Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

KEDD, 1996. MÁJ. 14. A. • L-. - J . BELFÖLD 3 röviden Göncz Árpád utazik • Budapest (MTI) Göncz Árpád május 16-án munkalátogatást tesz Zág­rábban, ennek során megbe­szélést folytat Franjo Tudj­man horvát köztársasági el­nökkel. Az államfő ezen kí­vül ellátogat Okucaniba, ahol találkozik az ott állo­másozó magyar békefenntar­tó műszaki alakulat, vala­mint a térségben rendfenn­tartó tevékenységet ellátó rendőri kontingens tagjaival. Fejleszt a MÁV • Budapest (MTI) A fennállásának 150. évét ünneplő Magyar Államvasu­tak modernizálására az idén 28,4 milliárd forintot fordíta­nak. Elsősorban a törzsháló­zat nemzetközi vonalainak fejlesztésére költenek, mint­egy 16,3 milliárd forintot, de a fennmaradó összegből a va­súti áruszállító járműveket is korszerűsítik. Ellenörök érkeznek • Budapest (MTI) Amerikai és román kato­nai szakértők érkeznek ma, kedden Magyarországra, hogy az európai hagyomá­nyos fegyveres erőkről szóló szerződésnek megfelelően ellenőrzést hajtsanak végre a honvédségnél. A Honvédel­mi Minisztérium sajtóirodá­jának tájékoztatása szerint egy amerikai vezetésű dele­gáció a Magyar Köztársaság által beszerzendő T-72-es tí­pusú harckocsik miatt feles­legessé váló T-55-ös harc­járművek megsemmisítését ellenőrzi. Érték­tőzsde • Budapest (MTI) Folytatódott az áremelke­dés a Budapesti Értéktőzsde hétfői kereskedési napján. A BorsodChem 2775 forinton zárt, ami jelentős növekedés a pénteki, 2720 forintos zá­róárhoz képest. A Mol ­ugyancsak magasabb - 1695 forintos áron fejezte be a ke­reskedést. A gyógyszergyári papírok közül az Égis 50 fo­rintos árfolyamnyereséget könyvelt el, a hétfői kereske­dést 7350 forinton zárta. Emelkedett az OTP-részvé­nyek ára is, ezek 1800 forin­ton zártak. A Pick-részvé­nyek árfolyama 7200 forint­ra, a kárpótlási jegyeké 403 forintra esett. Meglopott miniszter • Budapest (MTI) Ellopták a népjóléti mi­niszter BMW 730i típusú hi­vatali személyautóját. A rendőrség illetékese elmond­ta, hogy hétfő délelőtt a XII. kerületből vitték el a sötét­kék BMW-t, rendszáma ETW706. Pankucsi Márta, a népjó­léti minisztérium szóvivője pedig arról tájékoztatott, hogy a 8 éves autót éppen most kívánta a miniszter tar­talékba helyezni, miután fe­lújítására 500 ezer forintot kellett volna költeni. A mi­niszter ugyanis a személyi használatára álló VW Golf gépkocsit használja a jövő­ben hivatali célokra is. Ter­mészetesen a BMW ellopása nem volt előre látható, de ez nem változtatja meg a mi­niszteri döntést. • A csongrádi bor öröme és keserve Egy hektár egymillió Gulyás Ferenc bokrosi pincéjében a borkóstoló vendégek. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az alföldi borok kö­zött a csongrádinak elő­kelő helye van. E tájon 1100 éve terem a szőlő, forr a bor... Nem vélet­len, hogy '87 óta Csong­rád a szóló és a bor vá­rosa. Újabban évente borünnepeket tartanak, s szervezett keretek kö­zött keresi a bajokból való kilábalás útját ez a borvidék is. Beszélgető partnereim abban egye­tértenek: mai állapotból valahogyan ki kell ver­gődnie ennek az ösi kul­túrának. A kérdések kérdése: hogyan? • Kezdjük helyzetfelmé­réssel! - A megyei átlagnál vala­mivel jobb állapotban van a csongrádi borvidék, mivel 4 és félezer hektár szőlő volt 1990 előtt, ma pedig 1500! Térségünkben - arányosan ­több szőlőterület maradt meg, mint máshol - mondja Gémes Pál, a bokrosi Kos­suth Szövetkezet elnöke. ­Persze háromezer hektár tönkrement, miközben a tu­lajdonviszonyok átrendeződ­tek. A szőlő nagyon nehezen tűri a gazdátlanságot. Jóné­hány gazda azért hagyta sor­sára a szőlejét, mert ráfize­tett. Korábban sok-sok pénz­zel támogatta az állam a sző­lőtelepítést. Pénzt, sok pénzt dobtunk ki az ablakon. Szabadkai Imre kertész­és növényvédő szakmérnök véleménye szerint tíz éve a csongrádi szőlőkultúra a csúcson volt! Megtörtént a fajtaváltás, kialakultak a korszerű művelésmódok és akkor még a jövedelmezőség is elfogadható volt. Azóta tart a leépülés. Mire lehet ma vállalkozni, hogy ez az állapot tovább ne romoljon? Nagy gond, hogy se a kis­gazda, se a társas gazdaság önerejéből nem tud befektet­ni. A kormány többnyire ígérget, csepp a (bor)tenger­ben, amit juttat. Noha borex­portból - évente - százmillió dollár bevételünk származik! Az exporttámogatás 15-ről 4 forintra zuhant. - Szerintem sok jóra eb­ben az évben nem lehet szá­mítani. Hiába kérte a ter­méktanács a bor fogyasztási adójának az eltörlését is - ez nem csak Gőg Mihály sző­lősgazda véleménye, sokan gondolják ugyanezt. Hozzá­teszi: - A szőlőtelepítésnél kez­dődnek a bajok. Legkeve­sebb egymillió forintba kerül egy hektár szőlő telepítése, de ennyivel nem szabad kez­deni, legalább az ötszörösé­vel. Ki* vállalkozik erre? Öt A Délmagyarország szervezésében Dél-Magyarország borai év, mire a szőlő termőre for­dul. Jobb, ha az ember az egymillióját, ha van(!), ál­lamkötvénybe helyezi. Hi­ányzik nagyon az a szerve­zet, amelyik összefogná, ko­ordinálná a szőlőtelepítést meg az egész tevékenységet. Abban is érdekeltté kellene tenni a termelőt, hogy ne ott­hon kotyvassza a borát, ha­nem egységes technológiá­val dolgoztassa fel. - Ez nagyon lényeges lenne, mert hozzáértés nél­kül nem lehet igazán jó mi­nőségi bort készíteni - teszi hozzá Justin Mihály, iskola­igazgató, szőlősgazda. G Sok az elhanyagolt szőlő. Miért? - A nép egyre jobban el­szegényedik. Egy hektár szőlő megműveléséhez leg­alább 100 ezer forint szüksé­ges. Nem tudnak hitelhez sem jutni, illetve a bor árá­ból nem tudja a kamatot kifi­zetni - mondja Kürtösi And­rás, a bokrosi pince vezető­je­- Ez nem most kezdő­dött. Már a 70-es évek végé­től kezdve mind jobban megszűnt az érdekeltség. Az 50-es évek elején egy liter bor árán tízliter benzint lehe­tett venni, most meg kétlite­rért kapok egylitert - teszi hozzá Gulyás Ferenc szőlős­gazda, a Csongrádi Hegy­község elnöke. Elég sötét kép rajzolódik ki: kínlódás, vegetálás, illet­ve a túlésre való berendez­kedés. - A vegetálás, ez valóban telibetalál - jegyzi meg Gé­mes Pál. - A kitörési ponto­kat kell keresni. Nem a 400 szögöles parcelláknál kell kereskedni. Az 5-10-20 hek­táros telepítőknek kell a se­gítség. A termelő, a feldol­gozó és az értékesítő egymás kezét fogva tud valamire jut­ni - véli Gémes Pál. Gőg Mihály a gondolat­sort eképp folytatja: - Eddigi tapasztalataim­ból mondom, az élet kikény­szeríti a pinceszövetkezete­ket. Nem tudunk egyénileg versenyképesek lenni. Bálint Gyula György • Lezsák-Giczy találkozó Egyeztetnek • Budapest (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar De­mokrata Fórum közötti szo­ros kapcsolat az ellenzéki együttműködés tengelye ­jelentette ki egybehangzóan Giczy György, a KDNP és Lezsák Sándor, az MDF el­nöke hétfőn a több mint né­gyórás négyszemközti meg­beszélésüket követő sajtótá­jékoztatón. Lezsák Sándor ismertette a két párt között megkezdő­dött egyeztető tárgyalások munkatervét. Jövő hétfőn ül össze először az a hat tár­gyalódelegáció, amelyek kö­zösen képviselhető prgora­mot dolgoznak ki a gazdaság és a humán szféra - szociális és egészségügyi ellátás, ok­tatás - területen, és össze­hangolják az önkormányzati, a szervezeti, a frakciók kö­zötti és a választási együtt­működést. A többi pártot il­letően a pártelnökök a Fi­desszel való együttműködést emelték ki. Az MDNP-t egyelőre nem tudják együtt­működési tényezőnek tekin­teni. A KDNP jó kapcsolato­kat tart fenn a Független Kisgazdapárttal - mondta Giczy György, míg Lezsák Sándor jelenleg az önkor­mányzatok szintjén látja megvalósíthatónak az FKGP-vel való együttműkö­dést. Azt azonban az MDF elnöke elismerte, hogy egy jövőbeni erős ellenzéki összefogásból nem hagyható ki a Független Kisgazdapárt. Sziget Rádió 88 • Munkatársunktól A szegedi Rádió 88-nál dolgozó fiatalok kapták meg a lehetőséget, hogy a nagy nyári budapesti fesztivál, a Pepsi Sziget '96 - korábbi nevén Diáksziget - hivatalos rádióját működtessék a nyá­ron. Fegyvertényről van szó, hiszen budapesti magánrádi­ók elől halászták el a lehető­séget, tavaly két társaság is működött a Szigeten - az egyik a Tilos Rádió volt idén azonban a szegedi stáb lesz az egyetlen műsorkészí­tő. A Sziget Rádió 88 agusz­tus 12-2l-ig napi 24 órában sugározza majd műsorát a 92.1 MHz-es frekvencián ­tudtuk meg a pályázatot ké­szítő stáb vezetőjétől Tóth Viktóriától. Politikai szerve­zetektől és pártoktól függet­len ideiglenes kereskedelmi adót terveznek, mely zenés műsorával elsősorban a 14­28 éves korosztályt célozza meg. Természetesen nagy hangsúlyt fektetnek a zene mellett a szöveges blokkok minőségére, rendszeresen je­lentkeznek friss hírekkel, időjárásjelentéssel és útin­formmal, az adásban pedig részletesen foglalkoznak olyan ifjúságpolitikai témák­kal, mint az alkohol, a drog, vagy az egyre aktuálisabbá váló pszichés zavarok. "A rádióműsor különleges­sége, hogy az Interneten ke­resztül is elérhető lesz, önál­ló homepage várja az érdek­lődőket, a kívánságműsor zenéit pedig e-mailen lehet majd megrendelni. jegyzet Spr퀀etve \ Jegy ven évvel ezelőtt egy liter bor árán tíz liter ben­1 y zint lehetett vásárolni, ma fél litert. Ez az össze­hasonlítás a szőlőtermesztés mai helyzete mellett az agrárolló illusztrálására is tökéletesen megfelel, amit úgy tanították valamikor, hogy az ipari árak gyorsab­ban emelkednek, mint a mezőgazdaságiak. A szőlőmű­veléshez használatos, benzinnel üzemelő robbanómo­toros permetező példájánál nem is kell sokkal messzebbre menni. Persze van drágább bor is, mint a hatvanforintos, de azzal már dolgozni kell, az minimum parafadugós palack, s annak már szőlőlevet is illik tartalmaznia. Ha pedig a termelő neve is szerepel a címkén, akkor még nagyobb az esélye annak, hogy a bor minőségi, igaz, drágább is a benzinnél. Mondják, azért iszunk kevés bort, mert túl sok vizet öntünk hozzá. Vagy még must korában, esetleg a sep­rő és a cukor mellé, vagy készen, amikor fröccsé aláz­zuk. Azt is mondják, hogy a fröccs magyar találmány, sehol a világon nem öntenek - annyi - szódavizet a borhoz, mint nálunk. Nem hiszem, hogy sok nyelvre le lehetne fordítani a magyar fröccs szót. Igazából persze nem a víz ellensége a magyar bor­nak, hanem a sör. A magyar sör. Érdekes, mennyivel kevesebb külföldi tőke áramlott a pincegazdaságokba, mint a sörgyártásba. Szinte minden hazai sörgyár el­veszítette már „szüzességét". A befektetők bizonyára nézték az egy főre jutó borfogyasztás trendjét, meg az egy főre jutó sörfogyasztásét, és jól számoltak. £ nnek a jó választásnak legfőbb bizonyítékával egyébként két éve találkoztam, amikor a borról, meg a szőlőtermesztés sanyarú sorsáról tanácskoztak egy Szegedhez közeli, homoki bort termelő kisváros­ban. Nagyon meleg volt. Szinte minden felszólaló leiz­zadt, mire végére ért heves kirohanásának, amely az agrártárca, a terméktanács, a régi nagyüzemek és az új privatizátorok szőlőtermesztéssel, borkultúrával kapcsolatos bűneit sorolta. A tanácskozás szünetében azután szomjukat oltották a felszólalók. Kilencen kor­só sört rendeltek, s csak egyetlen ember ivott bort. Az is fröccs formájában, szódavízzel spriccelve. Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. Vöröskeresztes elismerések • Munkatársunktál A Vöröskereszt világ­napja alkalmából ren­dezett ünnepségen a legkiválóbb munkát végzők kitüntetést, elis­merést kaptak. A Vöröskeresztes mun­káért kitüntetés arany foko­zatát vehette át dr. Karsainé Kovács Veronika (Szeged), prof. dr. Molnár József (Sze­ged), Sebesi Sándorné (Gá­doros), és az Alföldi Porce­lángyár Részvénytársaság (Hódmezővásárhely). A Vöröskeresztes munká­ért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Balogh Dezsőné (Pusztamérges), Gila And­rásné (Hódmezővásárhely), Gilicze Rozália (Makó), Ko­vács Gáborné Szűcs Mag­dolna (Hódmezővásárhely), Majláthné Lippai Éva (Sze­ged), Nagy János (Szentes), Papp Istvánné Kenéz Kata­lin (Szeged). Vöröskeresztes munkáért bronz fokozatot kapott Al­másiné Elek Veronika (Hód­mezővásárhely), Bozsár Jó­zsef (Makó), Elek Istvánné Banka Erzsébet (Szeged), Horváth Józsefné (Szeged), Horváthné Timár Mária (Forráskút), dr. Kövesdi Ka­talin (Szeged), Miskolczi Gyula (Szentes), Musa Antal (Szentes), Paragi Ferencné Vlasics Anikó (Szeged), Ró­zsavölgyi Margit (Csong­rád), Szabó Alajos (Makó), Varga Sándorné Lajkó Ida (Ópusztaszer). A Magyar Vöröskereszt média pályázatán elismerő oklevelet kapott dr. Pleskó András (Szeged). Halálos prézli • Mágocs (MTI) Talajfertőtlenítő szert fo­gyasztott, és hamarosan bele is halt a súlyos mérgezésbe egy mágocsi asszony. A Ba­ranya megyei községben la­kó 69 éves nő zsemlemorzsa helyett használta az ahhoz hasonló állagú Tymet 10 G nevű talajfertőtlenítőszert a vasárnapi rántott hús paníro­zásához. Elpusztult az étel maradékából fogyasztó há­rom sertés, is.

Next

/
Thumbnails
Contents