Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

SZERDA, 1996. ÁPR. 3. BELFÖLD 3 „Fradi lesz • Budapest (MTI) Mintegy fél évig a Vajda­hunyad várban, a Mezőgazda­sági Múzeum centenáriumi termében láthatóak a Ferenc­városi Torna Club múzeumá­nak ereklyéi. A sporttörténel­mi jelentőséggel bíró kupákat, mezeket, zászlókat, jelvénye­ket és egyéb tárgyakat az Ül­lői úti létesítményben folyó átépítési munkálatok miatt költöztették el eredeti ottho­nukból. A „Fradi volt, Fradi lesz, mlg a Földön ember lesz!" című kiállítást tegnap nyitották meg. Bor Zsolt jelölt • Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia tavaszi közgyűlése új tisztségviselőket választ a tudományos testület élére. Az elnökjelöltek: Glatz Ferenc, Kulcsár Kálmán és Michel­berger Pál. A természettudo­mányi választott elnökségi tagjelöltek között szerepel a szegedi Bor Zsolt neve is. Az Ikarusról tárgyalnak • Budapest (MTI) Az Ikarus Rt. 31,7 százalé­kos tulajdonosa, az orosz Atex jelezte, hajlandó kivo­nulni az Ikarus Rt.-ből, hogy megkönnyítse a járműgyár magánosftását. Suchman Ta­más privatizációs miniszter és az Atex vezetői arról tárgyal­tak, hogy az Ikarus részvény­csomagja visszaszállna az ál­lamra, és az oroszokat rész­vénycsere, vagy valamilyen más formában kielégítenék. Hétszáz ember jut munkához Sony-gyár Gödöllőn • Budapest (MTI) Gyárat éptt Gödöllőn 3 milliárd forintos beruházás­sal a japán Sony cég. A ter­vek szerint az év végére ké­szül el, s jövő év elején már meg is kezdi a termelést. Kezdetben CD-lejátszókat, a későbbiekben mini sztereó­rendszereket, színes televízi­ókat és videókat állít elő. Mindezt Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter és Jack Schmuckli, a Sony eu­rópai vállalkozásának elnöke jelentette be kedden Buda­pesten, a tárgyalások befeje­zése után tartott sajtótájé­koztatón. Jack Schmuckli hangsú­lyozta: a Sonynak már most is jelentős - 17-18 százalé­kos - részesedése van az eu­rópai piacon, a magyarorszá­gi beruházással kívánja meg­teremteni az alapot ahhoz, hogy egyre inkább helyi gyártású termékekkel lássa el Európát. A Magyarorszá­gon készülő termékeket ugyanis elsősorban az euró­pai piacokra szánják. Szólt arról, hogy a Sony cégnek ez az első zöldmezős beruházá­sa Közép-Kelet-Európában, Megállapodás után sajtótájékoztató. Balról: Dunai Imre miniszter és Jack Schmukli, a Sony európai vállalkozásának elnöke. (MTI Telefotó) Gödöllőn 109 ezer négyzet­méternyi földterületet vásá­rolnak, s az épülő gyár alap­területe 20 ezer négyzetmé­ter lesz. Az üzem induláskor 200, a későbbiekben 700 embernek ad munkát. Dunai Imre örömmel üd­vözölte a Sony cég döntését, amelyet mérföldkőnek tekint a japán cégek magyarországi beruházásának történetében. Bízik abban, hogy a Sonyt bizonyára követni fogja né­hány beszállítója is. Utalt ar­ra, hogy a japán pénzpiacnak jelentós, az államadósság 40 százalékát megtestesítő sze­repe van Magyarország fi­nanszírozásában. A japán működőtőke értéke Magyar­országon jelenleg 200 millió dollárt tesz ki. Ez elenyésző még akkor is, ha Közép-Ke­let-Európába befektetett ja­pán tőke fele Magyarország­ra áramlott - hangsúlyozta a miniszter. Végezetül me­gemlítette, hogy a TDK is magyarországi beruházásról döntött, Rétságon szándéko­zik gyárat építeni. A minisz­ter úgy véli, hogy ez a két külföldi beruházás segíti a regionális iparfejlesztési el­képzelések megvalósulását. Ünnepség Ópusztaszeren • Tudósítónktól Ma délelőtt 11 órakor Ópusztaszeren, a Megmara­dás falánál a magyar áldoza­tok és feltámadások emlékére ünnepséget rendeznek. Dál­noky Zsóka előadóművész Was Albert Üzenet haza el­mű versét szavalja el. Meg­nyitót dr. Körösi Imre, a Ma­gyar Gazdaság Fejlesztéséért Alapítvány elnöke mond. Emlékezők és méltatok: dr. Kovács Kalmárt országgyűlé­si képviselő, Póda Jenő or­szággyűlési képviselő, Va­dász György egyetemi tanár, kétszeres Ybl-díjas. Hálaadó imát Gyulay Endre megyés­püspök, a Római Katolikus Püspöki Kar alelnöke és Schönberger András szeged­pécsi főrabbi mond. Az em­lékfalat dr. Simon Miklós egyetemi tanár és Kovács La­jos, a Csongrád Megyei Ag­rárkamara elnöke koszorúzza meg. Műsort az Ópusztaszeri Altalános Iskola tanulói állí­tottak össze. Az ünnepséget Dlusztus Imre, a Délmagyar­ország főszerkesztője vezeti. • Szovjet utódállamokból jön Védőoltás diftéria ellen Megyénkben három foglalkozási ágban (egészségügy, kereske­delem és közlekedés) dolgozók körében a dif­téria-tetanusz elleni vé­dőoltás önkéntes és térí­tésmentes felvételére lesz lehetőség. 1990-tól a volt Szovjet­unió utódállamaiban difté­riajárvány van, amely hazán­kat is veszélyezteti. Az Egészségügyi Világ­szervezetnek ezidáig csupán néhány országból jelentettek behurcolt eseteket a járvá­nyos területekről. Hazánkba a fertőzés még nem jutott be. Magyarországon 1938 óta kötelező a diftéria elleni vé­dőoltás. Az utóbbi tíz évben mindössze négy ilyen meg­betegedés fordult elő, ha­zánkban 1990-ben jelentet­ték az utolsót, amikor egy egészségügyi dolgozó fertő­ződött laboratóriumi munká­ja során. A védőoltás azonban nem ad egy életre szóló védelmet, ezért javasoljuk, hogy az egészségügyben, közleke­désben és a kereskedelem­ben dolgozók, akik munká­juk során a fertőzés szem­pontjából potenciális ve­szélynek kitettek, kérjék a védőoltást. A védőoltást a munkahely foglalkozás­egészségügyi orvosa, illetve a családorvos adhatja be. A védőoltásokra májustól kerül sor. Amikor az oltóanyag a megyében rendelkezésünkre áll és az oltások elkezdőd­nek, a sajtón keresztül értesí­teni fogjuk a lakosságot. A volt Szovjetunió utód­államaiba utazóknak java­soljuk a diftéria védőoltás felvételét, melyet az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézeté­ben, a nemzetközi oltóhe­lyen hetente szerdán 9-11-ig, pénteken 8-10-ig lehet térí­tésmentesen megkapni. Dr. Zimőnyl Mária megyei tisztifőorvos Betörö rendőr? • Veszprém (MTI) Megbízhatatlanság miatt hivatalos szolgálatra méltat­lannak találta és azonnali ha­tállyal leszerelte Veszprém város kapitánya K. S. főtör­zsőrmestert, a városi bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte. A 41 éves közleke­dési rendőr ugyanis alaposan gyanúsítható, hogy része van egy, sorozatos betöréseket el­követő bűnbandához. Felme­rült: a társasággal együttmű­ködve elősegítette a bűncse­lekmények elkövetését. • Konferenciára készül a szegedi tanárképző Tankönyvesek szemben a kormányzattal • Budapest (MTI) A Tankönyvesek Orszá­gos Szövetsége (Tanosz) sé­relmesnek és ésszerűtlennek tartja a raktárkészlet év végi adóztatását, amelyet az 199l-es számviteli törvény ír elő. A szervezet ezért e te­her eltörlését szorgalmazza. A javaslat mellett a Tanosz keddi tisztújító közgyűlésén érvként hangzott el: az úgy­nevezett „készlet adó" az ér­tékek elherdálásához vezet, és különösen megnehezíti a kis példányszámú tanköny­vek előregyártását és ol­csóbb kiadását. A fórumon Koller Mariann, a Tan­könyvkiadók Kamarájának elnöke bejelentette: felvál­lalják az ügy kormányzattal szembeni képviseletét. A közgyűlés ismét elnökéül választotta Karlovitz Jánost. A szövetség elnöke a Tanosz ez évi programjai között be­számolt arról, hogy január­ban minden iskolába eljuttat­ták a tanulást és tanítást se­gítő kiadványok jövő tanévi jegyzékét. A népszerű „lila füzet" 166 kiadó csaknem 2 ezer 300 kiadvány címét tar­talmazza az irányárakkal együtt. Karlovitz János me­gemlítette azt is, hogy au­gusztus végén Szegeden mintegy 30 határon túli ma­gyar meghívott részvételével három napos tankönyves konferenciát rendeznek a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolán. jegyzet A Sony tétje M unka, biztos kenyér, kereseti lehetőség! Olyan sza­vak ezek, melyek fontosságát végképp nem érez­tük, amikor egy állás birtoklása nem sikernek, inkább kényszernek számított. Amikor az a szólás járta: dolgo­zol? - akkor mikor tudsz pénzt keresni? Ma, a tíz száza­lék körüli munkanélküliség és a lecsúszás veszélyének világában egyre inkább értékeljük mindannyian, ha új munkalehetőségeket teremt valaki. Főként, ha egy kis­városbnan teszi. Most a Sony lépett, Gödöllőn. Hétszáz embernek ad munkát, egy zöldmezős beruházás ered­ményeként. És kérdések tolulnak föl az emberben. Például az, hogy a mostani bejelentés segít-e majd oldani kételye­inket? Azokat, amelyeket rendre megfogalmaztunk a különböző kormányok sikerpropagandájának halla­tán? Amikor rendre és évente bejelentették, hogy a ré­giónkban hozzánk jön a legtöbb külföldi tőke. Valóban hozzánk jött, csak közben évekre lelassult a privatizáció, kemény bírálatokat váltva ki bel- és külföl­dön egyaránt. Amikor pedig tavaly - tán váratlanul ­látványos eredmények születtek a magánosításban, je­lentős bevételeket teremtve a tragikusan eladósodott büdzsé számára, rögvest megszólaltak a nemzetet féltő szirénhangok: kiárusítják az országot. Mellesleg az is tény, hogy működő - és bortíékoltan nyereséges - cégekre viszonylag könnyű volt vevőt ta­lálni. Főként, ha kormányzati garanciát kaptak arra, hogy valamelyes nyereséghányadukat mindenképpen garantálják egy ideig. Az viszont már jelzésértékű, hogy például a győri Rábánál kézzel-lábbal tiltakoznak a dolgozók a lehetséges dél-koreai vevő ellen, mondván: a várható kőkemény követelményrendszer viszonylag alacsony bérnlvóval számukra elképzelhetetlen. És köz­ben azt látjuk, hogy ugyanezzel a problémával megle­hetősen sok külföldi tulajdonban lévő cég dolgozói ta­lálják szemben magukat. No meg egyre több belföldi tulajdonos alkalmazottai is. % Mivel a Sony új gyárat épít, föltehetően nem lesz 1VÍ ilyen gondja. Ha keményen követel is, és nem is fizet tán szuper módon - legalább munkát, biztonságot és megélhetést nyújt majd sokaknak. Ezért nyilván di­csérni is fogják. S tán eszébe sem jut senkinek, hogy azért is dicsérje, amiért igazán kellene. A kockázatvál­lalásért. A mindmáig veszteséges Suzuki után ugyanis a Sony az első japán cég, amelyik komoly, három milli­árdos kockázatot vállalt Magyarországon. Ennyi pénze bánná, ha netán kudarcot vallana. Hogy ez a Sonynak nem sok? Lehet. Nekünk viszont hétszáz munkahely ügye. No meg a további befektetése­ké. Azaz mindkét félnek tisztesen nagy ez a tét! MODULBAU Rigips gipszlapok, tekercses hőszigetelők. Tel lOcm/MkjjVöbméter 385 Ffrhm Isolyth 10 cm/30 kgköbméter 360 Ft/nm. Szegeti, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 Libavész a tanyán • Debrecen (MTI) Tűz keletkezett kedden a Hajdú megyei Fúrta és Ko­rnádi határában, az Iványi ta­nyán lévő 10/65 méteres li­bahodályban. Az oltáshoz a berettyóújfalui és szeghalmi tűzoltók vonultak ki. A mun­kát nehezítette, hogy a nád­dal és hullámpalával borított épületben felrobbant egy Si­esta gázpalack. A tűzben elégett 5500 kisliba és meg­sérült a tanya tulajdonosa, akit kórházban ápolnak - tá­jékoztatta a sajtót a tűzoltó­ság ügyelete. Perel a Kordax • Budapest (MTI) Bírósághoz fordul a Kor­dax a vámhatóság másodfo­kú határozatával kapcsolat­ban. A cég ugyanis az ebben leírtakat sem találja jogos­nak, s ezért így kívánja érvé­nyesíteni igényét. A másod­fokú határozat egyébként je­lentős mértékben módosítot­ta az elsőfokút. A legkézzel­foghatóbb e téren az, hogy a VPOP követelése a korábbi 20 milliárd forintról mintegy 10 milliárd forintra csök­kent. Mindezt Kelemen Iván, a Kordax elnök-vezérigazga­tója hozta a sajtó tudomásá­ra. Elmondotta, hogy a hatá­rozatot hétfőn délután fél öt­kor kapták kézhez. Nyom­ban megkezdett elemzése még nem fejeződött be. A délszláv újjáépítés és mi • Budapest (MTI) A magyar építőipari cé­gek elsősorban alvállalkozó­ként vehetnek részt a háború sújtotta Horvátország és Bosznia-Hercegovina újjá­építésében - mondta el Kö­vesi Judit, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium osz­tályvezetője Budapesten az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szakszövetsége által szervezett tanácskozáson. A háború okozta károk ér­téke Horvátországban meg­közelíti a 27 milliárd dollárt. Az újjáépítéshez a horvát kormány külföldi tőkét nem kap egészen addig, amíg bi­zonyossá nem válik, hogy nem avatkozik be a boszniai rendezésbe. Mivel a kor­mány a meglévő horvát épí­tőiparra támaszkodva kíván­ja megvalósítani a rekonst­rukció nagy részét, a magyar cégek csak alvállalkozói mi­nőségben jelenhetnek meg a piacon, főként a hiányszak­mákban. Sokkal kedvezőbb a hazai cégek részvételi lehetősége Bosznia-Hercegovinában, ahol a háborús károkat meg­közelítően 70-80 milliárd dollárra becsülik. A horvát­bosnyák föderáció muzul­mán lakta területein kataszt­rofális állapotok uralkodnak, ám a rendezést a bosnyák kormány nem képes finan­szírozni. Ezért a 40-45 milli­árd dolláros tervezett beru­házások megvalósításához külföldi segítséget igényel­nek. Ennek első részletét a termelői kapacitások újjáépí­tésére fordítanák, majd ezt követné az infrastruktúra helyrehozatala. A Világbank és az Európai Unió országai 5 milliárd dolláros alapot szavaztak meg Bosznia-Her­cegovinának, amiből 1996 első negyedévében 500 mil­lió dollárt biztosítanak. Ma­gyarország - miután egymil­lió dollár értékben ajánlott föl áruszállítást, elsősorban egészségügyi termékeket ­maga is részt vett a Bosznia­Hercegovinát segítő úgyne­vezett donor országok kon­ferenciáján. Az unióbeli or­szágok felajánlásai azonban csak nehézkesen születnek meg, és a tapasztalatok sze­rint eddig csupán három or­szág - közöttük Magyaror­szág - teljesítette vállalását. A minisztérium szerint a né­met és magyar vállalatok együttműködése javíthatja az újjáépítésben való részvé­tel lehetőségeit, a német cé­gek tőkeerejének köszönhe­tően. A hazai cégeknek azzal a négy német társasággal kell a legszorosabb kapcso­latra törekedniük, melyek je­lentős részt kívánnak venni a délszláv rekonstrukcióban. Ezek a Siemens, a Strabag, a Süba és az Elpro. Annak érdekében, hogy a hazai vállalkozók informáci­óhoz jussanak a Horvátor­szágban és Bosznia-Herce­govinában kiírt tenderekről, illetve, hogy tudomást sze­rezzenek az alvállalkozói le­hetőségekről, a minisztérium átadja az információkat az érdekképviseleteknek és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

Next

/
Thumbnails
Contents