Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-11 / 110. szám

SZOMBAT, 1996. MÁJ. 11. HIRDETÉS 5 Mozdonytolás Nem mindenki dicsekedhet azzal, amivel jómagam. Én bizony már toltam mozdonyt! Ifiállt a szerencsétlen motorvonat, valahol Tiszakécske környékén. A kalauz megkérte a nagyérdemű utazóközönséget, ugyan taszajtson már egyet a lekapcsolt mozdonyon. Löktük, beindult, visszaszólítunk és robogtunk tova szédítő 30 kilométerrel óránként. Néhány elhasznált kocsi láttán eszembe jut: a MA V-nak sem ártana egy kis taszajtás. De akkor meg még drágábban kellene adni a jegyet, ami már így is sokba kerül. A tisztaság azonban nem ezen múlik. Az InterCityt viszont büszkén tehetik ki az ablakba. A légkondicionált szerelvény ablakából már látszik az alagút vége. V. F. S. Egyenruhában A MÁV megy az utasokhoz Utazni pedig kell! (Fotó: Révész Róbert) A vasútnál dolgozni mindig biztos állást jelentett. Faluhelyen az állomásfónököt együtt emlegették a tanítóval, a plébánossal meg a doktorral. Mostanság már nem annyira lehet biztos a vasutas sem, hogy innen megy nyugdíjba. Az viszont ma sincsen másképp: akik a MÁV-nál megragadnak, azok legtöbben megszállottjai mesterségüknek. Ezekben a napokban fejezi be tanulmányait a Gábor Dénes szakközépiskolában Darvas Krisztina, aki tavaly érettségizett, megtoldotta még egy tanévvel, így közlekedési technikus lesz belőle. Forgalmi szolgálattevőként kezdi majd a pályát. - A közgazdaságiba nem vettek föl nyolcadik után, összeült a család, együtt választottuk ezt az iskolát magyarázta Krisztina. L Anyu és apu is a közlekedés területén dolgozik. • Mit gondol, jól döntöttek akkor? ~m * - Igen, a közlekedésnek, a vasútnak van jövője. Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam. Nagyon élveztem eddig is a nyári termelési gyakorlatokat. • Tudja-e már, hol fog dolgozni? - Valahol Szegeden alkalmaznak majd forgalmistaként. • Nem „ciki" egy 19 éves, csinos lány számára, hogy egyenruhába kell bújnia? - Nem - válaszolta mosolyogva. - Csak munkaidőben kell használni, az meg teljesen természetes. Úgy gondolom, azért is érdekes, izgalmas ez a munka, mert rengeteg emberrel lehet találkozni. És az sem mellékes: végzős osztályunkban mindenkinek van már helye, ahol dolgozni fog. Megyeri László, vezető jegyvizsgáló maga is meglepődött, amikor közösen kiszámoltuk, hogy mióta a MÁV-nál dolgozik - 29 esztendeje -, azóta körülbelül 3 millió km-t tett meg sínen. - Először mozdonyvezető voltam, 14 esztendeje váltottam, azóta vagyok jegyvizsgáló - mondta. - Általában Budapest és Szeged között szoktam dolgozni. Van, amikor az InterCityn, máskor gyorson vagy személyen. A legjobban az utóbbit szeretem. • Miért? - Mert azon szinte mindenki ismer mindenkit. Tőlem is megkérdezik: mi történt velem, már régen láttak? Aranyosak, kedvesek az utasök. Nekem nem szokott problémám lénni senkivel, még a bliccelőkkel sem. 0 Mivel beszélne rá egy fiatalt, hogy a kalauz szakmát válassza? - Ha szeret emberekkel foglalkozni, érzéke és türelme is van hozzá, akkor örömmel végzi ezt a munkát - mondta Megyeri László. Azt viszont tudni kell, hogy a vasútnál az élet nem áll meg éjszaka és hétvégén sem. Ez a családtól is megértést, lemondást kíván. V. F. S. Ha egy család nekivág az utazásnak, akkor elóbb költségvetést készit. Melyik számára az olcsóbb, hogyan jön ki jobban: ha kocsival megy, vonattal avagy másképp. A számolgatás egyenlege attól is függ, hányan utaznak, mennyi a csomag stb. Ebbál viszont következik: a tömegközlekedési piacon is kialakult egy küzdelem, amelyben minden résztvevő a győzelemre törekszik, hogy ót válasszák. Hogyan is néz ki a MÁV oldaláról a „kedves utasért" való harc, miként igyekeznek a sínekre csábítani őt? egyebek mellett ezt kérdeztük Kacsari Jánostól, a MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatóságának személyfuvarozási osztályvezetőjétől. - A vasúton utazók száma '92-től csökkent; a részvénytársaság vezetése úgy döntött, hogy szétválasztja a különböző profilokat, ekkor hozták létre a személyszállítási osztályokat - mondta. Kettős célt határoztak meg: megtartani a régi utasokat; új szeletet kihasítani az utaspiacból. Ezt pedig új marketingpolitikával lehetett megkísérelni. • Mi volt ennek a lényege? - Természetesen az, hogy a MÁV minél közelebb kerüljön az utazóközönséghez, megismeije annak elvárásait, igéjiyeit. Ennek érdekében számos akciót szerveztünk, egyebek között utaskikérdezése. Utóbbiból kiderült, az emberek ismeretei naMásfél esztendővel ezelőtt egy kormányhatározat megkondította a vészharangot a vasút mellékvonalai fölött. Az országban mintegy 900 kilométeres szakasz jövője vált kétségessé, megijedtek az érintett települések, mi lesz velük, ha felszámolják vasútjukat, megszüntetik állomásukat. Az elmúlt év végéig kellett volna a kijelölt mellékvonalak megszüntetését „végrehajania" a MÁV-nak. A részvénytársaság élére azonban új menedzsment került, amelyik másképp látta a jövőt - tájékoztatott a témágyon haloványak a szolgáltatásainkról, a kedvezményeinkről. Jószerével csupán a félárúról és a nyugdíjas- és diákkedvezményről hallottak. Úgy gondoltuk, hogy a közvetlenebb kapcsolat érdekében a mindenre nyitott fiatalságot kell megcéloznunk. Az üzletigazgatósághoz tartozó 22 ezer négyzetkilométeres régióban - 3 megyét és másik 3 részét hálózza be - 700 intézményt, iskolát kerestünk fel, ismertettük szolgáltatásainkat, kedvezményeinket. Kiállításokon vettünk részt; úgy érzem, a kapcsolatteremtés szempontjából kiemelkedtek idegenforgalmi rendezvényeink. Öt városban építettünk ki értékesítési hálózatot, ezeknek a kollégáknak az a dolguk, hogy szervezzék a közönségkapcsolatot, jelen legyenek az adott város közéletében. • Azért az igazi kapcsolat mégiscsak az, amikor ban Tóth Imre, a Szegedi Üzletigazgatóság igazgatója. Úgy gondolták, az egyes vonalakat külön kell megvizsgálni, milyenek az üzemeltetés paraméterei. A gazdaságosság lett az elsődleges szempont, nem a felszámolás, megkezdődtek a felmérések. A szegedi igazgatósághoz tartozó 1700 kilométeres szakasz kétharmadát teszik ki a mellékvonalak. Az adatok világosan mutatták, hogy a MAV veszteségének mindössze 13 száaz utas a pénztárossal, a kalauzzal találkozik, ezek a benyomások alakítják ki véleményét a MÁV-róL. - Ez igaz - bólintott rá az osztályvezető -, éppen ezért ötven jegyvizsgálónkat ügyfélszolgálati tréningre írattuk be. A visszajelzések igen kedvezőek, megérte az energia befektetése. Ebbe az irányba kell mennünk a jövőben is. Mert tényleg nem mindegy, hogyan áll az Utas elé a jegyvizsgáló, milyen módon teremt kontaktust, mennyire szolgálatkész. • A másik kényes pont a menetidő betartása. Miért késnek még nyáron is a vonatok? - Előfordulnak vágányzárak, a pályát időnként fel kell újítani, ezek elkerülhetetlenek. Nagy kitolás lenne az utassal, ha a késő vonatot nem várná meg a csatlakozás, onnantól kezdve pedig ez hullámszerűen érezteti hatását. zaléka keletkezik a mellékvonalakon. Ráadásul ezek jobbára olyan településeken haladnak át, amelyek egy jelentős részének egyedül a vasút jelenti a „külvilággal" való összeköttetést. A MÁV leült tárgyalni az önkormányzatokkal, amelyek vevőnek bizonyultak az elképzelések megvalósítására. Az intézkedési csomagba pénzbe sem kerülő átszervezések, rövid távon megtérülő beruházások - például a bakteri igénylő sorompók kiváltása • A kocsik tisztasága... - A nagyobb takarítást külső kft-kkel végeztetjük, fordulásokkor csupán a söprögetésre jut idő - jegyezte meg Kacsari János. - Sajnos, a vagonok egy része eléggé elhasznált, régi; bizonyára ez is befolyásolja az utazók közérzetét. • Rengeteg a diák a térségben, figyelembe veszik-e ezt a menetrend készítésekor? - Minden nagyobb intézményt, valamennyi önkormányzatot megkerestük, jelezzék igényeiket. A menetrend elkészítésekor azt is szem előtt tartottuk - ha tudtuk -, hogy egy adott településen mikor van piacos nap, hánykor indulnának haza onnan az emberek. Talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi 2-3 esztendőben jelentősen csökkent a panaszok száma. V. Fekete Sándor -, állomások összevonása, hatósági előírások módosítása került. A szegedi igazgátóság területén is több mellékvonalon hoztak létre regionális központokat, mint például Szentesen, amelyek nagyrészt önállóan dolgoznak. Az ugyan elképzelhető, hogy állomásokat megállóhellyé változtatnak, minősítenek a jövőben, de a mellékvonalakat elkerülte a megszüntetés veszélye. Úgy tűnik, az a kezdeményezés vakvágányra futott. V. F. S. Adatok Bármely cég tevékenységét jól szemléltetik a gazdálkodását tükrözö adatok. Ez még akkor is így van, ha a puszta számok a részletekről, a „lényegről" hajlamosak megfeledkezni. A tendenciák azonban az adatokbál olvashatók ki. Személyszállítás A MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatósága az idén mintegy 13 millió ember utaztatásával számol. Az utasok száma 1991-től, az elmúlt öt esztendőben évente 8-9 százalékkal csökkent az üzletigazgatósághoz tartozó, 22 ezer négyzetkilométeres országrészben. Áruszállítás Az üzletigazgatóság területén a feladott áru mennyisége '91 óta évente 900 ezer tonnával lett kevesebb. Jelenleg 3 millió tonna termék mozog a síneken a térségben. A belföldi áruszállításnál kedvezőtlenebbül alakult a nemzetközi. Ennek oka a jugoszláv embargóban, az ország gazdasági helyzetének alakulásában keresendő. Tarifa Az áremelések általában az inflációval vannak szinkronban. A MÁV személyszállítási tarifaemelése '92ben 21, '93-ban 20, '95-ben pedig 20 százalékos volt. '94-ben megpróbálták „lenyelni" a költségek növekedését, nem emeltek árat. A Szeged és Budapest közötti 200 kilométeres útra a menetjegy '92-ben 480, '95ben 720 forint volt. Ha valaki ma utazna teljes árúval, annak 848 forintot kellene fizetnie. Rongálás Az elmúlt esztendőben a szegedi üzletigazgatóság területén az okozott kár meghaladta a 15 millió forintot, ennek egyharmadát tette ki az utazóközönség által a személykocsikban okozott kár. A rongálással okozott kár értéke szinte évente megduplázódik. Sinen vannak Elégedett-e ön a MÁV szolgáltatásaival? Varga Éva, egyetemi hallgató: - Évente két-három alkalommal utazom vonattal, mert inkább busszal szoktunk járni, mivel Pécsre így jobb a közlekedés. Pedig vonattal ingyen mehetnénk, mivel édesanyám vasutas volt. Ami a kifogásom: a vasúti kocsik tisztábbak lehetnének. Más érzéssel ül be az ember egy szépen kitakarított vagonba. Viszont a kalauzok általában udvariasak, figyelmesek. Dr. ifjú Lippai Pál, ügyvédjelölt: - Szeretek vasúton utazni, még mindig olcsóbb, mint az autózás és sokkal kényelmesebb is. Az InterCity szolgáltatása megfelelő, azonban a többi, „sima" járatnál akadnak kívánnivalók. Nagyobb tisztaság kellene. Állandóan legyen a mosdóban víz, vécépapír, törölköző. A téli időszakban pedig a késések miatt szokott bosszankodni az ember. Komárominé Fekete Krisztina, szállításiosztályvezető: - Ritkán utazunk vonattal, inkább autóval. Szerintem a vasúton az árak magasabbak, mint a szolgáltatás színvonala. Lehelnének a kocsik tisztábbak is. Hiányzik a normális büfé. A jegyvizsgálók igyekeznek az utasok kedvére tenni. Az InterCity tetszett, bár nyáron utaztunk vele és a légkondicionálás nem működött megfelelően. Batki Anikó, pénztáros és adminisztrátor: - Budapestre szoktam járni vonattal. Én elégedett vagyok a MÁV szolgáltatásával, eddig még semmi problémám nem adódott. A kalauzok udvariasan kérik a jegyet vizsgálatra. Megnézik az igazolványt is, de hát ez a kötelességük. Úgy gondolom, a mai árakhoz képest félárúval még a jegyár is elviselhető. Kimondottan szívesen utazom vonattal. Szekeres János, takarító: - Két héttel ezelőtt jöttünk haza Budapestről. Hát, arra a kocsira bizony ráfért volna egy alapos takarítás. Főleg olyankor veszi észre az ember a piszkot, amikor a pénztárnál már kifizette a jegyet, aminek ugyancsak megkérik az árát. Egyébként kényelmesen lehet utazni. Gondolom, ez azért is van, mert kevesebben utaznak. A jegy vizsgálókról csak jót tudok mondani. Kedei Imola, főiskolai hallgató: - Az InterCity nagyon kényelmes és gyors, de rákényszerítik az embert, hogy reklámokat hallgasson, holott inkább nyugodtan olvasna, tanulna. A fülkés kocsik tisztasága hagy kérnivalót maga után. A bőrülésekre rátapad az utas. A másik fajta kocsi viszont tiszta, szép és nyugodt. Ott szívesen utazom. Ami a szolgáltatáshoz tartozik még: a kalauzok kedvesek. Koncz Péterné, nyugdíjas ápolónő: - Mozgássérült vagyok, ezért elég ritkán utazom. Amikor utazom, akkor viszont maximálisan elégedett vagyok a MÁV szolgáltatásaival. Pestre járok a nővéremhez, az InteiCityvel. Ez nagyon kényelmes és gyors. Elmúltam hetven, én már ingyen utazom a vonaton, csak a helyjegyet kell megváltanom, de az minimális összeg. A kalauzok aranyosak.