Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 4. kommentár Lángoló béke A

Z öngyilkosok merényletsorozata után, mely egyértelműen az izraeli-palesztin békefolyamatot akarta lehetetlenné tenni (s amelybe beilleszkedik, a másik oldalról a Kabin elleni sikeres merénylet), nos, mindezek ismeretében is túlbizJosítottnak tűnik a zsidó állam védekező mechanizmusa. Ezt állítják a palesztinok. A másik oldal kevesebbet állít, többet cselekszik. A történések után nem is csoda. Kénytelenek az egykori, terroristának nevezett Arafattal szóba állni ugyan, ellenben érezhető: nem híznak benne maradéktalanul. Ennél fogva Arafal helyzete a legkényesebb, mivel időpontokhoz köthető pálfordulásai miatt a palesztinok, tehát honfitársai egy része árulónak tartja. Mostani szövetségeseitől kevés segítséget kap - ha megkapná, az életével játszana. Izrael első biztosítási öve maga a palesztin rendőrség lenne, másik a saját hadserege, s mindez még palesztin területen. Túljátszottnak bizonyult a határok lezárása, a kijárási tilalmak elrendelése, mivel a zsidó állam maga ellen hergelte a békés palesztinok egy részét is, akik a mindennapi betévő falattól is elzárva (ezt állíthatták!), középkori gettóban érezhették magukat. QTarm-es-Sejk a nagyhatalmak felbuzdulásának és a (3 kirakatértekezletekre való hajlandóságának egyik ékköve volt. Gazdagabb lett a világ egy szándéknyilatkozattal. A dolgok mindig a helyszínen, az érdekeltek szembeállításával fordulnak jóra, vagy buknak el. Örökkön kísért a vesztesek brutális hatalma, a fogat fogért elv szentesítése. A kilátástalanság nagy úr és rossz tanácsadó. Ilyen határesetekben minden népesség legradikálisabb eleme, a diákság mozdul meg. Az ideológiai túlfűtöttségre itt lehet parazsat vetni, s aztán a lángok kezelhetetlenül emésztik a mérkőző felek nehezen megszerzett javait. Ami innen nézve így nevezhető: izraelipalesztin béke. cfakJu -étULrr O Arafat a BT összehívását kéri • Az újságíró nem kötelezhető a forrása kiadására Strasbourgi döntés Hebronban maradtak az izraeliek Ramallah határában géppisztolyos palesztin rendőrök állják a mintegy kétezres diák tüntetösereg útját. Most nem tanulnak. (MTI Telefotó) • MTI-Press „A sajtószabadság sokkal fontosabb bármely magánérdeknél". Megsemmisítő erejű a vélemény, mely a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogokkal foglalkozó bíróságán hangzott el, egy angol újságíró védelmében. Az ügy a magyar gyakorlatra is tanulságot kfnál. Történt, hogy egy brit bíróság még 1989-ben, információs forrásának felfedésére kényszerített volna egy újságírót, aki - dokumentum alapján - nyilvánosságra hozta egy kft. csőd előtti helyzetét. A cég panaszának helyt adva, a biróság ítéletében kötelezte a forrás megnevezésére a cikk íróját, aki erre nem volt hajlandó. Mint ahogy nem fizette meg az 5 ezer fontos - több, mint 220 ezer forint - kiszabott bírságot sem. Ellenben a strasbourgi bírósághoz fordult. Ahol is a 11 tagú testületből 7 jogász az újságírónak adott igazat a napokban hozott döntéssel. Részlet az indoklásból: „Amennyiben nem lenne titokvédelem, az a források elbátortalanodásával járna és senki sem segítené a sajtót az általános érdeklődésre számot tartó információkban. Emiatt pedig a sajtó alapvető ellenőrző szerepe kerülne veszélybe." A bíróság azzal nyomatékosította az ítéletet, hogy a megtámadott újságírónak a sajtószabadság megsértőjétől 37 ezer 595 font kártérítést kell kapnia. Vagyis több, mint hétszeresét annak, amiért őt büntették volna Angliában. • New York (MTI) Jasszer Arafat palesztin vezető a Biztonsági Tanács összehívását kérte a gázai és ciszjordániai területeket érintő izraeli bojkott fenntartása miatt. Mint Jüan Somavia, Chile ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke elmondta, Arafat levele Butrosz Gáli ENSZ-főtitkáron keresztül jutott el hozzá. • MTI Panoráma Dániel Jonah Goldhagen, az amerikai Harvard egyetem professzora „Hitler készséges hóhérai" címmel megjelent könyvében olyan téziseket állított fel a második világháborús holocaustról, amelyek várhatóan robbanékonynak bizonyulnak mind a németek, mind a zsidók körében. Goldhagen nem mást állít, mint hogy a zsidók megsemmisítésében részt vállaló átlagos németnek nem kell erkölcsi aggályokkal megküzdenie, mert antiszemitizmusa oly mélyről fakad, hogy „önként, készséggel, túlszárnyalhatatlan gonoszsággal és kegyetlenséggel" vett részt a zsidókérdés „végső megoldásában". Goldhagen könyvében nem csupán gondolatokat tr le, hanem számos történelmi érvet is felhoz. Szerinte elArafat ugyanis kérését először a főtitkárhoz juttatta el. Ezideig nincs hfr arról, hogy a BT kijelölte volna a kérdéssel kapcsolatos tanácskozások időpontját. • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli rendőrség nagy része távozott Hebronból, és a ciszjordániai palesztin város közelében fekvő zsidó településre, eve hamis sok történész kérdésfeltevése, hogy vajon hogyan tették túl magukat a résztvevők aggályaikon, hiszen ilyen fentartásai az átlagos németnek nem is voltak. Az illetők nem fenyegetések hatására, és nem is a közmondásos német engedelmesség alapján vettek részt a tömeggyilkosságokban, véli a professzor. „Készséges tömeg-hóhérok voltak, férfiak és nők. akik hűek maradtak saját antiszemita meggyőződésükhöz, kulturális eredetű antiszemita hitükhöz, és igazságosnak tartották a mészárlást" - írta. A The New York Times kritikájában Goldhagen művét „mesterinek" nevezte, s azt írta, hogy a könyv „hatásos érveléssel" tűnik ki. .Azon ritka új művek egyiKirjat Arbába tette át székhelyét. Izraeli biztonsági források hangsúlyozták: ez nem jelenti azt, hogy küszöbön áll a Hebronban állomásozó katonai egységek kivonulása is. Az 1995-ben aláírt békemegállapodás értelmében a zsidó államnak márciusban be kellett volna fejeznie csapatai kivonását a városból, s csupán a zsidó telepesek véke, amelyek igazolják a mérföldkő fogalmát" - összegezte véleményét a The New York Times kritikusa. Goldhagen módszeresen előbb tényeket sorol fel, majd megvizsgálja, hogy mi áll mögöttük. Elsősorban a meztelen kegyetlenkedések cáfolhatatlannak tűnd bizonyítékaira összpontosít, a gyilkosságoknál tanúsított szadizmusra, arra a „nyilvánvaló örömre, amellyel férfiak és nők a zsidók elmondhatatlan szenvedéseit tették meg sportjukká". A megszállt Lengyelországban legalább 30 német rendőrzászlóalj - mintegy 15 ezer „hétköznapi német" vett részt a zsidók tömeges legyilkolásában. Köztük sok volt a családapa, akik napokon át lőttek az árokba mezdelmére hagyhatott volna ott kisebb egységeket. Simon Peresz izraeli kormányfő azonban befagyasztotta a csapatkivonást az öngyilkos palesztin bombamerényletek miatt, s a további lépéseket attól tette függővé, hogy megteszi-e Jasszer Arafat palesztin elnök az izraeli biztonsági erők által szükségesnek tartott óvintézkedéseket. telen nőket és gyerekeket, majd megtértek feleségükhöz, akik közül nem egy „meglátogatta férjét munka közben". A tettesek köbén eljártak színházba, társasági eseményekre, vagy mecscsekre. Az olyan társadalmakban, mint például az amerikai, ahol a bűnözőket kivégzik, ez „mintegy klinikai módon történik, gyorsan, kínzás nélkül és lehetőleg fájdalommentesen". A németek azonban „dühvel, kegyetlenül, áldozataikat megalázva, kigúnyolva, mefisztói kacajjal" ölték a zsidókat írta a professzor. Goldhagen mindezt a németek zsidók iránti gyűlöletével magyarázza, amelyet már-már misztikusan mélységesnek tart: „Az ő szemükben a zsidó nem csak visszataszító bűnöző, hanem maga a fölreszállt démon" idézte a dpa a „Hitlers willing executioners" címmel megjelent könyvet. hírek Csibevész • Kuala Lumpur (Reuter/MTI) A malajziai baromfitermelők azzal fenyegetőznek, hogy kétmillió naposcsibét zúdítanak a fővárosi mezőminisztérium bejárata elé, ha a kormány nem állítja meg a baromfiárak zuhanását. Egy hét múlva kerül sor az elkeseredett akcióra... Már korábban is azzal fenyegetőztek, hogy elgázosítanak vagy élve eltemetnek egymillió csibét. A tiltakozók hét teherautóról 800 ezer naposcsibét osztottak szét a fővárosi lakosoknak. A kormány egyelőre arra szorítkozott, hogy felszólította a lakosságot: egyen annyi csirkehúst, amennyit csak tud. A túltermelési válság eredője: a februári nagy ünnepsorozat alatti nagy kereslet nyomán sokan fogtak csirketenyésztésbe. Hazafiak • Hanoi (MTI) A Vietnami Hazafias Front arra szólította fel Vietnam lakosságát, hogy segítsen húszezer tonna rizs beszerzésében, mert Kubát szeretnék megsegíteni vele. A felhívás néhány héttel azután látott napvilágot, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a Helms-Burton törvényt, szigorítva a Kuba elleni kereskedelmi* embargót. Vietnam hivatalosan tiltakozott az amerikai törvény miatt. A vietnami rizsgyűjtési kampány június végéig tart majd, és arra irányul, hogy segítsenek a kubai népnek az Egyesült Államok ellenséges politikája okozta nehézségek leküzdésében. Búzaüszög • Washington (AP/MTI) Arizonában és Texasban négyezer acre-nyi területen elrendelték a búza elpusztítását, mert búzaüszög támadta meg. A termelőknek acre-onként 300 dollárt fizetnek a veszteségért, de lehet, hogy a kormányalapból származó összeg kifizetése miatt a termelő nem kap kárpótlást a biztosítótól. Á búzaüszög nevű gombát március 8-án észlelték először Arizona államban. Az emberre ártalmatlan ugyan, de a gabonára nagyon káros, hozamát és minőségét nagymértékben rontja. Amerikai tézisek a holocaustról ÁPRILIS 1 - 2 5 - IG NYÁRI IDCS2 A H-p ^gm 7.30-16.30^*1 SZ e 7.30-12.30 1 M PADL0LAP0K, CSEMPEK AMÍG A KÉSZLET TART S 0 F A NYÍLÁSZÁR* MEGRENDELÉSRE RIVIERASCA MŰANYAG HULLÁMLEMEZ AÜSTR0THERM HŐSZIGETELŐK -10-50% -15% -10% -10% -10% J A M I N A TEIÉCSEFEPEK TELEPI KÉSZLETRŐL FENYŐ FŰRÉSZÁRJJ SZELES VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ ARAKON ! Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 KERESKEDELMI ES IDEGENFORGALMI TOVÁBBKÉPZŐ A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. az alábbi tanfolyamokat indítja: -szakács - ABC-eladó, - kereskedő-boltvezető, - vendéglátó eladó - vendéglátó üzletvezető Munkanélküliek kérhetik a kirendeltségek képzési támogatását. KIT Szeged, Deák F. u. 22. Telefon: 325-805. 9-16 óráig. A kuratórium következőkre hívja fel a pályázók figyelmét: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány Kuratóriuma MEGHIRDETI 1996. év első fél évi pályázatát a megyei közgyűlés által képviselt települési önkormányzatok és intézményeik részére: ta térségi feladatok megvalósításával kapcsolatos területés településfejlesztési (gazdasági, infrastrukturális) fejlesztések, együttműködések ta a térséghez kapcsolódó, az alapítványi célok között szereplő egyéni és kollektív alkotó tevékenység, amatőr művészeti csoportok, diák- és tömegsport támogatására. ta a pályaművek támogatására 1996. első fél évben rendelkezésre álló összeg, mintegy 4 millió Ft ta az elbírálásnál több település, nagyobb régió gazdasági fejlődését segítő pályaművek előnyben részesülnek, viszont csak egy-egy település, csoport, együttes, intézmény célját szolgáló pályaműveket a kuratórium általában nem támogat ta az önkormányzatok kötelező feladataihoz kapcsolódó állami vagy egyéb szervek által ellátandó tevékenységéhez nem adható támogatás, ta a közgyűlés bizottságai által kulturális és sport célú mecenatúra keretében támogatásban részesülők az alapítványhoz ne adjanak be pályázatot ta az alapítvány reálisan megvalósítható célokat támogat, vizsgálja a rendezvényhez, fejlesztéshez szükséges egyéb forrásokat is ta a támogatásban részesülők kötelesek elszámolni a pályaműben megjelölt cél megvalósításáról, a támogatás felhasználásáról, ta a támogatási összeg átutalására a rendezvény, fejlesztés tényleges megvalósulásával egyidőben kerülhet sor, nagyobb összegek esetén a megrendelés bemutatásával. A pályázók figyelmébe ajánlom a kuratórium 1995. évi tevékenységéről készült tájékoztatót, amely a Csongrád Megyei Önkormányzat 1995. évi 8. számú Közlönyében jelent meg. A pályázatokat 1996. május 6-ig lehet benyújtani a kuratóriumhoz (Szeged, Rákóczi tér), az elbírálás május hónap végén történik. A pályázatokat pályázati űrlapon lehet benyújtani, amely az alapítvány titkárától (Tóth Imre, Szeged, Rákóczi tér II. emelet 20643.) igényelhető.