Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

Bihari Vilmos A közgyűlés elé Beszélgetés a Pick vezérigazgatójával A Pick Szeged Rt. fej­lődése a tavalyi évben is töretlen volt. Az árbevé­tel harmincszázalékos növekedésével a cégcso­port konszolidált forgal­ma meghaladta a 23,6 milliárd forintot. A Pick csoport 1,9 milliárd fo­rintos adózás előtti ered­ménye közel negyven­százalékos növekedést jelent - foglalja össze a Pick legfontosabb tava­lyi eredményeit Bihari Vilmos vezérigazgató. - Teljesítményünket még értékesebbé teszi, hogy azt csökkenő bel­földi kereslet és - a má­sodik félévben - jelen­tősen növekvő élőser­tés-árak mellett értük el. Az exportpiacokon nem volt lehetséges az ár­emelés, hiszen a külföl­di konkurensek nem a megdrágult magyar alapanyagból dolgoz­tak. A nehézségek el­lenére tavaly exportár­bevételünk meghaladta a 67 millió dollárt, így cégünk az egész ma­gyar húsexport mintegy harmadát adja. • Mire büszke a Pick? - A Herz Szalámi­gyárat és a Szegedi Éli­ker Rt.-t sikerült integ­rálnunk a Pick-cégcso­portba, de maradt még energia a fejlődésre. Bu­dapesten és Kecskemé­ten egy-egy márkaáru­házat nyitottunk. Az or­szág távolabbi területein stabil partnereinkkel együttműködve márka­képviseleteket szervez­tünk. A Pick mindig nagy jelentőséget tulaj­donított a stabil, jó mi­nőségű termékek előál­lításának, melynek ér­dekében minden évben sokat áldozunk eszkö­zeink modernizációjára és a magas higiéniai szint fenntartására. Ezt tavaly sikerült az ISO 9001 minőségbiztosítási szabvány keretében is elismertetni, melyről a hivatalos tanúsítványt idén kaptuk meg. • Az említetteken túl milyen nagyobb lépései, fejlesztései voltak tavaly a Picknek? - Az elmúlt év leg­fontosabb befektetése a Szegedi Éliker Rt. alap­tőkéjének egyharmadát kitevő részvénycsomag megvásárlása volt. A ki­emelt beruházási fel­adatokra közel négy­százmillió forintot, ér­téknövelő felújításokra száz, szintentartó fej­lesztésekre 165, a Herz­hez szükséges telekin­gatlan megvételére pe­dig 35 millió forintot költöttünk. A társaság középtávú stratégiájá­nak megfelelően a fon­tosabb fejlesztési terüle­tek között volt a hen­tesüzem és a szeletelő­üzem bővítése, mely megfelelő alapot bizto­sít a szeletelt termékek gyártásának növelésére. A sertésvágó szén-dio­xidos kábítóberendezé­sének üzembe állítása egyrészt hozzájárult a húsminőség javításához, másrészt pedig lehetővé tette, hogy az eddigi kétszáz darabos órán­kénti kapacitásról há­romszázasra növeljük a vágóvonal sebességét. A tápéi hizlalda megvá­sárlásával évi tízezer sertéssel növeljük a sa­ját forrásból beszerzett sertések számát, vala­mint a kocatelepéről jó húsminőséget adó ma­lacokkal el tudjuk látni hizlaldáinkat. • Az idei esztendő­re mivel számol a cég, milyen célokat tűzött maga elé a Pick - Az élőállat-piacot illetően meglátásunk szerint idén nem kell számítani az előző évekhez hasonló ár­emelkedésekre, sőt: úgy ítéljük meg, hogy a ter­vezett inflációs szint alatt lesz az élőárak nö­vekedése. Az első ne­gyedév tapasztalatai ezt igazolják, az előrejelzé­sek szerint a második félévben kell áremelke­désre számítani. Az év elején az élőárak szoká­sos csökkenését fokozta a reálértékben mintegy felére csökkent export­támogatás hatása is. Hangsúlyozni kell, hogy a Pick Szeged Rt. a ki­sebb jelentőségű hús-, húskészítmény- és szá­razkolbászexport után kap szubvenciót, míg a külpiaci értékesítés döntő részét kitevő sza­lámikivitel nem részesül támogatásban. A meny­nyiségeket illetően úgy látjuk, hogy az elmúlt évnél több sertés és marha vágását reális célként tűzhetjük ki. Sertésből túl kívánjuk lépni az ötszázezer da­rabot. • Milyen idén a ha­zai kereslet? - A belföldi értékesí­tést illetően a kereslet számottevő élénkülésé­re idén nem számítunk. A beszűkülő piac mel­lett kell részesedésün­ket emelni ahhoz, hogy a társaság folyamatos növekedését biztosítani tudjuk. Termékfejleszté­seinkben figyelembe vesszük az olcsóbb áru­kínálatra vonatkozó, növekvő igényt, ugyan­akkor erősíteni kívánjuk a csúcsterméknek szá­mító téliszalámi pozí­cióját is. A hazai piacon is egyre nagyobb szere­pet betöltő kereskedő­láncok - Metró, Spar, Billa stb.— okozta piaci átrendeződések meg­fontolt lépéseket igé­nyelnek. A Pick Szeged Rt. és a Délmagyarország Kft. kiadványa % A nyereség megközelíti a kétmilliárd forintot Sikeres évet zárt a Pick Szeged Rt. Egyre ismertebb lesz Európában a Pick márkanév A közelmúlt is megerősí­tette, a szélsőségesen inga­dozó magyar élősertés-pia­con a tenyésztő és feldolgo­zó biztonsága szempontjá­ból egyaránt szükséges az a hosszú távú, stabil szerző­déses kapcsolatrendszer, melynek kiépítésén a Pick — nem kevés anyagi áldo­zattal — már évek óta dolgo­zik. Az állatállomány csök­kenése ugyan tavaly meg­állt, de a kereslet-kínálat változása ismét jelentős piaci zavarokat és ennek megfelelően szélsőséges ármozgásokat hozott. Sertésárak és költségek Az 1994. második félév­ben meredeken megnöve­kedett sertésárak 1995. el­ső félévében nagyjából az elért, magas szinten ma­radtak, sőt nyáron még ideiglenes túlkínálat és csökkenő árszint is előfor­dult. Július végével azon­ban ismét árrobbanás kö­vetkezett be, csak maga­sabb szintről indulva. Az élősertés-árak 1995 végére kétszáz forintra emelked­tek. Miután a húsiparban az alapanyag jelenti az összes költség mintegy hetven százalékát, így az élősertés-árak emelkedése nagymérvű költségnöveke­dést okozott. Közvetlen alapanyagköltség emiatt az előző évhez viszonyítva közel ötven százalékkal nőtt; ugyananyival, mint amennyivel a sertésvásár­lási átlagár emelkedett 1994-ről 1995-re. A felvá­sárolt, illetve levágott ser­tések számát illetően a tervhez viszonyított kisebb elmaradás annak tudható be, hogy a gazdaságossági szempontok miatt - a szerződéseket betartva ­anynyi sertést vásároltak, amennyit az elvárt ered­ményhányad mellett még különböző feldolgozottsá­gi fokban értékesíteni tud­tak. Az alapanyag-beszerzés biztonságának növelése és az időszaki zavarok áthida­lása céljából a már meglé­vő, két sertéshizlalda mellé egy újabbat vásároltak Tá­pén. A marhaállomány to­vább csökkent az ország­ban, és azon belül is külö­nösen kevés a húsipari fel­dolgozásra alkalmas vágó­marha. Ennek ellenére a közel tizenkétezer darabos marhavágás az előző évhez képest tizenöt százalékos növekedést jelent. A sertés-, illetve marha­vágást egyrészt a gazdasá­gosan beszerezhető élőál­lomány, másrészt pedig a saját felhasználásra vagy nyers áruként történő érté­kesítésre mutatkozó igé­nyek szabták meg. A zöm­mel belföldi piacra kerülő húskészítmények gyártása az ismert, belpiaci élelmi­szerkeresleti viszonyok miatt, mintegy öt százalék­kal visszaesett, de a sta­tisztikák szerint az orszá­gos csökkenés 10 százalék körül alakult. A változó piaci igények miatt ugyan­akkor több új, sikeresnek bizonyult termékcsaláddal jelentek meg a piacon. A társaság meghatározó ter­mékkörének - a száraz­árok gyártásában - a ked­vezőtlen körülmények el­lenére az előző évhez ké­pest négyszázalékos növe­kedést tudtak elérni, a Herz-cel együtt. A belföldi húsértékesítést a bázishoz képest több mint kétezer tonnával növelték, míg az export - a hazai magas élőárak külpiacon történő elismertetésének nehézsé­ge miatt - szinten maradt. A csökkenő hazai hús­készítmény-piacon erőtel­jes verseny alakult ki a húsipari vállalatok között. A Pick megtalálta azt az egyensúlyt, mely a nagy mértékű árengedmények­kel történő piacbővülés (és profitvesztés), illetve a magas árszínvonalon tar­tott termékek kisebb volu­menű eredményesebb, de piacvesztéssel fenyegető két véglete között van. En­nek is köszönhető az, hogy az értékesítés az átla­gos visszaesésnek csak fe­lével csökkent, másrészt pedig a kitűzött eredmé­nyeket sikerült még túl is teljesíteni. Európai piacok A hazai piacon történő húskészítmény- és száraz­áru-értékesítésben jelentős szerepe volt a saját áru­házláncnak és a Szegedi Éliker Rt.-nek. Mindkét fő termékcsoportnak, mint­egy felét ezeken a csator­nákon adták el. A Pick szárazáro-export­ja tekintetében a legfonto­sabb piac Németország maradt. A nagyobb piacok még Ausztria, Svédország, Csehország, Szlovákia és a volt Jugoszlávia köztársa­ságai. Az 1995-ös exportra nagy hatást gyakorló ese­mény volt az Európai Unió kibővülése több EFTA-or­szággal. Ez részben kedve­ző hatást gyakorolt, hiszen például a korábban zárt, finn piacra is lehetőség kí­nálkozik bejutni, viszont az EU-tag német- és olasz­országi konkurensek így a Pick számára fontos svéd és osztrák piacra vámmen­tesen szállíthatják termékei­ket. Egyértelműen kedve­ző viszont, hogy az 1995. II. félévében realizált ki­szállításokra az EU az ed­digi hatvanszázalékos, úgynevezett lefölözésked­vezményt nyolcvan száza­lékra növelte. Említésre ér­demes - ha egyelőre nem is mennyisége miatt -, hogy a rövidebb eltartha­tósági idejű húskészítmé­nyekből is megindult az export a környező orszá­gokba. A magyar társasági mér­leg és eredménykimutatás mellett a törvényi előírá­soknak megfelelően elké­szült az 1995. évi konszoli­dált mérleg is. Ezt szintén a közgyűlés hatásköre el­fogadni 1996. szeptember 30-ig. Tekintettel arra, hogy a konszolidált mérle­get a társaság elkészítette és azt a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló ellen­őrizte, illetve auditálta, így lehetővé válik, hogy egy közgyűlés keretén belül elfogadják mindkét mér­leg- és eredménykimuta­tást. A Pick 1995-ös mér­leg főösszege 12,1 milliárd forint, míg konszolidáltan 13,2 milliárd, azaz 9 száza­lékkal magasabb. Az adó­zás előtti eredmény 1,8 milliárd forintról 1,9 milli­árdra változik, pontosan 123 millió forinttal nő a konszolidációval. A mérle­gek és eredménykimutatá­sok adataiból jól látható, hogy a társaság - a ma­gyarországi nehéz közgaz­dasági környezet ellenére - dinamikusan fejlődik. Pick-részvények az értéktőzsdén A Pick-részvényekkel 1995-ben is jelentós forgal­mat produkáltak a Buda­pesti Értéktőzsdén. Mint­egy 4,2 milliárd forint ér­tékben több mint 650 ezer darab részvény cserélt gazdát a tőzsdén, mely az alaptőke egynegyede. így a részvény likviditása igen jónak tekinthető. A Pick-részvények árfo­lyama nagyjából szinkron­ban mozgott a tőzsdein­dexszel, mutatva, hogy in­kább a magyarországi be­fektetői várakozások alakí­tották, mintsem a cég gaz­dálkodási mutatói, me­lyekben egyébként érdemi változás nem kövekezett be. Az igazgatóság javasla­ta az 1995-ös üzleti évre vonatkozóan bruttó 150 forint részvényenként, mely az adózás előtti ered­mény 22,3 százalékának osztalékként történő kifi­zetését jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents