Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 1996. ÁPR. 27. A krumpliliszt kálváriája Elsüllyedt egy álom Kérdő Sándor szerint a krumpli nem kell senkinek. (Fotó: Enyedi Zoltán) 80DBUC ltB/vi tayi l * OM. 'MSKOMMM' KM TDW H* un MINCOMIN MM* \J/i OfCTPRUS MINISTRY OP GOMMBRCIS AND INDUSfUY NICOSIA—CY « US 7th Jnnoary, 1991 Nr. Sándor Ktrdo, 6726 - Ssogod Hungary. Dear Sir, tachnoloav of notato eonaarvation taehninua I aa directad to rafar to your Xatter addzaaaad to Hia Bzcallancy tha Precidant of the Kapublie of Cyprua oo tha abova aubjact and infara you that tha Potato Marhat ing Board, whicb is asoluaivaly handllng tha aarkating of Cyprua Potatoaa vouid lika to kara aora inforaation on your now taohaiqua. Plaaaa addraaa youvlatcar diraotly to tha Canaral Managar, Cyprua Potato Marhating Board, P.O.Boz 3029, RicoaiaCypraaYoura faithfully, r\ (I. Charalaaboua) for Paraanant 8acratary. A ciprusi levél másolata Ezt a beszélgetést én kértem, és nem bantam meg. Amikor még csak latolgattuk, milyert régi témákat lenne érdemes „leporolni", és megnézni, mi lett belőlük, azonnal eszembe jutott hiábavaló korteskedésem a krumpliliszt körül. Elővenni azt, amibe végeredményben belebuktunk? Ami elkerülhetetlen - a legutolsót kivéve legjobb azon hamar túlesnünk. A kudarcon is. Maholnap tizennégy éve lesz, hogy először írtam Kérdő Sándor házilagos találmányáról, a krumpliból való „lisztről", aztán később többször is, de hiába vettem elő minden meggyőzőnek hitt érvet, semmire nem mentem vele. Annyi aktualitása most is van, amekkora annak idején volt: most is annyi a krumplink, föltehetően nyakunkon romlik hamarosan. • Vágjunk bele! Még mindig sajog? - Régen nem foglalkozzom már vele, bár legutolsó találkozásunk után is tökéletesttettünk rajta. 0 Ki volt még benne, hogy többes számot mond? - Kislányom akkor volt tízéves, amikor keményítőt akartunk kivonni közös erővel a krumpliból. Meghámoztuk, földaraboltuk, áztattuk, szárítottuk. Semmi eszközünk nem volt hozzá, lábos, fazék és sütő csak. Az iskolai igyekezetnek a mellékterméke lett maga a találmány. • Először 1982-ben futottunk össze, és akkor már legalább hároméves volt maga az ötlet. -Én akkor azt kértem, névvel ne szerepeljek. Nem tiltották, hogy ennyire civil dologba ártsam bele magamat, de be kellett volna jelentenem főnökeimnek. Azt se akartam akkor még, hogy munkahelyemen kitudódjék, miben sántikálok, bár ez se maradhatott titokban. 0 Mostanában a vélelmezett bűnözők is úgy kerülnek újságba, hogy legföljebb nevük kezdőbetűit írják föl. Ön még ezt se engedte meg, noha bűnnek az árnyéka se érte eL Idézzük vissza pontról pontra a gyártás lényegét. - Mindenki tudja, krumpliból egyik évben annyi terem, hogy nem tudunk mit kezdeni vele, de a következőben biztosan hiány lesz belőle, mert az előző évi kudarc a legtöbb termelőt arra ösztönzi, hogy kevesebbet ültessen. Ahogy a tengeri dagály után mindig apály következik. Ha még aszály is jön rá, kész katasztrófa, az árak az egekben járnak. 0 Vegyük azt a változatot, amikor sok van. - Akárcsak most. Látom a tévében, bolt előtt a zsák krumpli, és nem kell senkinek. 0 Úgy hallottam, annak ellenére, hogy nekünk is sok megmaradt, és valami miatt nem volt megint ideje rá a kereskedelemnek, hogy külföldön találjon neki piacot, importáló mirigyeink a megelőző szűk esztendő beidegződése szerint még ráadásként is működtek. - Hadd bocsássam megint előre, amit nem győztem akkor se hangoztatni: ha rohad, nem az enyém rohad! Mi nem termelünk krumplit, de kimondhatatlanul fáj, ha veszni hagyjuk, amiből máshol hiány van, és jó pénzt lehetne belőle csinálni. 0 Sokadik írásomban előjött valahol, hogy Ixngyelországból hoztak be először krumplipelyhet, hogy az akkoriban föltámadt régi szokáshoz, a krumplis kenyérhez adalékul szolgáljon. - És ráadásul Vajszlón, Baranya megyében külön pehelygyár épült, iszonyatosan drága gépekkel. Minden hazai igényt ki tudott elégíteni. Jó lenne látni, mi lett vele, de ne felejtsük el, a pehely nem liszt. • Maradjunk tehát a lisztnél. Megszárítják a krumplit paprikaszárüóval, megőrlik, és? - Akkor még csak hároméves tapasztalatunk volt, addig biztosan elállt. Ha megengedi, adok most olyat, ami öt éve van zacskóban, próbálják ki ugyanúgy, ahogy annak idején kipróbálták. Ha tehát az egyébként hetek alatt elromló termésből szárítmány lesz, abból pedig olyan lisztet őrölhetnek, amelyik öt év múlva is elővehető, akkor minden ilyen hullám láttán most is könnyezni tudok. És tessék hozzátenni azokat a képeket, amelyeket az éhező országokból mutatnak a televíziók: csontsovány gyerekek, a legsanyarúbb éhhalál szélén! Elmentem a végén már, ahogy maga tanácsolta, a Máltai Szeretetszolgálat legfőbb emberéhez is: gyártsuk mi, és adjuk oda, ahol éheznek. Szeretettel fogadtak, hálásan meg is köszönték, de azt mondták, ők csak összegyűjteni tudják az adományokat, és eljuttatni a rászorulóknak, a gyártást megszervezni nem. • Előrefutottunk. Itthon eljutottak a próbagyártásig. - Ha jól emlékszem, száztizenöt mázsát hámoztak meg a pusztaszeri asszonyok. • Szóvá is tettem, hogy a száz asszony nem kapott mustrát, hogy otthon maga is kipróbálja. Főszakács, alszakács mind kapott, de az, aki pillanatnyilag legközelebb került hozzá, az nem. - Látja, ez se az én föladatom lett volna, de biztos, hogy főzési ötleteikkel sokat segfthettek volna. fylindenesetre a csongrádi pékség a mi krumplilisztünkkel sütötte kenyerét, és Szentesen hozta forgalomba. Egyszer aztán abbahagyta. • Miért? - Talán azért, mert amikor elkezdték, akkor még újdonság volt a krumplis, később azonban hirtelen annyiféle kenyér került forgalomba, nem favorizálta senki anyáink divatját. • Mihez jó egyáltalán a krumpliliszt? - Egyet biztosan tudok: hajában főtt krumpli soha nem lehet belőle. A fölhasználás összes többi területe lelemény kérdése. Adalék lehet tehát kenyérsütésnél, és krumplis tésztáknál. A nudlitól a szilvás gombócig, a mirelitféleségekben, a konzervekben, mindenütt. A búzának mindig volt elfogadható piaca, de ha csak a tavalyi hirtelen megugrást vesszük is, amikor hihetetlenül megnőtt iránta a kereslet, minden gramm, amit krumplival pótolhattunk volna, külföldi bevételeinket fokozta volna. Rá is lennénk szorulva annyira, amennyire eddig talán soha, de mi adjuk a bankot: nem kell! Krumplipürét a lehető legegyszerűbb a mi lisztünkből készíteni. Éttermekben már az is kimondhatatlan előity lenne, hogy nem kell konyhai előkészítésbe vonni a nyers burgonyát, mert vele ezer kórokozó is bekerül a többi étel mellé. Vizsga előtt Délmagyarország, 1983. január 23. „Kérdő Sándor találmányára föltételei fölhasználóként jelentkezett a pusztaszeri termelőszövetkezet Vállalta a kezdés kockázatát, és próbaképpen megszárított száz mázsa krumplit. A szövetkezet elnöke, Gruber János azt mondja, évente 500-600 vagonnal tudnának földolgozni, ha vevőt találnának rá. A termelőszövetkezetek kereskedelmi vállalkozása be is lépne közvetítőként, de még csak most vizsgázik a készítmény. Minden komolyan gazdálkodó embert óva intünk attól, hogy az újság biztatására kalandos vállalkozásba kezdjen, hiszen a következményeit neki kell viselnie, hosszának tűnik mégis az idó, ami a próbagyártás óta eltelt, a találmány „lappangási" idejéről nem is beszélve. A pékek ugyanis azt mondják, megépült időközben a burgonyapelyhet gyártó hazai üzem Vajszlón, minden sütödét el tud látni alapanyaggal:" 0 Arra is emlékszem, Abonyi Gyuláné dr. háziasszony tekintélyét is adni merte: ők otthon is ezt használják, és sajnálják, hogy nem lehet boltban venni. - 6 hívta föl a figyelmet arra is, hogy igaz, a szárításkor vizet vonunk el belőle, de nem elég, ha főzéskor c^k a vizet adjuk vissza. Mert akkor csak vtzben főtt közönséges krumplit kapunk. Ha tejet is adunk hozzá, netán tejfölt, ahogy a pürébe is illik beletenni, akkor mindjárt más. Akármivel „megbolondítva", a hagymás zsfrtól kezdve a konyhaművészet egyéb titkaiig, szintén. 0 Valószínű örök hibánk, hogy a frissel mindenben jobban szeretjük. -És az etiópokat is megkérdeztük? Meg a világ többi éhezőjét is? • Ne felejtsük, az egek alját súrolják az energiaárak, és iszonyatosan szegények lettünk! Nem várhatja tőlünk a világ, hogy most áldozzunk legtöbbet az éhezőkre. - Annak idején kiszámítottuk, a tárolási költségek többet elvittek, mint maga a szárítás! Sőt: a szárítás árát a tárolóhelyek amortizációja is meghaladta. Gondolom, az arányok nem sokat változtak azóta, de nyugodtan hozzávehetjük a nyakunkon maradó krumplihegyek eltakarításának költségeit is. Aztán: ha Vajszlóra akaiják elvinni a mórahalmi krumplit földolgozni, netán a nyírségit is, mennyibe kerül maga a szállítás? Az is energia! Terményszárítóból viszont igen sok készült időközben, ráadásul nem egész évben dolgoznak, csak egy-egy szezonban. 0 Ciprusig is eljutott. - Nem személyesen, csak levélben, ahogy megbeszéltük. Ön segített a külügyminisztérium közvetítésével megszereznem a cfmet. Az akkori ciprusi elnök - George Vassiliou - Magyarországon végzett, tehát írhattam neki magyarul. Annyi mindent lehetett hallani élénk gondolkodásáról, vállalkozó szelleméről, fölajánlottam neki is. Abban reménykedtem, az ő közvetítésével kimozdulhatunk a világba. Az udvariasság teteje volt, ahogy az ötletet fogadta. Itthon már otromba tréfák és célozgatások táblája lettem, ő viszont jó szivvel fogadta! Tfz nap múlva már itt volt a nyugtázó válasz, megkapták, megvizsgálják. Azonnal piackutatásba kezdtek, de mivel sehol nem ismerték, és maguk talán nem is termelik olyan mennyiségben, a végén sajnálkozásukat fejezték ki. Akkor jutottam el oda, hogy mindent megtettem, amit tehettem. Föl nem adom, de többet egy lépést se teszek. Az afrikai arab országokat végigkilincselni már nem maradt erőm. 0 Az idei tél legvégén Mórahalmon panaszkodtak hogy rengeteg az eladatlan krumplijuk. Bátorkodtam fölhívni a figyelmüket Önre. - Hálásan köszönöm ezt is, de nem jutottak el hozzám. Talán azért, mert a termelő mindig azt szeretné, ha azonnal pénzt kapna érte, ahogy vevőre talál. Bizonyos fokú szervezettség ide is kellene: begyűjteni a krumplit, válogatóval méret szerint osztályozni, géppel meghámozni, földarabolni, hogy egyetlen menetben mehessen a száritóba. Ha lisztként akarja fölhasználni, akkor megdarálni utána, ha másként, akkor megmaradhatna darabokban is. 0 De azt is figyelembe kellene vennie minden termelőnek is, hogy sehonnan nem várhat még csak vigaszdíjas ellenszolgáltatási se, ha nem tudja eladni a termését - Időbe telik, amíg megszokják, hogy a piacot is nekik kell megtalálniok. 0 Arról vob szó beszélgetésünk legelején, ha tavaly sok termett, idén biztosan kevés lesz. Egyetlen évre ki mer kockáztatni? - Ha tésztagyárakkal, mirelitüzemekkel, konzervgyárakkal társulnának a szárítóüzemek, akkor minden évben biztos piacuk lehetne, és ehhez már a termelőnek is megérné igazodnia, hiszen kockázat nélkül termelhetne minden évben. Ha még odáig is eljuthatna kicsike hazánkból a gondolat, hogy a FAO-t, az ENSZ világélelmezési főembereit is megtalálná! Ha a sok éhező ember helyett egy kicsivel is kevesebbet látna a világon, ha a rosszul táplált országokból nem indulnának világromboló útjukra a legkülönbözőbb járványok, ha néminemű mosoly fakadna ott, ahol most az éhenpusztulás réme hétköznapi dolog, akkor lenne szíve szó nélkül hagyni? 9 Ezért vállaltam az újra való fölzaklatás veszedelmét is. Bocsánatot kérek érte. A mórahalmiak mentségére pedig hadd találjak valamit: ha nálunk zúgatnák egyfolytában a telefont, akár heteken át is, amikor éppen nem szokott otthon lenni senki, hasonlóan járna. - Azt hiszem, énrám már nem is lenne szükségük. Keressék az egykori Zöldért szárítóüzemének a vezetőjét. Keressék!