Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 25. HANGSÚLY 173 A főkapitány normái Rendőrnapon Sokat beszélünk mostanában a rendőrökről. Talán azért, mert nekik is bőven akad munkájuk, nincs egy percnyi megállásuk sem, hiszen a bűnözők is ténykednek, szünet nélkül károsítják a polgárok vagyonát. Gyakran arcpirító szemtelenséggel törnek be ide-oda, vagy lopnak el ezt-azt. Mi pedig a rendőrségtől várjuk a védelmet, s bizony igen rossz érzés azt tapasztalni, ha széttárják kezüket, mintegy jelezvén: nincs mit tenni Ma, április 24-én van a rendőrnap. Hogy ez ünnepe, kérdéses, mert annyiféle szorító gonddal kell megküzdeni a rendőrségnek, hogy különösebben nincs kedvük, idejük ünnepelni. Bár a rendőrnap inkább az állampolgárokhoz kell, hogy szóljon. Szemléletünk gyökeres változáson ment keresztül: a helyi és az országos rendőri vezetés mindent megtett azért, hogy a rendszerváltozás után más kép alakuljon ki az állományról. Egy politikától független, felkészült, hatékony rendőrségé, mely biztonságérzetet nyújt az embereknek. Lapunk ezen az oldalon arra törekszik, hogy a rendőri munkának, a tényeknek és tapasztalatoknak néhány szeletét jelenítse meg. Tesszük mindezt abban a reményben, hogy az olvasó is közelebb kerül az egyenruhásokhoz, s megerősödik az a bizonyos biztonságérzet. Arat* László • Nemzetközi vizeken A szabadkai kapcsolat ,A polgároknak nagyobb legyen a biztonságérzete." (Fotó: Karnok Csaba) Dr. Salgó László a sportpályán is a sikerekért hajt A Csongrád megyei rendőrség kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A holland, német, román kapcsolat mellett kiemelt szerepet tulajdonítanak a szabadkai kollégákkal való közös munkának - talán nem is kell ecsetelni ennek jelentőségét. Kíváncsiak voltunk arra, vajon odaát, a szerb rendőrök hogyan látják mindezt. Marinko Kresoje tábornok, a Szabadkai Belügyi Titkárság vezetője nemrég járt nálunk. • Milyennek Uéli meg a magyar kollégákkal fennálló kapcsolatukat? - Nemcsak a Csongrád megyével való együttműködést, hanem a két minisztérium közötti kapcsolatot is ki szeretném emelni. Konkrét esetekben is együtt léptünk fel több ízben, így számos rablást, sőt, gyilkosságot derítettünk fel. Talán a legismertebb Magda Marinko és Hódmezővásárhelyen jellemző a tanyák be-, illetve feltörése, s innen értékes eszközöket, berendezéseket lopnak el. Igen sok kerékpárt tulajdonítanak el, a legkülönbözőbb módszerekkel. Az anyagi ezek esetében is jelentős. Ami a belterületet, a városközpontot illeti, a vásárhelyi rendőrök sok boltbetöréssel találkoznak. Ezek mellé, mintegy desszertként heti egy-két súlyos testi sértés jut tudomásukra. Az arányok várhatóan tovább romlanak, hiszen nagy területről, s nem lankadó bűnözői aktivitással lehet számolni. Szentesen szintén növekszik a bűncselekmények száma. A tavalyi évhez képest az első negyedévben már 42 százalékos növekedést regisztráltak. A terület adottsága, hogy primőr gyümölcsöket termelnek, sok a fóliagazdaság, illetve baromfitenyésztéssel foglakoznak a szentesiek. A bűnesetek is társai többszörös gyilkossági ügye, melynek felgöngyölítése a két rendőrség közös sikere. • Vannak-e közös érdekeik? Erre csak azt válaszolhatom: az együttműködés tovább szélesedik a feketegazdaság és a gazdasági bűnözés visszaszorításának irányába. # Ön szerint igaz, hogy a bűnözés nem ismer határokat? - Természetesen. Úgy gondolom, hogy a magyar és a szerb állampolgárok is tisztában vannak azzal, hogy semmi helye a bűnözésnek, sem itt, sem ott. S a bűnözők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mind kisebb a lehetőségük. .istenik. Ezért is fontos, hogy folyamatosan informáljuk egymást, kölcsönösen adatokat szolgáltassunk. A. L. sok esetben kötődnek az előbbiekhez, his?en a tanyákon, farmokon sok értéket halmoznak fel a termékek. A súlyosabb, erőszakos bűncselekmények közül elvétve rablás történik. Némi növekedést mutatnak a garázda jellegű cselekmények, s a verekedés. Makón a közbiztonság sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint az ország más városaiban: és ez jó eredmény, mivel az országban nem sok kapitányság dolgozik ilyen rossz körülmények között. A térség bűnügyi helyzetét nagyban befolyásolja a határ közelsége, az átmenő forgalom, a Romániából érkező feketemunkások, bűnözők „ittléte". A helyi polgárok mégis bizakodhatnak: a Juhász Gyula Szakközépiskolában ősszel induló rendőrfakultáció ugyan csak évek múlva ad végzett rendőröket a régiónak, később azonban hosszú távon biztosított lesz az utánpótlás. Dr. Salgó László rendőr ezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-fökapitányság vezetője a napokban egyik értekezletről a másikra igyekszik. Bár az igazság szerint ez számára nem jelent semmi különöset: hivatása, beosztása ezt kívánja meg tőle. így aztán mi is egy rendőri értekezlet után szólaltattuk meg,a rendőrnap apropóján. • Főkapitány úr, mi jut eszébe a rendőrnapról? - Ez a rendőrnap picit Csongrád megyei találmány is, hiszen az országban a rendszerváltoztatás után először Szegeden rendeztünk ilyen nyílt napot. A gondolatot egyébként Hollandiából hoztuk, és sikeresnek bizonyult az első alkalom. Kell egy olyan nap a rendőrség életében, amikor kicsit jobban kinyílik a szervezet, s bizonyítja, hogy nem társadalomidegen, hanem a társadalom szerves része. • Hogy Uéli meg a rendőrségről a rendszerváltozás előtt és azt követően kialakult képet? - Úgy gondolom, 198990 előtt megpróbálta a hatalom és a rendőrség is megmondani az állampolgárnak, hogy mit érezzen a rendőrségről. Ez okozott is egy kettősséget: hivatalos kiadványokban azt írták, mennyire szereti a polgár a rendőrséget, a közember azonban egészen másképp érzett. Ez gyökeresen megváltozott, persze, nem egyik napról a másikra. Értékelni kell azokat a lépéseket, melyeket a magyar rendőrség az elmúlt 5-6 évben elért. A jogkövető állampolgárok döntő többsége azt mondja, hogy szükség van határozott rendőrségre, s ez a testület A rendőrnap alkalmából munkájuk jutalmaként három szegedi rendőr kapta meg az Aranygyűrűt: Helembai Imre százados, dr. Bogdán Anna őrnagy és Gajdács Imre törzszászlós. Helembai Imre százados a civil életből lépett rendőri pályára. 1985. július l-jén a gazdaságvédelmi alosztály nyomozójaként kezdte meg a munkát, majd 1991. október l-jétől alosztályvezető lett. Innen egy év múlva keKatona János, nyugdíjas húsipari szakmunkás: Véleményem szerint a szegedi rendőrség jól végzi a munkáját. Ezt az is mutatja, hogy sok vezető, a legjobbak felkerültek innen Budapestre. A rendőrség figyel a bűnözésre, szeretném azonban, ha szigorúbban fognák azokat, akik,erre rászolgálnak. Az lenne a jó, ha éjszaka is nyugodtan közlekedhetnénk. azért dolgozzon, hogy a polgároknak nagyobb legyen a biztonságérzete. Kulturáltabbak az intézkedések, s a rendőrség azokat a normákat alkalmazza, melyek a fejlett nyugati országokban honosak. Hiba lenne ugyanakkor azt állítani, hogy az emberek tökéletesen elégedettek velünk. Sokat kell tennünk azért, hogy még jobb kép alakuljon ki rólunk. rült jelenlegi helyére, az Újszegedi Rendőrörs parancsnoki székébe. „Munkás hely Újszeged" - mondotta Helembai százados, s hozzátette, kicsit másképp csapódnak le náluk a dolgok, mint a belvárosban. Gajdács Imre régi motoros a rendőrségnél: 1975-ben lépett a testületbe, s Mórahalmon kezdett dolgozni. 1978. március l-jével került Szegedre, ahol gyalogos járW f f \ • i ^ > Vámos Tibor, egyetemi hallgató: - Elégedett vagyok a szegedi közbiztonsággal. Eddig semmi olyat nem tapasztaltam, ami ennek ellenkezőjét erősítette volna bennem. A Nagyáruház környéke olyan, amilyen, de ez a határ közelségének is köszönhető. Személyesen még soha nem beszéltem rendőrrel, ezért nem tudom megítélni, hogyan viselkednek. • A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság jelenlegi helyzetében mit tart sikernek, illetve kudarcnak? - Sikernek tartom, hogy az elmúlt években fenn tudtuk tartani a megyei főkapitányság relatív egységét. Ha minden rendben megy, ez nem különösebben nehéz. Azonban abban a helyzetben, amibe a megye került, őr, majd két év múlva URH gépkocsis járőr lett. Azóta járja az utcákat, de már nem sokáig: kilenc hónapja van hátra a nyugdíjig. Gajdács törzszászlós szerencsésnek is mondhatja magát, hiszen a ktnos szituációkból eddig mindig sértetlenül került ki. Pedig az utóbbi években sokszor nem tisztelték az egyenruháját... Dr. Bogdán Anna, a városi kapitányság igazgatásrenSziveri Gabriella, kozmetikus: - Elégedetlen vagyok a város közbiztonságával. Este már kétszer is meggondolja az ember, hogy ki merjen-e menni az utcára. Én egyedül nem merek, csak akkor indulok el valahová, ha van velem valaki. Úgy gondolom, hogy a rendőrök az igazi bűnözőkkel nem nagyon erősködnek. A valutázókkal sem tudnak bánni... számos űj probléma vetődött fel. Bűnügyileg kevéssé fertőzött megyéből közepesen fertőzötté váltunk, európai politikai törésvonalak mentén helyezkedünk el, migrációs problémákkal kell számolnunk. Megőriztük a szakmai egységet, s évről évre javult eredményességünk. Sikernek lehet minősíteni, hogy az országos közvéleményt is irritáló bűncselekmények többségét felderítettük, s jó eredményeket értünk el a feketegazdaság elleni harcban. Vannak persze adósságaink is, de egyetlen rendőrség sem tudja garantálni, hogy minden esetben sikeresen nyomoz. Kudarcnak érezzük, hogy nem javultak a rendőrség személyi-egzisztenciális körülményei: a rendőrök napi megélhetési gondokkal küzdenek, s épp ezért toborzási nehézségeink vannak. Jelentős pótolnivalónk lenne az anyagitechnikai fejlesztés terén is. Ugyancsak kritika felénk, hogy a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére, a jogszabályi eszközök híján sem tudjuk a belváros rendjét olyan szinten garantálni, ahogy azt a polgárok elváiják. dészeti osztályvezetője 15 évvel ezelőtt állás nélkül volt. Jelentkezett a rendőrségnél, ahol szabálysértési előadóként alkalmazták. Nem túlzás azt állítani, hogy beleszeretett munkájába, hiszen azt követően is besegít a szabálysértési ügyek intézésébe, hogy tavaly január l-jével osztályvezető lett. Mint mondotta, nagyon érdeklik az emberek, s különös érdekessége a szakmájának, hogy valamennyi ügyfél a saját dolgát véli a legfontosabbnak. Jároli Jenő, nyugdíjas vasesztergályos: - A szegedi rendőrség 50 százalékosan végzi a munkáját. Történnek olyan dolgok, amikor a rendőrök ki sem mernek menni, főleg amikor a „napbarnított" gyerekek csinálják a felhajtást. A Délmagyarban is olvasható, mik történnek a városban. A közbiztonság rossz, nincs tekintélye a rendőröknek. Bűnözés Ha a helyi polgárt megkérdeznék, mit gondol, a magyar nagyvárosok - Szeged, Győr, Pécs, Miskolc és Debrecen - közül hol a legrosszabb a közbiztonság helyzete, akkor bizonyára saját lakóhelyét említené. Érdekes összevetni az öt nagyváros néhány bűnözési adatát. Rablás A köznyelvben a „rablás" kifejezéssel illetnek olyan bűncselekményt is, amely jogilag nem minősíthető annak. Általában kevesebb rablást követnek el Szegeden, mint másutt. Ha a '90-es évek első öt esztendejét nézzük, akkor kiderül: városunkban évente 19 és 49 között alakult a rablások száma, míg ez a mutató Győrnél 24 és 68, Pécsnél 37 és 66, Debrecennél 34 és 105, Miskolcnál pedig 54 és 171. Ami pedig e bűncselekmény feldeírési mutatóit illeti: az említett időszakban Szegeden 51 és 77 százalék között alakult, míg más nagyvárosok esetében előfordult a 17 és a 25 százalék is. Betörés A '90-es évek elején Miskolc és Debrecen utcahosszal vezetett a betöréses lopások számát illetően. Néhány év elteltével azonban a mezőny összerázódott, közel azonos nagyságrendű cselekményt jegyeztek mindenütt. Szeged nem fertőzöttebb terület a többi városnál. '90ben 900 betöréses lopást jegyeztek, mtg öt év elteltével közel 1300-at. Miskolcon előfordult, hogy 5300-at is meghaladta egy esztendőben az ügyek száma. Ami pedig a felderítéseket jellemzi: Pécs élen jár a 30-43 százalékos mutatóival, a többi nagyvárosban hasonló a statisztika, Szegeden 15 és 28 százalék között mozgott. Autólopás A gépjárműlopások terén Debrecen jár az élen. Innen lopják el a legtöbb autót, itt találják meg a legkevesebbet. A Hajdúság központjában például '92-ben 376 kocsit „kötöttek el", míg ebben az évben Szegeden 199 tűnt el, Győrben 102, Miskolcon 253, Pécsen 286. Voltak olyan évek, amikor 100 ellopott járműből csupán 2-3nak bukkantak a nyomára, ám az is előfordult, hogy 2030-nak. Ez utóbbi már barátságosabb aránynak mondható. Az is igaz viszont, hogy nyugati országokban álomnak is szépnek tűnne, ha az ellopott autók közül minden negyedik, ötödik előkerülne. Adósság Miért van az, hogy a bűnügyi statisztikák alapján Szeged mégis a másik négy nagyváros mögé szorul általában a felderítés eredményessége alapján? A szegedi rendőrség az úgynevezett piti, bagatell ügyek - gépjármű feltörések, kerékpárlopások - felderítésével boldogul nehezen, miközben ezek teszik ki a bűncselekmények 75 százalékát. Ezt az adósságot mielőbb szeretnék törleszteni. • Vásárhely, Szentes, Makó Három város jellemzői Aranygyürüsek Mit gondol a rendőrökről?