Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-29 / 100. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 29. HANGSÚLY 5 Tízezrekhez Az elmúlt évtizedekben nem volt ajánlatos világi kórusoknak egyházzenét énekelni. A professzionális kórusok repertoárját hivatalból cenzúrázták, s még a legkisebb amatőr kórus sem tudta megúszni az ellenőrzést. „Szabadúszó", saját alapítványából működő kórus nem létezett; a gazdálkodó szervezeteknek kötelező volt kulturális tevékenységet finanszírozni, s a legtöbb amatőr kórus így működött. A pártbizottságokon feltehetőleg informálódtak a nem kívánatos szerzőkről, s a kórusok, sok egyéb értékes, ma is hitelesen elénekelhető darab mellett kötelező mozgalmi repertoárt tartottak. Ahogy azonban a társadalom nem vette komolyan a szocialista rendszert, amelynek akár saját hivatalnokai átálltak a tükkösen élő, konspiráló társadalom oldalára, eközben az egyházzene is be-be jutott a kóruselőadásokra. Klasszikus esete ennek az az igaz történet, amelyben a hatvanas évek folyamán Tillay Aurái Liszt-díjas pécsi karnagy egy november 7-ipártiskolai műsorban Palesztrinovics darabjaként adta elő a művet - ha már Palesztrina műveként nem ment volna. Azóta fordult a világ. Az amatőr kórusoknak finanszírozás után kell szaladgálniuk, de azt énekelhetnek, amit világlátásuk és művészi érzékük diktál. Igaz, a kórusok száma lecsökkent, ahogy újabban az iskolai énekkarokból is kevesebb lesz a közoktatási elvonások után. A repertoárokból elmaradtak a munkásmozgalmi dalok, és előkerültek az egyházi énekek. A kezdeti egyházzenei divathullám után, szakmai vélemények szerint mostanra helyreállt az egyensúly; az amatőr kórusok tudatosabbak a templomi repertoár összeválogatásban. Míg korábban az egyházzene slágerdarabjait kívánta a legtöbb kórus megszólaltatni, függetlenül attól, hogy a fellépés az egyházi év milyen időszakához tartozik, most ez megváltozott; a kórusok egyházzenei repertoárja műfajilag is változatosabb lett. Ezt az egyházzene iránti előadói és hallgatói érdeklődést igyekszik negyedik éve Pünkösd táján összefogni a szegedi egyházzenei napok rendezvénye. Május hónapban alig van nap hangverseny vagy zenés szertartás nélkül, és ezek a zenei események, tízezrekhez jutnak el - ingyenesen. Panek Sándor Ősbemutató • Munkatársunktól A szegedi zenei eseményekkel foglalkozó Zenei Kollégium javaslatára idéntől a város minden évben kórusművet Irat egy neves magyar zeneszerzővel az egyházzenei napokra. A szervezők ezzel azt kívánják elősegíteni, hogy a sorozat hangversenyein a régi korok templomi zenéje mellett a mai vallásos ember mai hangja is megszólaljon a zenében. Kikötés, hogy a művet bemutató együttes szegedi kórus legyen. Első alkalommal Kocsár Miklós zeneszerző a szegedi konzervatórium Lauda leánykarának írt műve hengzik el Rozgonyi Éva vezetésével (május 16. 18 óra, Szent József jezsuita templom), míg jövőre Huszár Lajos ír darabot az Erdős János által vezetett Szegedi Ifjú Zenebarátok kórusának. Kórusok szertartáson • Munkatársunktól Az egyházzenei sorozatban az önálló hangversenyek mellett több helyszínen a szertartásokhoz kapcsolódó zenemüveket hallgathatnak. I Az alsóvárosi ferences templomban minden nap 18.30-kor Mária-köszöntő zenés litánia lesz. Május 5én 18.30-kor a kiskundorozsmai katolikus templomban a Liszt Ferenc Kórus, illetve 10-kor a röszkei katolikus templomban a Szegedi Erkel Ferenc Vegyes Kar vesz részt a szentmisén. Május 11-én 18.30-kor a kiskundorozsmai katolikus templomban a pasaréti ferences templom Palestrina kórusa vesz részt a litánián. Május 18-án a 18.30-as szentmise után a kiskundorozsmai katolikus templomban Csanádi László orgonaművész orgonál. Május 19én 10 órakor a szegedi evangélikus templomban az istentiszteleten közreműködik a Bárdos Lajos Vegyes Kar. Május 19-én a szentmiséken közreműködik: a Tátra téren 11-kor a tarjánvárosi Szent Gellért templom énekkara; 11.30-kor a móravárosi katolikus templomban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége énekkara; 18 órakor az alsóvárosi ferences templombana Vedres István Kollégium Concentus kórusa; 18 órakor a felsővárosi templomban a piarista gimnázium énekkara; 18.30-kor a kiskundorozsmai katolikus templomban a Kiskundorozsmai Ifjúsági Énekkar. Május 23-án 17 órakor a Szent József jezsuita templomban a Csongor Téri Altalános Iskola és Gimnázium kórusai énekelnek. Május 24-én 18.30-kor a kiskundorozsmai templomban a templom Hozsánna kórusa, május 26-án a KÉSZ énekkar szólistái vesznek részt a szentmisén. Május 27-én 16 órakor a szegedi baptista imaházban a Martin Luther King Kápolna énekkara tart pünkösdi áhítatot, 16 órakor a szentesi református templomban a Szegedi Erkel Ferenc Vegyes Kar énekel. Május 27én 11-kor a fogadalmi templomi szentmisén a székesegyházi kórusok találkozója résztvevőinek összkara énekel, 15 órakor a Dóm téren a találkozó műsora kezdődik. Június 2-án 11-kor a rókusi templomban a szentmisén a KÉSZ énekkara énekel. Kovács Hegedűs István (a Szegedi Nemzeti Szinház énekkarának tagja): Hallgatóként ritkán járok komolyzenei hangversenyre, inkább előadóként veszek részt ilyen eseményeken. Azt persze nem titkolom, hogy az egyházi zenét egyébként nagyon szeretem. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szakmám miatt inkább más muzsikát hallgatok kikapcsolódásként, mint amit csinálok. A másik: időm nem engedi, hogy olyan kórusokban énekeljek, amelyek egyházi műveket adnak elő. Kocsis Veronika (gimnazista): - Igen, gyakran járok hangversenyre. Néhány nappal ezelőtt koncerteztünk a Tömörkény István Gimnázium Leánykarával, amelynek tagja vagyok. Ettől függetlenül szívesen elmegyek minden olyan komolyzenei hangversenyre, legyen az bárhol, ami érdekel. Az egyházi zenét nemcsak szeretem, de jó ideje énekelem is. A most induló egyházzenei napokon például fellép a kórusunk is. S ha már ott leszek, mi sem természetesebb, mint hogy másokat is meghallgatok. Bézi Judit (adminisztrátor): - A kérdésére egyszerű választ tudok adni: nem járok hangversenyre, mert a zenei előképzettségem sajnos elég gyenge. Ettől függetlenül szeretem a komolyzenét, de meg kell vallanom, nem nagyon értek hozzá. Éppen ezért nincsenek kedvenceim a klasszikusok között. Tudom, hogy egyház zenei napok lesznek májusban Szegeden. A templomi muzsikát szeretem is, csak keveset hallgatok. Az említettek miatt valószínűleg nem megyek a koncertekre. Győri Zoltán (nyugalmazott üzlettulajdonos): Fiatalabb koromban, még az Egyesült Államokban, ahol negyvenöt évet éltem, jártam komolyzenei koncertre. Nyolcvannyolcéves koromra azonban megromlott a hallásom, s valószínűleg ma már nem tudnám úgy élvezni a muzsikát. Imádom egyébként a klasszikusokat és az egyházi zenét, főleg Mozart muzsikáját. Ha kifogástalan lenne a hallásom, akkor még ma is ott ülnék az első sorban a komolyzenei hangversenyeken. (Fotó: Gyenes Kálmán) Koncertek A szegedi egyházzenei napok idei programjában az alábbi önálló hangversenyek várják a közönséget. Orgona Május 1. 19 óra, rókusi templom: Geregely Ferenc és Leányfalusi Vilmos improvizációs hangversenye. Május 7. 19 óra, alsóvárosi ferences templom: Csanádi László hangversenye. Május 14. 19 óra, alsóvárosi ferences templom: a szegedi konzervatórium orgona tanszaki hangversenye. Május 15. 19 óra rókusi templom: Márffy Gabriella (Bern) és Róth Márton (Bécs) jótékonysági koncertjeMájus 17 19. 30, fogadalmi templom: Gustav Schönberg (Stockholm) orgonaestje. Május 24. 19 óra felsővárosi piarista templom: a Király-Kőnig Péter Zeneiskola orgona tanszaki koncertje. Május 28. 19. 30, fogadalmi templom: Koloss István orgonaestje. Kórus Május 8. 19 óra Honvéd téri református templom: a Liszt ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskarának Bódás Péter-emlékhangversenye; közreműködik Delley József, vezényel Delleyné Halama Piroska. Május 16. 18 óra, Szt. József jezsuita templom: a szegedi konzervatórium Lauda leánykaráfiak hangversenye Rozgonyi Éva vezetésével. Május 26. 17 óra, szegedi zsinagóga: az Országos Rabbiképző Intézet Goldmarck Kórusának koncertje. Oratórium Hándel: János-passió Május 12. 19.30, Honvéd téri református templom; a Vaszy Viktor Kórus és a Musica Parlante Kamarazenekar (művészeti vezető: Meszlényi László) előadásában; szóló: Keönch Boldizsár (tenor), Szél Bernadett (szoprán), Altorjai Tamás (basszus), Turjányi Miklós (kontratenor), Bonecz tamás (tenor), Lénárd Katalin (szoprán), Tóth Judit (mezzorszoprán); vezényel Gyüdi Sándor. Bruckner: Te Deum Május 18. 20 óra, fogadalmi templom: a Vaszy Viktor Kórus (művészeti vezető Gyüdi Sándor) és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában; szóló: Vajda Júlia (szoprán), Szonda Éva (alt), Wendler Attila( tenor), Altorjai Tamás (basszus); vezényel: Molnár László. Haydn: A teremtés Június 2. 19.30. alsóvárosi ferences templom: a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában; szóló: Szél Bernadett (szoprán), Bonecz Tamás (tenor), Altorjai Tamás (basszus); vezényel: Gyüdi Sándor. • Több mint 60 koncertfellépés A templomi zene hava Meszlényi László és Gyüdi Sándor produkciója a Hándel: János-passsió. (Fotó: Révész Róbert) Tegnapi nyitóhangversenyével a szegedi dómban megkezdődött az idei egyházzenei napok koncertsorozata. A negyedik éve megrendezett sorozat keretében májusban Szeged szinte valamennyi templomában előadók, kórusok, hangszeres együttesek lépnek fel, hogy az egyházzene valamelyik műfajában hangversenyt adjanak, vagy egyházzenei müvek megszólaltatásával gazdagítsák a miséket és istentiszteleteket. Az egyházzenei napokon 14 önálló hangversenyen szólal meg a templomi zene, és mintegy 50 egyházi szertartáshoz kapcsolódik majd a mindennapi gyakorlatnál magasabb színvonalú előadás. A közönség öt héten át hallgathatja különböző korok orgonamuzsikáját és kóruszenéjét Szeged templomaiban. A sorozat kiváló hangversenyei között, az idei zenei évad jelentős eseményeként elhangzik három nagyszabású oratórium, valamint egy kórusmű ősbemutatója is. Hándel, Haydn és Bruckner oratorikus műveit a Gyüdi Sándor által vezetett, új művészeti szemléletet követő Vaszy Viktor Kórus énekli majd a szegedi szimfonikusok, illetve a Musica Parlante kamarazenekar közreműködésével. Az egyházzenei napokon Kocsár Miklós zeneszerzőnek erre az alkalomra írott kórusművét adja elő a szegedi konzervatórium Lauda leánykara az idén Liszt-díjban részesült Rozgonyi Éva karnagy vezetésével. A sorozat művészi terve a város zenei életével foglalkozó Zenei Kollégium égisze alatt, Gyüdi Sándor irányításával született meg. A szegedi karnagy szerint a hangversenyek célja, hogy a vallásos fogantatású zeneművek az eredeti akusztikai és szellemi környezetükben, a templomok falai között szólaljanak meg, olyan helyen ahová eredetileg is szánták őket. Emellett tölthessék be eredeti funkciójukat is: a szertartások részeként a hit mélyebb átélését segítsék a művészet erejével. A zenei kollégium igyekezett minél több templomot és felekezetet bevonni a rendezvénybe: a katolikus koncertek mellett önálló hangversenyt kapnak a protestáns egyházak és a zsidó hitközség is. Az egyházi szertartások keretében megszólaló művek rendszerint az előadók és az illető templom között korábbról meglévő jókapcsolatról tanúskodnak. A közreműködő együttesek az esetek túlnyomó többségében a szertartásba bekapcsolódva énekelnek a miséken vagy az istentiszteleteken. Ez kölcsönös bizalmat és összehangoltságot igényel; új jelenség tapasztalható: az egyházzene közelebb hozta egymáshoz a kórusokat és az egyházi élet szereplőit. Tapasztalatok mutatják, hogy az így kialakult kapcsolatok folytatódnak az egyházzenei napokon kívül is. A városi kórusegyesület elnöke, Gyüdi Sándor szerint az eddigi években szervezett egyházzenei napoknak már érezhető hatása van a szegedi kórusélet repertoárjára: bővült a műsorra tűzött darabok köre és a kórusok az egyházi zene műfaji kérdéseiben is járatosabbak. Avégett, hogy a rendezvényhez évente módszertani műhelymunka is kapcsolódjék, Hován Ágoston alsóvárosi ferences plébános javasolta, hogy a jövőben helyet adnának egy találkozónak, amelyen az egyházzene és a világi kórusok kapcsolatáról lehet szó. A rendezvénynek presztízse van a szegedi kóruséletben: alig van karnagy és kórüs a városban, aki ne venne részt rajta. Mindazonáltal a fellépő művészek maguk a rendezvény „szponzorai" is; a fellépésért csak a más városból meghívott előadók kapnak honoráriumot. Valamennyi szegedi művész ügyszeretetből lép közönség elé; az egyházak pedig ingyen adják a helyszínt. Az egyházzenei napok egyetlen hangversenyén sem szednek belépődíjat. Panek Sándor Jár-e hangversenyre?