Délmagyarország, 1996. május (86. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

PÉNTEK, 1996. MÁJ. 10. BELFÖLD 3 Szeri Expo • Munkatársunktól A Szeri Expo idején, au­gusztus 9-20. között a kuta­tóintézetek, valamint gazda­sági társaságok tenyészker­teket mutatnak be Opuszta­szeren. A hazai és a külföldi turisták a legújabb és a leg­hatékonyabb fajtákat tekint­hetik meg. A Szegedi Gabo­natermesztési Kutatóintézet már elvetette a kiállításra szánt kukoricahibrideket. Több cég pedig - mint pél­dául a DÁN Sprinkles ­élőbemutatókat szervez. Ezeregyszáz • Miskolc (MTI) Miskolc ünnepségével kezdődik május 11 -én és de­cember végéig tart a borsodi megyeszékhely honfoglalás 1100. évfordulóját köszöntő programja. A város művelődési, mű­vészeti intézményei és a Miskolci Belvárosi Kultúrá­lis Menedzser Iroda koordi­nálásában több mint másfél­száz rendezvény várja majd a közönséget - mondta el Stehlik Ágnes, az iroda igaz­gatója kedden a miskolci Fe­ledy-házban tartott sajtótájé­koztatón. A város külön mil­lecentenáriumi bizottságot hozott létre a programok egyeztetésére és támogatásá­ra, s a hagyományos Miskol­ci Nyár valamennyi kiállítá­sa, koncertje, színházi elő­adása is a millecentenáriumi eseménysorba illeszkedik, tematikájában kapcsolódik a honfoglalás 1100. évforduló­jához. Kiváló kereskedők • Tudósítónktól A KISOSZ megyei egye­sülete Kiváló Kereskedői Diplomával jutalmazta Kiss György szentesi ajándék­tárgy kereskedőt (60 éves munkájáért), Forró István röszkei vendéglőst (25 éves tevékenységéért), Pavuk Pé­ter szegedi divatárust (1969. óta dolgozik) és Panker Sán­dor virágkertészt (1980. óta tevékenykedik). Nászinduló • Budapest (MTI) Először lesz látható szín­padon Molnár Ferenc min­deddig rejtőzködő, kézirat­ban lappangott vígjátéka. A hazai és a világszínpadokon egyik legtöbbet játszott, Amerikában elhunyt magyar szerző darabjának világpre­mierjét pénteken tartják a Já­tékszínben. A Nászinduló főszereplője egy korosodó, szerelmes hollywoodi sztár. A kézirat az író feleségének, Darvas Lili színésznőnek a hagyatékával került a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtemé­nyébe több mint két évtized­del ezelőtt. Az „ismeretlen" darabot Balázsovits Lajos fedezte fel és állította szín­padra. Műszaki vizsgáztatás Volkswagen, Audi \L/ Auá ...keleti típusok, utánfutó környezetvédelmi vizsgálat Dél-Autó Kft. Szeged, Sárosi u. 11. Telefon: 62/486-911. Glatz Ferenc a tudományos akadémia új elnöke MTA: őrségváltás A leköszönd Kosáry Domokosnak utóda (balról) nyújtja át az oklevelet. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Glatz Ferencet válasz­totta elnökévé 158. köz­gyűlésének zárónapján, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia. A hat év után leköszönó elnök, Kosáry Domokos posztjáért hárman ver­sengtek: Glatz Ferenc mellett Kulcsár Kálmán és Michelberger Pál. A kétfordulós szavazás so­rán, a második körben Glatz Ferenc és Michel­berger Pál maradt ver­senyben. Glatz Ferenc, az MTA Történettudomá­nyi Intézetének igazga­tója 186 érvényes sza­vazatot kapott, tize­neggyel többet, mint ve­télytársa, az alelnöki tisztről szintén most le­köszönt Michelberger Pál. - Az Akadémiának nem­csak távol kell tartania ma­gát a politikától, de el is kell attól határolódnia - jelentet­te ki Glatz Ferenc, az MTA három évre megválasztott új elnöke, aki a Németh-kor­mány idején, 1989-től 1990­ig művelődési miniszter volt. Az új elnök utalt Kosáry Do­mokos megfogalmazására, miszerint az ő feladata az volt, hogy a politika viharán az Akadémia hajóját átve­zesse és megőrizze. Az én feladatom az - tette hozzá Glatz Ferenc, hogy le kell szállnom a kajütökbe, és meg kell néznem, mi maradt épségben a hullámverés köz­ben a hajóban, mert nagyon sok minden tönkrement. Modernizálni kell az Akadé­miát, hogy a tudomány funk­cióinak és a társadalmi elvá­rásoknak eleget tudjon tenni. - A tudománynak benne kell élnie a történelemben, és erősíteni kell annak társa­dalmi szerepét - hangsú­lyozta az MTA új elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Az Akadé­mia vezetői eddig is jól har­coltak a tudomány érdekeiért - mondta - és reméli, hogy a különböző tárcák segítségé­vel a következő években a támogatás növekedni fog. ­A tudomány sem anyagilag, sem társadalmilag nincs megbecsülve, jegyezte meg Glatz Ferenc, s mint hozzá­tette, törekedni fog arra, hogy ez megváltozzon, hi­szen egy kis nemzet számára igazi kitörés a tudás - mond­ta, majd rámutatott: nem számított arra, hogy megvá­lasztják, 10 százalékos tá­mogatottsággal is elégedett lett volna, ám Halász Béla alelnök visszalépése változ­tatott a helyzeten. Horn Gyula miniszterel­nök a kormány nevében kö­szönetet mondott a régi el­nöknek és köszöntötte az újat, hozzátéve, hogy erköl­csi és anyagi támogatásban részesíti a magyar tudomá­nyos életet, és az Akadémi­át. - Az elmúlt 22 hónap alatt nagyon szoros, és érde­mi kapcsolat akalult ki a Magyar Tudományos Aka­démia vezetése között, ez mindenekelőtt Kosáry Do­mokosnak köszönhető ­mondta. A kormányfő me­gemlítette beszédében, hogy közösen kezdeményezték 1994. nyarán a Kormány Tu­dománypolitikai Kollégiu­mának létrehozását, később bebizonyosodott, hogy ez jó döntés volt, hiszen a testület olyan alkotói műhellyé vált, amely nem csak ráirányítja a figyelmet a tudománypoliti­ka időszerű kérdéseire, ha­nem jó néhány nagyon fon­tos döntést is előkészített. Évek óta csökken a tudomá­nyos kutatásokra, a tudo­mány támogatására fordított költségvetési támogatás, szé­tesett a régi finanaszirozási rendszer, és az új még nem jött létre. Éppen ezért na­gyon fontos a magánszektor bevonása a kutatások, fej­lesztések finanszírozásába ­hangsúlyozta a miniszterel­nök. Horn Gyula türelmet és bizalmat kért a tudós társa­dalomtól. - A kormány tu­dományb'arát, nem tudomá­nyellenes, mint ahogy néha ilyen vádakat is hallok - je­lentette ki. Szükség van arra, hogy segítsenek megértetni a társadalommal, hogy az ál­dozat, amelyet vállalnak, nem hiábavaló. A miniszter­elnök Glatz Ferencnek szóló gratulációjában hangsúlyoz­ta, rendkívüli alkotóképessé­gű, konstruktív embernek is­merte meg. A kormányfő fe­lajánlotta segítségét a szo­ros, jó partneri együttműkö­déshez, s azt kívánta, legyen az együttműködés olyan jó, mint Kosáry Domokossal volt. A szavazás eredménye­ként a tudós testület 192 vokssal újraválasztotta az eddigi főtitkárt, Keviczky Lászlót. Helyettese Náray­Szabó Gábor (197 szavazat­tal). A természettudományi alelnök Michelberger Pál, az élettudományi alelnök Ví­zi E. Szilveszter, a társada­lomtudományi alelnök Har­mathy Attila lett. A testület az Akadémia elnökségébe szintén három tagot jelölt és választott meg: a természet­tudományi választott elnök­ségi tag Bíró Péter, az élettu­dományi választott elnöksé­gi tag Láng István, a társada­lomtudományi választott el­nökségi tag Marosi Ernő lett. Ha a polgármesterek találkoznak az OTP-vei... Csökkenő hiteligények Immár hagyományos­nak is nevezhető az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Csongrád Megyei Igazgatósága által - a polgármesterek részvé­telével - szervezett azon szakmai tanácskozás, amelyen minden alka­lommal az önkormány­zatok gazdálkodását érintő aktuális kérdése­ket vitatják meg. Az idei programnak tegnap a Szeri Csárda adott ott­hont, ahol a megjelent polgármesterek - az elő­adók tartalmas monda­nivalójának köszönhető­en - több hasznos, de nem igazán megnyugta­tó információhoz jutot­tak. Dr. Szentgyörgyi Pál. az OTP megyei igazgatója első­ként dr. Wekler Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselőt kérte fel, hogy adjon tájékoztatást az önkor­mányzati jogosítványok - az új alkotmány hatályba lépé­sével - várható változásai­ról, valamint az önkormány­zati csődtörvényről. Az elő­adó elmondta: szerdán kezd­te meg a hatpárti munkacso­port a készülő alkotmány önkormányzatokat érintő részleteinek megvitatását. A tárgyaló felek abban már egyetértettek, hogy az ön­kormányzatok pénzügyi te­vékenységét a jövőben ellen­őrizni kellene. Az viszont mérlegelés kérdése, hogy ki­re bízzák ezt a feladatot. Tisztázatlan még a megyei önkormányzatok helyzete, jövőbeni hatásköre is. Ugyancsak hiányzik az egy­értelmű állásfoglalás a térsé­gi önkormányzati társulások szerepéről, támogatási lehe­tőségeiről. Az önkormányza­tok gazdálkodása - a csök­kenő állami hozzájárulás mi­att - szintén sok gondot okoz, ezért vált szükségessé az önkormányzati csődtör­vény megalkotása. Hajnal Károlyné, a Ma­gyar Államkincstár főosz­tályvezetője az idei eszten­dőtől működő kincstár tevé­kenységéről szólt. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a he­lyi önkormányzatoknál janu­ár elsejétől bevezetett nettó finanszírozásnak köszönhe­tően havonta 10-12 milliárd forinttal kevesebbet kell ténylegesen mozgatni a pénzforgalom lebonyolításá­hoz. Véleményük szerint azonban az önkormányzatok finanszírozási gondjai ko­rántsem olyan nagyok, mint hírlik. Az elmúlt négy hónap alatt részükre megelőlege­zett 414 millió forintból ugyanis mindössze 2 milliót nem tudtak behajtani. El­hangzott továbbá, hogy - a közpénzek felhasználásának jobb ellenőrizhetősége érde­kében - a kincstárnak kelle­ne végezni a költségvetési szervek könyvelési feladata­it. E gondolatnak azonban ­a pártolók mellett - ellenzői is vannak. A nettó finanszírozás ­polgármesterek által is han­goztatott - negatív hatásaira dr. Szentgyörgyi Pál szintén utalt. Elmondta, hogy azóta egyre csökken az önkor­mányzatok hiteligénye, hi­szen kevesebb pályázati le­hetőséget kínálnak nekik, önállóan pedig nem tudnak megbirkózni egy-egy beru­házás költségeivel. Az igaz­gató ezután részletes tájé­koztatást adott a polgármes­tereknek az OTP azon aján­latáról, amely a Dégáz-rész­vények értékesítésére vonat­kozik. Ennek lényege, hogy a megye összes Dégáz-rész­vényének 75 százalékának tőzsdére vitelét vállalnák fel, mert nagy tételben könnyebb lenne azokat eladni. N. Rácz Judit jegyzet Négy évünk van íkjem lehet irigyelni az új elnököt. A Magyar Tudo­1Y mányos Akadémia mint köztestület az egész ma­gyar tudományosságért visel felelősséget. Ha grafiko­non mutathatnánk a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás (nyilvánvalóan sok összetevőből megáll­• apitható) utóbbi években regisztrált eredményességét ­lefelé tartó görbét látnánk. Pedig az alaptámogatást te­kintve az akadémiai intézményhálózat még mindig vi­szonylag elfogadható helyzetben van: alulról ugyan, de súrolja a fejlett országok szintjét. Az e szempont sze­rinti 19-20. helyünk a nemzetközi sorrendben - jó hely. Főként ha azt is számításba vesszük, hogy a vilá­gon legendás magyar „agyafúrtság" - az eredeti meg­közelítések, a fantázia, az ötletesség, a gondolat me­részsége - egyik záloga a kutatói eredményességnek, s a másik a nemzetközileg példátlan kitartás és munka­bírás, meg az olcsó munkaerő... De ezt a helyet most már tartani kellene. Az egy dolog, hogy az EU sokoldalas „csatlakozási" kérdőíve melegen érdeklődik arról is, mit tervez a ma­gyar kormány a tudományossággal De ha már az Unió­ban leszünk - mondogatta a leköszönt akadémiai el­nök, Kosáry Domokos is -, az még nem a Kánaán; nem mindegy, hogy a csúcstechnológiához kapcsolód­ni képes szellemi portenciállal érkezünk, másokkal egy rangban. Vagy csak „Európa hátsó udvarában" söprö­getjük a szemetet, bagóért. Ez pedig - vagyis a magyar népesség életminősége - attól függ, hogy az évtized vé­géig mit tesz a kormány a tudományért és az oktatá­sért. A tudományos kutatás (a felsőoktatás) folyamatai, eredményességi trendje körülbelül 3-4 év múlva követi a ráköltött pénzek emelésének vagy csökkentésének tendenciáját. Az előző évtizedben elért nemzetközi pozí­ciónkat ebben az évtizedben már nem fogjuk tudni tar­tani. Lásd a roppant káros, hirtelen és koncepciótlan „beavatkozásokat", a költségvetési elvonásokat. Már­pedig kevés nehezebb dolog van, mint az egyszer beállt „trendvonal" irányát megváltoztatni, a lefelé mutatót fölfelé terelni A mostani akadémiai közgyűlésre elkészült a beszá­moló a magyar tudomány helyzetéről - az Ország­gyűlés számára. Bevezetőjében ott az ismert hivatko­zás: „Több gyorsan felzárkózó és modernizálódó or­szág példája bizonyítja, hogy a tartós fellendülést, majd az érintett ország nemzetközi versenyképességét minden esetben az oktatási és tudományos beruházá­sok alapozták meg, éspedig úgy, hogy ez a stratégia már a viszonylagos forrásszűkösség idején érvénye­sült." Itt már számosan egy-egy ilyen országból idejött tő­késnek dolgoznak, sokat, jól És nagyon olcsón. Nos, az Akadémia új vezetőinek hivatalból kell majd noszo­gatni az ország vezetőit, hogy kövessük a világelső or­szágok példáját. De erős társadalmi támogatás nélkül nem lehetnek sikeresek. HUNGÁRIA WEINERBERGER falazóelemek 5-1 0% kedvezménnyel! 'MAMII Bili Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. MUUUL BAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 Kilencórás kormányülés • Budapest (MTI) Egész napos ülést tar­tott csütörtökön a kor­mány. Az esti órákba nyúló tanácskozáson történtekről a távozó miniszterek egyike sem kívánt nyilatkozni. A ka­binet határozatat pénte­ken kora délután Horn Gyula miniszterelnök és Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter ismerteti majd az újságírókkal. Kiss Elemér miniszterel­nökségi államtitkár a kilen­córás tanácskozást követően csupán annyit árult el a vára­kozó újságíróknak, hogy a kormány a jövő héten még­egyszer visszatér a nyomo­zóhivatal felállításának kér­désére, és azt is tudatta, hogy ez ügyben vannak elté­rő vélemények. A kiszivár­gott hírek szerint a szabad­demokraták kinyilvánították, hogy ők. továbbra is ellenzik a hivatal felállítását, ám most nem vétózták meg a tervet. Ezt az értesülést erő­síti Kiss Elemér azon meg­jegyzése is, miszerint csak a jövőheti kormányülés után lehet megmondani, gyako­rol-e vétőjogot a koalíciós partner. Az államháztartási reform ütemezéséről a hírek szerint szintén tárgyalt a kormány. Az első lépcsőben 1997. ele­jétől az egészségügyet, az adórendszert, a járulékrend­szert és a nyugdíjrendszert érinti a reform. Ugyancsak jövőre kezdik meg a felső­oktatás és a közoktatás átala­kítását is. A nyugdíjkorhatár-emelés ügyében az MTI tudomása szerint a kormány úgy fog­lalt állást, hogy 1997. január 1 -jétől lépjen életbe az eme­lésről rendelkező törvény, ám a gyakorlatban csak 1998-tól kezdjék meg és két­évenként hajtsák végre a korhatárnövelést. Ennek alapján 2010-ben vezetnék be az egységes 62 esztendős nyugdíjkorhatárt.

Next

/
Thumbnails
Contents