Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-05 / 81. szám

PÉNTEK, 1996. ÁPR. 5. HANGSÚLY 5 Szentesen Szegedi Vásárhely Az elmúlt évben a makói rendőröknek kettőszázötvennyolc betöréssel kellett szembesülniük. Makón és környékén elsősorban a legkülönfélébb idénymunkákat vállaló, feketén foglalkoztatott román állampolgárok követnek el betöréseket, gyakran azokon a helyeken, ahol munkahelyre és egy kis pluszjuttatásra leltek. Kistelek A vizsgált városok közül Kisteleken a legalacsonyabb a betörések száma: hetven fordult elő tavaly. Sajátosság ugyanakkor, hogy jugoszláv állampolgárok előszeretettel tesznek hívatlan látogatást ezen a vidéken. Maká Csongrád Aligha akad bárki ismeretségi körében olyan, akinek lakása, garázsa ne lett volna betörés „áldozata". Hogy mekkora káruk származott belőle, azt esete válogatja: van, akinek elviszik összes műszaki felszerelését, mást pedig talán csak füstölt kolbászától szabadítanak meg. Mindenesetre a tény aggasztó, s komoly feladat a rendőrség számára egyrészt a megelőző, másrészt a felderítő munka egyaránt. Bár a tapasztalatok szerint inkább a felelőtlenség, az emberi gondatlanság segít ahhoz, hogy betörjenek valakihez. Kis odafigyeléssel, nagyobb áldozattal azonban minimálisra lehet csökkenteni a betörések valószínűségét. De nem csak a magánszemélyek, hanem a vállalkozók körében is sok kárt okoznak a jogtalan behatolók. Magyar sajátosság, hogy a korszerűen, nyugati szinten felszerelt üzlethelyiségeket keleti színvonalon biztosítják. Ezt a sokakat érintő problémát igyekeszünk körbejárni oly módon, hogy szólunk az elkövetés jellemzőiről, módozatairól és külön felhívjuk a figyelmet a megelőzés lehetőségeire. Körképünkben Csongrád megye betörési mutatóit elemezzük, s kitérünk arra is, hogy egyes területeken mire kell jobban odafigyelni. Arató László Betöréses lopás összesen, ebből lakás-, ebből hengerzártöréssel történő betörés 3500 ~1 Betöréjei lopós Lakásbetörések Q Hengerzártöréssel fiS 3000 2500 2000 1500 lOOO 500 1992 1993 1994 Kis magyar betöréstan A riasztó segit Hatékony berendezéseket működtet a Mikrolabor Kft., mely Szegeden mintegy 1200 objektumot őriz. Ebből 400 lakást biztosítanak különböző módszerekkel, közöttük sok olyan ingatlant, melyek értéke tízmilliós nagyságrendű. A Mikrolabor azt vállalja, hogy riasztót, tűzjelzőt, illetve kamerarendszert telepít, és ehhez távfelügyeletet biztosít. Füle Tibor, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy úgy érdemes biztonságra költeni, ha a védekező berendezések értéke arányban áll a védett értékkel. Tapasztalata szerint azok a riasztók, melyek nem vonnak intézkedést maguk után, nem hatékonyak. Ezzel szemben a Mikrolabor a rendőrséggel, a polgárőrséggel tart fenn állandó kapcsolatot és adott esetben fegyveres járőrt is küldenek a helyszínre. A Mikrolabor bejelzései automatikusak. A rendszer kialakítása szerint telefonon vagy URH-n érkeznek a riasztás jelei. Nyárra viszont már kamerák képei alapján is intézkednek, mely a bizonyítás szempontjából sem mindegy. Mindezzel együtt a riasztások 99 százaléka a kezelés hibájából származik. A szakemberek szerint, aki riasztóberendezést szereltet fel, előbb alaposan nézzen körül a vállalkozó cég háza táján, nehogy magára maradjon meghibásodás, vagy éppen betörés esetén. Tíz jó tanács, besurranók ellen 1. Minden esetben keltsünk olyan látszatot, mintha lakott lenne a lakás. 2. Ha nyaralni megyünk, kérjük meg a szomszédot, ürítse ki a postaládát, időnként húzza el a függönyt. 3. Ne adjunk meg se telefonkönyben, se az ajtón titulust (pl. dr., gróf, fogorvos stb.). 4. Helyezzünk az ajtóra matricát, miszerint a lakás riasztóval ellátott. 5. A hengerzárat egészítsük ki legalább egy hevederzárral. 6. A garázsban is zárjuk az autót és kapcsoljuk be a riasztót. 7. Ne adjunk felvilágosítást lakótársunk hollétéről, napirendjéről ismeretlenek, pl. a kaputelefonon érdeklődő köszörűsnek. 8. Ha egyedül van otthon a gyerek, ne nyisson ajtót, ne nézzen ki. 9. Ha komolyabb értéket tartunk otthon, ne sajnáljunk riasztót felszerelni. 10. Ha este elmegyünk otthonról, hagyjunk égve egy villanyt. Elméletileg minden(ki)nek nyoma van... (Fotó: Nagy László) házigazdával, a legritkább esetben riad vissza: folytatja a cselekményt, s akkor már rablás, esetleg emberölés következhet be A tanyán élők ráadásul nem tudnak segítséget kérni, s az elszigeteltség miatt a bűncselekmény felfedezéséig is hosszú idő telhet el. • Az elkövetők milyen körből kerülnek ki? - Több réteg jöhet szóba. Például Makó környékén jellemző a román vendégmunkások gyakori fellépése, Kistelek térségében pedig jugoszláv állampolgárok követnek el betöréseket. Általában véve elmondható, hogy a gazdasági-társadalmi átalakulás következtében sok elszegényedett, a perifériára került, esetleg hajléktalanná vált személy követ el betörést. Nagy részben a létfenntartás motiválja őket, ami lemérhető azon is, hogy igen sok esetben büféket, boltokat törnek fel, s onnan élvezeti cikkeket és élelmiszert visznek magukkal. De például a megnövekedett számú fiatalkorú elkövetők már technikai berendezésekre szakosodtak, melyeket később értékesíteni szeretnének. # Talán a legsúlyosabb gondot jelentik a magántulajdon sérelmére elkövetett lakásbetörések. Milyen módszerekkel dolgoznak a bűnözők? - Nagyon elterjedt a panellakások feltörése. Jellemzően a délelőtti órákban történik mindez, amikor a gyerekek iskolában, a szülők pedig a munkahelyükön vannak. Sajnos, a panellakások túlnyomó többségében még mindig hengerzárak vannak, ennek feltörése pár perc, s alig csap zajt. A lakásból aztán gondolkodás nélkül visznek mindent, ami kezük ügyébe kerül. Ősztől tavaszig az üdülőövezetek vannak nagy veszélyben, hiszen a hétvégi házak nem, vagy alig védettek és nem lakottak. Feltörik a zárat, s gyakran hosszabb időt is eltöltenek a házban. Közben melegednek, megeszik az ott lévő élelmet, majd távozáskor mindent magukkal visznek, ami mozdítható. • Mennyire szervezettek a betörésre szakosodott csoportok? - Egy részük körültekintően hajtja végre a betörést. Figyelőt állítanak, van sofőrjük, közvetítőjük és más mellékszereplők. Jó technikai felszereléssel rendelkeznek, nyugati autóik vannak, rádiótelefonnal, adó-vevővel. Az orgazdák is felbukkannak már, sőt, az sem ritka, hogy maga az orgazda mondja el, hogy mit szeretne, s a betörők kifejezetten azokat a dolgokat hozzák el, amiket megrendelnek tőlük. Ezekben az esetekben, ha van tettes, rendszerint kézre kerül az orgazda is. A megyeszékhelyen tavaly ezerhatszáznegyvennyolc betörés történt. A DélAlföld legnagyobb városában szinte valamennyi módszer és a legkülönbözőbb „sértett" objektumok megtalálhatók. Csongrádon az elmúlt esztendőben 106 betörést regisztráltak. Erre az üdülőövezetként is nyilvántartott térségre a külterületi elkövetések jellemzőek, köszönhetően a környező tanyás településszerkezetnek. A tanyai betörések felderítésében akadály az elszigeteltség, a gyors és hatékony segítség hiánya és az esetenkénti későbbi észlelés. hogyan védekezne? Bár elhelyezkedése, adottságai hasonlítanak Csongrádhoz, mégis jóval több betörés történt Szentesen, mint a szomszédos városban. Az 1995-ös adat: 160 betörés. Itt is elmondható, idénymunkások próbálnak kiegészítő keresethez jutni. Kovács Zsolt, tanár: Mivel a közbiztonság nagyon rossz, célszerű lenne minden lakást, házat riasztóval és biztonsági zárral felszerelni. Szerencsére falun még valamivel jobb a helyzet, ott talán kevésbé van szükség minderre. Szabó Sándor, nyugalmazott közgazdász: - Talán a biztonsági zárak érnek a legtöbbet, de szerintem nincs olyan zár, amit ne lehetne kinyitni. Az lenne igazán jó, ha a közbiztonság javulna. Persze ehhez a szemléleten kell változtatni. Bódi Jánosné, könyvelő: - Célszerű a különböző védekezési formákat kombinálni. Véleményem szerint a több pontos biztonsági zár és a riasztó nyújthat igazi védelmet. Családi házakban kutyát is érdemes tartani, de csak megvesztegethetetlent. Szécsi Józsefné, boltvezető: - Én a biztonsági zár alkalmazását tartom a leginkább célravezetőnek. Soha nem szabad semmit nyitva hagyni, még az ablakokat sem. A legnagyobb gond az, hogy az emberekbe már belenevelődött a félelem... Reszkessetek, betörök! A kulcslyuk előtt A betörések számát tekintve természetesen Szeged vezet a megyében. Azokat a bűncselekményeket soroljuk ide, melyek lakás, garázs, bolt, üzlet, iroda, orvosi rendelő ellen irányulnak. Ez megvalósulhat akár besurranásos módszerrel, a nyitva hagyott ajtón keresztül, vagy dolog elleni erőszakkal, a zárt helyre történő bejutással. Az alábbiakban hat városunk ilyen jellegű adatait közöljük, Utalva a jellemző körülményekre. A számok beszédesek Csongrád megyében 1995-ben összesen 11.315 vagyon elleni bűncselekmény történt, ebből 2.674 a betöréses lopások száma. Ennél utoljára 1992-ben volt több ilyen jellegű cselekmény, azonban az okozott kár ugrásszerűen megnövekedett. Ismét 1992-höz viszonyítva: akkor 172.930.700, tavaly pedig 268.732.600 forint volt a kár. A térülés mértéke 10 százalék, a károsult az esetek 90 százalékában magánszemély. A vagyon elleni bűncselekmények száma az összbűncselekmények 20 százaléka. Megkérdeztük: Ön Jankó Ibolya, köztisztasági alkalmazott: - Az a legbiztosabb, ha soha nem hagyjuk nyitva sem az ajtót, sem az ablakot. Még a harapós kutyák sem nyújtanak szerintem elég védelmet, én inkább a biztonsági zárakban hiszek. Kökény Ferenc, villanyszerelő: - A mozgásérzékelős riasztók alkalmazása megfelelő védelmet nyújthat, családi házaknál gyakran tartanak kutyát, ami szintén nem rossz megoldás. Fotó: Somogyi Kórolyné A hódmezővásárhelyi rendőrök tavaly 201 betörést könyveltek el. Érdekes azonban, hogy a belterületen elkövetett bűncselekmények száma arányaiban is jóval kisebb, mint a külterületi részeken történt esetek. Ennek okai megérnének egy hosszabb elemzést. Dr. Teiszl István rendőr-alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője nincs könnyű helyzetben, hiszen a számtalan egyéb bűncselekmény mellett a betörések valóságos áradatával kell megküzdeniük. Elmondása szerint a megélhetési bűnözéstől a szervezett elkövetésig terjed a betörések tárháza. 9 Melyek a főbb jellemzői a betöréses bűncselekményeknek? - Főkapitányi értekezleten is téma volt már a betörések növekvő száma. Az összbűncselekmények közül minden ötödik ilyen jellegű bűneset, a felderítési mutató pedig 25 százalék. Több szempontból is nagyon veszélyesek a betörések. Vidéken potenciális áldozatok lehetnek a tanyán élő emberek. Ha a betörő találkozik a