Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

HÉTFŐ, 1996. MÁJ. 20. HANGSÚLY 5 A folyó U eszállásra várok a Mahart szegedi hajóállomásán. D Sétahajózásra invitál szombaton délután az egyik itteni egyesület. Az érkezőket szinte egytől egyig ismerem, így azután nem csodálkozom, amikor hozzám fordul egy idősebb úr és németül kérdi: Ist das eine Rundfahrt? (Sétahajó járat?) Mondom, igen. Azt is tudakolja, mennyibe kerül a kirándulás. Van hely, elvisszük. Ingyen. Megköszöni, majd beszédbe elegyedünk, s akkor derül ki, hogy stockholmi, svéd. Zenész. Egy nappal korábban a Dómban lépett fel társaival. Nem győz hálálkodni, hogy résztvevője lehet egy másfél órás hajóútnak, melynek során a tápéi hajójavítóig siklunk az árral szemben, aztán vissza a Boszorkányszigetig, onnan pedig ismét a kikötő következik. Közben persze a Tiszáról értekezünk. Svensson úr nem tudta elképzelni, amíg nem járt Magyarországon, hogy itt ennyi folyó van... S milyen szépek. Pestnél a Duna, Győrben a Rába, itt meg a Tisza... Egy kicsit „produkálom" magam előtte, s elsorolom a folyó fő jellemzőit: 977 kilométer hosszú, a Máramarosi havasokban ered, magyarországi szakasza 579 kilométer, átlagos vízhozama Szegednél 820 köbméter másodpercenként... Bólogat a svéd, mycket vackert (mükke vakker), mondja immár svédül, ami a mi szép anyanyelvünkön annyit jelent, hogy: nagyon szép. Igaza van, gondolom magamban. Voltaképpen még mindig gyönyörű a valaha szőkének nevezett Tisza. Pedig már nem szőke, hanem agyagos, szürkés színű. Amikor erre gondolok, akkor „húz el" mellettünk egy termetes haltetem. Őt pedig egy százliteres, koszos olajos hordó követi... K. F. Ismeretes, hogy a Tiszaparti kisváros a vizek és a parkok városa is, a folyó- és a holtvizek az Ativizig tulajdonában vannak, a Tisza, a Körös és a Serház-zugi holtág halállománya a Szegedi Halászati Szövetkezeté, a bútorgyár mögötti három tó, az Aranysziget vize, illetve a György-víz halai felett a Csongrádi Sporthorgászok Egyesülete rendelkezik. A fürdővendégeket a Dob utcai strandra és természetesen a Körös-toroki strandra várja az idegenforgalmi igazgatóság. Június elsejétől 80 forintról 100 forintra emeli a városi strand felnőtt belépőjegyének árát, ugyanakkor 8-20 óráig tart nyitva. A Körös-torokban minigolfpálya váija a hazai és külföldi vendégeket, turistákat, a helyi nagycsaládosok pedig külön területen élvezhetik a nyár örömeit. A MAHART járatain kívül eddig Stéhlik Gyula Elvis nevű kirándulóhajóján, újabban Olajos Gábor sétabajóján tehetnek körutat a vastagabb pénztárcájú pihenők. Sxeittosan A Tisza kedvelt fürdőző-, pihenő- és horgászó helye a szentesieknek. A 235-ös folyamkilométer balparti oldalán évek óta működik a szabadstrand. A város évente egymillió forintot költ a tiszai strandra. A Tisza vizének minőségét, az ÁNTSZ megyei központja ellenőrzi havonta, a fürdési szezonban. Tapasztalatuk szerint, a szentesi szakasz éppoly szennyezett, mint a megye egész területén, így fürdőzésre bakteorológiai szempontból nem ajánlják. A folyó ezen szakaszán átlagosan 140-160 méter szélességben, 5-6 méter átlagos mélységben, másodpercenkénti 0,91,1 méter vízsebességgel kell számolnia annak, aki átúszására „vállalkozik". A csongrádi szennyvíz érezteti hatását a halállományra is Szentesen. Az idén várhatóan már szárnyashajóval utazhatnak a Kurca-partiak Szegedre vagy Csongrádra, hetente egyszer. A vízi teherfuvarozást újabban Szentesen sem ismerik... A Tisza, szakember szemével Vízminőség Csongrádon Az öreg halász és a Tisza Idősb Mészáros Balázs úgy szól a Tiszához, mintha élőlény volna a folyó. Az is. Kérdés, meddig? (Fotó: Karnok Csaba) Többszáz éves halászdinasztia az algyái Mészáros Balázséké. Halász ma is, nyugalmazott, az idősb Mészáros Balázs, halász az ifjabb Mészáros Balázs - és nincs kizárva, a legifjabb Mészáros Balázsból is halász lesz. Igaz, csupán hatesztendős - de nyaranta vinni kell le, a folyóra, s édesapja beleköti a ladikba, ki ne essék; éppúgy, amint nagyapját kötötte rég az 6 apja. Azaz a dédapa. Mert halász volt szintén, és visszamenőleg a családban nagyon sokan még. Most az idásb Mészáros Balázs mondja el mindazt, azaz annak tört hányadát, amit hatvanöt éven át megtapasztalt a szőke Tiszán. - Mikor lehetett vizéből inni? Még a hetvenes évek elején is meg-megmerítettük benne a szapolyt - beszéli az idős halászember; egyébként nyugdíjazásáig a Tisza Htsz tagja volt. Ma sem telik el nap anélkül, ki ne menne a vízre; úgy szól a Tiszához, mintha az élőlény volna. Meglátogatom - mondja, s a vízre néz. - Hogyan halásztunk gyerekkoromban, egykoron? kérd' vissza. - Leginkább horoggal. A varsát, a hálót csak zavaros víz idején vettük elő, mikor kimondottan annak volt az ideje. Tilolt kendercérnából volt a száz méteres zsinór, s másfél ölenként a horog. Kérésszel csaliztunk többnyire, akkor még volt kérész... És volt kecsege is; később, fölcseperedve fogtam három-négykilósakat is akár. Nagy-nagy ritkán, tízévente, még tokot is. Olyas, akár a kecsege, csak épp annak sokszorosa, és a csőre nem annyira hosszú; apám tizenhatkilósat is fogott. Az már abban az időben is annyira ritka volt, hogy ha egy a partra került, öt halász is nézte. Ez, meg a viza volt tán az első hal, ami eltűnt a Tiszából. Eltűnőben van ma már a többi is. - Mit lehet a leggyakrabban az algyői Tiszán fogni? Rabsicot; ez messzemenőkig a leggyakoribb. A halak csak ezután következnek... Főképpen busa van. Mást szinte alig fog a halász. Ennek oka? A vízszennyezés; és nem csupán a Marosból jön a szennyezett víz ám! Meg aztán évtizedek óta nem ment ki a töltések közé a víz, amennyiben mégis kiment, vissza is szaladt rögvest, nem tud leívni a hal. Ha le is tud, nem nevelődik föl az ivadék. Az csoda, van még hal a Tiszában... - Azért nap nap után kijárok a folyóra. Már csak a fiamnak segédkezem, de minden idegszálam a vizet figyeli így is. A víz olyan, meglehet: hetente csak egyszer van hal, ha ezt az időszakot lefogja az ember, megkeresi egész havi pénzét - de ha az alkalmat elmulasztja, az álla fölkopik. Előfordul, még enni is elfelejtek, mikor arról van szó, jönni kell. Am a vizet, a Tiszát kihagynom nem lehet. Farkas Csaba A tegnapi kánikulában az embert nemigen érdekelte a vízminőség... (Fotó: Karnok Csaba) Csongrád megye élővizeinek minőségét évtizedek óta rendszeresen vizsgálja az Állami Népegészégügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A melegebb, nyári hónapokban nagyobb gyakorisággal nézik a folyók bakterológiai szennyezettségét. - Fürdőzés, strandolás szemponjából, a hideg évszakban mért adatok nem mérvadóak - tájékoztatott dr. Fodré Zsófia megyei tisztiorvos. - A víz felmelegedésével párhuzamosan szaporodnak a vízben a baktériumok. Az idén még nem jött el a mérés ideje, ezért a legfrissebb adatokkal nem szolgálhatok. Az elmúlt évek mérési eredményeinek ismeretében - a víz minőségét illetően - javuló tendenciáról nem beszélhetünk. Szennyezett víz ömlik a folyókba - A '90-es évek vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy Csongrád megye élővizeiben első osztályú, tiszta vízminőséget egyetlen mintából sem regisztráltunk mondta dr. Fodré Zsófia. A Tiszába omló folyók közül a Körös vízminősége kedvezőbb, a minták 35 százaléka II. osztályú. A Tisza vize Tápénál kevésbé, Mindszentnél, de különösen Tiszaszigetnél erősen szennyezett. A Maros Nagylaknál és a makói hídnál szintén erősen szennyezett. A vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy a települések tisztítatlan vagy rosszul tisztított szennyvizét a folyó nem képes „feldolgozni". A megoldás tehát csak a megfelelő szennyvízgyűjtés-, elvezetés és tisztítás lenne. Mintavételi helyek Az ÁNTSZ munkatársai Csongrád megyében a legkedveltebb fürdőhelyeken is rendszeresen vizsgálják a vizeket. Csongrádon a Köröstoroknál, ahol kiépített üdülőterület van. Szentesen a várostól 2 kilométerre található kedvelt kiránduló, sátorozó helynél, Mindszenten, a főleg iskolai nyári táborok színhelyéül szolgáló partsávnál. Tápénál, a Tisza jobb partján levő partszakasznál, Szegeden a népszerű Laposnál ellenőrzik a vízminőséget. Mártélyon a Holt-Tisza ágnál kialakított, közkedvelt, országosan is ismert szabad staranddal bíró üdülőközpont a mérések helyszíne. Fürdésre, nem ajánlott - Az ember egészsége szempontjából a folyók partmenti vízminőségének van a legnagyobb jelentősége mondja a főorvosnő - , ezért a szabad strandokon a mintákat a part közeli sávban vesszük, minden évben, a fürdési szezonban - folytatta a főorvosnő. - A Csongrád megyében fellelhető szabad strandok vízminőségének vizsgálatakor I. osztályú vizet csak a mártélyi HoltTisza ágnál találtunk. E partszakaszon kívül a folyók parti sávjának szennyezett, fertőzött a vize, úszásra, vízisporotlásra nem alkalmas, illetve a benne fürdőzők egészségét veszélyezteti. Ezért változatlanul érvényes az évek óta hangoztatott figyelmeztetésünk: a Tiszában csak a teljesen egészséges, jó ellenállóképességű emberek fürödjenek, az időseknek, betegeknek, gyerekeknek nem ajánlott az élóvizi fürdőzés. Ha mégis megteszik, akkor a folyami fürdést követően, alaposan tusoljanak le, s a szájukat öblítsék ki. Betegségek Sajnos az emberek többsége nem veszi komolyan a szakemberek figyelmeztetését, s egyre többen keresnek felüdüdülést a folyók menti szabad strandokon. Oka persze ennek az is, hogy a medencés fürdők belépődíjai mind drágábbak, s a több gyermekes családok számára tetemes összeget jelent egyegy hétvégi családi strandolás, így marad az ingyenes fürdőzés a folyók, tavak, bányagödrök vizeiben. A csaknem mindenütt szennyezett természetes vizekben fürödni kockázatos, mert különböző betegségek „szerezhetők be". A felszíni vizekben megtalálható baktériumok elsősorban a kis ellenállóképességű embereket támadják, így a gyerekeket, az időseket, a krónikus betegségben szenvedőket veszélyeztetik. A szájon át bejutó bélbaktériumok hasfájást, hasmenést, míg más baktériumok a nyálkahártyák gyulladását okozhatják. így bármennyire is vonzó a kánikulai napokban megmártózni az egykor tiszta Tiszában, a víz jelenlegi állaga óvatosságra int. Kalocsai Katalin Mikor fürdött Kerekes Rózsa (nagy ke r. raktár eladója): - Van annak már 15 éve is, hogy utoljára fürdöttem a Tiszában, nagyon szennyezett ugyanis a víz, ráadásul a meder is tele van gödrökkel. Van összehasonlítási alapom, hiszen Csongrádon például gyönyörű strandoló hely a folyó. Minden szegedinek érdemes lenne oda ellátogatni. Görbe Emánuel (étteremvezető): - Én nem fürödtem még a Tiszában. Korábban volt csónakom, vízi életet éltem, ám le kellett mondani róla az emelkedő bérleti díjak miatt. A Tisza gyönyörű önmagában, kár, hogy ilyen piszkos a vize. A Maros torkolatánál látni, hogyan ömlik bele a piszok a Tiszába - rögtön elmegy az ember kedve a fürdőzéstől. Molnár Helga (tanuló): - Ha jól emlékszem, több mint öt évvel ezelőtt fürödtem utoljára a Tiszában, nagyon szennyezett ugyanis a vize. Akkoriban a Sárgára jártam, nem is igazán fürödni, hanem inkább napozni. Ma már napozni sem érdemes a Tisza-parton, én is inkább strandra megyek, ott ugyanis még lehet nyugodtan úszni. Várady Károly (nyugdíjas raktáros) : - Évek óta nem fürödtem a Tiszában. Gyermekkoromban sokat úsztam, főleg a Tisza-Maros torkolatában, volt olyan, amikor még november első napjaiban is fürödtem a folyóban. Most azonban kimondottan egészségtelen á víz, csak saját magának csinál bajt, aki belemegy a Tiszába. Horváth András (rokkantnyugdíjas főenergetikus): - Betegségem miatt nagyon régen fürdöttem a Tiszában, bár most nem is lenne egészséges belemenni a folyóba. Régebben azonban imádtam a vizét. Akkoriban sokkal tisztább volt. Emlékszem, hogy gyermekkoromban tavasszal virágzott a Tisza, ma már ez sincs meg. legutóbb a Tiszában?