Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

iéúvynö/1 avlöiöí lödÉ^námúiia 2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. MÁJ. 21. A rakéták F

urcsa dolgokat derítenek fel ezek a hírszerzők. Nagyon furcsákat. Mert azon is csodálkozik az utca embere, ha azt olvassa, hogy az oroszok kémkedés miatt kiutasítanak ennyi és ennyi angol diplomatát, az angolok ennek ellentételezéseképpen szintén elköszönnek egy bizonyos számú orosztól. Ezt korábban is megszoktuk, az úgynevezett „hivatalos körökre hivatkozva" továbbították a hírügynökségek az ilyen információkat. De, hogy arra is rájöjjenek, hogy a kínaiak az SS-18-as ballasztikus rakéta megépítéséhez és összeszereléséhez szükséges orosz „mütyüröket" vásároltak, az már valóban szép teljesítmény! Amennyiben a kínaiak tényleg hozzájutottak ezekhez a felszerelésekhez, s amennyiben az atomtöltet-technológiát is beszerzik (ha ez sikerült, miért ne sikerülne az is?), akkor az nagy veszélyt jelentene az amerikaiakra. Ezt mondja az egyik legkomolyabb amerikai újság. Erre szoktuk mondani, hogy „megbízható forrásból" tudja. Tegyük fel, hogy ez így is van. Az pedig nagy baj. Tudniillik, abban az esetben nem csak Amerikát veszélyezteti a világ legnépesebb országának hadereje, hanem a „mütyür-szállító" államot, tehát Oroszországot is. Ha pedig Oroszország veszélyben van, akkor csak egy lépés Európa és... és mi sem hajthatjuk nyugodtan álomra a fejünket. Az amerikaiak ugyan valószínűtlennek tartják, hogy akár az oroszok, akár az ukránok, akik szintén rendelkeznek ezekkel a rakétákkal, hajlandók lennének a technológiát átadni Kínának. A pénz nagy úr. Tehát sohasem tudni, hogy az üveglábakon egyensúlyozó orosz és ukrán gazdaság mikor kényszerül arra, hogy az amúgy igen jövedelmező hadiipari termékeket jó pénzért eladja. S

ami még veszélyesebb, az pedig a Szovjetunió felbomlása utáni káosz, zűrzavar az iparban, beleértve a hadiipart is. Hányszor értesülünk arról, hogy az orosz vagy az ukrán maffia már megint hasadóanyagot akart átcsempészni, mondjuk Magyarországon keresztül, a nyugati államokba, vagy a Közel-Keletre, ahol igazán van keletje ennek az „árunak"... Ergo: az ellenőrizhetetlenség, a veszélyes anyagok és fegyverek megszerzésének könnyű lehetősége, igenis veszélybe sodorhatja az ókontinenst, Amerikát, de az egész világot is. Az már más lapra tartozik, hogy a szegény kínai parasztember, gyári munkás, vagy akárki, de öntudatos proletár - nem is tudja miért - az eddigi három helyett, a jövőben csak egy marék rizst kap ebédre. <feAÉM< Románia barátai Bukarest (MTI) A román-jugoszláv szerződés aláírásával megkoronázott jugoszláviai látogatás során Ion Iliescu elnök által tett megjegyzés bolgár sajtóvisszhangjával, illetve a szóban forgó szerződés magyarországi kommentárjaival hétfőn több román lap foglalkozott. Iliescu elnök külön nyilatkozatban „magyarázta meg" azt a kijelentését, hogy „Romániának két jó szomszédja van: a Fekete-tenger és á szerb nép". Erre azért volt szükség, mert - mint arról a bukaresti sajtó részletesen beszámolt - több bolgár lap is hevesen bírálta a kijelentést. A szófiai Sztandard például úgy értékelte, hogy ezzel Románia „feketelistára" tette Bulgáriát, és hozzáfűzte, hogy a román államfő „mit sem ért a diplomáciához". Az államfő kijelentette: az, hogy Románia nagyra értékeli kapcsolatait Jugoszláviával, még nem jelenti, hogy nincsenek jó kapcsolatai más szomszéd országokkal, beleértve Bulgáriát is. Megjegyzése csak arra vonatkozott, hogy Romániának szomszédai közül csak Szerbiával nem volt soha konfliktusa, amit nem lehet elmondani Bulgária és Magyarország vonatkozásában. A Rompres szerint az Új Magyarország „a jóérzést sértő iróniával" írt a szerződésről és „meglepőnek" nevezi Rockenbauer Zoltán nyilatkozatát is. Az Új Magyarország arra mutatott rá, hogy az 1201-es ajánlás aligha szerepel a román-jugoszláv alapszerződésben, míg a Fidesz-képviselő szerint az 1201-es ajánlás elkerülésével kapcsolatos egyetértés elősegíthette a románjugoszláv tárgyalásokat, és a Magyarországgal szomszédos két ország egyike sem élharcosa a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. A Vocea Romaniei írásának címe: „Az 1201-es ajánlás Budapest rögeszméje". Török pénzen • Ankara (AP/MTI) Törökország páncélos és tüzérségi kiképzési programot indított hétfőn 188 boszniai muzulmán katona számára. A háromhónapos kiképzési program a daytoni megállapodás keretébe illeszkedik. Az amerikai közvetítéssel létrejött délszláv békemegállapodás értelmében a boszniai Horvát-Muzulmán Föderáció hadseregének az év végéig, a nemzetközi béketeremtő erők távozásának feltételezett időpontjáig, képessé kell válnia az önvédelemre. A kiképzés költségeit Törökország állja. Orosz SS-18-ások Kínának? • Washington (MTI) Egy szigorúan bizalmasnak miősített amerikai katonai hírszerzési jelentés szerint Kína - rakétaindító állásoknak álcázva - olyan technológiákhoz és alkatrészekhez jutott, amelyeket az orosz hadászati fegyvertár legnagyobb hatású interkontinentális ballisztikus rakétájának, az SS-18-asnak a megépítéséhez és összeszereléséhez használnak. Az elemzés aláhúzta, hogy az SS-18-as rávezető-irányító rendszerének és robbanótöltet-technológiájának esetleges megszerzésével a kínai stratégiai rakétaerők képessége jelentős mértékben megnövekedne, és komoly veszélyt jelenthetne az Egyesült Államok számára. A hírszerzési jelentést a The Washington Times című lap ismertette hétfői számában. Azt nem tárta fel, hogy miként jutott a titkos beszámolóhoz. A jelentés szerint a rakétatechnológiai szállítások a moszkvai kormány tudta nélkül, kutató- és tudományos intézetek közötti nem hivatalos - csatornákon keresztül zajlottak. Kikosarazás • Tallinn (Reuter/MTI) Észtország és Lettország határozottan elutasította a Független Államok Közösségéhez való csatlakozás ötletét, amellyel a FÁK-tagországok pénteki csúcstalálkozóját követő sajtóértekezletén állt elő az orosz elnök. Lennart Meri észt államfő nyilatkozatban utasította el a javaslatot. Valdis Birkavs lett külügyminiszter a Diena című lapban utasította vissza a csatlakozást. Litvánia még hivatalosan nem reagált a javaslatra, de szintén nem mutat érdeklődést a FÁK-hoz való csatlakozás iránt. „Vallási témák" • Róma (MTI) II. János Pál pápa hétfőn a Vatikánban fogadta a dalai lámát, aki csütörtök óta tartózkodik Olaszországban, s előzőleg Palermóban és Pisában járt. A 14. dalai láma, Tenzin Gyatso és a katolikus egyházfő megbeszéléséről csak szűkszavú közleményben számoltak be vatikáni források, azt emelve ki, hogy „vallási témákról folyt az eszmecsere". Fegyverszó • Dakka (AFP/MTI) Feszültté vált hétfőn a helyzet Bangladesben, miután Abdur Rahman Biszvasz elnök menesztette a hadsereg vezérkari főnökét. Az elnöki rendelet nyilvánosságra hozatala után katonák fogták körül az elnöki palotát, az állami rádió és a televízió épületét, s harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek kezdtek járőrözni a dakkai utcákon. IFOR-macival kedveskedhet az amerikai shopból otthon maradt szeretteinek a horvátországi Okucsani pustarai bázisára települt magyar műszaki kontingens 416 katonája. Szegedről huszonegyen szolgálnak itt, velük van egy szintén szegedi MTLBU műszaki felderítő harci jármű is. A boszniai határtól, a Száva közepétől hét kilométerre lévő táborukba a keszonkocsit és a könnyűdeszant-átkelöt pedig Szentesről vonatoztatták. Ha katonák építik a békét, az azt jelenti, hogy még zord a helyzet. Jellasics utódai, a mai horvát közegek már Barcs túloldalán, a horvát határállomásnál is nagyon komolyak. Mosolytalanul bélyegzik az útleveleket, ellenőrzik az üres csomagtartót. Én se örülök neki, hogy nem tudok horvátul, de ők aztán különösen nem - angolul viszont nem beszélnek. Oroszul meg nem merek megszólalni; ki tudja, hogy a szerbbarát pravoszláv Oroszország nyelve beválna-e kedélyes közvetítőnek? Okucsani a határtól még olyan száztíz-százhúsz kilométer. Végig az úton egymástól százötven méterre igaz, a magyar köztársasági elnök látogatása napján horvát rendőrök figyelik a forgalmai. A laktanyák kapuján nagy kereszt, a kerítésen túl pedig sok katona. A latin betűvel író, katolikus Horvát Köztárha valaki a nyugati IFORalakulatoknál takaríthat. A magyar katonák ilyesmiért nem fizetnek, maguk tartják rendben a konténerkörletet. Háborús biznisz? A muníció egyik oldalon sem fogyott ki; lőttek az utolsó pillanatig, s még azután is. A harci járművek tankja tele volt. Ki adta el, hogyan? ma sem tisztázott, s lehet, hogy sose lesz az. Nagy üzlet volt ez a háború. Minden fejfára, minden halottra rá lehetne tűzni a számlát, hogy mennyi hasznot hajtott a pénzügyi világnak. Ez is a rendszerváltások hozadéka: eladni a fegyvert, hogy szétlőjenek néhány országot, s amikor a fegyver helyet, vagyis befektetési lehetőséget csinált a pénznek - befolyást megszilárdító, kölcsönt adó, vagyont magánositó újjáépítőként lehet ugyanott megjelenni. A külföldiek közül most még a katonáknak ad munkát Horvátország. Utakat, hidakat tesznek rendbe. Gyakorlatot és ismereteket szereznek idegen terepen, a hazaiaknál gyorsabb sodrású, égkék folyókon. Ők olyan szakmai továbbképzésnek is felfoghatják feladatukat, amellyel ráadásul jobban is keresnek, mit idehaza. Feszült békében tevékenykednek. A pustarai bázis négy sarkában őrtorony, a kapuban homokzsákokkal körülrakott őrbódé, ablakából könnyű géppuska figyel az útra. „Reméljük, nem kell használni!" (Folytatjuk.) Zelei Miklós • A német „megszorító intézkedések" ellen Százezren sztrájkoltak Kölnben 250 autóbusz vesztegelt. Hétkezdet. (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) Több mint 100 ezer dolgozó tartott figyelmeztető sztrájkot hétfőn Németországban. A több tucat nagyváros tömegközlekedését és a hivatalok, kórházak életét órákra megbénító munkabeszüntetésekkel a szakszervezetek tovább fokozták nyomásukat a szociális megszorításokat tervező bonni kormányra és a közüzemek munkáltatóira. Mivel jelenleg a közszolgáltató üzemek állnak hetek óta tartó bérvitában a munkáltatókkal, a figyelmeztető sztrájkok elsősorban ezeket a területeket érintik. A közlekedési vállalatok, a szemétszállítók és a postások már a múlt héten elkezdték szórványos tiltakozó akcióikat. Hét tartomány nagyvárosaiban reggel kilenc óráig nem közlekedtek az autóbuszok és a villamosok. Csupán Kölnben 250 ezer utazni kívánót érintett a munkabeszüntetés és a legtöbben csak nagy késéssel értek be a munkahelyükre. • Mosolytalan Horvátország (1.) Géppuskás béke Magyar IFOR-megfigyelö a Száva-híd horvát oldalán, Stara Gradiskánál. saság papíron még hadban áll a cirillbetűs Szerbiával. A települések, házak súlyosan őrzik azoknak a közeli időknek az emlékét, amikor a hadban állás öldöklőén gyakorlati volt. Tüzetesen szétlőtt épüíetek, gyógyvizébe szakadt fürdő, géppisztolysorozatokkal aprólékosan megjelölt házak mellett visz az út. Közel fél évszázaddal a győzelem napja, 1945. május 19. után, erre járt a második világháború vége. A kényszer béketákolmányok széthullottak, akik függetlenedni akartak, küzdöttek, akik pedig ezt nem vették jó néven, azok továbbra is hó(Fotó: Stúdio-H) dításukat védték - nem is eredménytelenül. Milosevics nagy formátumú politikus, átverte az egész világot, orruknál fogva vezette a nagyhatalmak balkáni stílust nem ismerő urait, s biztosan tartogat még meglepetéseket. Ma már a béke jelei is láthatóak. Nagy üveg sörökkel frissülve dolgoznak a kőművesek. Ahol két hónappal ezelőtt romos telek volt, ott újra áll a ház. A sör ne tévesszen meg senkit: a munkafegyelem erős, lehet, hogy jobb, mint nálunk. Ha a fiút egyik nap bevitték katonának, márpedig bevitték, másnap az apja jelentkezett helyette munkára. És nemcsak azért, hogy ne vesszen el a munkahely, hanem közérdekből is: az a termelés, amelyet nem akasztott meg a háborúzás, folyjon tovább. Aki kap munkát, annak teljes bedobással kell tennie a dolgát. Igaz, jobban is keresnek, mint nálunk. Egy mozdonyvezető például ezerkétszáz márkának megfelelő fizetést kap. Akinek azonban még nem jut munka, az bajban van. A háborús bizniszbe az ország beleszegényedett. A katonákat, ha megjelennek valahol, csokira áhítozó gyerekek állják körül, s szerencsének számít,