Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

9viöiö.» lótíiyoimoilé 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. "MÁJ. 15. kommentár A szerb Bokros Tfa szabad egy kissé összekavarni a dolgokat: a Mi szerb Bokros mellett tüntettek az elmúlt napok­ban Belgrádban. Ez a cím Dragoslav Avramovicsot, a jugoszláv nemzeti bank kormányzóját illeti, aki pont­'ról pontra hasonló elképzelésekkel kívánja a jugoszláv pénzügyi életet és a gazdaságot kihúzni a csávából, mint a magyar pénzügyi élet közismertje tette (volna) itthon. A helyzet sajátsága, hogy a háborútól szétzilált Jugoszláviában, ahol az emberek megtapasztalták már a hallatlan mértékű pénzhígulás követlezményeit, Av­ramovics megoldása népszerű. Az emberek szíveseb­ben követnék a megszorításokkal járó, ám megbízható fellendülés útját, mint a kormány se-tgy-se-úgy takti­káját. A jugoszláv kormány ellen az elmúlt napokban több munkásmegmozdulás zajlott, s mindegyiknek az elmaradt bérkifizetések voltak az okai. Az országban gondot okoz a nyugdijak folyósítása is, s a bankszak­értők szerint ezen a helyzeten nem segíthet más, mint a külföldi hitelek. A jugoszláv kormány azonban nem jut külföldi hi­telekhez mindaddig, amíg a pénzintézetek szigorú pénzügyi megszorítási feltételeit nem teljesíti. Ez pedig az embargótál megviselt lakosság körében a kormány számára egyenlő volna a hatalomvesztéssel járó teljes népszerűtlenséggel. Ráadásul a pénzforrások mindad­dig zárva maradnak, amíg a jugoszláv kormány nem teljesíti a koszovói albánok autonómiaigényét; amíg ugyanis a térségben újabb háborús veszély fenyeget, az elmúlt évek délszláv eseményeiből tanult pénzinté­zetek nem lesznek hajlandóak hitelt folyósítani Belg­rádnak. Tfzen okoknál fogva a jugoszláv kormány inkább JOJ egy „saját erejű" megoldást igyekszik elfogadtat­ni. A kormány inkább elviselne egy általa mérsékelt­nek nevezett inflációt, hogy az ország termelését bein­dítsa és a kiürült adóalapokat feltöltse. Ezt azonban Jugoszláviában már mindenki ismeri: az ilyen húzá­sokat fedezet nélküli pénznyomás követi, s bankje­gyekre nap nap után ugrik egy újabb nulla. Ebben a helyzetben elképzelhető, hogy a privatizáció folytatása mellett elkötelezett Avramovics ellenvéleménye egyre nagyobb hangot kap az országban. Kérdés, hogy ami­kor a külföldi hitelek megszorításai következnek majd, a szerbek belenyugszanak-e, hogy két rossz közül kel­lett a kisebbiket választaniuk? ^Z UJU-1 fancth^ j • Magyarország és az új vadászgépek A század üzlete? - Jugoszlávia még nem döntötte el, hogy a nyugati világ része kíván lenni, vagy inkább Észak-Korea útját választja - mondja Dragoslav Avramovics. Ő maga az előbbi híve, s a mellette tüntetők is ezt demonstrálták tegnap. (MTI Telefotó) O Tüntetés Avramovics mellett A rendszer maffiája I.:« lif hírek Testörakció • Horn Gyula Portugáliában Anna is elment Ibériába Észak-Korea összeomlik? e MTI Panoráma Terjedelmes elemzés­ben ismerteti a Reuter Magyarország nyugati vadászgépvásárlási ter­veit. Az írásban Duncan Shiels úgy fogalmaz, hogy Budapest az évszá­zad üzletére készül, hogy 1 milliárd dollár ér­tékben cserélje le örege­dő MIG-gépparkját NA­TO-kompatíbilis vadász­gépekre, kielégítve ezzel az elkövetkezendő két évtizedre az ország lég­védelmének a szükségle­teit is. A Reuter szerint a tendert a nyáron íiják ki, és annak el­nyeréséért a világ legkorsze­rűbb fegyvergyárai szállnak harcba. A szakértők szerint azon­ban két pályázónak vannak valós esélyei: az amerikai Lockheednek az F-16-osok­kal és svéd SAAB-nak a Gri­pen típusú gépekkel. A pá­lyázók között van még az amerikai McDonelI Doug­las/Northorp (F-18) és a fran­cia Dassault (Mirage 2000-5) is. Paul Beaver. a londoni székhelyű Janefs Defence Weekly című szaklap elem­zője azonban úgy véli, hogy a legnagyobb esélye a SA­AB-nak van, mert az ameri­kaiak a svédek árajánlatának a kétszereséért kínálják gépe­iket, azaz 540 millió dollárt kérnek egyért. Ez túl drága a magyaroknak, és túlságosan is nagy hatóerejű gép, tekint­ve, hogy Budapestnek nincs szüksége csapásmérő vadász­gépekre. Ezzel megszegné azt a törvényt is, amely az or­szág katonai doktrínáját vé­delmi jellegűként határozza meg. Beaver szerint a technikai jel|emzők korántsem a leg­fontosabb szempontok a ma­gyar gépvásárlásnál. A ma­gyar parlament már utasította is a kormányt, hogy a legked­vezőbb úgynevezett offset deal-változatot keresse, amely garantálná azt, hogy a befektetések és a viszontvá­sárlások értéke meghaladja majd a repülőgépek árának az összegét. A képesség, az ár és az offset-lehetőségek ­ez a három legfontosabb szempont, ezen belül is az offset áll az első helyen. Márpedig a svédek e téren nagyon ötletesek, ráadásul tá­mogatja őket a nemzetközi piacokra való kijutásban a British Aerospace is. A Reuter emlékeztet arra, hogy a stockholmi székhelyű Wallenberg-csoport, amely­hez a SAAB is tartozik, már két éve megvetette a lábát Magyaroszágon. A Dunai Repülőgépgyár Rt. pedig egy tavaly szeptemberben kötött szerződés értelmében alkatré­szeket gyárt a Gripenekhez. Mindez ugyancsak a svédek malmára hajtja a vizet. • Belgrád (MTI) Kedden délben megkez­dődött a jugoszláv szövet­ségi parlament tavaszi ülés­szaka, s Belgrádban Dra­goslav Avramovics köz­ponti banki elnök felszóla­lását várták a legnagyobb figyelemmel. A 77 éves bankelnök, aki az utóbbi hónapok során több kérdésben is • Lisszabon (MTI) Portugáliába érkezett kedden délután Horn Gyula. A magyar mi­niszterelnök Antonio Gu­terres portugál kor­mányfő meghívására kétnapos hivatalos láto­gatást tesz az ibériai or­szágban. A kormányfőt elkísérte útjára Fazakas Szabolcs, az ipari és kereskedelmi mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára, valamint Pataki István, a külügyminisztéri­um államtitkár-helyettese, ők külön tárgyalásokat foly­tatnak majd portugál partne­reikkel. A miniszterelnökkel tartott felesége, Horn Anna is. • Helsingör Mondják, halljuk, de egyelőre nemigen hisz­szük, hogy Magyaror­szág már ott toporog az Európai Unió előszobájá­ban. Ami tény: ama bi­zonyos kérdőívek kiosz­tása azt jelzi, az EU-ta­gok elvben nem zárkóz­nak el a volt keleti blokkhoz tartozó álla­mok (részleges) befoga­dásától. A dánok például egészen odáig merészkedtek, hogy ­a Magyar Külügyminisztéri­um nem elhanyagolható se­gítségével - egyhetes szemi­náriumot szervezzenek 25 kíváncsi újságírónak. Tették ezt azért, hogy a Kárpát-me­dencében élő embereket a maguk módján megpróbál­ják felkészíteni a belépésre, annak várható előnyeire és esetleges hátrányaira. A koppenhágai repülőté­ren is megjelent nagykövet. komoly vitába keveredett a szövetségi és köztársas­ági vezetőkkel, azért kért szót, hogy ismertesse pri­vatizációs elképzeléseit, s hogy elmondja, miként vélekedik Jugoszlávia és a nemzetközi pénzintéze­tek közötti kapcsolatok helyreállításának lehetősé­geiről. A szövetségi parlament A magyar kormányfő Lisszabonba érkezése után szinte azonnal megkezdte hi­vatalos tárgyalásait. Az ün­nepélyes reptéri fogadtatást követően mindössze negye­dórás szünetet tartott, amíg elfoglalta szálláshelyét a Ho­tel Tivoliban. Azután nyom­ban a miniszterelnöki rezi­denciára-indult, hogy ven­déglátójával folytasson előbb szűk körű, majd plená­ris megbeszéléseket. Horn Gyula a késő délutá­ni órákban Antonio Almeida de Santos parlamenti elnök­kel találkozott a lisszaboni törvényhozás épületében. Este a portugál miniszterel­nök díszvacsorát adott Horn Gyula és felesége tiszteletére a quelusi királyi palotában. előtt mintegy 2500 tüntető gyűlt össze, hogy támoga­tásáról biztosítsa a bankéi- * nököt, aki az IMT traktor­gyár sztrájkoló munkásai előtt mondott hétfői beszé­dében egyértelműen az al­kalmazottak mellett köte­lezte el magát. Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom el­nöke felszólította pártjának • MTI Panoráma Amerikai tisztségviselők sorra azt jósolták, hogy ha­marosan összeomlik az észak-koreai rezsim, de ja­pán szakértők és tokiói dip­lomaták ebben taktikai indí­tékot látnak. Szerintük nem lehet előre megmondani, hogyan alakul majd a válto­zatlanul rejtélyes észak-ko­reai helyzet. Phenjannak nehéz a rezsimet fenntarta­nia, az országban olyan nagy az élelmiszer- és ener­giahiány, hogy a következő hat-hét hónapban kérdéses­sé válik magának a rend­szernek a fennmaradása ­mondta május elején Rurt Campbell védelmi államtit­kár japán parlamenti képvi­selőknek. Warren Christop­her külügyminiszter szintén aggodalmát fejezte ki az észak-koreai helyzet miatt. tagjait, hogy ők is csatla­kozzanak a parlament előtt tüntető tömeghez. „E napok sorsdöntő fontosságúak Szerbia egésze számára, s amennyiben Avramovics­nak mennie kell, akkor a rendszer maffiája végső romlásba dönti az orszá­got" - mondta Draskovics a B-92 rádiónak adott nyilat­kozatában. de jóslatokba nem bocsát­kozott. A dél-koreai ameri­kai haderők volt főparancs­noka, Gary Luck tábornok és a CIA igazgatója, John Deutch viszont a közel­múltban felhívták a figyel­met arra, hogy Észak-Korea felbomlása hamarosan be­következhet. - Senki nem tudhatja. A gazdasági helyzet nyilván­valóan nagyon nehéz, de a nagy kérdés ma is az, hogy mennyire szilárd az észak­koreai rezsim - idéz az AFP francia hírügynökség tokiói tudósítója egy nyugati dip­lomatát. Az ÉNSZ és más, nem állami irányítás alatt álló szervezetek humanitári­us missziói a múlt év óta el­juthatnak olyan eldugott he­lyekre is, ahol megtapasz­talhatják, hogy milyen nagy az élelmiszerhiány. • Belgrád (MTI) Slobodan Milosevics szerb elnök egyik testőre hét­főn belehajtott a Belgrád bel­városában tüntető több ezres tömegbe. Szemtanúk szerint Senta Milenkovics szolgálati BMW-jével szándékosan haj­tott az IMT traktorgyár tünte­tő munkásai közé. Helyszíni jelentések szerint csak a szakszervezeti vezetők és a közelben lévő rendőrök köz­belépésével sikerült elkerülni a kpmolyabb incidenst. Butresz Gáli Moszkvában • Moszkva (MTI) Kedden Moszkvába érke­zett Butrosz Gáli ENSZ-főtit­kár, s négynapos látogatása alatt találkozik az orosz veze­tés tagjaival. Gáli repülőtéri nyilatkozatában nagyon fon­tosnak nevezte, hogy az orosz vezetéssel fenntartott rendszeres véleménycseréi folytatódnak. Hangsúlyozta, hogy újabb lendületet akar adni az ENSZ és Oroszor­szág kapcsolatainak. A harag ára • Jeruzsálem (MTI) Izraelnek 400 millió dol­lárjába került „A harag gyü­mölcsei" kódnevű, 16 napos háborúja a Hezbollah szerve­zet libanoni állásai ellen a ki­esett munkanapokat, az anya­gi kárt, az evakuálás költsé­geit és az idegenforgalom megcsappanását beleszámít­va. A véglegesnek tekinthető összeg jóval magasabb a ko­rábban becsült 100 millió dollárnál. Rejtélyes letartóztatás • Varsó (MTI) Kedden déltájban, ebéd közben, mindenfajta indok­lás nélkül letartóztatta a len­gyel Szolidaritás szakszerve­zet hivatalos úton Minszkben tárgyaló küldöttségét - köz­tük Marian Krzaklewskit, a szervezet vezetőjét - a magát mindmáig KGB-nek nevező fehérorosz titkosszolgálat. A hatóságok később szabadon engedték a küldöttséget. Fel­tételezések szerint a felfegy­verzett belügyi osztag egy­szerűen meg kívánta akadá­lyozni, hogy Krzaklewski és társai találkozhassanak két minszki nagyvállalat képvi­selőivel. junk. Mi ez a nemzetiségi kérdés? „Oldják meg ott. Nyugatot tényleg nem érdek­li ez a dolog. Az EU-t sem." Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy nincs más vá­lasztásunk. • Ellátogattunk a legna­gyobb dán napilap, a Berlins­ke Tidende szerkesztőségébe, Koppenhágába. A lap első száma 1749. január 3-án je­lent meg, s érdekes, már ak­kor is voltak benne külföldi hírek. Most naponta hatvan oldalon tájékoztatják a 155 ezer előfizetőjüket. Az ország talán első számú közvéle­ményformáló ereje a Berlins­ke Tidende. Az egyik szer­kesztő egy üveg Tuborg mel­lett elmondta, ők az Európai Unióhoz mindig pozitívan álltak, s a lap igyekezett le­küzdeni az Unióval kapcsola­tos pesszimizmust. „S így vi­szonyulunk keleti barátaink­hoz is." - tette hozzá. Tehát a sajtón már nem múlik... • Réthi J. Attila és Arató László dániai jelentése A befejezett ország Balázs Péter rátapintott a lényegre, amikor az ötcsilla­gos paraméterekkel rendel­kező helsingőri képzési köz­pontban úgy fogalmazott: nekünk igenis érdemes oda­figyelni Dániára, mert ez egy befejezett ország. Való­ban, az elmúlt évtizedek vi­tán felül azt igazolták, hogy Nyugat-Európa egyik legbe­folyásosabb királysága megtanult beletörődni a múltjába, a nagy hódításo­kat követő területvesztések­be, és a látványos siránko­zás helyett igyekszik azzal gazdálkodni, amije van. Te­hát gazdasági erejével és politikai súlyával, tengeré­vel és belső békéjével, dol­gos és egyre tehetősebb pol­gáraival. Ráadásul itt az is alapkövetelmény, hogy egy­egy komoly döntést követ­kezetesen végigvigyenek, s véletlenül se engedjenek az olykor felelőtlenségnek tű­nő improviziáció csábításá­nak. • Mi tagadás, e pillanatban oktatási ügyekben nem ildo­mos összehasonlító elemzé­sekbe kezdenünk, hiszen a viszonylag közeli Dánia szá­munkra - teljesen más világ. Egy olyan ország, meséli új­ságíró kollégánk, amelyben szeptember elején 40 ezer koronás (jó egymillió forin­tos!) tanulmányi támogatás­sal lepik meg az egyetemis­tákat, akik ennyi pénzből, „alapfokon" persze, hónapo­kig eléldegélhetnek kollégi­umi szobáikban. Tandíj nélkül... John Hellsing úr, a szemi­nárium avatott vezetője iga­zán otthon van EU-témák­ban. Akár az egyszeregyet, úgy magyarázza közép-kelet­európai újságíróknak a kü­lönböző szervezeti felépítése­ket, modelleket. Ki tudja ho­gyan, előkerült a nemzetiségi kérdés is. Kell-e mondani: nekünk, magyaroknak fel­csillant a szemünk ennek hal­latán. Ez az a téma, amihez mi aztán valóban értünk. Le is vezettük valamennyi összefüggésében a kérdést, s egy nyugat-európainak pró­báltuk elmagyarázni, hogy az Európai Unióba igyekvő Ma­gyarország ilyen gondokkal küzd. Hellsing úr bólogatott és mosolygott. A szünetben hatszemközt azután elmond­ta, hogy nem érti, mi a ba-

Next

/
Thumbnails
Contents