Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-06 / 82. szám

SZOMBAT, 1996. ÁPR. 6. HANGSÚLY 5 Hangzavar Lassan foszladozik a már ugrásra kész magánrádiókat hosszú évekig gúzsba kötő frekvenciamoratórium. A helyzet tehát jó, de nem reménytelen. Jelenleg ugyanis az a furcsa állapot alakult ki, hogy vannak is magánrádiók, meg nincsenek is. Hiszen amíg Nyugaton majd minden igénylő kapott önálló frekvenciát az állam pedig türelmesen kivárta, hogy a piaci viszonyok döntsenek, hiszen aki rossz műsort készített, az rövid idő alatt tönkrement -, addig nálunk egy-egy hullámhosszon 2-3 adó kénytelen megosztozni. Egyenes következménye a rendszernek, hogy az egyébként sem túl békés konkurrenciaharc így igencsak elmérgesedhet, mert aki nem jut sugárzási lehetőséghez - vagy éppen piaci szempontból értéktelen műsoridőt kap -, az igen gyorsan tönkremegy. A menekülési útvonalat tehát a sugárzási lehetőség - és a jó műsor jelenti. Az éteri hangzavar vitathatatlan előnye ugyanis, hogy jó műsort kell készíteni. Ma már nem elég a mikrofon mögé ültetett lemezlovas önfeledt öröme, a hallgatót prostituáló alacsony színvonalú játék - „Tavalyi Forma l-es világbajnok? Segítek, S-sel kezdődik a neve... nem megy, segítek... umacherre végződik..." -, s kevés, ha a bemondó az újságosnál vásárolt színes magazinból olvas fel izgalmas híreket - műsor címén. Takács Viktor • Szentestől Vásárhelyig A frekvencián (is) osztozni kell Milyen is (lenne) a jó rádió? Számok és nézetek Olykor a fület is edzeni kell! (Fotó: Révész Róbert) Szentesen és 80 kilométeres körzetében két kereskedelmi és egy közszolgálati rádió adását foghatják a hallgatók a 95,7 Mhz-es URHhullámhosszon. Igen, a frekvencián arrafelé is osztozni kell... A szegedi illetőségű Média 6 Rádió és Televízió Kft. szentesi stúdiója nyitotta meg a sort 1994. december 8-án. A zenés, informatív, állandó műsorokat is nyújtó helyi rádió hamar népszerű lett a környéken. Műsoridejük reggel 7 órától délelőtt 10- ig, illetve este 18-tól hajnali 2 óráig tart. Időszakos szervezési szünet után a Rádió Orient az elmúlt héttől sugároz rendszeresen és önállóan a saját stúdiójából, naponta reggel 4-től 7-ig és 10 órától 13-ig. A stúdióengedély egyik tulajdonosa a szentesi TiszaPress Ügynökség; vezetője Szabó Róbert, aki a fővárosi Vit-America nevű céggel fogott össze (ez utóbbi főnöke a szentesi származású Benkő László) a máris kedvelt rádió üzemeltetésére. A Rádió Szentes, az önkormányzat médiája, tavaly július elseje óta tölti ki a naponta 13-tól 18 óráig teijedő műsoridőt. Minden hónap első szerdáján és utolsó péntekén nyújtott, azaz éjfélig Rigó Lehel (vállalkozó): A Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának, a Tisza Rádiónak és a Rádió 88-nak hallgatom a műsorait. Az utóbbi sportműsorai nagyon tetszenek, márcsak azért is, mert én rengeteget foglalkozom a sporttal. A Rádió 88-tól nagyon sok információt kapok. tartó műsorral szolgálnak. Adásaikban a térség minden területére kiterjedő informatív műsorok a dominánsak. A három rádió, mivel egy frekvencián, de eltérő időpontban sugároz, igazából nem jelent konkurenciát egymásnak - legfeljebb a reklámpiacon. Vásárhelyen egyetlen helyi rádióstúdió ad kifejezetten helyi műsort. A Régió Rádió a 90,8 MHz-es ultrarövid hullámhosszon fogható, vagyis kizárólag csak olyan készülékkel, mely CCIR URH sávval, az úgynevezett nyugati normával is rendelkezik. A Régió Rádió jelenleg még közszolgálatiként működik, de a tulajdonosa, a Zafír Média Kft. szeretné, ha kereskedelmivé válhatna. Az adó huszonnégy órán át sugároz: többek között autós showt, vallási félórát, különféle kívánságműsorokat, cigány-, nyugdíjas- és életmódmagazint, blues- és SOS-műsort. Az átlagemberek érdeklődési körét felölelő magazinműsorok mellett sugározzák a Deutche Wellét, valamint a BBC reggeli műsorát. A Régió Rádió 1994. december 2-a óta működik. Egy időben a hullámhosszán lehetett hallgatni a Phoenix magazint, ami néhány hete megszűnt. R. J.-K. A. Híres Attila (postás): Megmondom őszintén, nincs túl sok időm rádiót hallgatni. Ha a munkám engedi, akkor leginkább a Rádió 88-at szoktam hallgatni. A műsoraival nem mindig vagyok elégedett. A kisstílű riportjaikat nem, a hírműsoraikat viszont szívesen hallgatom. A kérdések kérdése minden műsorvezetőnek, tulajdonosnak és hallgatónak: milyen a jó rádió? Vagy még pontosabban: milyen lenne a jó rádió? Ha megtalálják a választ, akkor már zsebükben a bölcsek köve, mindenki az ö műsorukat keresi készülékén, növekszik a hallgatottság, majd jönnek a hirdetők és virul a vállalkozás. Erről szól ugyanis a rádiózás Magyarországon most kezdődő korszaka. A szegedi rádióadók vezetőihez intéztünk körkérdést, megtudakolva tőlük: hogy milyen is (lenne) szerintük a jó helyi rádió? - Legyen lokális, hiteles, tájékoztasson objektíven, azokkal a témákkal foglalkozzon, melyek a műsort hallgatókat érintik és érdeklik - fejtette ki Vágási Kálmán, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetője. - A hallgatók ízlését nagyon nehéz eltalálni, Csányi Jánosné (gazdasági ügyintéző): A helyi rádiók közül a családunk csak a Tisza Rádiót hallgatja. A műsor aránylag jó, bár néha lehetne kicsit színesebb és gazdagabb is. Egyébként szeretem a Tisza Rádiót, nagyon kellemes, fülbemászó zenét sugároznak. hiszen ahány ember, annyi vélemény, elég a zenére utalni; ha valaki a jazzt szereti, akkor kikapcsolja készülékét a magyarnóta alatt. Felmérésünk alapján a hallgató azt az adót szereti, ahol a zene kellemes, nyugtató, jó a műsorvezető humorérzéke, a mindennapi élethez tanácsokat ad és gyakran mondanak híreket. Mi is ezen irányelvek szerint készítjük műsorainkat. - Az új médiatörvény behatárolja a magánrádiók lehetőségeit, hiszen mi is csak közműsort szolgáltathatunk, nem kereskedelmi adást; így mindenkit saját tőkéje veszélyeztetése mellett köteleznek bizonyos, költségesebb közszolgálati jellegű műsorblokkok készítésére - utalt a körülményekre Csikós Péter, a jelenleg hallgató Partiscum Rádió ügyvezetője. - Nem járható út a mostani frekvenciaosztás sem, hiszen a rádióhallgató már épp eléggé szédül Szegeden, nem tudja, hogy mikor, mit hallgat az éterben. Véleményem szerint egyébSzabó Mercedes (ruhabolti eladó): Nagyon sok időt rádiózom, s általában a Rádió 88-at szoktam hallgatni. Elégedett vagyok a műsorukkal. Tetszenek a riportjaik, stúdióbeszélgetéseik, és élvezem a zenéjüket. Utóbbiban nem vagyok válogatós, minden tetszik, ami jó. ként szabályozni kellene mondjuk képzettséghez kötném -, hogy kik szólalhatnak meg a magánrádiókban, hiszen nem ülhet bárki a mikrofon mögé. - Mi igyekszünk megfelelni a pályázatunkban vállaltaknak, tehát széleskörű információs blokkokkal és magazinokkal tarkított műsort készítünk - felelte Simony Zoltán, a Média 6 Kft. ügyvezetője. - A zeneszöveg aránya nálunk 50-50 %, hiszen mi nem akartunk zenés rádióvá válni. Igaz, a tervezetteket eddig anyagi okok miatt teljes egészében nem tudtuk valóra váltani, a jelenleginél pergőbb és információdúsabb műsort szeretnénk. - Ha ténylegesen el tud indulni önálló frekvencián 34 rádió, akkor elkerülhetetlenül be fog következni a szakosodás - vallja Sibalin Endre, a Tisza Rádió főnöke -; mi a hírekre épülő magazinos-zenés rádiózást választottuk, amit a mostani délutáni műsoridőnkben próbálunk megvalósítani. Ha 24 Szélpál István (vállalkozó): A kérdésre egyszerűen tudok válaszolni: nem hallgatok rádiót. Nem azért, mert nincs rá időm, hanem mert nincs rádiókészülékem. Minden pénzemet az új vállalkozásomba fektettem. Az új helyen nincs rádióm, otthon meg szinte alig vagyok. órás lehetőséget kapunk, akkor mindenképpen nagyon ütőképes reggeli műsort kell készítenünk, s olyan adást, amit szeretnek az emberek. Fontos, hogy az állandó zene, kívánságműsor és játék nem szerepelhet fő műsorelemként. - Már amikor megindultunk, azt a szlogent emlegettük, hogy Szegedről, Szegeden, Szegednek szeretnénk szólni - szól műsorkészítő ars poeticájáról Tóth András, a Rádió 88 vezetője. Az évek során sikerült határozott arculatot kialakítanunk, amit gyors és friss információk, kiegyensúlyozott zenei viszonyok jellemeznek. Nagyon fontos számunkra, hogy minden politikai erőtől egyenlő távolságra vagyunk, hiszen csak így lehetünk objektívek és függetlenek. Bár a jelenlegi műsoridőnk nem a legszerencsésebb, de sikerült bebizonyítani, hogy délutáni-esti-éjszakai sávban is a készülék mellé lehet csábítani az embereket. T. V. Tekerös A frekvenciaosztozkodás megváltoztatta a hallgatói szokásokat is, hiszen amíg korábban az emberek egyegy adót hallgattak állandóan, addig egy részük ma már vándorol a különböző frekvenciák között. Az MSC közvéleménykutatásában a helyi rádiók hallgatottságát adásidőnként is mérte, ennek eredményét összegeztük táblázatunkban. Vető Miklós (orvostanhallgató): A helyi adók közül csak a Rádió 88-at hallgatom, mert abban a legjobb a zene. A műsoraival elégedett vagyok. A hírek ugyanazok, mint másutt, a zene viszont megkülönbözteti a Rádió 88-at más adóktól. (Fotó: Somogyi Károlyné) A helyi rádiók vezetői is bevallották, hogy számukra a hallgató véleménye a legfontosabb. Ugyanerre volt kíváncsi a békéscsabai Media Service Company, a cég 1995. november 11-12én ugyanis közvéleménykutatást végzett, és rádióanalízist készített a szegedi adókról. Az ilyen és ehhez hasonló felmérések nagymértékben segítik a szerkesztők ék a riporterek munkáját, iránytűként szolgálhatnak a műsorkészítéshez. A szóban forgó közvéleménykutatás során 500 embert kérdeztek meg természetesen reprezentatív volt a minta. általában A megkérdezettek 56 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen hallgat rádiót, 39 százalékuk ritkán kapcsolja be készülékét, míg 5 százalékuk soha nem hallgatja egyetlen adó műsorát sem. A megkeresett személyek véleménye megoszlott a kérdésben, hogy ésszerű-e a jelenlegi rendszer, amikor egy frekvencián több adó is sugározza műsorát. Az emberek 39 százaléka nem tartotta ezt jónak, 34 százalékuk egyetértett a módszerrel, míg 27 százalék teljesen közömbösnek tartotta. Nyilatkoztak egyébként arról is, hogy szerintük hány rádió lesz az éterben; 34 százalék tippelt a változatlanságra, a válaszolók majdnem fele (43 %) pedig a rádióállomások számának növekedését jósolta. ismeretség Kíváncsiak voltak arra, hogy vajon az egyes rádióknak mekkora az ismertsége Szegeden. Érdekes módon két rádió vezeti itt a listát, hiszen a MR Szegedi Körzeti Stúdióját és a Rádió 88-at a megkérdezetteknek 58 százaléka ismerte. Magyarázza a helyzetet, hogy ez a két legrégebben sugárzó adó. A Tisza Rádiónál az ismertség aránya 29 százalék volt, míg a Média 6-nál a megkeresettek mindössze 14 százaléka válaszolt igennel. szerkezet A helyi adók műsorszerkezetéről kialakult véleményeket elemezve feltűnik, hogy az emberek többsége (44%) úgy gondolta, a rádiók specializálódni fognak, s csak a megkérdezettek negyede tippelt - műsorok tekintetében - a változatlanságra. Több szempont szerint is indokolhatták a válaszolók, hogy melyik adót, miért hallgatják. A MR Szegedi Körzeti Stúdiójánál legfőbb szempontként a sok he- N lyi információ és a megfelelő időpontban sugárzott adás szerepelt. A zene és a híradások arányánál a Rádió 88 kapta a legtöbb szavazatot. A legérdekesebb riportokat a Média 6 adásában hallották az emberek, a vételi lehetőségek tekintetében pedig a Tisza Rádióra voksoltak a legtöbben. MR Szabadi karzati stúdió Rádió 88 Módta ó Tisza Rádió \ Ön melyik adót hallgatja •r í *Ks w ktiBH