Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

SZERDA, 1996. MÁJ. 15. HANGSÚLY 5 Például Poitiers Tpranciaországban a különböző régiók óriási verF senyt futnak egymással a nemzeti turisztikai bevétel minél nagyobb szeletének megszerzéséért. Elegendő Nizzára, Bordeaux-ra, Párizsra, Normandiára vagy a Loire völgyére utalni: mindegyik piacképes túl azon, hogy szép is. A fővárostól dél-nyugatra, három-négy órányi autóútra bújik meg a kevés dologról nevezetes Poitiers, amelynek szórakoztató központja, illetve az azt körülvevő logika tanmesébe illő. Poitiers fölépítette a jövő századot, készített egy üvegvárost tele játékkal, zölddel, tóval és híddal, s azt mondta a nagyvilágnak: immár nálunk is van látnivaló, térj be hozzánk, nézd meg a háromdimenziós mozinkat, száguldj és röpülj velünk a térhatású üvegvár repülőülés-foteljába szíjazva, csónakázz egy kicsit a mesebeli táj dombjai között, s persze térj nyugovóra a szállodánkban, egyél az éttermeinkben, flangálj a városunk bevásárló negyedében, idd a termelőink borát, s mondd el mindenkinek, hogy ide érdemes el- és visszatérni. Nekünk nem kell üvegvárost építeni Van ÓpuszJaszerünk, gyönyörű skanzenünk, csodaszép, árnyas emlékparkunk, tiszteletre méltó történeti múltunk, megható legendánk és egy ámulni való körképünk. Ide csak el kellene jutni, ezt csak ismertté és (drága honatyák és honanyák!) elismertté kellene tenni. F

iitiers-be kétszázzal száguldó gyorsvasút szállít vagy autópályán visz az autó, hasonlót itt nem tudunk felmutatni. De van egy példátlanul értékes vagyonunk, amit épp most, a millecentenárium évében kötelességünk megmutatni a világnak, hogy ezután minél többen jöjjenek, minél többet költsenek, elvégre csak azokból a forintokból, márkákból és frankokból rakhatjuk össze az ópusztaszeri szállodát meg az odavezető szebb, szélesebb, európaibb utat. Magyarnak maradni Sámán idók lovasai bűvölik el a park látogatóit. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szeri Csongrád megye vendégcsalogató látványosságai között első helyen szerepel az ópusztaszeri emlékpark, amelynek nevében ott szerepel a nemzeti történeti jelző is. Ma mégis úgy tűnik: Ma-_ gyarországon valójában nem veszik komolyan a nemzeti szót, hiszen az erre irányuló erőfeszítés minden terhe Csongrád megyére hárul. Mivel pedig az emlékpark jelenleg - közhasznú társasági formában működik, e Kht-nek kell(ene) a fenntartás, a fejlesztés költségeit kigazdálkodnia. De vajon elfogadható-e az, hogy közhasznú, illetve országhatárokon is túlnyúló nemzeti kulturális feladatok ellátásában, állami tulajdonú földön - egy lényegében üzleti célokra épülő társaság -»egyedül vállaljon felelősséget? Hiszen a korábbi fenntartó, a megyei önkormányzat - különböző pályázatokon százmilliókat igényelt ahhoz, hogy a park elkészüljön, és kialakulhasson majd egy olyan infrastruktúra, amely ekkora tömeg befogadásához nélkülözhetetlen. Kecskeméti János (Ópusztaszer polgármestere): - A község szempontjából nagy jelentőségű, hogy ilyen idegenforgalmi látványosság szomszédságában élünk. Az infrastruktúra fejlesztése nélkül azonban nem számíthatunk igazi fellendülésre. Meg kellene nyílnia a központi pénztárcáknak is, mert egyedül nem tudjuk felszámolni a hátrányokat. sorry A megyei közgyűlés sem véletlenül hozta létre a társaságot, hiszen - mint ismeretes - az önkormányzati pénzekből sem futja ilyen jellegű kiadásokra. Már a központi épület teljes tűzelhárítási és akusztikai rendszerének kiépítése, a mára elavult épületgépészeti elemek cseréje, az időközbeni építészeti hibák kiküszöbölése hosszú távon milliókat igényel. Felsorolni sem lehet a tennivalók sokaságát, amelyek finanszírozási költségei csak nemzeti összefogással biztosíthatóak. Könnyű persze azt mondani, hogy a társaságot vélhetően éppen a pénzteremtésre hozták létre. Eladni azonban - a látnivalók mellett, amelyek ára szintén nem szökhet az égig - alig van mit. Megfelelő út kellene Kistelek és Ópusztaszer között is, amelyhez szintén állami segítségre lenne szükség, csakúgy mint a diákoknak és nyugdíjasoknak nyújtott kedvezmények átvállalásához, amely hosszú távon szintén nem várható el egy közhasznú társaságtól. N. R. J. Papp Istvánná (élelmezésvezető): - Nagy reménnyel tekintettünk kezdetektől az emlékparkra. Munkalehetőségekre, az utak kiépítésére számítottunk, de eddig mindebből alig valósult meg valami. A parkba érkező vendégek szétnéznének és vásárolnának is a faluban, ha volna pénzünk arra, hogy megfelelő színvonalon fogadjuk őket. Éppen 1100 esztendeje annak, hogy őseink Árpád fejedelem vezetésével - a nagy népvándorlásban hazát foglaltak maguknak és utódaiknak a Kárpát-medencében. Ennek történetét - jóval a honfoglalás után, 1200 körül Anonymus írásban is megörökítette. Am azóta folyik a vita: vajon ezzel egy szép legenda született-e arról, hogy őseink Szeren ejtették szerét a honalapításnak, vagy a névtelen szerző valóban - a nép ajkán élő hősi énekeken alapuló - megtörtént eseményekről írt. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba azonban „árad" a nép, szerencsére mitsem törődve azzal, hogy az idei, kiemelt központi támogatásban részesülő ünnepi programok helyszínei közül kifelejtették ezt a 25 esztendő alatt kialakított csodálatos parkot. A bejárati kapuhoz közeledve buszok, személyautók sorát látva viszont azonnal megfogalmazódik az érkezőben: a meglévőnél nagyobb parkolóra lenne szükség. És talán a hely szelleme - amelyre már a lengedező zászlók sora is figyelmezteti a látogatót - okozza azt, hogy a közlekedési, parkolási morál itt - szerencsére - többnyire eltér a megszokottól. A kapun túl - szinte „kilépve" a jelenkorból - a Széles Imre (műszaki csoportvezető): - Büszkék lehetünk arra, hogy ópusztaszeriek vagyunk. Igaz, egyesek vitatják Szer történelmi, nemzeti értékeit, de erre nem figyelhetünk. A magyarságnak szüksége van ősei emlékeinek ápolására. A park csodálatos, sokan látogatják, ez elég ok lehetne arra, hogy a döntéshozók gondoljanak e régióra. múltunk emlékeivel, értékeivel találkozni vágyók lelkét pedig már egy finom rezdülés hatja át, amint szemben találják magukat a gondos kezek által rendben tartott park látványával. A Feszty-körkép jurta formájú épülete felé haladva a Himnusz hangjaira lettünk figyelmesek. A monumentális Árpád-szobor körül - fiatalok és idősek egy csoportja énekelt. Aki többször megfordult már a parkban, tudja: sokan próbálnak ily módon fejet hajtani a honszerző vezér előtt. Néhányuk kezében gyertya volt, a gyermekek pedig egy-egy virágszálat szorongatva kívánták leróni tiszteletüket. Valamennyien a határon túlról, Romániából érkeztek. - Megható az ősi múlthoz, a gyökerekhez való ragaszkodás, amelynek itt nap mint nap tanúi lehetünk mondta Nagy László, a közhasznú társasági formában működő park ügyvezetője. Ezért erkölcsi kötelességünknek is érezzük a látnivalók, a programkínálat folyamatos bővítését. A skanzen élóvé tétele, az ásatásokkal feltárt régészeti értékek, a magyar királyok panoptikuma, az ezreket vonzó Feszty-körkép mellett hamarosan látható lesz a Promenád 1896 című nagyszabású viselettörténeti bemutató, az előcsarnokban a Körkép körkép, valamint a finnugor népekről szóló kiállítás. A skanzen - népünk életét bemutató - épületei köSzombathelyi Árpád (iskolaigazgató): - Úgy tűnik, alkalmanként reprezentálnak Ópusztaszerrel, de amikor támogatni kellene az emlékparkot, már veszít fontosságából .Ebben a kivásárolt országban vezetőinknek, illetve az új tulajdonosoknak egyre kevésbé érdeke a kultúra, a magyar oktatás segítése, a történelmi hagyományok ápolása. zött haladva pedig akaratlanul gimnazisták véleménynyilvánításának lehettünk fültanúi : - Engem a körkép monumentális látványa, a hanghatások tökéletessége jobban lenyűgözött - mondta a mellette haladó társához forduló budapesti fiú, aki előtte meglepetéssel állapította meg, hogy olyan érzés itt sétálni, mintha egy igazi faluban lennének. A csapat vezetője azonban kénytelen volt sürgetni őket, ha el akarják érni a Sámán idők lovasai című bemutatót. Szaporáztuk hát lépteinket, hiszen már hallottuk az eseményre hívogató zeneszót. A lovaspályán felállított jurta körül - korhű ruhákba öltözött - lovasok, honfoglaló őseink által használt eszközök, illetve szekér, az ökrök vonták magukra a figyelmet. Közelünkben érdeklődő gyereksereg csodálta az ősmagyar harcművészetet felidézőjeleneteket. - Most látjuk csak, mit veszítettünk volna, ha nem jövünk el Ópusztaszerre hangsúlyozta dr. Sárik Tiborné, az Egri ÉKTF II. Számú Gyakorló Általános Iskolájának tanára, aki 25 kis tanítványát hozta el a történelmi múltú városból az első országgyűlés színhelyére. A hazafias nevelés, a történelmi és irodalmi ismeretek szempontjából felbecsülhetetlen információkat, élményeket hordoz ez az emlékpark. Sőt: jó pedagógiai érzékre vall, hogy még játszóVarga József (agrármérnök): - Ha országgyűlési képviselőink nem szégyenlik, hogy így néz ki az emlékpark környéke, mi aligha tehetünk bármit is. A belső és a külső tehetetlenség egymásra épülésével nem lesz előrelépés. Sajnos, túlságosan kényelmes ez a parlamenti többség ahhoz, hogy külső hangokat is meghalljon. teret is kialakítottak, gondolva az ifjúság mozgásigényére. Azt a helyet pedig, ahol jól érzik magukat a gyermekek és szórakozva juthatnak új ismeretekhez, bűn lenne, ha nem aknáznánk ki maximálisan. Ezért - ha rajtunk állna - kötelezővé tennénk, hogy valamennyi általános iskolást hozzanak el ide, az „elemi" évei alatt legalább egyszer. A mai tizenévesek szüleinek egy részét ugyanis szintén figyelmeztetni kell az elődök tiszteletére. Az emlékhely viszont nem csupán látványában nyújt felejthetetlen élményt, de rádöbbenti a látogatót a magyarságtudat fontosságára is. A tanárnővel érkezett hatodikos diákok közül Csiernyik Csaba azt is elmondta, hogy a történelmet úgy igazán jó tanulni, ha láthatják, esetleg kézbe is vehetik például a harci eszközöket, a régi használati tárgyakat, és alig várja már, hogy hazaérve elmesélhesse, mennyi izgalmas, felejthetetlen élményben volt része ezen a kiránduláson. Az elhangzottak kapcsán azonban felmerül a gondolat: vajon a megélhetéssel küszködő családok elő tudják-e majd teremteni legalább gyermekük utaztatási költségeit, illetve odafigyelnek-e a kormányzat, az illetékes tárca szakemberei arra, hogy ne csak mondjuk, de érezhessük is, hogy magyarok vagyunk, és azok is akarunk maradni. N. Rácz Judit Nemes Nagy Ferenc (rokkantnyugdíjas kőműves): - Mivel a feleségem vállalkozó, nekünk üzleti szempontból is előnyös a park közelsége. A skanzen pékségét, valamint egy borozót és a piacot is mi üzemeltetjük, ahol három ópusztaszeri embernek tudunk munkát adni. Ugyanakkor csodálkozom azon, hogy mások nem élnek a kínált lehetőségekkel. Adatok a parkról • Munkatársunktól A mintegy 55 hektáros emlékpark - 69 alkalmazottal - 1995. október elsejétől működik társasági formában. A társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, a társaság tevékenységéből származó nyereség pedig nem osztható fel a tagok között. Az idei 100 milliós üzleti terv megvalósulása azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy segítség nélkül utakat, épületeket, villanyhálózatot újítsanak fel. Védelem és biztonság A parkban látható értékek fokozott védelme érdekében biztonsági szakembereket alkalmaz a Kht. Emellett saját dolgozói közül is többek átképzésének költségeit vállalta, hogy minden dolgozó hasznos foglalkoztatását ezzel állását is - biztosítani tudja. Látogatottság A Feszty-körkép - nyilvánosság számára is láthatóvá tételével - óriási érdeklődést váltott ki a hazai és a külföldi magyarság körében. Ezt igazolja, hogy ebben az esztendőben a látogatók száma meghaladja majd a 300 ezret is. Ezért a vendégek csak előzetes bejelentés után tekinhetik meg a monumentális alkotást. Körkép könyv A magyarok bejövetele címmel - Feszty Árpád 120x 15 méteres körképét bemutató - csodálatos kivitelű, tartalmas könyvet jelentetett meg az Apáczai Kiadó, a millecentenárium emlékének tiszteletére. A kiadó valamennyi iskolát megajándékoz ezzel a remek kiadvánnyal. Kiállítások A Kecskeméti Erdőfelügyelőség segítségével hamarosan megnyílik a Cseteépületek egyikében az Erdő és az ember című kiállítás. Készül továbbá a rokon népek életéről szóló dokumentációk, a Körkép körkép, valamint Feszty és kortársai képeinek bemutatása. Közönségkapcsolatok Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark KHT nem csupán a park folyamatos szépítésével kíván a látogatóknak kedvezni, hanem különböző kiadványokkal, reklámanyagokkal is. Újdonságként említhető a parktérkép, amely nagy segítséget jelent a valamennyi látnivalóra kíváncsiak számára. Sőt: Rozsnyai Aladár filmet készít a Feszty-körképről és a parkról is. Mit jelent önnek a nemzeti emlékpark? rnMmk mppnajL • * j^r W| feCI tji ' *L t Jf --iM * IP* • 1 ^Sr