Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 25. HANGSÚLY 5 Kitartják az árakat... Hobbi, vagy nem? A lig néhány évvel ezelőtt, ha feltette valaki a címbéli kérdést, igen volt rá a válasz, s tódult a városi nép a kiskerttel megáldott szerencsésekhez, víkendezni. Bepattantak az autókba, s családi, baráti körben eltöltöttek egy kellemes hétvégét a „birtokon". Mintegy mellesleg kapáigattak kicsit, lenyírták a füvet, csodálták a rózsákat, kóstolták és dicsérték a gazda borát... Hobbi volt jó ideig a kiskertezés, meg kicsit státusszimbólum. Kacsalábon forgó hétvégi házak épültek a telkeken (igaz, nem mindenkié saját verejtéke nélkül). Később divatos lett mindenfélét termelni a kertben, de nem elsősorban azért, hogy a család éléskamráját megtöltsék vele... Aztán változtak az idők, s változtak a kiskertek. Egyre kevesebb hétvégi ház csinosodott, komfor­tosodon, a gazdák pénzüket gyümölcsfa és szőlő telepítésébe, kutak fúrásába ölték. S elkezdtek a telkeken kertészkedni. Zöldség, gyümölcs a családnak, a barátoknak, fogyasztásra. Aztán zöldség, gyümölcs, téli eltevésre is. Merthogy a konzervgyári befőtt és savanyú uborka ára csak egyre drágul. M ostanra a legtöbb kiskertes minél többet igyekezne termelni, csakhát a „hobbi" költségei is emelkednek. Autóba pattanni, s jönni-menni a kertbe harminc-ötven kilométert, éves volumenben komoly benzinpénzbe kerüL S ehhez még hozzáadódik a méregdrága méreg, a permetezőszer, a trágya, a vetőmag, a szivattyús öntözés ára... Sz. M. A város peremén drótszamáron járnak a kertbe. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kishomok, kis víz Itt aztán jólesik a pihenés. (Fotó: Tésilc Attila) forrás A kishomoki zártkertek évtizedek óta a kikapcso­lódást, a pihenést jelentik azon szerencsés vásárhe­lyiek számára, akik birto­kosnak mondhatják ma­gukat. Hiszen a kiskert, túl azon, hogy kikapcsoló­dást jelent a városi zajból, hasznos is. Megtermelhető benne a családi zöldség­és gyümölcsszükséglet. Károlyi Zoltán, á 47-es út melletti Károlyi-kert tulajdo­nosa azonban nem mezőgaz­dasági kistermeléssel foglal­kozik birtokán. • Hogyan jutott eszébe, hogy éppen itt, a 47-es út mellett létesítse ezt a kü­lönleges kertet? - Az egész onnét jött, hogy tfz évig foglalkoztam parképítéssel, és sokat jártam külföldön. Ott tapasztaltam, hogy a nagyvárosokat elkerü­lő útszakaszok mellett építe­nek kisebb szupermarketeket, áruházakat. Van egy réteg Magyarországon, aki igényt tart arra, hogy odahaza, a kertjében úszómedence le­gyen, vagyis a kerteket már nem kimondottan zöldségter­mesztésre használja, hanem pihenőkertnek. A magyarok eléggé tűi vannak feszítve, hajtva, hogy szükségük le­gyen ilyenre. • Ón ezek szerint nem a salátaültetést vagy a meggyfapermetezését vá­lasztotta... - Nem, három évvel ez­előtt kezdtem a vállalkozást. Katalógusból a magyar nem szeret vásárolni, ezért, amit csak lehet, a medencétől a kerti törpékig, mindent ki le­het nálam próbálni. Szezoná­lis jellegű az üzlet, és Szege­den is van konkurenciánk vagy két éve, ahogy szerte az országban. K. A. Tíz-tizenöt éve potom pénzekért osztogatták a tanácsok a zártkerteket a települések szélén. A városiak kapva-kapták. Mára pedig sokuk ad­va-adná - ha lenne, aki megveszi. Mert fordul a széljárás a kertsoron. Nem az már a kiskert, ami volt. Vették a kertet a városi­ak, hiszen kiszabadulhattak a bezártságból, és szabadul­hattak fölös pénzüktől is. Tőkéjüket, a nefnzeti va­gyon egy tekintélyes részét beépítették a hétvégi házak­ba. Hobbiból. S egy kicsit azért, hogy megmutassák, nekik mire futja. Divatos volt a „kerti party" - amúgy magyar módra, bográcsos­sal, fröccsel. Aki pedig ülte­tett pár gyümölcsfát, vetett egy-két sor zöldségfélét, az már gazdálkodónak számí­tott. Mostanra a gazdálkodók lettek többségben. Sőt, a A sokáig tomboló tél után hirtelen nagy meleggel reánk tört tavasz munkacsúcsot ho­zott, a kertekben most sok a teendő. Sürgőssé vált a gyü­mölcsfák metszése, azokat azonban, amjken már kipat­tantak a rügyek ne bántsuk, mert sok értékes tápanyagot vonhatunk el tőlük. A szóló metszését is mielőbb be kell fejezni, mert különben na­gyon „megkönnyezi" a mú­muszájból kertészkedők. A „birtokot" ugyanis nem le­het elhanyagolni, mert le­pusztul a ház, begazosodik a terület, megbetegednek a fák. Adnának is sokan túl a kerten és a vele járó mun­kán, de lezuhant az ár, ko­moly vevő alig akad. Mára úgy lón, mint jósolták so­kan, a nagy nekibuzdulás idején: hatalmas holt tőke áll betonlábakon a házikók­ban. A város peremén kerte­zőknél még kevésbé érződik a konjunktura. Újszegedre, Baktóba, az Oncsára, Gyálá­ra kerékpárral is kiszalad a kiskertgazda, legfeljebb né­mi testmozgásába kerül. A Sándorfalván, Vilmaszállá­son vagy még messzebb kertezónek viszont évente akár 30-40 ezer forintnyi benzinpénze is bánja a hét­végi kiruccanásokat. Hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt lehetne venni ezért a pénzért? Sokat. Fő­leg, ha a benzinárhoz a kerti veletet. Aki elmulasztotta a lemosópermetezést, az most „fújja meg" a fáit gomba- és rovarölő szerekkel (Chinoin Fundazollal, Saprollal, Di­milinnel, Sandofan C-vel, Dithane M45-el, Delan 750 SC-vel, Decis 2,5 EC-vel, Bi 58-al aktuális pl. permetez­ni). rezsibe hozzátesszük- a vető­% magok, a palánták, a facse­meték, a trágya, a permet­szer, az áram árát is. A komolyabban gazdál­kodók a pénz mellett nehéz fizikai munkát is beleölnek a kertbe. A szervestrágyázás az idősödő, nyugdíjas ker­tészkedők réme. Az ásást ki­váltó rotációs kapáról egyre többen csak álmodnak, de 30-40 ezer forintjuk nincs rá. Fűnyíróra, jó szivattyúra is kevés kisgazdának kerül huszonezer forintja. A gyár­tók „kitartják az árakat". Az egyre feljebb nyomu­ló vegyszerárak miatt a per­metezés is gond. Egyre több beteg fát látni. S kevés lele­ményes kertészkedőt: a régi, paraszti növényvédő mód­szereket még nem sokan fe­dezték fel újra. Pedig sok ki­adástól mentesítenének. A szakszerű kertészkedést még kevesen kóstolgatják. A „tu­domány" szomszédról­szomszédra száll. Igazából kevesen akarnak megválni a S most van ideje a későb­bi borsó, spenót, sóska veté­sének, a kifagyottak pótlásá­nak. Földbe kéredzkedik ezekben a napokban a bab, a burgonya, a cékla, a vörös­hagyma, a fokhagyma. És a virághagyma, például a gla­dióluszé. A felmelegedett ta­lajba megkezdhetjük az átte­kiskertjüktől. Legalább a családnak szeretnék megter­melni a konyhanövényeket, a gyümölcsöt. Szeged szélén sikerülhet is ez. Akit azonban több ló­erő repít sok kilométerre a telekre, annak deficites le­het. A nyugdíjasok kivéden­dő az utazási ráfizetést má­jus elején kiköltöznek, és szeptemberig a kerti házban élnek. Korma Józsefné mondta a szatymazi zárt­kertsoron: - Jó itt kinn az időseknek. A munkát is jobban be lehet erőhöz osztani. És tudunk eleget locsolni, éltetni a ker­tet, így még némi haszon is van rajta. Olcsóbb itt az élet, egészségesebb is, mint a vá­rosban. Sajátos kétlakiság alakul. És persze továbbra is van­nak ezerszám emberek, akik „hétvégi gazdák". Hogy kö­zöttük mennyien hobbiból, úgy, mint a kertmozgalom elején, nem lehet tudni... Szabó Magdolna lepítést nehezen túró virágok magjának helyre vetését (pl. a dfszmákét, a búzavirágét, az őszirózsákét). Itt az ideje (tartósan 15 fok feletti nap­pali hőmérséklet esetén) a pázsitfúmag vetésének is. A gyomirtás is halasztha­tatlan munka. Akárcsak a vetés előtti talajfertőtlenítés, ahol szükséges használni kell a Basudin 5 G-t, a Dia­zinon 5 G-t, a Buvatoxot. Kevesebb • Munkatársunktól A kiskertmozgalom kez­detén „Kertmagyarország­ról" álmodoztunk. Mára se mozgalom, se sok-sok jól termő kiskert. Csongrád megyében például a földte­rületből 8 502 hektárt mű­veltek kertként 1980-ban, tfz évvel később pedig 9 495 hektárt. Az utóbbi évek adatai a KSH-nál viszont azt mutat­ják, hogy 1993-ban a kert­ként megművelt terület már csak 1 776 hektár volt, 1994-ben pedig 1 772. ­Arról nincsenek még a köz­vélemény által becsült ada­tok sem, hogy a közeli jö­vőben vajon hány hektáron kertészkednek majd mife­lénk... Tonnák Az ország zöldség ve­tésterületének 13 százaléka van Csongrád megyében. A zöldségfélék összes termés­mennyisége azonban nem mutat nagyon növekvő ten­denciát szűkebb pátriánk­ban. 1992-ben összesen 178 617 tonna zöldségféle termett nálunk, 1993-ban 180 033 tonna, egy évvel később pedig 180 309 ton­na. A legtöbb „természete­sen" vöröshagymából te­rem errefelé: 1994-ben 60 570 tonnát regisztrált a KSH megyei igazgatósága. Hogy ebből mennyi termett a kiskertekben, arról nem szól a fáma. Fóliák Igen érzékenyen érintette a kertészkedőket az utóbbi időben a háztartási tüzelő­olaj árának emelkedése. Az olajjal fűtött fóliaházak száma megcsappant Csong­rád megyében is. Az elmúlt három évben több, mint ké­tezerrel csökkent a váz­rendszeres, fűtött fóliák száma. Valamelyest növekedett a síkfóliás terület (tavaly­előtt 35 hektár volt), ám et­től sem korábban, sem ol­csóbban nem juthatunk pri­mőrökhöz. Idén különösen nem: a sokáig télies idő nem kedvezett a fűtetlen fóliák alatt nevelkedő nö­vényeknek. A korai papri­ka, retek, hagyma ára 20-30 százalékkal magasabb mint más években. Munkacsúcs a kertészkedő? Horváth Miklós (keres­kedő): - Vetőmagszezon vé­gén vagyunk már, mégis ki­sebb a forgalmunk mintegy harminc százalékkal a tava­lyinál. A kiskertesek keve­sebbet vásárolnak, nagyon érzékenyen érinti őket az ár­emelés. Nem tudjuk követni az inflációt. Nagyok az árkü­lönbözetek a kereskedelem­ben. A gépforgalom például kezd teljesen leállni. Kápraj Jánosné (nyug­díjas betanított munkás): ­Nyugdtjkiegészftésként csi­nálgatom a kertet, haszonél­vezete van rajtam. Minden­ből csak a családnak terme­lek. Mert minden drága, a vetőmag, a permetszer. A trágyát ide, a város szélére hússzorosáért hozzák, mint régen. Hogy legyen rá pénz, málnából csinálok dzsemet, szörpöt eladásra. Kálmán Zoltán (vasúti forgalmi szolgálattevő): ­Kétszáz négyszögölnyi kert családeltartásra kevés, nem annyira termelni, mint in­kább pihenni járunk inkább ide ki. Jó a szennyezett leve­gőjű Párizsi körútról kike­rékpározni. Még jobb lenne, ha kijönne ide a volt Oncsá­ig a busz, vagy lenne kerék­párút. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ártott-e a tél Makón? Mit mond Makón a hosszú tél jelen­tős, közvetlen károkat nem okozott a kertekben; mivel azonban a földet sokáig hó borította, a vadak sokáig nem jutottak élelemhez, ezért a gyümölcsfák kérgét rágták meg; ez a kár pedig jelentós - felelte kérdésünk­re Barnóczky Attila, a makói Zöldségkutató Intézet veze­tője. Az idén szerencsére eddig nem fordult eló az, ami a korábbi években: nem fagyott meg a mandula és a kajszibarack. Az, hogy csak egy hóna­pos késéssel lehetett elkez­deni a vetést, elsősorban a hagymásokat érinti rosszul: most már egy kicsit késő hagymamagot vetni. A dug­Gelcz Sándor (techni­kus): - Sándorfalvára eljár­nom Szegedről kertészkedni, nem gazdaságos ma már, sok az üzemanyagköltség, a kocsi­amortizáció. Télen rendsze­resen betörnek, nincs bizton­ság. Nőnek a vegyszerárak. Pedig csak szakszerűen érde­mes termelni, intenzív műve­léssel. Előny csak annyi, hogy sok gyümölcsöt ehe­tünk, és jó levegőn vagyunk. hagymával viszont még nem késtek el, ez az idő megfelelő. A szólót is most lehet metszeni; a rügyek megfelelő állapotban van­nak. A Makói Gazdasági Egyesületnél egyelőre nem készült felmérés arról, mi­lyen károkat okozott az őszi búzában a tél. Ezidáig egyetlen gazda jelezte, hogy ki kell szántania a búzáját; könnyen lehet azonban, hogy a kár oka elsősorban nem a tél, hanem a rossz minőségű mag. A nem meg­felelő minőségű vetőmag­nak ugyanis az ellenállóké­pessége is rosszabb, mint a fokos szaporítóanyagé. B. A. Gergely János (nyugdíjas kovácsmester): - Nekem a kiskert éltető erőt ad, sok operáció után, azért foglalko­zom vele 73 évesen is. Lefog­laloíh magam vele, mindig van tennivaló a 209 négy­szögölön. Nyugdíjpótlás is, a konyhára termelünk, meg té­lire. Nem kell venni gyümöl­csöt, zöldségfélét. Biciklivel járok ki, igaz, néha tolom, nem kerül benzinpénzbe.

Next

/
Thumbnails
Contents