Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

HÉTFŐ, 1996. MÁJ. 13. HANGSÚLY 5 A napfény városa! - mondjuk az elcsépelt szlogent Szegedről, s büszkék vagyunk önmagunkra. Legyünk is, de a városszeretetet és az elvakultságot nem jó összekeverni. A napfény városa helyet ugyanis mostanság amolyan egynapos város lettünk. Egyetlen napra való látnivalóval: Dóm, halászcsárda, Tisza, és este a szabadtéri. A vendég - tetszik vagy sem - ennél többet akar. Aktív kikapcsolódást, vlzisportolást, lovaglást, és legfőképpen információt. Sokszor a szegedi ember sem tudja pontosan, mikor, hol és főleg mit talál. Kulturális programjaink szegényednek, mert kevés a pénz. Glóriánk szidolozása sem két fillér: kiadványok, ismertetők kellenének a városról és környékéről, hogy tudja a német vagy osztrák turista, hová is jön valójában. A paprika, a szalámi és a napfény ugyanis önmagában kevés. A szállodák ugyan birkóznak, de a puha ágy, a reggeli foszlós kalács önmagában nem vonz ide vendéget, mert ezt a világ bármely táján megkapja a turista, aki egyedit, mást keres, s ezért hajlandó fizetni is. Az idegenforgalmi szakma is sokkal inkább széthúzó, mintsem összetartana. Pedig városkép nélkül, marketing híján nem kel el Szeged sem. Jelzi ezt az is, hogy míg az ország nyugati felén tíz-tizenöt napot tölt el egy vendég a szállodában, addig Szegeden jó, ha hármat. Ez pedig egy tranzitvárosnak is kevés... Rafai Gábor • A nagy testvér „árnyékában" Az üzletember visszatér • Családi Csongrád Uj szálló kellene Ha végleg nem is kell feladni a reményt, jó idóre le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a megye városaiba tömegével jönnek nyáron a külföldi turisták. Csongrád - a Tisza és a Körös találkozási pontján - sekély, homokos folyópartjaival, kempingjével nem gazdag nyugatiak után áhítozik, inkább a környék gyermekes családjait, fiataljait próbálja meg elcsábítani a nyári vakációra. Az idegenforgalmi igazgatóság munkatársa, Tamáskovitsné Gila Éva felmérése szerint 1991 és '95 között folyamatosan nőtt a városba érkező szállóvendégek száma. Ez leginkább annak tudható be, hogy a középrétegek, a többgyerekes családok és a fiatalok nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen valamelyik tengerparton töltsék a nyári szabadságot. Szívesen választják viszont a csongrádi folyópartot. Az élénkülő érdeklődés nyomán szépen fejlődik a Körös-toroki kemping, nagy szükség lenne viszont a városban egy olyan szállodára, amelyik kifejezetten a kisgyerekes családok fogadására rendezkedik be, és a kempingnél nagyobb kényelmet biztosít. A nyári programsorozat, a Csongrádi napok és a Körös-toroki rendezvények is a vakációzók nak szólnak. Ha sikerülne növelni a város szállodai kapacitását, lenne pénz a strandok, a játszóterek, a kemping fejlesztésére, a város kedvelt üdülőhelye lenne a környéken élőknek és a budapestieknek. Csongrád idegenforgalmát a jövőben alapvetően ; befolyásolhatja az értékesítésre szánt Körös-toroki ártér sorsa. Az Ativizig tavaly decemberben engedélyt kapott a szakhatóságtól e terület értékesítésére. A jelenlegi üdülőtulajdonosoknak mint a telkek bérlőinek elővásárlási joguk van. A legtöbben viszont sokallják a vételárat, így elképzelhető, hogy lemondanak a területről. Ha pedig az állam a telkek tulajdodosa, az Ativizigé a kezelői jog, az önkormányzat a bérlő, az idegenforgalmi igazgatóság az üzemeltető, olyan vegyes tulajdon alakulhat ki, mely nem feltétlenül biztosítja a turisztikai szempontból létfontosságú fejlődést. K. G. • Kevesebb a vendég Élen a hotelek A tavalyi évben jelentősen, mintegy ötödével csökkent a megye határátkelőhelyeinek utasforgalma az elázó évekhez képest. Az utazások közel azonos mértékben csökkentek a magyarok és a külföldiek esetében. Az átlépések száma meghaladta a hétmilliót. A határátlépők viszonylag kis hányada, ezerből mindössze húsz vette igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit. Persze, a mutatót rontja, hogy a szállóvendégek nagy része nem határátlépő. A vendégforgalomról számot adó kereskedelmi szálláshelyek forgalma mintegy két százalékkal csökkent, az eltöltött vendégéjszaka azonban közel 15 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az átlagos tartózkodási idő alig haladta meg a két éjszakát. A belföldiek valamivel hosszabb időt töltöttek szállodában, mint a külföldiek. A térség idegenforgalma szempontjából rendkívül kedvezőtlen, hogy a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 15 illetve 16 százalékkal volt kevesebb, mint 1994ben. A legnagyobb forgalmat természetesen a szállodák bonyolítják, ezt követi a közkedvelt panzió, majd a kemping. Ez a népszerűségi sorrend állandónak tűnik, hiszen a vendégforgalom összetétele az igénybevett szállástípusok szerint alig változott. K. G. Azt gondolná az ember, manapság, amikor mindenki pangó turizmusról, félig telt hotelekről beszél, és az idegenforgalom háza táján csak panaszt hallani, nincs olyan vállalkozó, aki magánerőből szállodaépítésbe fogna. Pedig vannak, akik úgy gondolják, a Szegedre látogató szállóvendégek, ha nem is gyors meggazdagodást, de biztos megélhetést jelentenek. A Mátrix Szállodát 1992ben kezdték el építeni a Zárda utcában, családi vállalkozásban. A tőke nagy részét egy németországi rokon biztosította, a hiányzó pénzt hitelből pótolták. A tavaly februári nyitás óta kiderült, a várakozás nem volt alaptalan, a szálloda kihasználtsága állandóan hetven-nyolc van százalék fölött van. Hatvan százalékos kihasználtság mellett pedig a bevétel már fedezi a kiadásokat. G Hogyan jutott eszükbe éppen a szállóvendég-ellátásba fektetni a pénzüket? Egy hotelt felépUeni tőkeigényes, lassan megtérülő vállalkozás. - Mielőtt belevágtunk, készítettünk egy felmérést, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a piacgazdaság kialakulásával olyan jelentős Vendégre várva... (Fotó: Révész Róbert) mértékben nő a gazdasági turizmus, hogy szükség van az üzletemberek igényeit kielégítő szállodákra - mondja Onczay Zsoltné, az egyik tulajdonos. - A német tőkés partner pontosan tudta, milyennek kell lennie a szolgáltatásoknak ahhoz, hogy visszatérő vendégeink legyenek az üzletemberek. Mára állandó, biztos és rendkívül kulturált vendégkörünk alakult ki. G Nem zavaró, hogy itt vannak a Hungária szomszédságában ? - A Hungáriában inkább csoportok szállnak meg, azokat mi úgysem tudnánk fogadni, hiszen tíz kétágyas szobánk van. Vannak, akik a családiasabb légkört, a nyugalmat tartják fontosnak, mások a nagy szálloda jelentette előnyöket. Mi kisebb részben magyar, nagyobb részben külföldi üzletemberekre építjük a forgalmunkat. Kis személyzettel dolgozunk, öt állandó alkalmazott van, és két egyetemista-kisegítő. Vagyis üzletpolitikánk egészen más, mint a nagy hoteleké. G Hogyan lehet bekerülni a köztudatba, idecsalogatni a vendégeket? Hiszen a kis panziók, szállodák kevésbé ismertek, mint a régi, nagy hotelek. - A legfontosabb a korrekt, jó üzleti kapcsolat. A mi szállodánkba nem úgy jönnek az emberek, hogy hallják vagy látják a reklámunkat. Állandó kapcsolatban vagyunk jó néhány céggel, akik nálunk szállásolják el vendégeiket. Ezek a kliensek azután biztosan visszatérnek, ha elégedettek. Koczor Oabriolla • A Forrást még a hídlezárás is „húzza" Üres a város és a szállodák! Itt a májusi nyár, az ember azt hinné, egyre több a turista és az idelátogató vendég, de nem így van. Sándor Péternek, a szegedi Forrás Szálló igazgatójának mindenesetre a sok évinél is rosszabbak az idei tapasztalatai: - Üresek a szállodák és üres a város is! - mondja. Négy hónap eltelt már az idei esztendőből, de a reményeink nem váltak valóra. Hiába oldották fel az embargót, ha nem lennének szegedi rendezvényeink, üres lenne a ház. G Kik tartják el így a Forrást? - A szegedi vállalkozók, akik konferenciákat szerveznek és az üzleti partnereiket hozzák el hozzánk. Egyébként ma Szegeden nem lehet idegenforgalomról beszélni. Ráadásul szegény embert még az ág is húzza: egy éve lezárták a régi hidat, így azután nem könnyű hozzánk eljutni. Sajnos, még fél évig tart a felújítás, ami nekünk jeletós forgalomkiesést jelent. G Említette, feloldották az embargót! - Nagy reményeket tápláltunk, de nem váltak valóra, a vendégek nem jönnek. Ráadásul országosan 10-15 nap körül mozog az az átlagos idő, amit egy-egy szállodában eltölt a vendég. Ez Szegeden nem éri el a három napot, a Forrásban 2,2 nap. G A tavasz sem hozta meg a jó üzletet? - Április minden évben jó szokott lenni. Az idén elmaradtak a szobafoglalások. Szerencsére mi még működünk: konferenciákat szervezünk, kulturális eseményeknek és üzleti találkozóknak adunk helyet. Jószerivel ebből élünk. Ha egy külföldit megszólítunk a Kárász utcán, azt hiszi, Szombathelyen van. Az ország végletesen kettészakadt: a turizmus célpontja Nyugat-Magyarország, a keleti végekre alig-alig jönnek a nyugati turisták. G Mi sem várjuk kolbászos kerítéssel őket! - Valóban több program kellene. És legfőképpen koncepció az idegenforgalom fejlesztésére. Ha a szegedi reptér működne és elérne végre hozzánk az autópálya, minden bizonnyal jóval több vendég jönne a Forrásba is. G Milyennek látja a szegedi turizmus jövőjét? - Rendíthetetlenül optimista vagyok. Szeged hídfőállás az idegenforgalomban. De egy szálloda csak eszköz, koncepció és összefogás nélkül nem megyünk semmire. R. G. Hol szállásolná el vendégeit? Gombár Edit (Hódmezővásárhely): - Ha a vendégeimet nem otthon, akkor a Pelikánban vagy a Fámában szállásolnám el, mert - úgy tudom - Vásárhelyen máshol nem lehet. A Hotel Fámában már volt a fiam a menyasszonyával, és nagyon kényelmesnek találták, no meg drágának. A strand melletti Pelikán hotelben nem járt még a családunkból senki sem, így arról nem tudok véleményt mondani. Ahogy hallottam, kényelmes lehet. Szabó Józsefné (Mindszent): - Itt Mindszenten esetleg a művelődési házban találnék nekik helyet, ha otthon nem férnénk el. Ugyanis a művelődési házban van két erre alkalmas szoba, s az egyik fürdőszobás közülük. Ezen kívül ebben a városban más szálláslehetőséget nem tudok. Ha a két említett szoba foglalt lenne, akkor mehetnének Vásárhelyre vagy Szentesre. Igaz, az előzőben csak egy szállót tudok, míg az utóbbiban egyet sem. Szőke Péter rendőrkapitány (Szeged): - Ha olyan vendégeink jönnek, akiknek reprezentálni szeretnénk, a Forrásban, a Hungáriában vagy a Royalban szállásoljuk el őket. A Forrás előnye, hogy környéke csendes, nyugodt, a Royalé, hogy a belvárosban van, és biztonságos belső parkolóval rendelkezik. Megfelelő színvonalúak a szegedi panziók is. A kempingesek közül sokan aprópénzre váltják a vendéglátást. Trogmayer Ottó múzeumigazgató (Szeged): Vendégeinket leggyakrabban a szegedi panziókban szoktuk elszállásolni, a Kun Panzióban, a Baloghban, a Fortunában, a Marikában. Ezek viszonylag olcsók és szépek. Csendessége miatt a Marika a legkedveltebb szálláshelye a vendégeinknek. A magasabb rangú vendégeket a Forrásba visszük, mert az garantáltan tiszta szálloda. Jó lenne, ha a Régi Hungáriát sikerülne végre befejezni. Megyei árak Makó Makón az egyik legismertebb szálláshelyen, a Megyeház utcai Kerekes Panzióban egy kétágyas szoba, egy éjszakára 3000 forintba kerül; a háromágyas pedig 1500 forinttal többe. Mint azt a tulajdonos elmondta, áraikat bizonyos korlátokon belül befolyásolja a forgalom; ha szerényebb, az árak is alacsonyabbak. Az, hogy az idei nyáron magasabbak, vagy alacsonyabbak lesznek-e az árak, még nem tudható. Csongrád Ha vendégeinket Csongrádon kívánjuk elszállásolni, akkor két szálloda közül választhatunk. Az Erzsébet szállóban 1600 forintba kerül a fürdő nélküli, 2200 forintba a fürdőszobás szoba egy éjszakára. Ebben az árban még nincs benne a reggeli, mely fejenként 137 forint. A Tisza Hotelben igaz, többet kell fizetni, hiszen 4000 forint egy kétágyas szoba reggelivel, de a szobához minibár és sztnestévé is tartozik. Makói nyár Makó városa, legnépszerűbb szálláshelyein, a Korona Szállón, a Vadászházon, a Fenyő és a Kerekes panziókon, a Motel és a Tóth kempingeken kívül nyári programsorozattal is váija a turistákat. Június 5-én rendezik meg a hagymás napot, mellyel a városlakók régi álmukat váltják valóra. Makó neve összeforrt a hagymáéval, így érthető, hogy a város a nyarat is a hagymakertészek ünnepével köszönti. A tudományos tanácskozás mellett határszemle, fajta- és növényvédőszer-bemutató is lesz. Az 1993-as fesztivál sikerén felbuzdulva idén Június 30. és július 6-a között rendezik meg a Második Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivált. A város három évente ad otthont a klasszikus művészek nagy nemzetközi találkozójának, melynek alapkoncepciója, hogy a művészet híd lehet a népek között. Németországból, Finnországból, Olaszországból, Írországból, Erdélyből és Szlovákiából érkeznek kórusok, szimfonikus és fúvószenekarok. A fesztivált más kulturális események - kemencés parti, grafikai kiállítás, lampionos felvonulás, tűzijáték és álarcosbál - is színesttik. A Szent Gellért Ünnepséget szeptember 12-én tartják. A Millecentenáriumi emlékév egybeesik a Csanádi egyházmegyét megalapító Szent Gellért püspök halálának 950. évfordulójával. Az országos megemlékezések egyik fontos eseménye a makói ünnepség, melynek egyik különleges programja lesz az a tudományos felolvasóülés, amelyen jeles egyház- és művészettörténészek idézik meg Szent Gellért alakját, korát és hagyományát. Makóra érkezik Szent Gellért ereklyéje, melynek tiszteletére Temesvár és Szabadka püspökeinek részvételével ünnepi szentmisét tartanak.