyett tehát új irányítóra van szükség a szakképzésben, és erre az irányító szerepre jelentkeznek a szerepüket minél pontosabban megfogalmazni igyekvő gazdasági kamarák. Ezeknek a szervezeteknek lehetőségük volt arra, hogy a szakképzésre jelentkező vállalkozókat ne csak összefogják, hanem ellenőrizzék is: megfelelő körülmények között megfelelő képzésben részesítik-e a tanulókat, rezeket a feltételeket a szakképzési törvény szerint L-j tanulószerződések rögzítik majd, amelyek ki kell hogy zárják például a divatszakmákban szokásos csúszópénzeket is. A kamarák sikerét az jelzi majd, ami Németországban megtörtént: ha a vállalkozók versengeni fognak a kamara szakképzési engedélyéért. "fcLUjul jct'tLcUf Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62430-168. Fax: 62430-833. Főjegyzők kollégiuma • DM/DV-információ Az államigazgatás korszerűsítése, a köztisztviselői törvény várható módosítása volt a témája a főjegyzők Szegeden tartott kétnapos kollégiumának. A tanácskozás második napján, szerdán Zsuffa István, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára ismertette a köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatos álláspontokat Előadásában beszélt arról, hogy a rendszerváltozást követően több olyan törvényt kellett megalkotni, amelynek nem volt elődje, tehát nem épülhetett korábbi tapasztalatokra, gyakorlatra. Ilyen a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény is; mindebből következik, hogy ezek a törvények nem lehettek azonnal tökéletesek, sok bennük a bizonytalanság, módosításuk előbbutóbb elkerülhetetlen. Véleménye szerint valószínűleg hasonló sors vár a médiatörvényre is. A hazai közszolgálati munkakörökre vonatkozó szabályok annakidején nem egységes koncepció alapján születtek, amin hosszabb távon változtatni kell úgy, hogy az egységes elvek mellett a specialitásokra külön rendelkezések vonatkozzanak - mondta az államtitkár. A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum szükségessége álláspontja szerint nem vonható kétségbe, s a munkáját példamutatónak minősítette; ugyanakkor megjegyezte, hogy a fórumot ki kellene egészíteni a tudomány és a felsőoktatás képviselőivel. • A Legfelsőbb Bíróságon Bégány Attila vesztett • Budapesti tudósítónktál A jogtudomány szerint jogforrásnak minősül a közvélemény is, amelyet persze egyetlen jogász sem ismerne el a közönség előtt, az egyetemi tankönyvekben azonban ez mégis így szerepel. A klisé, hogy a bíróság független: csakis a jogszabályoknak van alávetve. A jogszabályok ellenben úgy tekerhetőek, hogy megfeleljenek a politikai elvárásoknak is. Bégány Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt főosztályvezetője, tegnap délelőtt pert vesztett a Legfelsőbb Bíróságon. A nagy politikai érdeklődéssel kísért ügy 1993 májusában kezdődött, amikor Bégány Attila néhai Antall József miniszterelnököt és a dicstelenül elballagott Jeszenszky Géza külügyminisztert megvádolta, hogy a magyar-ukrán alapszerződést elolvasás nélkül írták alá, valamint megsértették az alkotmány 6. paragrafusát, mert az alapszerződés ügyében nem konzultáltak a kárpátaljai magyarok legitim képviselőivel. Ez az állítás parlamenti jegyzőkönyvvel is bizonyítható. Munkahelyéről, a HTMH-ból fegyelmi úton bocsátották el Bégányt. Az elcsapott főosztályvezető a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon indltotí keresetet, amelyet elutasítottak. Másodfokon 1995 szeptemberében a Fővárosi Bíróság tárgyalta Bégány perét. De a másodfokú bíróság is megtagadta Bégány kérelmét a bizonyítási eljárás lefolytatására. Felülvizsgálati kérelmében a Legfelsőbb Bíróságon Bégány a HTMH fegyelmi tanácsának elfogultságával, és az alkotmánysértéssel érvelt. Az előbbi indoka, hogy a három tagú fegyelmi tanács elnöke a Bégány által szintén megvádolt Entz Géza exállamtitkár, akkori HTMH-elnök volt. A Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyva ezt az érvelést, helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. További fellebbezésnek nincs helye. A magyar-ukrán szerződés ügyében azonban mégse tegnap mondták ki az utolsó szót. Lobbyzás az emlékparkért Pál Béla támogatná. (Fotó: Karnok Csaba) Mint ismeretes, Csongrád megye nagy reményekkel tekintett a honfoglalás 1100. évfordulója elé. Nem csoda, hiszen létezik itt egy történelmileg jelentős hely, Opusztaszer, amelytől egyáltalán nem lehet elvitatni a millecentenáriumhoz kötődő értékeit. Ezért - a logika törvényeire alapozva - sokan reménykedtek abban, hogy a kormányzat végre rangjához méltóan kezeli majd a nemzeti történeti emlékparkot. De nem így történt. • Miként vélekedik ön a vidékellenesség látszatát is keltő hátrányos megkülönböztetésről? - faggattuk a közelmúltban Ópusztaszeren járt Pál Bélát, a Parlament millecentenáriumi albizottságának elnökét. - Nem értek egyet az ilyen véleményekkel. Szó sincs arról, hogy azért, mert Opusztaszer az Alföldön van, háttérbe szorul. Az viszont sajnálatos tény, hogy napjainkban gyakran nem kapnak megfelelő figyelmet - hazánk gazdasági helyzetéből adódóan - a kulturális és történelmi értékek. Pedig erre az esztendőre vonatkozóan országszerte óriási igény mutatkozott a központi támogatások iránt. 0 A régió lakossága és általában az emlékpark ügyének támogatói nem is kívánták elvitatni azt, hogy más értékekre is kell pénz. Nem elvtelen előnyökért küzdöttek, de a millecentenárium méltó megünneplését elképzelhetetlennek tartották Ópusztaszer nélkül. Honfoglaló őseink első országgyűlésének helyszíne talán több törődést és figyelmet érdemelt volna. - Valóban. Látva az itteni infrastrukturális adottságokat, a sok látogatót, én is úgy ítélem meg, hogy több segítséget kellett volna kapnia a parknak és környékének. Ezért fogadtam örömmel Rózsa Edit és dr. Géczi József Csongrád megyei képviselők javaslatát, hogy meg kell fogalmaznunk a kormányzat számára: a honfoglalás évfordulóján - még most is - indokolt lenne ide bizonyos mértékű támogatást adni, az ünnepi programok sikeresebbé tétele érdekében. 0 Eszerint lát ön esélyt arra, hogy az emlékhelyet rangjához méltóan „kezeljék" a Parlamentben is? - Természetesen. Különösen, hogy itt már komoly helyi erők is megmozdultak, és jelentős fejlődés tapasztalható a néhány hónappal korábbi állapothoz képest. Erre szintén fel szeretnénk hívni a kormány figyelmét, hiszen a park - egyedi kínálataival - fontos szerepet tölt be a történelmi ismeretek, a nemzettudat formálásában. N. Rácz Jwdif