Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 25. HANGSÚLY 5 Kitartják az árakat... Hobbi, vagy nem? A

lig néhány évvel ezelőtt, ha feltette valaki a címbéli kérdést, igen volt rá a válasz, s tódult a városi nép a kiskerttel megáldott szerencsésekhez, víkendezni. Bepattantak az autókba, s családi, baráti körben eltöltöttek egy kellemes hétvégét a „birtokon". Mintegy mellesleg kapáigattak kicsit, lenyírták a füvet, csodálták a rózsákat, kóstolták és dicsérték a gazda borát... Hobbi volt jó ideig a kiskertezés, meg kicsit státusszimbólum. Kacsalábon forgó hétvégi házak épültek a telkeken (igaz, nem mindenkié saját verejtéke nélkül). Később divatos lett mindenfélét termelni a kertben, de nem elsősorban azért, hogy a család éléskamráját megtöltsék vele... Aztán változtak az idők, s változtak a kiskertek. Egyre kevesebb hétvégi ház csinosodott, komfortosodon, a gazdák pénzüket gyümölcsfa és szőlő telepítésébe, kutak fúrásába ölték. S elkezdtek a telkeken kertészkedni. Zöldség, gyümölcs a családnak, a barátoknak, fogyasztásra. Aztán zöldség, gyümölcs, téli eltevésre is. Merthogy a konzervgyári befőtt és savanyú uborka ára csak egyre drágul. M

ostanra a legtöbb kiskertes minél többet igyekezne termelni, csakhát a „hobbi" költségei is emelkednek. Autóba pattanni, s jönni-menni a kertbe harminc-ötven kilométert, éves volumenben komoly benzinpénzbe kerüL S ehhez még hozzáadódik a méregdrága méreg, a permetezőszer, a trágya, a vetőmag, a szivattyús öntözés ára... Sz. M. A város peremén drótszamáron járnak a kertbe. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kishomok, kis víz Itt aztán jólesik a pihenés. (Fotó: Tésilc Attila) forrás A kishomoki zártkertek évtizedek óta a kikapcsolódást, a pihenést jelentik azon szerencsés vásárhelyiek számára, akik birtokosnak mondhatják magukat. Hiszen a kiskert, túl azon, hogy kikapcsolódást jelent a városi zajból, hasznos is. Megtermelhető benne a családi zöldségés gyümölcsszükséglet. Károlyi Zoltán, á 47-es út melletti Károlyi-kert tulajdonosa azonban nem mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozik birtokán. • Hogyan jutott eszébe, hogy éppen itt, a 47-es út mellett létesítse ezt a különleges kertet? - Az egész onnét jött, hogy tfz évig foglalkoztam parképítéssel, és sokat jártam külföldön. Ott tapasztaltam, hogy a nagyvárosokat elkerülő útszakaszok mellett építenek kisebb szupermarketeket, áruházakat. Van egy réteg Magyarországon, aki igényt tart arra, hogy odahaza, a kertjében úszómedence legyen, vagyis a kerteket már nem kimondottan zöldségtermesztésre használja, hanem pihenőkertnek. A magyarok eléggé tűi vannak feszítve, hajtva, hogy szükségük legyen ilyenre. • Ón ezek szerint nem a salátaültetést vagy a meggyfapermetezését választotta... - Nem, három évvel ezelőtt kezdtem a vállalkozást. Katalógusból a magyar nem szeret vásárolni, ezért, amit csak lehet, a medencétől a kerti törpékig, mindent ki lehet nálam próbálni. Szezonális jellegű az üzlet, és Szegeden is van konkurenciánk vagy két éve, ahogy szerte az országban. K. A. Tíz-tizenöt éve potom pénzekért osztogatták a tanácsok a zártkerteket a települések szélén. A városiak kapva-kapták. Mára pedig sokuk adva-adná - ha lenne, aki megveszi. Mert fordul a széljárás a kertsoron. Nem az már a kiskert, ami volt. Vették a kertet a városiak, hiszen kiszabadulhattak a bezártságból, és szabadulhattak fölös pénzüktől is. Tőkéjüket, a nefnzeti vagyon egy tekintélyes részét beépítették a hétvégi házakba. Hobbiból. S egy kicsit azért, hogy megmutassák, nekik mire futja. Divatos volt a „kerti party" - amúgy magyar módra, bográcsossal, fröccsel. Aki pedig ültetett pár gyümölcsfát, vetett egy-két sor zöldségfélét, az már gazdálkodónak számított. Mostanra a gazdálkodók lettek többségben. Sőt, a A sokáig tomboló tél után hirtelen nagy meleggel reánk tört tavasz munkacsúcsot hozott, a kertekben most sok a teendő. Sürgőssé vált a gyümölcsfák metszése, azokat azonban, amjken már kipattantak a rügyek ne bántsuk, mert sok értékes tápanyagot vonhatunk el tőlük. A szóló metszését is mielőbb be kell fejezni, mert különben nagyon „megkönnyezi" a múmuszájból kertészkedők. A „birtokot" ugyanis nem lehet elhanyagolni, mert lepusztul a ház, begazosodik a terület, megbetegednek a fák. Adnának is sokan túl a kerten és a vele járó munkán, de lezuhant az ár, komoly vevő alig akad. Mára úgy lón, mint jósolták sokan, a nagy nekibuzdulás idején: hatalmas holt tőke áll betonlábakon a házikókban. A város peremén kertezőknél még kevésbé érződik a konjunktura. Újszegedre, Baktóba, az Oncsára, Gyálára kerékpárral is kiszalad a kiskertgazda, legfeljebb némi testmozgásába kerül. A Sándorfalván, Vilmaszálláson vagy még messzebb kertezónek viszont évente akár 30-40 ezer forintnyi benzinpénze is bánja a hétvégi kiruccanásokat. Hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt lehetne venni ezért a pénzért? Sokat. Főleg, ha a benzinárhoz a kerti veletet. Aki elmulasztotta a lemosópermetezést, az most „fújja meg" a fáit gomba- és rovarölő szerekkel (Chinoin Fundazollal, Saprollal, Dimilinnel, Sandofan C-vel, Dithane M45-el, Delan 750 SC-vel, Decis 2,5 EC-vel, Bi 58-al aktuális pl. permetezni). rezsibe hozzátesszük- a vető% magok, a palánták, a facsemeték, a trágya, a permetszer, az áram árát is. A komolyabban gazdálkodók a pénz mellett nehéz fizikai munkát is beleölnek a kertbe. A szervestrágyázás az idősödő, nyugdíjas kertészkedők réme. Az ásást kiváltó rotációs kapáról egyre többen csak álmodnak, de 30-40 ezer forintjuk nincs rá. Fűnyíróra, jó szivattyúra is kevés kisgazdának kerül huszonezer forintja. A gyártók „kitartják az árakat". Az egyre feljebb nyomuló vegyszerárak miatt a permetezés is gond. Egyre több beteg fát látni. S kevés leleményes kertészkedőt: a régi, paraszti növényvédő módszereket még nem sokan fedezték fel újra. Pedig sok kiadástól mentesítenének. A szakszerű kertészkedést még kevesen kóstolgatják. A „tudomány" szomszédrólszomszédra száll. Igazából kevesen akarnak megválni a S most van ideje a későbbi borsó, spenót, sóska vetésének, a kifagyottak pótlásának. Földbe kéredzkedik ezekben a napokban a bab, a burgonya, a cékla, a vöröshagyma, a fokhagyma. És a virághagyma, például a gladióluszé. A felmelegedett talajba megkezdhetjük az áttekiskertjüktől. Legalább a családnak szeretnék megtermelni a konyhanövényeket, a gyümölcsöt. Szeged szélén sikerülhet is ez. Akit azonban több lóerő repít sok kilométerre a telekre, annak deficites lehet. A nyugdíjasok kivédendő az utazási ráfizetést május elején kiköltöznek, és szeptemberig a kerti házban élnek. Korma Józsefné mondta a szatymazi zártkertsoron: - Jó itt kinn az időseknek. A munkát is jobban be lehet erőhöz osztani. És tudunk eleget locsolni, éltetni a kertet, így még némi haszon is van rajta. Olcsóbb itt az élet, egészségesebb is, mint a városban. Sajátos kétlakiság alakul. És persze továbbra is vannak ezerszám emberek, akik „hétvégi gazdák". Hogy közöttük mennyien hobbiból, úgy, mint a kertmozgalom elején, nem lehet tudni... Szabó Magdolna lepítést nehezen túró virágok magjának helyre vetését (pl. a dfszmákét, a búzavirágét, az őszirózsákét). Itt az ideje (tartósan 15 fok feletti nappali hőmérséklet esetén) a pázsitfúmag vetésének is. A gyomirtás is halaszthatatlan munka. Akárcsak a vetés előtti talajfertőtlenítés, ahol szükséges használni kell a Basudin 5 G-t, a Diazinon 5 G-t, a Buvatoxot. Kevesebb • Munkatársunktól A kiskertmozgalom kezdetén „Kertmagyarországról" álmodoztunk. Mára se mozgalom, se sok-sok jól termő kiskert. Csongrád megyében például a földterületből 8 502 hektárt műveltek kertként 1980-ban, tfz évvel később pedig 9 495 hektárt. Az utóbbi évek adatai a KSH-nál viszont azt mutatják, hogy 1993-ban a kertként megművelt terület már csak 1 776 hektár volt, 1994-ben pedig 1 772. Arról nincsenek még a közvélemény által becsült adatok sem, hogy a közeli jövőben vajon hány hektáron kertészkednek majd mifelénk... Tonnák Az ország zöldség vetésterületének 13 százaléka van Csongrád megyében. A zöldségfélék összes termésmennyisége azonban nem mutat nagyon növekvő tendenciát szűkebb pátriánkban. 1992-ben összesen 178 617 tonna zöldségféle termett nálunk, 1993-ban 180 033 tonna, egy évvel később pedig 180 309 tonna. A legtöbb „természetesen" vöröshagymából terem errefelé: 1994-ben 60 570 tonnát regisztrált a KSH megyei igazgatósága. Hogy ebből mennyi termett a kiskertekben, arról nem szól a fáma. Fóliák Igen érzékenyen érintette a kertészkedőket az utóbbi időben a háztartási tüzelőolaj árának emelkedése. Az olajjal fűtött fóliaházak száma megcsappant Csongrád megyében is. Az elmúlt három évben több, mint kétezerrel csökkent a vázrendszeres, fűtött fóliák száma. Valamelyest növekedett a síkfóliás terület (tavalyelőtt 35 hektár volt), ám ettől sem korábban, sem olcsóbban nem juthatunk primőrökhöz. Idén különösen nem: a sokáig télies idő nem kedvezett a fűtetlen fóliák alatt nevelkedő növényeknek. A korai paprika, retek, hagyma ára 20-30 százalékkal magasabb mint más években. Munkacsúcs a kertészkedő? Horváth Miklós (kereskedő): - Vetőmagszezon végén vagyunk már, mégis kisebb a forgalmunk mintegy harminc százalékkal a tavalyinál. A kiskertesek kevesebbet vásárolnak, nagyon érzékenyen érinti őket az áremelés. Nem tudjuk követni az inflációt. Nagyok az árkülönbözetek a kereskedelemben. A gépforgalom például kezd teljesen leállni. Kápraj Jánosné (nyugdíjas betanított munkás): Nyugdtjkiegészftésként csinálgatom a kertet, haszonélvezete van rajtam. Mindenből csak a családnak termelek. Mert minden drága, a vetőmag, a permetszer. A trágyát ide, a város szélére hússzorosáért hozzák, mint régen. Hogy legyen rá pénz, málnából csinálok dzsemet, szörpöt eladásra. Kálmán Zoltán (vasúti forgalmi szolgálattevő): Kétszáz négyszögölnyi kert családeltartásra kevés, nem annyira termelni, mint inkább pihenni járunk inkább ide ki. Jó a szennyezett levegőjű Párizsi körútról kikerékpározni. Még jobb lenne, ha kijönne ide a volt Oncsáig a busz, vagy lenne kerékpárút. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ártott-e a tél Makón? Mit mond Makón a hosszú tél jelentős, közvetlen károkat nem okozott a kertekben; mivel azonban a földet sokáig hó borította, a vadak sokáig nem jutottak élelemhez, ezért a gyümölcsfák kérgét rágták meg; ez a kár pedig jelentós - felelte kérdésünkre Barnóczky Attila, a makói Zöldségkutató Intézet vezetője. Az idén szerencsére eddig nem fordult eló az, ami a korábbi években: nem fagyott meg a mandula és a kajszibarack. Az, hogy csak egy hónapos késéssel lehetett elkezdeni a vetést, elsősorban a hagymásokat érinti rosszul: most már egy kicsit késő hagymamagot vetni. A dugGelcz Sándor (technikus): - Sándorfalvára eljárnom Szegedről kertészkedni, nem gazdaságos ma már, sok az üzemanyagköltség, a kocsiamortizáció. Télen rendszeresen betörnek, nincs biztonság. Nőnek a vegyszerárak. Pedig csak szakszerűen érdemes termelni, intenzív műveléssel. Előny csak annyi, hogy sok gyümölcsöt ehetünk, és jó levegőn vagyunk. hagymával viszont még nem késtek el, ez az idő megfelelő. A szólót is most lehet metszeni; a rügyek megfelelő állapotban vannak. A Makói Gazdasági Egyesületnél egyelőre nem készült felmérés arról, milyen károkat okozott az őszi búzában a tél. Ezidáig egyetlen gazda jelezte, hogy ki kell szántania a búzáját; könnyen lehet azonban, hogy a kár oka elsősorban nem a tél, hanem a rossz minőségű mag. A nem megfelelő minőségű vetőmagnak ugyanis az ellenállóképessége is rosszabb, mint a fokos szaporítóanyagé. B. A. Gergely János (nyugdíjas kovácsmester): - Nekem a kiskert éltető erőt ad, sok operáció után, azért foglalkozom vele 73 évesen is. Lefoglaloíh magam vele, mindig van tennivaló a 209 négyszögölön. Nyugdíjpótlás is, a konyhára termelünk, meg télire. Nem kell venni gyümölcsöt, zöldségfélét. Biciklivel járok ki, igaz, néha tolom, nem kerül benzinpénzbe.