Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

KEDD, 1996. ÁPR. 30. HANGSÚLY 3 r J röviden Panorámakép • Békéscsaba (MTI) Május elsejétől három hé­ten át a békéscsabai városi sportcsarnokban látható az egy hónappal ezelőtt Lökös­házán leleplezett honfoglalá­si panorámakép, majd egy­mást követően ttz magyar városban, ezután pedig kül­földön állítják ki Corvus Ko­ra Róbert hatalmas méretű, 9x5 méteres festményét. A lökösházi festő és szobrász a Honfoglalás 1100. évfordu­lójára készttette el a több mint száz alakos festményt, amelynek főalakja a lovon ülő Árpád vezér. A békés­csabai majális legnagyobb érdeklődéssel várt esemé­nye, a festmény különleges hang- és fényhatásokkal kí­sért bemutatója május else­jén, szerdán délelőtt tíz óra­kor kezdődik. Lakásépítők • Budapest (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 1996. első három hónapjában 4 ezer 924 új lakás építésére és 3 ezer 717 új lakás használat­bavételére adtak engedélyt. A használatba vett új laká­sok száma 20 százalékkal magasabb, mint az elmúlt időszakban. Visszaesés, méghozzá 32 százalékos csökkenés tapasztalható vi­szont a kiadott új lakásépíté­si engedélyek számában az előző év hasonló időszaká­hoz képest. Ám 1994-hez vi­szonyítva az idei első negye­dévben kiadott lakásépítési engedélyek száma 22 száza­lékos növekedést jelez. • Egy fontos magánember Holbrooke Hornnál • Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterel­nök hétfőn délelőtt parla­menti dolgozószobájában fo­gadta Richárd Holbrooke volt külügyi államtitkár-he­lyettest. A megbeszélésen részt vett Donald M. Bün­kén, az Egyesült Államok budapesti nagyköl*te is. Richárd Holbrooke a ta­lálkozó után újságíróknak el­mondta, hogy gratulált a mi­niszterelnöknek a magyar gazdaság eredményeiért. Szintén üdvözölte azt, hogy Magyarországot az OECD felvette tagjai sorába. Az amerikai politikus Horn Gyulával, és Kovács László külügyminiszterrel megvitat­ta a boszniai rendezés kérdé­seit. Holbrooke szavai sze­rint egyetértettek abban, hogy katonai szempontból igen jó eredményeket értek el a béketeremtésben. Hang­súlyozta, hogy minden lehet­ségeset meg kell tenni a day­toni megállapodás maradék­talan teljesüléséért. Mint Horn Gyula hivatalában fogadta a volt amerikai külügyi államtitkár-helyettest. (MTI Telefotó) mondta, megggyőződése, hogy a háború befejeződött a délszláv térségben, s a béke­folyamat visszafordíthatat­lan. A miniszterelnökhöz kö­zel álló forrásból a sajtó megtudhatta, hogy a volt külügyi államtitkár-helyettes magánemberként látogatott Budapestre, s feltehetően más környező országokat is felkeres. Ismeretes, hogy Holbrooke jelenleg a CS First Boston Nemzetközi Pénzintézet alelnöke s emel­lett Bili Clinton amerikai el­nök külügyi tanácsadója kö­zép-kelet-európai kérdések­ben. Ezzel összefüggésben Horn Gyulával véleményt cserélt a közép-kelet-európai országokban zajló politikai folyamatairól, különös tekin­tettel a Magyarország euro­atlanti integrációs törekvése­ivel kapcsolatos kérdésekre. • Budapest (MTI) Alkotmányellenes a tár­sasági adóról szóló törvény azon rendelkezése, amely a gazdasági társaságoknak (alapvetően a külföldi rész­vétellel működőknek) koráb­ban nyújtott adókedvez­ményt csökkentette. Ezt négy különvéleménnyel meghozott határozatában mondta ki az Alkotmánybí­róság. Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a gazda­sági társaságokat - bizonyos Alkotmány és kedvezmény feltételek megléte esetén ­tíz évig jelentós adókedvez­mény illette meg. A törvényt azonban 1994-ben úgy mó­dosították, hogy 1995-től a kedvezmény már nem a tár­sasági adó egészére vonatko­zik, és az úgynevezett kiegé­szítő adót - a többi adóa­lanyhoz hasonlóan - a kül­földi részvételű társaságok­nak is fizetniük kell. Az Alkotmánybíróság ha­tározatában megállapítja, hogy a már megszerzett, ha­tározott időre szóló adóked­vezmények általában nem vonhatók meg. A hosszú időtartamra adott adóked­vezmények esetében*azon­ban, kivételesen, erre is van módja a jogalkotónak. A szóban forgó kedvezmények viszonylag rövidebb időre (öt-öt évre) vonatkoznak, így a már megszerzett adó­kedvezmények alkotmányos védelem alatt állnak. Ezért az Alkotmánybíróság a kifo­gásolt rendelkezést 1995. ja­nuár l-jével visszamenőle­ges hatállyal megsemmisí­tette, de 1996. július 1-jéig időt adott a jogalkotónak az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére. „Míg Európában egy­re inkább a regionaliz­mus, a területi önigaz­gatás gondolata kerül előtérbe, addig Magyar­országon a regionaliz­must megtestesítő me­gyei önkormányzatok szétzilálása tapasztalha­tó. így a vidék Magyar­országa továbbra is ma­gára marad." Többek között e gondolatok megfogalmazásával til­takozik a Megyei Ön­kormányzatok Országos Szövetsége a közép­szintű önkormányzatok szétverése ellen. Leh­mann István, Csongrád megye közgyűlésének elnöke is hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet. • Ön a rendszerváltás előtt is a megye első em­bere volt. Az önkormány­zatok létrejötte után vi­szont egy új szisztéma szerint kellett a megyét irányítania. Az eddigi ta­pasztalatok alapján mi­ként értékelhető mindez? - Valóban én vagyok az egyetlen önkormányzati el­nök, aki a rendszerváltás előtt megyei tanácselnök is voltam. Igaz, ezt a funkciót mindössze egy évig, 1989­ben láttam el. Természetesen emiatt elmondhatom: össze­függéseiben is módon volt látni a megyék irányításában bekövetkezett változásokat, érzékelhettem a fejlődés me­netét valamennyi ellentmon­dásával együtt. Amíg a me­gyei tanács államigazgatási jellegű feladatokat is ellátott, mellette még - persze más kérdés, hogy milyen tarta­lommal - egy jól felépített, általános államigazgatási ha­táskörrel felruházott népkép­viseleti önkormányzati tipu­• Bírálják az új alkotmánytervezetet Szétverik a megyéket? Lechmann István: „.,. semmilyen ésszerű érvet nem fogadnak el." (Fotó: Enyedi Zoltán) sú szervezet is volt. Ma vi­szont ez nemigen áll fenn. • De talán éppen az emlí­tett korábbi jogosítványok váltották ki azt a megyeel­lenes hangulatot, amely a települési önkormányzatok létrejöttével erősen éreztet­te is a hatását. - Igen, minden bizonnyal szerepet játszottak benne, de mégis úgy gondolom: a több­ség, mint valamennyi előző struktúrával, ezzel is szinte önkéntelenül fordult szembe. Ráadásul az önkormányzati rendszer nagy önállóságot adott a településeknek, míg a megyei önkormányzatok csupán bizonyos járulékos jogosítványokat kaptak. Megszűnt a települések és a megye közötti alá- illetve fö­lérendeltségi viszony. Min­dez a korábbi megyei hatás­körökhöz képest komoly visszalépést jelentett. • Az önállóság, a vá­lasztókkal szembeni na­gyobb felelősség viszont körültekintésre kell hogy ösztönözze a városok, fal­vak képviselő-testületeit. Ez inkább pozitívumként és nem negatívumként értékelhető. - Természetesen számta­lan olyan feladat van, ame­lyet helyi döntés alapján cél­szerű megoldani, ugyanak­kor akadnak kivételek. Ezért a megyék szerepét felelőt­lenség leértékelni, hiszen bi­zonyos közfeladatok ellátá­sa, intézmények fenntartása, vagy a területfejlesztés, az idegenforgalom ügyének ke­zelése települési szinten irra­cionális lenne. • Jelenleg azonban úgy tűnik, a kormányzat tovább kívánja csökken­teni a megyék szerepét. - Igen, bár az 1994-ig működő struktúráról bebizo­nyosodott, hogy továbbfej­lesztésre szorul. Kiderült: nincs megfelelő középszint, nincs aki koordináljon, vagy szintetizáljon - nyilvánvaló­an a települési önkormány­zatok jogainak csorbítása nélkül -, ha arra szükség lenne. Sőt: szinte mindent egy központból irányítanak, így a pénzosztást is. Ezen kí­vül az államigazgatási és kormányzati szervezetek zö­me megyei szinten alakul meg, amelynek eredménye­ként mintegy 38 ilyen de­koncentrált szervezet műkö­dik a megyékben, anélkül, hogy munkájukat valaki is koordinálná, vagy esetleg ér­vényesülne a területi kont­roll. Azaz egy kusza, min­denféle együttműködést nél­külöző rendszer jött létre. Ezért bíztunk abban, hogy az 1994-es választás után - ol­vasva a kormányprogramot és a koalíciós megállapodást - gyors változás következik be, rendezik a megyei és ön­kormányzati problémákat, felszámolják az ésszerűtlen államigazgatási struktúrákat. Helyette bevezették a párt­listás választási szisztémát, politikai tartalmú megyei testületeket hoztak létre, de hatáskört nem adtak hozzá. Ez sok ellentmondás hordo­zója. A változást így hiába vár­tunk. Ráadásul a döntésho­zók - mély megdöbbené­sünkre - semmilyen ésszerű érvet nem fogadnak el. Sőt: ellenkező tendenciák kezd­tek érvényesülni. Nem törté­nik meg egy komplex érté­kelés, amelynek alapján el­dönthető: mit célszerű a me­gyei feladatnak tekinteni, és melyeket kell államigazgatá­si keretek között megoldani. Meggyőződésem, hogy ez hiba. A területfejlesztési tör­vény sem ad a megyéknek megfelelő hatáskört. Ugyan­akkor létrehoz területfejlesz­tési tanácsot - amelyik hiva­tott a megye lakosságát kép­viselni -, de tagjait nem vá­laszthatják. Mindehhez tár­sul, hogy az új alkotmány­tervezet nem fogalmazza meg a megyei önkormányza­tok létrehozásának kritériu­mait sem. Pedig a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és az or­szággyűlési képviselők több­sége is úgy látja, szükség van a megyékre. Mégis más irányba hatnak a dolgok. Egy logikusan felépített rendszerre lenne szükség, de egyelőre nincsenek meg az erre vonatkozó, kialakult po­litikai ideológiák. N. Ma JiMlit jegyzet Május elseje M ég jó, hogy van valami szép is. Ebben a csönde­sen leépülő országban: a bankok, mint a pati­ka! Márványoznak, füstüvegeznek, belsőudvarolnak. Úgy is mondhatnók, hogy önmagukba fektetik a pénzt, ami nem csak a kincsképzés, ingatlanaik érték­növelésének egyik módja, hanem lehetőség adódik így arra is, hogy költsenek egy kicsit. Annak érdekében, hogyha a pénzügyi év végén a rövidített mérlegbeszá­molónak és az eredménykimutatásnak meg kell majd jelennie, azok mutassanak minél visszafogottabb nye­reségességet. Fölösleges igyekezet. Ugyanis az elfásult emberek nem olvassák a mérlegbeszámolókat, a Torgyán-viták lázával lekötött „közélet" pedig egyáltalán nem törő­dik azzal, hogy a bankok nyeresége indokolatlanul magas. Hiszen ha a termelés ennyire alacsony szinten van, mint minálunk mostanában, akkor miből a nye­reség? A spekulatív tőke működtetéséből. A pénz ünnepel a mai Magyarországon, a munka meg sz—ban van. Amiből két siralmas dolog követke­zik: aki „csak" dolgozik, annak egyre kevesebb lesz a pénze; aki „csak" dolgozik, egyáltalán nem lehet biz­tos benne, hogy még meddig dolgozhat, ragaszkodik hát ahhoz a kevéshez is. Nem ugrál, nem szervezke­dik, nem bontja a rendet szakszervezetileg. A mai kormány a munkásoknak nem ígér semmit. A parasztoknak se többet. Ha az ember a Horn-beszé­dek menetét követi, akkor azt kell kihüvelyeznie, hogy a polgárokat, a gyermekcipős középosztályt nem igen szeretik a mai hatalmi csúcsokon. A gazdagok pedig hovatovább újra osztályellenségként jelennek meg a miniszterelnöki retorikában. Egy igazi nyertes van: az új osztály, a „bankszféra" és holdudvara. jfépzeljtik el az 1996-os május elsejét - a régi mó­JA. don: „Az ünneplő menet élén lelkesen mosolyog­va vonulnak az izmos, kisportolt kamatlábak, könnye­dén emelik a hatalmas transzparenst, s rajta a felira­tot: „Éljen és virágozzék a megbonthatatlan Budapest Bank!" A boldog kamatlábak mögött a pénzleértéke­lés oszlopa menetel, a soraik között rohanó boleró­szoknyás inflációt éltetik, s magasra tartják transzpa­rensüket: „Éljen a monetarizmus vezető szerepe!" „Pénzügyi diktatúrát!" A menetben most, kedves né­zők, kedves hallgatók, az ötezresek következnek. Az ötezresek csapata sugárzó örömmel integet a dísztri­bün felé, ahol a dlszgorillák századától körülfogva szeretett bankáraink fogadják a köszöntést... Most pe­dig, ritka pillanat, kedves nézők, kedves hallgatók, testközelből láthatjuk a kedvező kamatozású elérhető hiteleket! De csak egy pillanatra suhantak át a felvo­nulási téren, máris elvesztek szemünk elől, s a menet­ben most a készülő tízezer forintosok mutatkoznak be..." Tíz kiló heroin • Battonya (MTI) Mintegy tíz kilogramm heroinra bukkantak a batto­nyai vámhivatal pénzügyőrei egy négyfős társaság átvizs­gálása során. Az „áru" egy VW Golf típusú személy­gépkocsiból került elő. A kora délutáni órákban belé­pésre jelentkezett magyar forgalmi rendszámú sze­mélygépkocsi vezetője a pénzügyőrök kérdésére el­mondta, hogy Romániában járt, nincs elvámolnivalója. A nem túl határozottan elő­adott válasz, továbbá az egye­dül utazó budapesti fiatalem­ber gyanús viselkedése miatt a pénzügyőrök úgy döntöt­tek, hogy a nyilatkozat való­ságtartalmát a vámhivatal garázsában ellenőrzik, ezért a járművet a sorból félreállí­tották. A történtek ideje alatt a Golf manőverezését irányí­tó egyik pénzügyőr észrevet­te, hogy a sorban a még vizsgálatra várakozó jármű­vek közül az egyik holland rendszámú BMW 525-ösben ülők igencsak ideges pillan­tásokat vetnek feléjük. így ezt az autót is félreállították. A „vámos szimat" ismét he­lyesnek bizonyult, hiszen az elsőként kiválasztott magyar Volkswagen Golf oldalaiból húsz csomag, összesen 9,74 kilogramm súlyú kábítószer került elő. Noha a holland rendszámú BMW-ben nem találta^ kábítószert, a benne ülőkről viszont kiderült, hogy a kábítószert szállító jármű vezetőjét ismerik, né­hány nappal korábban együtt utaztak Romániába.

Next

/
Thumbnails
Contents