Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-17 / 115. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 17. BELFÖLD 3 Repülőteret terveznek • Szombathely (MTI) A megvalósulás útjára lépett annak a polgári repülőtérnek a terve, amelyet a szombathelyi önkormányzat kíván felépíteni a vasi megyeszékhelyen. Erről László Győző, a megyei jogú város alpolgármestere tájékoztatta a sajtót, miután a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel helyszíni bejáráson vett részt a Savaria dandár gyakorlóterepén. Az a több mint kétszáz hektáros terület ugyanis, amelyet a repülőtér céljaira az önkormányzat meg kíván vásárolni, jelenleg állami tulajdonban, a honvédség kezelésében van. Az ügy várhatóan júniusban lesz kormányülés témája. Terveik szerint Szombathelyen nemzetközi forgalmú, legfeljebb húsz fős kisgépek fogadására alkalmas repteret alakítanának ki. Megújul a kőtár • Székesfehérvár (MTI) A millecentenáriumi ünnepségsorozat nyári rendezvényeire felújítják Székesfehérvárott a Szent István által alapított középkori királyi bazilika maradványait őrző romkert kőtárát és resturálják az államalapító szarkofágját befogadó mauzóleum Aba Nóvák Vilmos által festett seccóit. Kiöntött a halastó • Tárnok (MTI) Az elmúlt napokban óriási eső zúdult Bicske és Zsámbék környékére, ennek nyomán a TEHAG Kft. biatorbágyi halastavainak vízszintje hirtelen megemelkedett, szerdán este a víz már a szántóföldeken hömpölygött, s elérte Tárnokot, elöntötte a mélyebb utcákat. A polgárőrség, a tűzoltók, a rendőrök egész éjjel dolgoztak a károk elhárításán. A szomszéd: Európa • Munkatársunktál Kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap az Európai Unió szomszédságában címmel a Forrás Szállóban, amelyen jeles hazai és nemzetközi politikusok, közgazdászok és környezetvédelmi szakemberek fejtik ki véleményüket az EU-hoz való csatlakozásról, annak várható hozadékairól és esetleges hátrányairól. A tanácskozás első napján, tegnap délelőtt Renkó Ferenc, a szervező Progress Alapítvány nevében üdvözölte a résztvevőket, s felolvasta Kovács László külügyminiszter üdvözlő sorait, majd Palánkai Tibor, egyetemi tanár, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékének Palánkai Tibor nyitó eláadásárt tartja a tegnapi EU-tanácskozáson. (Fotó: Somogyi Károlyné) dékánja tartott bevezető előadást Magyarország és az Európai Unió címmel. Az osztrák tapasztalatokról Alfréd Kohlbacher, az Osztrák Kancellária munkatársa tartott figyelmet keltő előadást, délután pedig Dvorzsánszki Zsigmond, a Magyar Külügyminisztérium nagykövete beszélt a magyar-román kapcsolatokról. Ezt követően a résztvevők Ópusztaszerre látogattak, ahol megtekintették a Feszty-körképet és a skanzent. A tanácskozás mai folytatásában az EU-ban folyó agrárszabályozásról, a munkaerő és a vállalkozás témájáról, a regionális tervezésről, valamint a térségfejlesztésről folytatnak eszmecserét a résztvevők. Legyünk tárgyilagosak...! Csaknem 25 éven keresztül volt a regionalitás, majd később az Európai Unióval való kapcsolatok felelőse Alfréd Kohlbacher, az Osztrák Kancellária munkarársa, aki a tegnapi szegedi szakmai konferencián tartott nagyívú beszámolót arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy ország számára az EU-hoz való csatlakozásnak. • Ausztria már „oszlopos" tagja az Európai Uniónak. Még mindig beszédtéma az ön országában a társulás? - Mégpedig igen heves vitákat kiváltó téma! A belépés előtt népszavazást tartottunk az országban, s ekkor a lakosság 60 százaléka a csatlakozásra voksolt. • Most is ennyien szavaznának igennel? - Nem, most, a közvéleménykutatások szerint, megváltozott a helyzet és ellene 60, mellette pedig 40 százalék szavazna! Vannak tehát szkeptikusok, borúlátók, akik most - belülről - másAlfred Kohlbacher: Nálunk sem tapsol(t) mindenki... (Fotó: Somogyi Károlyné) ként tekintenek az EU-tagságra. Véleményem szerint Ausztria csatlakozása szükségszerű volt. Ha csak azt vesszük alapul, hogy az osztrák ipar mintegy 80 százaléka az európai piacorientáltságú volt korábban is, tehát szükségszerű volt a közvetlenebb kapcsolat Európával. De több olyan argumentum is alátámasztja a csatlakozást, amelyről a csatlakozásra váró országoknak is el kell majd gondolkodniuk. Nevezetesen, a biztonság, valamint a közbiztonság kérdése. Európa ebben az évszázadban több véres háború színtere volt, az idősebb generáció még jól emlékszik ezekre. A ma is fellelhető nacionalizmus, szeparatizmus, a válsággócok stb. megjelenése veszélyt jelent egész Európa számára. Éppen ezért az osztrákok garanciát látnak az Európai Unióban, ha ezek megszüntetéséről és kirekesztéséről van szó. Egy másik pozitívum: a versenyképesség fokozódása az élet minden területén, de különösképpen az iparban. A nagyobb elvárások innovációkra, űjabbnál-újabb megoldásokra serkentik a szakembereket. • Mi a véleménye Magyarország csatlakozásáról? Vagy pontosabban: csatlakozási esélyeiről? - Eldöntött dolog, hogy az önök országa az Európa Unió tagja lesz. A kérdés csak az, hogy: mikor? • Mikorra várja a szomszédot az EU-ba? - Nagyon remélem, hogy néhány év múlva erre sor kerül. Természetszerűleg, a szükséges csatlakozási folyamatot tárgyilagosan kell szemlélnünk, mert ismeretes, hogy a tárgyalási procedúrák évekig is eltarthatnak. Kisimra Ferenc jegyzet Nyomulunk Tyris lépésekkel kezdtük, most nagy lépésekkel nyo1\. mulunk előre azon az úton, amelynek a végén ott áll egy tábla, s azon a felirat: Európa. Nyilván sokan nem értenek egyet ezzel Lesz, aki azt mondja, például a politikusok, hogy mi igenis nagy léptekkel indultunk és haladunk a kijelölt úton (igaz, már nem a virágzó szocializmus útján), mások pedig kifogásolják majd, hogy minek a hétmérföldes csizma, hiszen nem lesz nekünk ott sem jobb... Az biztos, hogy nem vagyunk egységesek az EUcsatlakozással kapcsolatban, ám, ez nem is baj. Mások sem tekintenek erre egyformán, bizonyíték erre a norvég népszavazás, ahol simán elutasították a közös tűzhely, közös asztal közös tál elméletét! Nem így azok az országok, amelyek joggal várnak valamit a társulástól. A tegnapi szegedi tanácskozáson hangzott el, hogy a csehek, akik szintén joggal pályáznak a rangos mezőnybe való bejutásra, s azzal (is) érvelnek, hogy őket Európa 1941-ben eladta Hitlernek, 1945-ben Sztálinnak, 1968-ban Brezsnyevnek, végre szeretnének is kapni valamit az ókontinenstől... Bizony, általában az elvárásokat hangoztatják mások is, de gyakran, mi is. Pedig az elvárások mindenekelőtt attól a 15 tagországtól érkeznek majd a elmünkre, amelyek már tagjai az elit társaságnak. Hogy mit várnak tőlünk? Alkalmazkodást. Türelmet. Meg azi, hogy az inflációt szorítsuk 10 százalék alá, a jogharmonizáció legyen teljes, a privatizáció tökéletes, a közbiztonság jóval nagyobb, az agrárpolitikánkat reformáljuk meg, a pénzügyi transzfer területén legyünk megbízható partnerek. Csak a legfontosabbakat említjük. Mindeközben figyeljünk oda a menekültekre is, mert ez a „téma" még mindig időszerű Európának ezen a részén. Meg arra, hogy a menekültekkel együtt érkező bűnözőket ne engedjük tovább, szűrjük ki őket. Ha tudjuk. S

zóval, az elvárások hosszú sora. S hogy a „tárgyilagosnak" tartott néhány évnyi csatlakozási időből mennyi lesz a valóságban, az majd kiderül. Az elmúlt napokban, hetekben hallottak alapján már a jegyzetíró is hajlik arra, hogy ez az objektív előrejelzés - természetesen a külföldiek részéről - beválik. Akkor pedig a következő évezredet már az Unióban kezdjük. A félelmem azonban az, hogy egyre többet hallom: lesz egy úgynevezett átmeneti időszak. Időtartama 1015 év! (Angliának 7 évet adtak...) Addig majd csak átmegyünk valahogy. Európába. MODUL BAU HUNGÁRIA WEINERBERGER falazóelemek 5-10% kedvezménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-02: Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 • Pick-mérleg A toplistás tizenkettedik • Ülésezett a megyei közgyűlés A polgármester fél a nepperektől A Szegedi Ifjúsági Házban tartották. (Fotó: Nagy László) Személyi kérdések után az 1996. évi költségvetésről szóló rendelet módosításáról tárgyalt - elsőként - tegnap Csongrád megye közgyűlése. Ennek kapcsán a testület tagjai megtudták: a kisteleki Napsugár Otthon június elsejével - a rúzsai részleg elkészültével - új, 60 személyes telephellyel bővül. Az otthonlakók augusztus végéig birtokba is vehetik majd az intézményt. A testület a továbbiakban arról tárgyalt, hogy árverésen értékesítik az önkormányzat tulajdonában lévő öt panel- lakást. A közgyűlés a továbbiakban utasította elnökét, hogy a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerének módosításával, valamint a közalkalmazotti jogviszonyt megelőző szolgálati idő beszámításával összefüggő többletkiadásokra biztosított központi pótelőirányzat jóváhagyását követően soron kívül intézkedjen annak felosztásáról. Amíg az ezekre vonatkozó határozati javaslatot nagyobb vita nélkül elfogadta a testület, a következő napirendi pont tárgyalása már többeket véleménynyilvánításra ösztönzött. Az önkormányzat vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet előterjesztésével kapcsolatban ugyanis felvetődött: engedje át a közgyűlés a tulajdonosi jogok gyakorlását a pénzügyi bizottságnak, a közgyűlés elnökének, az önkormányzat vagyonkezelő szervének. Mivel az érvek, ellenérvek elhangzása után sem sikerült a jelenlévőknek „közös nevezőre" jutni, a következő, augusztusi ülésükig felülvizsgálják majd a javaslatot, és azután hozzák meg a végleges döntést. Az előbbinél is nagyobb vihart kavart a megyei önkormányzat által fenntartott szociális otthonok és a gondozottak helyzetéről, valamint a szociális törvényben megfogalmazott megyei feladatok ellátásáról készült beszámoló. Ebben szerepelt ugyanis, hogy nagy igény merült fel a megye szenvedélybetegeinek elkülönített elhelyezésére, amelynek javasolt helyszíne a nagymágocsi kastélyotthon egyik épülete lenne. Dr. Czabarka János, a község polgármestere azonban - a helybeliek véleményét is tolmácsolva erőteljesen tiltakozott az ötlet ellen. Indokként elmondta: ezek az emberek nem csak alkohol-, hanem kábítószerfüggők is lehetnek. Ellátásukra pedig - vélhetően rövid időn belül - megjelennének a faluban a nepperek, akik minden bizonnyal a gyerekeknek is megpróbálják majd értékesíteni a különböző drogokat. A polgármester beszédében olyan sikeresen hivatkozott a testület döntési felelősségére, hogy - többségi szavazat híján - a következő ülésen ismét napirendre tűzik majd a témát. N. Ua JmHt A közel ötezer részvényes közül nem jöttek el annyian, hogy a tegnap, csütörtökön 10 órára összehivott Pick közgyűlés határozatképes lehetett volna. Fél órával később azonban már elkezdődhetett az érdemi munka. Bihari Vilmos vezérigazgató a jelenlévőkkel ismertette azokat az adatokat, amelyek lapunk tegnapi mellékletében már megjelentek: a Pick Rt. árbevétele 1995-ben 22,7 (a Pick-csoporté 23,6) milliárd, nyeresége közel 1,8 (a csoporté 1,9) milliárd forint volt. A részvényeseknek 15 százalék osztalékot fizet a cég. Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója az 1995-ös eredmények között sorolta föl, hogy megvásárolták az Éliker Rt. újabb részvénycsomagját - amelynek köszönhetően közel 90 százalékban tulajdonosai a szegedi élelmiszerkiskereskedelmi cégnek -; megkapták az ISO 900l-es minőségbiztosítási tanúsítványt; növelték az exportot, aminek következtében 67 millió dollárra emelkedett a külpiacon az értékesítés. Az árbevétel 64 százalékát a belföldi eladások tették ki, ami máig is azt jelenti, hogy a cég életében meghatározó a hazai vásárlóerő. Mivel a reálbérek csökkenésének következtében egyre nehezebb a hazai piacon helytállni, a Pick, Szeged és a térség legjelentősebb cége már tavaly kereste a lehetőségeket, hogyan tudna az ország legtöbb pontján jelen lenni. Idén folytatódik a kereskedelmi hálózat bővítése, depók telepítésével főleg az Alföldet és a Dél-Dunántúlt szeretnék behálózni. Az 1996-os tervek között az árbevétel növelése szerepel, a 26,8 milliárd forintos forgalom és a 2 milliárdos nyereség elérése. Az idei első negyedévben két hizlalda és a makói kolbászgyár kivételével valamennyi egység nyereségesen működött, az eredmény három hónap után 411 millió forint. A Pick Szeged Rt. az 1994-es vállalatok közötti rangsorban a hazai toplista 12. helyezettje volt (1995ről még nem jelentek meg az adatok). P. K.