Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 10. HANGSÚLY 5 Beszéljünk róla! Rostás-Farkas György mondta nekem idén februárban , hogy: nem szabad a szőnyeg alá söpörni a problémákat. A cigánykérdést sem. Neki pedig hinni kell, mert ő maga is roma származású lévén, rengeteget tesz a cigányok kulturális, szociális és egyáltalán, társadalmi felemelkedése érdekében. Közéleti szerepet vállal - a cigány önkormányzatok országos szövetségének alelnöke, a budapesti önkormányzat elnöke -, íróként, műfordítóként, lapszerkesztőként is igyekszik megismertetni a közvéleménnyel a roma etnikum kulturális, közösségi jellegzetességeit. És elfogadtatni azt. Hogy mindezt miért tartom fontosnak megjegyezni? Azért, mert rajta kívül még sokan, cigányok és magyarok egyaránt, hasonlóan gondolkodnak. Nekik van igazuk. Mert valljuk be, e kérdést ma is tabuként kezeljük. Pedig a fejlett társadalmakban azért tudják könnyebben megoldani a problémákat, mert nyilvánosan, a közvélemény teljes bevonásával tárgyalnak róluk. Nekünk is így kellene. A sorsunk ugyanis közös. Együtt élünk, tehát együttesen kell megoldanunk a problémákat is. Mit mond erről a költő, Rostás-Farkas György? „Hétszáz év menekülés/ lábnyomát őrzi az emlékezet/ s megannyi sebesülés/ jaját temettük itt el/ Megtanultunk sírni magyarul/ e hon nekünk is otthonunk." K. F. Indul a gettósítás • Szegedaz úttörő Az az öt százalék... Tudniillik - becslések szerint - Magyarország lakosságának öt százaléka cigány. Azért becslések szerint, mert a roma lakosság jelentős része ma is rendszeresen és gyakran változtatja helyét, így értelemszerűen nem is lehet pontos kimutatást készíteni az etnikum lélekszámáról. Jelentős adatként kívánkozik ide az 1971ben készített kimutatás, amely szerint akkor 341 ezer cigány élt az országban. Ma számuk eléri a félmilliót. Ismét csak becslésekre alapozva: 2015-re mintegy 8 százalék lesz ez az arány. A cigányság helyzetének általános jellemzőiről készült helyzetleírás, amely a Szegedi Cigány Program részét képezi, elsősorban a szociális gondokról, az ismét terjedő analfabetizmusról, a nagyméretű munkanélküliségről és közbiztonsággal kapcsolatos teendőkről szól. Csaknem 30 intézmény, egyesület, társaság, önkormányzati bizottság tárgyalt a koncepcióról, azt követően pedig több mint 50 szakember véleményezte az anyagot, majd a T. Közgyűlés elé került és az ottani „finomítások" után - elsőként az országban - megalkották a Szegedi Cigány Programot. Most azt is mondhatnánk, hogy Szeged úttörő munkát vállalt, mert - általános vélemény szerint - a minden részletre kiterjedő Program gyakorlati megvalósítása csak ezután kezdődik. És a nehézségek, a gondok is. Tudniillik a szegedi cigányság lélekszáma, szintén csak becslésekre alapozott adatok szerint, jelenleg mintegy 2500-3000 fő. Emellett a környező településekről (Csanytelekről, Baksról, Kistelekről, Újszentivánról) rendszeresen bejárnak Szegedre, a távolabbi városokból - elsősorban a Tiszántúlról - évente mintegy 300-an települnek át a Csongrád megyei székhelyre. A Tisza parti városban a cigányság összlakosságon belüli aránya az országos átlag alatt van, de: folyamatosan növekszik. A Program elfogadása közben folytatott megbeszélések során az egyik legtöbbet emlegetett probléma az A programkészítők rájuk is gondolnak iskoláztatás kérdése volt. A nyilvántartás szerint ugyanis Szegeden 224 óvodás, 556 általános iskolás és 11 középiskolás, mindösszesen tehát 791 cigány gyermek tanul. Kevés. S amint az az eddigi tapasztalatok alapján kiderült, az iskolázatlanság, a szakképesítés valamint a kultúra hiánya később nem csak visszahúzó erő, hanem óriási hátrány, amikor a felzárkózásról, az egész roma etnikum társadalmi helyzetének jobbá tételéről van szó. Nem beszélve arról, hogy ez a helyzet szinte tálcán kínálja a bűnözési alkalmakat, azokat a lehetőségeket, amelyeket egy-egy nagyváros különben is kínál - etnikai hovatartozástól függetlenül. Sok érdekes javaslat hangzott el a koncepció vitája során. Az oktatással, a szociális politika megváltoztatásával, a lakásgondok megszüntetésével kapcsolatban is. Figyelmet érdemlő javaslat hanzott el például a lakásproblémák megoldásának ürügyén. Indítványozták, hogy a lakásépítésnél, vagy a lakásvásárlásnál léptessék be az „önerő" intézményét...Indoklásul mondták a képviselők és a szakértők, hogy aki saját pénzét illetve munkáját is befekteti a családi fészek megteremtése érdekében, az meg is tudja azt becsülni. Szóval, nem lesz könnyű a papírra vetett elképzeléseket megvalósítani. Ez az egy dolog már biztos. De az is, hogy Szegeden legalább már van elképzelés, koncepció. És így azért már könynyebb... K. F. „A magyarországi cigányság jelenlegi helyzete annyira súlyos, leszakadása annyira felgyorsult, hogy ez az Európai Unióba való belépésünk kizáró oka le- ^ het" - olvashatjuk a szegedi cigányprogram helyzetleíró részében. A változást célzó teendőket is csokorba fogó • tervcsomagot hogyan fogadják az érintettek? Bánfi András, a szegedi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: - Büszkék vagyunk arra, hogy Szeged városa az országban elsőként fogadott el cigányprogramot! E program magját az MCDSZ szegedi tagszövetkezete már '89-ben kidolgozta, majd kibővítette és magáévá tette a tavaly megalakult cigány kisebbségi önkormányzat. A városban élő cigányság közül 100-150 fő tudja, miről van itt szó. A program értéke, hogy a cigányok oktatására nagy figyelmet fordít. De csak akkor lesz sikeres, ha Szegeden a cigányoknak is lesz munkahely és lakás. Valami elkezdődik azzal, hogy 40 család igényel és kap szociális alapon kiskertet. Hiszem, házhelyek is jutnak a cigányoknak. De sok még a tennivaló! A cigány önkormányzat működésének feltételeit is meg kell teremteni, mert még egy irodánk sincs! A képviselők társadalmi munkában, s nagyon sokat dolgoznak, járják a várost. Azt tapasztaltuk, hogy mindenképpen létre kell hozni a cigány családokat segítő központot. A város érdeke, hogy megvalósuljon ez a cigányprogram! Szeretnénk, ha néhány év múlva nem csupán 11 középiskolás cigány diák tanulna a városban! A cigányprogram teljes hasznát 10 év múlva fogjuk látni. A cigányoknak tanulni kell! Nincs más kiút! Csak így juthatunk mi is Európába! Szemők Árpád önkormányzati képviselő (MSZP), az oktatási bizottság elnöke: - Hosszú távra szól a cigányprogram. Bár bizonyos elemeit az idén is figyelembe vettük. Például a Hunyadi téri óvodában a beiskolázáskor, mikor nem vontunk össze csoportokat. A Kolozsvári téri iskolában is ezért indulhattak kisebb létszámú osztályok. A kisebbségi probléma kezelésének első szintje, mikor devianciaként a „megszüntetésére" törekszenek; a második, mikor a problémás gyerekeket összegyűjtve és külön kezelve próbálkoznak a „felzárkóztatással"; a harmadik, ha minden iskola képes kezelni a szociálisan hátrányos helyzetű, kisebbségi csoporthoz tartozó gyereket. Szegeden a második szakasznál tartunk. A cigányprogram válasz arra, hogy ahol nagyobb számban élnek problémás cigány gyerekek, ott - igaz, egyfajta „gettósítással" - foglalkozni tudnak velük. A program a cigány kisebbség azon csoportjaira vonatkozik, meTényleg sok a tennivaló... lyeknek gyerekei olyan hátránnyal indulnak, hogy csak plusz foglalkozással lehet segíteni nekik. De külön normatíva, vagyis pénz csak akkor jár, ha az óvoda vagy az iskola speciális cigány " programmal jelentkezik. A cigányság helyzetének rendezését komplexen kell kezelni. E népcsoport legelesettebjei alulképzettek, így munkanélküliek, ezért szociális segítségre is szorulnak. Ördögi kör ez, mely egyetlen ponton, a gyerekek oktatásánál szakítható meg. Dr. Szirtesi Zoltánná, volt cigány kisebbségi szószóló: - Ez a program kiskorúsitja a cigányokat! A cigányok magyar állampolgárok. Jogaik vannak. Például az, hogy a tudtukkal, a véleményük alapján döntsenek a jövőjükről. Mert az ennek a szegedi cigányprogramnak a legnagyobb hibája, hogy fölülről vezérelt. „Szakértők" dolgozták ki, de senki sem hívta össze a városban élő cigányságot. Pedig a cigányok egy ilyen fórumon elmondhatták volna, ők mit akarnak. Rossz érzületet kelt a cigányokban, hogy külön program foglalkozik velük! Először ki kéne dolgozni az önkormányzat oktatási koncepcióját, melynek egy része lehetne a cigányságra vonatkozó fejezet. Mert a jövővel foglalkozni kell, de a jelen bajaival is. A „cigányprogram" a távolba néz, pedig előbb meg kéne oldani a cigányság foglalkoztatását. A cigányság ügye nem „programot", inkább „tűzoltómunkát" kíván. Tóth Csaba, a kisebbségi ügyek vitelével megbízott önkormányzati képviselő (PSZE): - A cigánybűnözés és a cigányok itteni megítélése, továbbá az etnikai kisebbség speciális helyzete indokolta, hogy Szegeden elinduljon egy program. A néhány év múlva eredménnyel kecsegtető elképzelések kidolgozásában aktív szerepei vállalt a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. Kérdés azonban, hogy a megvalósításban mennyire lesz partner a cigányság. A program anyagifedezetét is elő kell teremteni. Erre nincs helyi forrás, ezért jelentős központi támogatásra számítunk. Ú. I. A szomszéd kertje mindig zöldebb? A szegedi cigányprogramot más nagyvárosok „cigányügyi" elképzeléseihez és történéseihez viszonyítva kiderült: jogos a szólósmondást követő kérdőjel. Vagyis: Szeged a cigányokkal való foglalkozás programszerű kidolgozásában élen jár. Jogok hiányában nem lehet teljes egészében kisebbségi önkormányzati ügy a cigánykérdés - mondják KőA szomszéd kertje bányán. Pedagógusoknak a cigány kisebbségi ismeretekről tanfolyamot szerveznek. A hatósági és lakásügyeket nem etnikai alapon oldják meg. a döntéseket az ott élő 3-4 ezer cigány mégis megkülönböztetőnek érzi. A 200 ezer miskolci lakos között a 16-17 ezer cigány azért sem találja a helyét, mert a város vezetése még a kisebbségi önkormányzat létéhez szükséges infrastruktúrát sem biztosítja - panaszolta az elnök, Kala Ernő. Miskolcon az elhanyagoltság, az előítélet, a fajgyűlölet miatt szenved a cigányság. Nincs cigányprogram Szabolcs megyében. De elfogadják az országos kisebbségi önkormányzat oktatási, szociális és közművelődési programját. Létrehozták a régió 52 cigány kisebbségi önkormányzatát is tömörítő szövetséget. Ennek köszönhetően Nyíregyházán az információáramlás megindult. A képzetlenebb kisebbségi képviselők itt megtudhatják, hogyan kell például egy pályázatot összeállítani. A nyírségi településeken élő cigányok bekapcsolódtak a szociális földprogramba. Átképző tanfolyamokat szerveztek, hogy javítsák a cigányok esélyeit a munkaerőpiacon. Megindult a lakásépítési program. A szociális gondok orvoslásával párhuzamosan a cigányok oktatási programját is elkezdik. Ú. I. Van-e Ön szerint cigánykérdés? Vajdáné Sásdi Mercédesz (középiskolai tanár): - Persze, hogy van. Véleményem szerint a két legnagyobb probléma, hogy nagy a munkanélküliség náluk és kevesen tanulnak tovább közülük. A kisebbségi önkormányzat talán segíthetne ezeken a gondokon, de a napokban sok hír szólt arról, hogy élénk vita robbant ki az önkormányzat és a cigányszervezetek között. Ugrai Kálmánná (adminisztrátor): - Valószínű, nem vagyok biztos benne, csak hallom, hogy nagyon sok a probléma. Különösen a bűnözés területén hallani erről sokat, de én ezt ilyen egyértelműen nem jelenteném ki, mert azért őszintén megvallva, elég sok bűnöző akad közöttünk is. A kisebbségi önkormányzat nem jelenthet megoldást, országos összefogásra van szükség. Kéri Károlyné (betanított munkás): - Biztosan van, mert rengeteg a gond velük. Már nem mer az ember sétálni, mert kijárnak a Mars térre lopni, dolgozni pedig nem is akarnak. A rendőrök sem tesznek semmit, a múltkor volt egy verekedés, kijöttek ugyan, de csak nézték a csetepatét. Munkára kéne fogni mindegyiküket. így nem ücsörögnének a Mars téren. Dr. Deák György (gyermekorvos): - Ameddig a „kultúrájuk" nem javul, addig mindig is lesz cigánykérdés. A kisebbségi önkormányzatoknak nagyon sokat kellene tenni a cigányság kulturális nevelése terén. Emellett nagyon fontos lenne, ha továbbtanulnának, s legalább egy szakmát elsajátítanának, manapság ugyanis a cigányok közül sokan az általános iskolát sem végzik el. Tervek Mi sem természetesebb: arra is kíváncsiak voltunk, létezik-e Csongrád megye két nagyvárosában „cigányprobléma". Vásárhely e Munkatársunktól Hódmezővásárhelyen az önkormányzat nem alkotott cigányprogramot - mondta el kérdésünkre Nóvák Imre polgármester-helyettes, akinek a közelmúltban, mint a helyi cigányság ügyét szívén viselő városatyának, oklevelet adományozott a kisebbségi cigány önkormányzat. - Városunkban nem programszerűen igyekszünk megoldani a cigányság oktatásával kapcsolatban felmerülő problémákat. A városban dolgozó pedagógusok napi feladatként kezelik az ügyet. Kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű, főleg cigány tanulókra. A gyakori osztályismétlés megelőzésére délutánonként külön foglalkozáson igyekeznek bepótolni a gyermekek lemaradását, s ha ez nem vezet eredményre, nyáron a pótvizsgára is felkészítik a diákokat. - Mekkora a Vásárhelyen tanuló cigány gyermekek száma? - Az általános iskolai képzésben mintegy 240 cigány tanuló vesz részt, közülük legtöbben a Szántó-Kovács János utcai iskolába járnak. Közel sem egyforma egy-egy iskolában a létszámuk, mivel Vásárhelyen elszórtan, a város különböző pontjain alakultak ki cigány telepek. A középfokú oktatásban már jóval kevesebb tanulót találhatunk, s az ő többségük szakmunkásképző iskolákban szerzi be ismereteit. Maká • Munkatársunktól A makói önkormányzatnak sincs külön cigányprogramja, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kívánna a testület foglalkozni e kérdéskörrel - tájékoztatta lapunkat dr. Szép Tibor jegyző. Hozzátette: a települési önkormányzat tavaly másfél millió forinttal támogatta a helyi cigány kisebbségi önkormányzatot, ami jelentős összegnek számít. A HCKÖ, a Királyhegyesi u. 13. szám alatt található épületét egyébként csak azért nem foglalta már el ténylegesen is, mert nemrég újították fel az épületet mondta a jegyző. Á kisebbségi önkormányzatot több pályázatában is támogatja a települési. A makói munkaügyi kirendeltség anyagilag segíti a cigányok szakmai képzési tanfolyamát, mely különben e hónap végén indul. Lényege, hogy piacképes és egyben hagyományőrző mesterségekre, kosárfonásra, fazekasságra tanít meg, mesterségenként tíz-tizenöt cigányembert. A betanítók vállalták a tanfolyamok elvégzőinek foglalkoztatását is. - Makónak több városrészében is jelentős számban élnek cigányok - tette mindezekhez hozzá a jegyző. E városrészek infrastruktúrájának fejlesztése benne van az általános fejlesztési tervben: nincs tehát szó arról, hogy e városrészeket az önkormányzat elhanyagolná.