Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 25. kommentár Új egyensúly A

Z utóbbi években Kína inkább adu sárgában, mint veszedelem. Azok az országok, amelyek az Egyesült Államok világszerte stabil állásaival szemben szeretnének pozíciót szerezni, előbb-utóbb rátalálnak Kínára. Franciaország hagyományosan függetlenedni akar az amerikai világuralomtól. A véres pekingi diáktüntetések után Mitterrand akkori francia államfő volt az első nyugati vezető politikus, aki felkereste a kínai fővárost, s a szocialista elnök ebben nem különbözött jobboldali utódjától, Chiractól, aki viszont Párizsban fogadta a kínai kormányfőt. Ennél bonyolultabb Jelcin orosz elnök látogatása Pekingben. A Szovjetunió és Kína között ugyanis 1969-ben egy kínai határprovokáció miatt kis híján háború tört ki s amíg Mao Ce-tung hosszú élete tartott, ez a feszültség nem csökkent a két óriásország között. Végül 1991-ben a keleti, 1994-ben a nyugati határszakasz kijelöléséről írtak alá dokumentumot, de ezek megvalósítása Oroszországban a nacionalista körök ellenkezését váltotta ki A Kínával létesített kapcsolat azonban egyetlen nagyhatalom számára sem lehet pusztán politikai jellegű. Kína óriási piac. Népessége minden egyes évben 14 millió emberrel szaporodik - majdnem annyival, ahány magyar a földkerekségen éL A kínai gazdaság 1991 és 1994 között 40 százalékkal bővült és ez a polgárok nagy részének jelentős jövedelemnövekedést hozott. Az országnak azonban a fogyasztói társadalom beköszöntével egyre nagyobb szüksége van a külföldi élelemforrásokra (például az orosz gabonára). A kínai tudományos akadémia vezetőjének előrejelzése szerint ha az ország tovább folytatja az iparosítást, akkor Kína számára az Egyesült Államok egész évben termeszlett teljes gabonamennyisége sem lesz elegendő pótlás egy évre. rigy másik kimutatás szerint amennyiben minden M2j kínai csak egy palackkal több hazai sört fogyaszt, akkor évente 370 ezer tonna gabonával többre lesz szükségük. Mindehhez hozzászámítva, hogy az országban csökken a termőterület és 300 városban komoly vízhiány van, amit az öntözővíz elvonásával akarnak pótolni, érthető, hogy Kína a korábbinál sokkal nyitottabb külpolitikát kényteletf folytatni Az előrejelzések szerint az elkövetkező 30-40 évben egy új világpolitikai egyensúly meghatározó tényezője lesz, hogy a jelenlegi hatalmak milyen új kapcsolatot teremtettek Kínával fctluJL jotUcUf • „Ne legyen IFOR csapatcsökkentés " A tábornokok konzekvensek Jelcin Pekingben • Peking (MTI) Hivatalos látogatásra szerdán Pekingbe érkezett Borisz Jelcin orosz elnök. Az orosz államfő háromnapos kínai látogatása során tovább akarja bővíteni az elmúlt időszakban egyébként is gyors fejlődésnak indult orosz-kínai kapcsolatokat. A látogatás során a tervek szerint 14 megállapodást irnak alá. Egyebek között tető alá hozzák azt az egyezményt, amely bizalomépítő intézkedéseket irányoz elő Oroszország, Kína, valamint három volt szovjet köztársaság: Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán közös hatara menten. • A kínaiak egyre nagyobb számban tanulnak oroszul, erősödik Moszkva és Peking bűnözés elleni együttműködése. A kfnai sajtó Jelcin orosz elnök látogatása előtt vég nélkül dicsérte a kfnai-orosz barátságot. Megfigyelők szerint rendkívül ritka jelenség, hogy egy külföldi vezető látogatása kapcsán a hízelgő dolgozatok ilyen tobzódásának engedjen teret a kommunista propaganda. Elemzők szerint a jó hírek áradata arra utal, hogy a kfnai kormány mennyire szeretne sikert csinálni a látogatásból, egyebek közt azért, hogy nyomást gyakorolhasson az Egyesült Államokra, amellyel kapcsolatai viharosan alakulnak. Az orosz elnök a tervek szerint szerdán érkezik Pekingbe, hogy szorosabbra fűzze a két ország politikai és gazdasági kapcsolatait. „A kínaiak imádják az orosz dalokat és az orosz irodalmat" - hangoztatta a hivatalos Új Kína néhány nappal ezelőtt. Kedden a lapok nagyobbik része a hivatalos hírügynökség egy másik híradását vette át, amely szerint a határ menti észak-keleti - Hejlungcsiang tartományban egyre többen tanulnak oroszul. Az írás szerint a kínai után az oroszt beszélik a legtöbben a tartományban. „Az orosz divatossá vált a vállalatoknál, az iskolákban, de még az óvodákban is" - teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy Hejlungcsiang és a szomszédos orosz területek között folyamatosan bővülnek az iskolai és egyetemi cserekapcsolatok. A kínai lapok szerint az idén ugrásszerűen megnőtt a Hejlungcsiangba látogató orosz turisták száma is. A tartomány, amelynek 15 faluja határos Oroszországgal, egészen a nyolcvanas évekig kínai-orosz összecsapások helyszíne volt, elsősorban az Aműr folyó mentén. • Brüsszel (MTI) A NATO Katonai Bi.zottsága a vezérkari főnökök szintjén megtartott ülésén úgy találta, hogy „rossz jelzéssel szolgálna", ha a következő 150 napon belül csökkentenék a boszniai nemzetközi béketeremtő erők létszámát, s ezért ettől eltanácsoló javaslatot tesznek majd a tagországok nagyköveti tanácsának is - jelentette be Klaus Naumann tábornok, a Katonai Bizottság elnöke szerdai sajtóértekezletén. Leszögezte ugyanakkor: a szövetség katonai vezetői szigorúan tartották magukat ahhoz, hogy csakis az IFOR egy éves mandátuma alá eső teendőket vitatták meg, és nem tértek ki arra az esetre, milyen következményekkel járhat a megbízatás esetleges meghosszabbítása, mivel ehhez előbb űjabb politikai döntésekre van szükség. Naumann azt követően tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy szerdán délután befejezte munkáját a NATO, valamint a kelet- európai és semleges partnerországok vezérkari főnökeinek együttes ülése. Előző nap a TizenSir Peter Inge tábornagy, brit vezérkari főnök (balról) és John Shalikasvili tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesitett bizottságának elnöke a katonai bizottság ülésének megnyitása előtt. (MTI Telefotó) hatok katonai vezetői „saját körben" tanácskoztak, de mindkét nap az egyik kiemelt téma az IFOR- műveletek értékelése volt. Naumann szerint elképzelhető, hogy George Joulwan tábornok eseti alapon bizonyos átcsoportosítást hajt végre a térségben lévő csapatok között, de a létszám egészét a daytoni megállapodás első 270 napján belül még nem kellene csökkenteni. Utalt arra, hogy a választások közeledtével mindenképpen a feszültség bizonyos növekedésével kell majd számolni, hiszen minden választási kampány velejárója a radikális hangok felerősödése. A következő 150 nap megoldandó feladatait érintve Naumann emlékeztetett rá: jelenleg mintegy ezer kilométeres elválasztó zóna mentén állomásoznak az IFOR csapatok, aminek kapcsán feltétlenül el kell kerülni, hogy ebből a két országrész közötti „nemzetközi határvonal" váljon. Ezért is fontos a mozgásszabadság szavatolása, és az IFOR ügyelni fog arra, hogy ne legyenek illegális ellenőrzési pontok.Továbbra sem képzelhető.el, hogy az IFOR rendőri jellegű feladatokat lásson el - szögezte le egyúttal. NATO: sok dollár jut kevés ellenségre • (MTI Panoráma) Javier Solana NATO főtitkár nemrégiben tett kelet-európai körútja kapcsán az El Mundo című spanyol napiap szerdán cikket közölt „A NATO kibővítése: sok dollár kevés ellenségre" címmel. A cikk alcíme szerint: „Az új tagok belépése sokba fog kerülni és új politikai-katonai tömbök kialakulásához vezethet". A cikk az orosz-kínai közeledés lehetőségére utal. Az El Mundo cikke azzal a megállapítással kezdődik, hogy egy olyan, átalakulásban lévő szervezet számára, mint amilyen a NATO, „űj tagok belépése ugyanúgy jelentheti egy új szakasz kezdetét, mint a vég kezdetét". A NATO érdeke a Közép- és Kelet-Európa felé való bővítésben az, hogy így - a hidegháború győzteseként tovább igazolja létét. Az USA Oroszország ellen akarja magát biztosítani, az európai tagok pedig azt remélik, hogy így az USA majd jobban elkötelezi magát, és aktívabban vesz részt az Atlanti Szövetségben. A belépést kérelmezők akik közül az El Mundo szerint a visegrádi országoknak (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) van a legnagyobb esélye - célja világos: „szavatolni akarják biztonságukat és közelebb szeretnének kerülni azokhoz a nyugateurópai országokhoz, amelyeket a politikai és gazdasági fejlődéshez mintának választottak". Pavel Gracsov védelmi miniszter ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy ha a volt Varsói Szerződés országai belépnek a NATO-ba, akkor Oroszországnak kelet felé kell mozdulnia. Vagyis azt engedte sejteni, hogy Oroszország katonai szövetségre léphet Kínával. „Az Atlanti Szövetség kibővítésével kapcsolatban azonban nincs visszaút - írja az El Mundo -, és Moszkva legfeljebb annyit tehet, hogy megpróbálja korlátozni a bővítés mértékét." Az újságcikk ezek után kitér az új tagok belépésével kapcsolatos költségkihatások elemzésére, és megállapítja, hogy a költségek fedezésére úgy látszik egyelőre csak a visegrádi országok képesek, és ezek is csak nagyösszegú, kedvező feltételek közt szerzett hitelek segítségével. „A belépéssel kapcsolatos költségekről egyelőre senki nem akar hallani, sem a NATO, sem a belépésre várók". Az újság egy amerikai cég adatait közli: eszerint a NATO bővítése összesen mintegy 100 milliárd dollárba kerülne. Minden új tag belépése 25 milliárd dollárt jelentene tíz éves viszonylatban. Az összeg egy negyed részét fizetné a belépő ország, a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelekkel, a fennmaradó összeget pedig a veterán NATO tagoknak kellene fedezniök. A szervezetnek ezenkívül mintegy egymilliárd dollárt kellene költenie hadserege modernizálására és az űj szükségletekhez való alkalmazkodásra. Xantus Judit • Kolozsvár/Bukarest (MTI) Kolozsváron a napokban felújították a Főtéren folyó régészeti ásatásokat: ezúttal rabokkal. Mint ismeretes, a városi tanácsban az Erdélyi Történelmi Múzeum által két éve kezdeményezett ásatás kiterjesztett területen történő folytatásához, amit Funar polgármester is támogatott, nem alakult ki megfelelő többség, így pénzhiány miatt a munkálatok abbamaradtak. Kolozsvári ásatás - rabokkal Ezt a helyzetet oldotta fel a rabok mostani „bevetése": az ásatás vezetői szerint a foglyok olcsóbban, komolyabban és fegyelmezettebben ásnak, mint a korábban a feladatra toborzott napszámosok - jelentette a Rompres. A napokban egy korinthoszi oszlopfőt is találtak a területen, amely a múzeum kutatói szerint a rómaikori Napoca fóruma volt. Ezt az álláspontot más archeológusok vitatják. Mint ismeretes, a város lakosságának jórésze azért ellenezte a munkálatokat, mert tönkre teszi a történelmileg kialakult Főtér arculatát. Medrea egységpárti alprefektus egy cikkében azt írta, hogy az ásatások végeztével antik romparkot létesítenek, amelybe nem illene be a Mátyás-szobor együttese, ezért azt máshová kellene áthelyezni. A kolozsvári magyarság és ellenzék 1994. nyarán lezajlott tüntetése nyomán a hatóságok ígéretet tettek, hogy a Mátyás-szobornak nem esik bántódása, és korlátozták az ásatás területét is. Az utóbbi korlátozást már tavaly figyelmen kívül hagyták. Gorbacsov pofonja • Omszk (MTI) A szibériai Omszk városában megtámadták Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt, aki elnökválasztási kampánykörutat tett a térségben. A politikus éppen egy konferenciaterembe sietett, hogy elmondja kampánybeszédét, amikor egy részeg férfi pofon vágta. Azzal vádolta meg őt, hogy a gorbacsovi reformok miatt vesztette el munkáját. A 29 éves munkanélkülit Gorbacsov testőrei lefogták és átadták a helyi rendőrségnek. MUNKÁJÁHOZ 0LT0ZZ0N KENYELMESEN! A Váczi munkaruházati szaküzlet segít Önnek! $ Egy- és kétrészes munkaruhák, overallok, férfi és női divatköpenyek. 4c Munkacipők, bakancsok, kismamacipők, bélelt és hagyományos gumicsizmák. 4c Bőr, gumi és pamut \ „ogÁ®'^ védőkesztyűk \ 4c Fej- és arcvédők, légzésvédők, zajvédők*-"' és védőszemüvegek teljes választékban kaphatók. Szentes, Kossuth u. 23. Tel.: 63/312-751. Égé falvak • Kijev (MTI) Hivatalos ukrán közlés szerint szerdán teljesen eloltották Csernobil körül a tüzeket. A Reuter úgy idézte Volodimir Holosát, a Csernobil ügyeivel foglalkozó ukrán minisztert, hogy a háttérsugárzás csekély mértékben nőtt a tűzvész nyomán, s csakis a 30 kilométeres zárt zónán belül, a tüzek néhány száz méteres körzetében. A tűzvész okát még nem tudták egyértelműen megállapítani, de a hatóságok feltevése szerint a zárt övezetbe időről időre visszalátogató, egykori helybeli lakosok gondatlansága okozta e csapást. Öt félig-meddig elhagyott faluban pusztított a tűz, felperzselve 150 hektár erdőt és füves területet. Horvát siker • Strasbourg (MTI) Horvátországot felvették az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer érvényesülését ellenőrző nemzetközi szervezetbe, az Európa Tanácsba: ez utóbbi testület parlamenti küzgyúlése ugyanis szerdai ülésén jóváhagyta Zágráb csatlakozási kérelmét. Bár ezt a döntést még az Európa Tanács másik döntéshozó szervének, a miniszteri bizottságnak is jóvá kell hagynia, a korábbi tagfelvételek tapasztalata szerint ez már csak formalitás. Ezzel Horvátország a strasbourgi szervezet negyvenedik tagállama lesz. AUM szekta: Soko hallgat • Tokió (MTI) Aszahara Soko, az Aum szekta vezetője nem élt a szólás jogával, perének első napján. Sokak csalódva vették ezt tudomásul, abban reménykedtek ugyanis, hogy a guru megbánja tetteit. Szemtanúk beszámolója szerint a szektavezér közömbösen, időnként meditációba mélyedve eresztette el füle mellett a vádbeszédet. Óriási érdeklődés és szigorú rendőri biztosítás mellett indították el a tokiói metró elleni gáztámadás kitervelésével vádolt szektavezér perét. Felszólítás... • Genf (MTI) Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerdán Genfben „a polgári lakosság által lakott csecsenföldi városok és falvak bombázásának azonnali és végleges leállítására" szólította fel Moszkvát. Az 53 állam - köztük Oroszország - képviselőit tömörítő bizottság által egyhangúan elfogadott nyilatkozat elítélte „az erőszak aránytalan méretű" alkalmazását, amely sok polgári áldozatot követelt és „az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogszabályok súlyos megsértéséhez vezet". flíll Kft. AUTÓSISKOLA - nemzetközi és belföldi fuvarozói vállalkozói amot indít. Szeged, Londoni krt. 10. TeL: 62/326-433.