Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. A VÁROS 7 • Bünügyeím A félelem Amikor a hol bűnös, hol pedig már nem bűnös városról van szó, mindig eszembe jutnak azok az aggódó kérdések, melyeket másfelé élő ismerőseim tesznek fel: félek-e Szegeden? A körültekintő válaszban soha nem felejtem el hangsúlyozni: a súlyosabb bűncselekmények áldozatai nem véletlenül lettek azok. A félelem egy másik oldala, amikor konkrét helyzetben, meghatározott emberektől - nem maffiózóktól vagy titkosügynököktől - tartanak mások. Sok ilyen információ jut el hozzánk is, miszerint valakit a szomszédja, a rokona, a motorozó havácsék (helyi vagány csávók), vagy éppen a napi berúgásból hazatántorgó, menetrendszerinti részegek tartanak rettegésben. Olyannyira, hogy idegrendszerük, családi életük és munkavégzésük sínyli meg az állandó szorongást. A kérdés (vagy kérés) mindig ugyanaz: tegyenek már valamit a rendőrök ez vagy az ellen, menjenek oda, vigyék el stb. A válasz is hasonlóan előre látható: ha nincs éppen akkor arra egy poszt - márpedig valószínűleg nincs -, akkor feljelentést kell tenni. Márpedig a szorongó emberek nem tesznek feljelentést, hiszen nem mernek. Félnek a megtorlástól. Sokszor nem alaptalanul. Arra pedig valószínűleg nincs pénzük, hogy egy kedélyes brigádot felbéreljenek arra, ugyan, beszélgessenek már el a renitenssel. Arra azonban fel kell készülni, hogy több feladat nehezedik az egyes ember vállára ezen a téren, s azt is tisztán kell látnunk, hogy oda kell figyelni másokra. Nem úgy, hogy elfordítjuk a fejünket. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a másokat molesztálok is csak addig érzik fölényben magukat, amíg egy emberrel állnak szemben. Arató László • A főigazgató csapatban gondolkodik Reggel 7 órakor kezdek #f n A kukaürítésröl A városi közgyűlés februári döntése szerint március 1 -jétól ismét kőtelező igénybevenni a hulladékszállítást. A rendelet heti egy szemétszállítás megrendelését írja elő. A szigorítástól azt várják a szakemberek, hogy nem növekszik tovább az illegális szemétlerakóhelyek száma. A hulladékszállítási igények fölmérése már folyik, s a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság ügyfélszolgálati irodát nyitott a közönségkapcsolatok javítása érdekében. A környezetgazdálkodási kht. ügyfélszolgálati irodája a Pacsirta utca és az Öthalom utca sarkán található (bejárat az Öthatom utca felől). A március l-jétől működő irodában a kht. ügyfelei személyesen is megtehetik észrevételeiket a társaság szolgáltatásainak színvonaláról, illetve a számlázással kapcsolatos ügyeket is itt lehet elintézni. A szemét elszállíttatása tehát március l-jétől mindenkire nézve kötelező - következésképpen fizetnie is kell érte mindenkinek. A kötelezettség érvényesítéséhez még szerződésre sincs szükség, tehát a heti egyszeri „ürítési díjat" azoknak is fölszámolják, akik a gyakorlatban esetleg még nem is veszik igénybe a szolgáltatást. Egy 110 literes gyűjtőedény (amelyet a köznyelvben csak „kuka" néven emlegetnek) heti egyszeri kiürítése havonta 357 forintba kerül. Kéthavonta minden ingatlantulajdonos (vagy -használó) megkapja a számlát. A szolgáltatási díj egy lakásra, egy családra vonatkozik. Szeged közigazgatási területének külső gyűrűjét már hetek óta járják azok az egyetemisták, akik kérdőívekkel a kezükben minden lehetséges ügyfélhez becsöngetnek, s fölmérik a hulladékszállításra vonatkozó igényeket (szállítási gyakoriság, gyűjtőedény, stb.). Az igények föltérképezése folyamatos, így minden „hulladéktermelő" számíthat rá, hogy megkérdezik tőle, milyen föltételekkel kívánja elvitetni a szemetet. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. - saját „hatáskörében" - úgy döntött, hogy az önálló háztartásban élő nyugdíjasok számára kedvezményt biztosít. A jogosultságot a nyugdíj havi összege alapján állapítják meg. Kedvezményt az kaphat, akinek nyugdíja nem haladja meg a 15 ezer forintot (ez az összeghatár egyedülálló nyugdíjasra vonatkozik), illetve házaspár esetében kettejük nyugdíja nem több, mint 25 ezer forint. A kedvezményezetteknek csak a hulladékszállítási alapdíjat (havi 143 forintot) kell kifizetni. A kht. ügyfélszolgálati irodájában kedvezményes áron 110 literes kukákat is lehet vásárolni. Részletesebb fölvilágosítást a helyszínen (Szeged, Öthalom u. l/A.), illetve telefonon, a 489-789es központi szám tárcsázása után lehet kérni. Ny. P. HM • Dr. Nárai György menedzselni akarja a ll-es kórházat. (Fotó: Révész Róbert) Az ügyfélszolgálati irodát már eddig is sokan fölkeresték. (Fotó: Somogyi Károlyné) A város közgyűlése az elmúlt héten - 29 igen, 6 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett - a szegedi kórház főigazgatói posztjára, a három pályázó közül, dr. Nárai Györgyöt tartotta alkalmasnak. A kórház új vezetőjével a hét végén beszélgettünk. 9 Főorvos úr! Milyen hajtóerő ösztönöz valakit arra, hogy a magyar egészségügy drámainak nevezhető helyzetében kórházvezetői posztra pályázzon? - Közel 4 évig voltam a kórház orvos-igazgatójának helyettese, s ez idő alatt beleláttam a kórház ügyeibe. Most kiderül, képes vagyoke magam megbirkózni a feladatokkal A második vonalban „közreműködő" vezető ugyanis mindig jobb helyzetben van, mert nem őt szidják, nem őt vonják felelősségre egy-egy elhibázott döntés miatt, jóllehet ő is aktív részese a döntéshozatalnak. Az év elejétől vagyok megbízott főigazgató, így már belekóstoltam az első számú vezető szerepébe. Ez a megoldott feladatokban bővelkedő, sikertelennek nem nevezhető próbaidő volt az egyik ösztönzője, hogy megpályázzam a főigazgatói posztot. A másik - ennél lényegesebb - ösztönző tényező az volt, hogy munkatársaim — mondhatom tömegesen - kértek arra, adjam be a pályázatom. • Tették ezt vélhetően azért, mert elégedettek voltak az ön közel féléves megbízott főigazgatóként végzett munkájával. - Gondolom ez is beleszólt a kollektíva felkérésébe. Már megbízott főigazgatóként meg kellett kezdenem a kórházi struktúra átalakítását, ami a korábbi hármas, kollekítv vezetés megszűntetése miatt vált szükségessé. Az átalakítás nem kevés munkát adó feldatai mellett, meg kellett oldani a kórház működőképességének a fenntartását. 9 Miért jobb, ha jobb az egyszemélyi vezetés, a főigazgatói irányítás, mint az alig néhány éve, országszerte bevezetett - orvos-ápolási-gazdasági igazgatói - hármas kórházvezetés. - Sokan mondják, hogy az egészségügy hierachikus felépítésű. Ez így van, s így is van rendjén, mert ez a hierarchikus - vagy más szóval poroszos - felépítés az alapja, hogy a felelősséget személyre szabja. A kórház főigazgatója az egyszemélyi felelős mindenért, ami az intézményen belül történik. S éppen ezért a tőle telhető legnagyobb odafigyeléssel, szigorral, követelményrendszerrel igyekszik szabályozni azt, hogy mi és hogyan történjék, miért képes vállalni a felelősséget. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartom, hogy egy jó csapatra támaszkodhassak, amelynek tagjai segítségmre lesznek a döntések szakmai előkészítésében. A másik ok, amiért jobbnak tartom az egyszemélyi vezetést az az, hogy a főigazgatónak módja és lehetősége van menedzselni a kórházát. Ez a kifejezés talán még idegenül hangzik az egészségüggyel kapcsolatban, jóllehet a kórházakat az alulfinanszírozottságból fakadó veszélyektől csak a jó menedzsment mentheti meg. 9 Nem új önnek a vezetői poszt, még ha ilyen magas széken nem is ült? - 16 éve folyamatosan vezetőbeosztásban dolgozom. '80-ban fiatal korom miatt - akkor 37 éves voltam - miniszteri engedély kellett ahhoz, hogy a kecskeméti kórház radiológiai osztályát vezethessem. Két évvel később kerültem vissza Szegedre, a két rendelőintézet röntgenosztályának vezetői székébe, majd a kórház radiológiai osztályának élére. '92 és '94 között voltam megbízott ovros-igazgatóhelyettes, '96 januárjától - közel fél esztendeig - megbízott főigazgató, s a pont az ire néhány napja került fel, amikor bizalmat kaptam a főigazgatói poszt betöltésére. 9 Úgy hírlik, hogy főigazgatói munkája mellett folytatni akarja eredeti szakmáját, azaz megmarad radiológusnak is. - Nézze, én minden reggel 7 órakor kezdek és késő estig dolgozom. A napi tizenvalahány órás munkaidőmbe belefér, hogy néhány órát a szakmámnak is szenteljek anélkül, hogy a kórház ügyeinek intézése csorbát szenvedne. Nem vagyok ezzel a „kettősséggel" egyedül, hiszen az orosházi kórház főigazgatója Gervain főorvos is, a vásárhelyi orvos-igazgató Ördögh főorvos is gyakorolják a szakmájukat vezetői munkájuk mellett. 9 Főigazgatói tervei a közeli jövőt illetően? - Tőmondatokban a következők: az osztályok teljesítményét javítani, csökkenteni a kórházi ápolási napok számát, minden olyan pályázaton részt venni, amelyen működési költégekre, vagy beruházásokra szerezhető pénz, nyugodt légkört teremteni, ami nélkülözhetetlen a munkához, a gyógyításhoz. 9 Mindezek megvalósításához kiszámítható egészségügyi reformot kívánunk! * Kalocsai Katalin fókusz Költözik a bizottság A Szél utcai óvodában működő Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság április elsejétől a Pedagógiai Segítő Központ épületében, a Sás u. 2. szám alatt várja a szülőket (Tel: 477-358). Blaskó Dixie Klub Ismét zenés klubestet tart a Blaskó Dixieland a Tantusz Művelődési Házban, április 2-án, kedden este 7 órától. Az együttes vendégeként színpadra lép Frankié Látó, azaz Látó Ferenc hegedűs. A koncertre a belépés ingyenes. Sport-toló A Városi Televízióban ma este 9 órakor ismét jelentkezik a Sport-toló. Címszavakban a tartalomból: vízilabda - kupadöntő után, kézilabda - a kupa elődöntő visszhangjai, atlétika - egy ifjú tehetség, világbajnokság után, labdarúgás - dorozsmai álmok, vasutas remények. Az adás műsorvezetője: Balogh Tamás. Zsiga, te... A március 24-én rendezett sportcsarnokbeli Lakodalmas Rock Fesztivál összefoglalójának első egy óráját láthatják a televíziónézők ma este negyed tízkor a Telin Film csatornáján. Folytatás április 8-án és 15én, hétfőn ugyanebben az időpontban a Telin Filmen. Kirakat A Billerbeck cég által meghirdetett országos pályázaton - amelynek eredményhirdetését a napokban tartották - első helyezést ért el két szegedi kirakatrendező: Szokola Mária és Veres Márta. Tovább drágul a távfűtés? A szegedi közgyűlés február végén határozott arról, hogy 1996. április 1-jétöl ismét drágul a távfűtés. Átlagosan 13-14 százalékos áremelkedés várható. De ez még nem minden: a kormány bejelentette, hogy október 1-jétól újabb energiaáremelésre kell számítani. Ennek mértékéről egyelőre még csak megközelítő becslések sincsenek. Sárkány László, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. igazgatója a most esedékes díjemelésről beszélt: - Kényszerhelyzetben vagyunk, sajnos, nem tehettünk mást: az önkormányzat elé kellett terjesztenünk díjemelési kérelmünket. Ennek oka az, hogy március l-jétől átlagosan 25 százalékkal drágult a földgáz, amellyel a vizet melegítjük. Nem szívesen vállaltuk ezt a népszerűtlen lépést, s a közgyűlés is nehezen fogadta el az újabb áremelésről szóló határozatot. 9 A hírek szerint ősszel újabb energiaáremelés lesz. Mire kell még fölkészülnünk? - A várható energiaáremelésről egyelőre egészen szélsőséges becslések hangzottak el, ezért erről egyelőre inkább ne is beszéljünk. Azt viszont már most tudni lehet, hogy a későbbiekben egy többtényezős képlet, tehát egy állandó számítási mód szerint határozzák meg az egergiaárakat. Tudnunk kell, hogy most már az összes hazai áram- és gázszolgáltató cég külföldi kézbe került, és tudomásom szerint nyolc százalékos eszközarányos nyereség elérésére törekszenek. A Szetávnak pedig (nem lévén más választása) muszáj követni az energiaárakat. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: egy évben 900 millió és egymilliárd forint közötti összeget kell földgázra költenünk... 9 A Szetáv nem tudta volna „lenyelni" a mostani áremelést? - Ekkora veszteséget már nem bírtunk volna el. Tavaly január l-jén 40 százalékkal nőtt a „lakossági gáz" ára (a köziületek ugyanis többet fizetnek, ezért a megkülönböztetés). Az önkormányzat viszont csak négy hónappal később, április l-jén fogadta el díjemelési kérelmünket. Ez az időkülönbség százmillió forintos veszteséget eredményezett. Tavaly voltunk először veszteségesek: mintegy 25-30 millió forintos hiánnyal zártuk a '95-ös évet. Ebből következik, hogy képtelenek vagyunk úgymond „saját erőből" kigazdálkodni az újabb energiaáremelést. 9 Véleménye szerint meddig terhelhetők még a fogyasztók, akiknek jelentős része már így is eljutott tűrőképessége határára? - Nagyon jól tudjuk, hogy a lakosságnak már a mostani árak is magasak. Ráadásul mindenki „a távhőt" szidja, pedig mi nem teszünk mást, mint egyensúlyban tartjuk a kiadásainkat a bevételeinkkel. 9 Sokakban fölmerül a kétség: vajon jól gazdálkodik-e a Szetáv? Úgy tudjuk, elkészült a társaság „átvilágítása", azaz megvizsgálták a cég működését. Kik végezték az „átvilágítást", és milyen eredményre jutottak? - A közgyűlés úgy határozott, hogy minden önkormányzati tulajdonú vállalatot „átvilágít." A Szetávot egy független, nemzetközi társaság budapesti képviselete vizsgálta. Ellenőrizték a társaság fölépítését, működését, az árak és a tényleges költségek arányát. A vizsgálat eredménye megnyugtató - legalábbis a mi számunkra. Az „átvilágítok" úgy találták, hogy a Szetávnál nincs túlköltekezés, az áraink megfelelőek. 9 Mégis: mit tehetnek azok, akik képtelenek kifizetni a fűtésszámlát? - Tudom, hogy megalázó érzés segélyért folyamodni, mégis azt javaslom a rászorulóknak, keressék föl a polgármesteri hivatalt. Úgy tudom, tavaly közel négyezer ember kapott mintegy 50-60 millió forint támogatást a fűtés- és melegvízszámla kifizetésére. 9 Mit tehetnek a távfűtőrendszer működésének kiszolgáltatott emberek? - A megoldás (és ezt már sokadszorra ismétlem) a fogyasztás szabályozása és mérése. Az épületek, lakások hőszigetelését kellene javítani, és házon belül is szabályozni a fogyasztást: erre még ott is van némi lehetőség, ahol a lakásonkénti mérést még nem sikerült megvalósítani. Az egész épület fogyasztása ugyanis csaknem mindenütt szabályozható. A lakóközösségeknek jobban kell figyelniük saját magukra - ezzel sok pértzt takaríthatnának meg, többek között a távfűtéssel is. Ny. P.