Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁJ. 23. HANGSÚLY 5 Megúszható tárgyak Ajem kis gondja lesz hamarosan a hazai okta1Y tásügynek, hogy a közoktatási törvény módosítása és a NAT életbe léptetése után a pedagógusok kötelező továbbképzésének megfelelő módjairól is gondoskodni kell. A „kötelező továbbképzés" kifejezése egyenesen a törvénymódosításról döntő kormányülés anyagában szerepel, mégpedig az egyik legfontosabb célkitűzésként. És itt következik mindjárt az egyik legnagyobb nehézség: minden továbbképzés annyit ér, amennyire az iskola és a pedagógus érdekelt benne, ami természetesen a Nemzeti Alaptanterv függvénye is. A NAT által biztosított keretet valamiképpen biztosan ki kell majd tölteni, és az is megjósolható, hogy a „klasszikus" természet- és bölcseleti tudományokból sokkal több pedagógus fog rendelkezésre állni, mint esztétikából vagy emberi viselkedéstanból. Az sem valószínű, hogy Szegeden hirtelen kitör „az Ausztrália", ahol az oktatás liberalizálásában odáig mentek el, hogy a nebulók kis szerencsével teljesen megúszhatják a kémia vagy az irodalom tanulását. A gond inkább ott lesz, hogy a NAT által engedett terület inkább küzdőtér lesz, mintsem munkaterület, hiszen egy tanárra nem csak akkor várhat majd munkanélküliség, ha az önkormányzattól költségcsökkentési felszólítás érkezik, hanem akkor is, ha a helyi tantervbe nem fog majd beférni az a tárgy, amit oktat. S ha netán ezt a tárgyat a sütés-főzés tudomány készül majd felváltani, akkor aztán lesz nemulass egy-egy tantestületen belül Tja a továbbképzés egyszerű formalitás lesz, akkor JT1 a NAT minden igyekezete ellenére hosszú évekig azokat a tanterveket fogják helyi tantervekként kezelni, amelyeket ma is és öt évvel ezelőtt is használtak (ha volt rá elegendő anyagi forrás), és a pedagógusok szükséges rossznak fogják tartani a továbbképzést. Panek József • A NAT sürgeti a tanártovábbképzést Kézbe kerül a gyeplő? • Megvalósítható modulok A diploma karbantartása A közoktatási törvény a rendszeres továbbképzés kötelezettségét rója a tanárokra. De hol? Mibál? A szervezett továbbképzésnek intézményes háttere lehet a tanárképző főiskola. A kérdés már csak az: ki fizeti? A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán elkészült egy korszerű program, s most a svájci Nemzeti Alapítványhoz pályáznak. Ha nyernek io, hó nem • okkor is indulnak az ősszel a tanfolyamok, önköltséges Az elkészült program - az országban elsőként - rendszerbe foglalt továbbképzésre ad javaslatot. (Eddig is volt módjuk a tanároknak Magyarországon az önképzésre, de esetlegesen és egyenetlen színvonalon.) Modulrendszerű, ami azt jelenti, hogy teret enged az egyéni érdeklődésnek, folytatható, szabadon építhető, az új és új követelmények szerint bővíthető. A különböző műveltségterületek témáinak korszerű feldolgozását ajánlják a pedagógusoknak. Ki-ki kiválasztja a katalógusban is megjelenő ajánlat őt érdeklő részét (modul). A rendszer úgy van összeállítva, hogy az önálló modulok összekapcsolhatók: ha valaki a megfelelő óraszámot teljesíti, záróvizsgára jelentkezhet, amelynek eredményes letétele után betétlapot kap a diplomájába. A betétlap azt bizonyítja, hogy az adott témakörből korszerű ismeretekkel rendelkezik és pedagógusi diplomáját karbantartja. A rendszerbe bekapcsolódhatnak azok a tanárok, akik a Nemzeti Alaptanterv tanítására kívánnak felkészülni, de mások is, akik „csak" valóban a diploma karbantartását szeretnék. Legalább 20 féle programajánlat közül választhatnak. Mint Szemenyei Saroltától, a főiskolai Szakképzési Intézet vezetőjétől megtudtuk, az erre a célra életrehívott 5 tagú munkacsoport fogja össze a modulrendszerű továbbképzés megszervezését, illetve a programok elkészítését. Az egyes tanszékek oktatói, legalább 50-en vettek részt a témakörök kidolgozásában: nemcsak a NAT műveltségterületein lehet korszerű ismereteket szerezni, hanem az oktatásszervezés és -irányítás, az iskolamenedzselés terén, s lesznek mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, karrierépítési, konfliktuskezelő készségeket fejlesztő programok is. Tartalmilag valamennyi a legújabb tudományos és módszertani eredményekhez kapcsolódik, módszereiben a kreativitás kap legnagyobb szerepet. A rendszer előnye, hogy a bázisintézménytől nagy távolságra lévő helyszíneken is megvalósíthatók a modulok: a tervek szerint a távoktatás módszerét is szeretnék felhasználni a tanárok továbbképzésében. Az ősszel induló program kísérleti jellegű. Része annak az elkerülhetetlen lépéssorozatnak, amely a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi és szervezeti megújulását eredményezheti. Arra a kérdésre pedig, hogy miért éppen a szegedi főiskola a kezdeményező, könnyű a válasz: ebben a régióban nincs más, a szükséges szakmai felkészültséggel és tanárképzési tapasztalatokkal rendelkező intézmény. S. E. Tanórai életkép. A jelenlegi helyzetben az önképzés nem mutatkozik meg a fizetésekben is. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Nemzeti Alaptanterv bevezetése előtt az új közoktatási követelményrendszer megismertetése a legsürgősebb továbbképzési feladat, ezért a közoktatási minisztérium tanártovábbképzésre fordított céltámogatásait idén a megyei pedagógiai intézetek kapták meg erre a célra. A következő évtől kezdve a jelenleg teljesen szétzilálódott tanártovábbképzés komoly vállalkozói verseny szintere lehet. A tanártovábbképzés korábbi rendszere már nem működik, az új rendszer pedig még nem szerveződött meg oly mértékben, hogy el tudja látni egyre sürgetőbbé váló feladatát. A kormány által jóváhagyott közoktatási törvénymódosító javaslat az 1997-1998-as tanévtől kezdve céltámogatási rendszert állapított meg a tanártovábbképzésre vontakozóan. Ez kimondja, hogy a képzésre vállalkozó intézmények, szervezetek, személyek pályázat formájában részesülhetnek az állami támogatásból. Ez a rendszer még nem lép életbe idén, mivel a minisztérium erre az esztendőre kivételesen a megyei pedagóiai intézeteknek juttatta a teljes támogatást, azzal bízván meg őket, hogy a jelenleg legsürgetőbb továbbképzési célt valósítsák meg: a Nemzeti Alaptanterv megismertetését a pedagógusokkal. A Nemzeti Alaptanterv az 1998-1999-es tanévtől kezdve általános követelményrendszerként határozza majd meg a magyar közoktatás munkáját. A NAT érdekharcokkal színezett hosszas vitáira és egymás után jelentkező tervezeteire egy idő után rezignáltán reagáló tanártársadalomnak azonban csak kis része van felkészülve arra, hogy segítség nélkül alkalmazza a helyi iskolai körülményekre a NAT általános megállapításait. A Nemzeti Alaptanterv kerettanterv jellegű, amelynek az iskolákban helyi tantervekben és helyi pedagógiai programokban kell valóra válnia; például az iskolai tantestületnek a NAT követelményrendszere ismeretében kell elosztania a különböző tárgyakra jutó óraszámot, így a NAT alapján való tervezésnek akár az iskolai munkaerőhelyzetre is kihatása lehet. Nem csoda, ha az iskolákban általános a tanácstalanság és nagy várakozás előzi meg ezt a témát. Igaz, az elmúlt időszakban, amíg a szervezett továbbképzéseknek se támogatási, se információs rendszere nem volt, az iskolákban itt-ott feltámadt az önképzés. A pedagógiai intézetben anyagi okokból megszűnt matematikai műhelyt például Kispéter Ágnes, a Fő Fasori Általános Iskola tanárnője tovább vezeti. Témája a Nemzeti Alaptantervre való felkészítés; fizetést nem kap érte, és azokat a pedagógusokat sem küldi az iskola, akik időről időre találkoznak vele. Ez a kis önképzőköröcske mutatja, hogy elengedett gyeplővel sem vész (veszett) el teljesen a közoktatási továbbképzés. Ugyanakkor a képzés problémáit is felveti: akik ilyen önképzést vállalnak, azoknak a munkáját nem a fizetés motiválja. A magyar iskolában jelenleg anyagilag mindegy, hogy a pedagógus milyen alaposan készül fel az új követelményrendszerre. Igaz, az iskola is bajban lenne, ha megkövetelné a felkészülést, hiszen - például a szegedi fűnyíró után - aligha van pénze arra, hogy tanárokat küldjön továbbképzésre. A legsürgetőbbre a megoldást a beígért minisztériumi pénz jelentheti, amelyből a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet idén szeptembertől elindítja a Nemzeti Alaptanterv alkalmazására szolgáló programjait. Ezek az egész megyére szólnak majd, és amennyiben az egyes programokra a megye egyes települései környékéről megfelelő számú jelentkező jön össze, egy programot akár több helyszínen is elindíthatnak. A pedagógiai intézet a következő témákban indít a Nemzeti Alaptantervre felkészítő kis költségű (várhatóan 500-1500 forint közötti) kurusokat: helyi tanterv- és a helyi pedagógiai programkészítés, környezetvédelem, az idegen nyelvek, testnevelés, egészséges életmód, önkormányzati vezetés és a NAT, szakigazgatás és a NAT, óvodai munka, tanítói munka, szakképzési munka, honismeret és néprajz, pályaorientáció. S. P. S. fókusz Három százalék A közoktatási törvénynek a kormány által elfogadott módosító javaslatában új költségvetési irányzatként szerepel, hogy céltámogatás formájában pedagógus-továbbképzésre a közoktatásra fordítandó összes kiadás minimálisan 3 százalékát kell elkülöníteni. A javaslat a helyi tantervek kidolgozásának elősegítése érdekében a pedagógiai szakmai szolgáltatások körét is bővíti. Bevezeti a pedagógiai tájékoztatást, szakmai szolgáltatást, a kialakuló szakmai információk gyűjtésére, feldolgozására és terjesztésére. Ezen kívül bevezeti a tanulótájékoztató és tanácsadó szolgálatot a tanulók jogainak érvényesítéséhez. Képzési iroda Az Országos- Közoktatási Intézet keretében országos pedagógus-továbbképzési iroda nyílt Veszprémben. Az iroda feladata lesz, hogy az állam által erre a célra adott pénzek szakszerűen jussanak el a továbbképzési területre, a továbbképzés résztvevői között legyen együttműködés és információcsere. A továbbképzésre benyújtandó pályázatok megítélésére hamarosan minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki s ennek nyomán kiadják azoknak a szakmai kritériumoknak a katalógusát, amelyeket a tanártovábbképzésre pályázóknak teljesíteniük kell. Kérdéiv Az Országos Közoktatási Intézet Pedagógus-Továbbképzési Irodája a tanártovábbképzési elvárások felmérése érdekében hamarosan kérdőívet küld ki az iskolákba. A kérdőív azt tudakolja, hogy a pedagógusok mely témákból igényelnének szervezett továbbképzést, milyen időtartamra és hány alkalommal, másoddiplomarendszerben legyen-e vagy sem, illetve hogy a pedagógus vállakozna-e a továbbképzés segítésére. Kell-e a továbbképzés? Izsák Adrienn (főiskolai hallgató): - Tanárképző főiskolára járok, így én is érintett vagyok. Egyértelműen szükség van a tanári továbbképzésekre, hiszen bizonyos tanári szakoknál gyorsan változik a tudomány, aktuális és korszerű ismeretek kellenek a tanároknak is. A továbbképzést természetesen az államnak kellene ismét finanszíroznia. Donka Ferencné (Kábeltévé Rt. előadója): - Mindenképpen szükség lenne a tanári továbbképzés újbóli bevezetésére. A finanszírozás már nehezebb kérdés, hiszen a mai gazdasági helyzetben nem lehet a pedagógusokra hárítani a továbbképzés költségeit; így ezt az államnak vagy a pedagógus szakszervezetnek kellene vállalnia. Bálint László (nyugdíjas bv-dolgozó): - Szükség van a továbbképzésre, mert ha valaki egyszer megszerzett egy tudást, akkor nem állapodhat meg ott, nem állhat le az ismeretszerzéssel. A továbbképzést pedig az államnak kellene finanszíroznia. Igaz, hogy mostanában sokat halljuk, hogy milyen szűkös a költségvetés, de erre elő kell tudni teremteni a pénzt. Varga András (muzeológus): - Szükségét érzem, hiszen a tudomány folyamatosan fejlődik, korszerű ismeretekre van szükség, s ezt nem biztos, hogy önképzés formájában meg tudják oldani a tanárok. A finanszírozás kétoldalú dolog, hiszen a tanárnak érdeke, hogy lépést tartson, az államnak pedig hogy az oktatás színvonala jó legyen. Rajos Tibor (műszaki szakértő): - Természetes, hogy szükség van a továbbképzésre. A finanszírozás már sokkal bonyolultabb kérdés. Az államnak ugyanis nemcsak kötelessége lenne, de érdeke is, hiszen nem mindegy, hogy kik tanítják a következő generációt. Ha pedig a tanároknak kellene fizetniük...? Az igazi pedagógusok biztosan áldoznának rá.