Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-23 / 95. szám

KEDD, 1996. ÁPR. 23. HANGSÚLY 5 • 356 á\\ás, 380 szakkör szűnt meg Elspórolt közoktatás? Ki, mit veszített? A felvétel a felsőoktatási hallgatók tüntetésén készült, de azóta már a közoktatásban is időszerű. (Fotó: Révész Róbert) A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szegedi oktatási intézmények helyzetéről a közgyűlés elé bocsátott anyagban még a hajlandóság sem látszik arra, hogy az önkormányzat az intézmények jelenlegi törvényellenes helyzetén változtasson. A PSZ városi titkára, Pap Jánosné szerint ami történt, tanulság marad a szakszervezet számára. A költségvetést tárgyaló márciusi közgyűlésen ugyanis egyezség született a két fél között, mely szerint az önkormányzat benyújtja az alapszolgáltatás visszaállítására vonatkozó korrekciós számításokat, a szakszervezet pedig türelemmel lesz addig. A PSZ úgy véli, az önkormányzat nem tartotta be ezt az ígéretét, hiszen még csak számításokat sem végeztek a törvénytelenségek kiküszöbölésére. (A jelentés elismeri, hogy jogos az iskolák igénye, ám számítások nélkül csupán annyit közöl, hogy a korrekció anyagi okokból lehetetlen.) A szakszervezetben úgy látják, hogy a szegedi oktatási intézmények 40 százalékát törvénysértésre kényszerítette az önkormányzati elvonás. Ez főképpen a középiskolákra vonatkozik, ahol szinte egyáltalán nincs meg a közoktatási törvény által követelt tanórán kívüli tevékenység (differenciált képességfejlesztés, tömegsport, stb.). Ugyanakkor az általános iskolákban a napköziben városi átlagban 40-42 gyerekkel foglalkoznak, ami egyrészt jóval fölötte van a törvény által még megengedettnek, másrészt így a szolgáltatás a gyerekmegőrzés szintjére süllyedt. A PSZ szerint olyan helyzet van a városi iskolák finanszírozása körül, hogy előbb-utóbb mindenképpen pótköltségvetésre lesz szükség, hiszen az iskolák többsége ilyen anyagi feltételek mellett - és további elbocsátások nélkül - mindössze szeptemberig tudna működni. P. J. Az önkormányzat közoktatási irodáján elkészült és a közgyűlés elfogadta azt a kimutatást, amely felméri, hogy a város iskoláiban milyen hatással jártak a február 1. óta bekövetkezett, valamint a tanév végéig még várható elbocsátások a szegedi oktatási rendszerben. Az anyagból kiderül, hogy Szegeden összesen 356 pedagógusi álláshely szűnt meg; 106 pedagógust nyugdíjaztattak, vagy az állás már eleve üres volt. Összesen 250 aktívan dolgozó pedagógust bocsátottak el. Az elvonások következtében a középfokú iskolákban szinte alig maradt tanórán kívüli tevékenység. A középiskolákban összesen 206 szakkör, 200 differenciált képességfejlesztő foglalkozás, 97 tömegsport foglalkozás és 5 énekkar szűnt meg. Az elvonások következtében az iskolák jelentős része pedagógiai programjának sérülését Virág Istvánné (ápolónő): - Nagyon szomorú és elkeseredett lennék, ha fizetni kellene a tanórán kívüli szolgáltatásokért, a szakkörökért, felzárkóztatásokért, korrepetálásért. Nekem már nincs általános, illetve középiskolás korú gyermekem, de van egy unokám, s a kicsit viszont egyedül neveli a lányom. Úgy hiszem, megpecsételné a sorsukat, ha mindezekért fizetnie kellene. Szeretném, ha az unokám szebb jövőben élne. jelezte. Az általános iskolák esetében a 38 intézmény felében valamilyen módon sérül a pedagógiai program. Jellemző a csoportbontások megszűnése; van olyan kisiskola, amelyben egy kivételével minden csoportbontást meg kellett szüntetni. Másutt csökkenteni kellett az adható idegen nyelvi órák számát, vagy megszüntetni a 4., 5., 6. évfolyamokban a második idegen nyelv oktatását. Az elvonás a szakköröket és differenciált foglalkozásokat érintette a legérzékenyebben. Van iskola, amelyben az elvonások után egyetlen szakkör sem maradt meg. Az önkormányzat által foganatosított elvonások következtében a 38 szegedi általános iskolában 174 szakkörrel, 221 rendszeres differenciált képességfejlesztő foglalkozással, 117 rendszeres tömegsport foglalkozással és 23 énekkarral lett kevesebb. A közoktatási iroda értékelése szerint a pedagógiai programok az intézmények többségében folytathatóak. Kovácsházi Győzőné (fodrász): - Tudtommal eddig ingyenes volt az oktatás, amelynek keretében a külön szolgáltatásokért sem kellett fizetni. Ha a tanórán kívüli elfoglaltságokért fizetni kell, akkor véleményem szerint, sokan nem tudják majd letenni a pénzt az asztalra. Ennek az lesz a következménye, ami régen volt, azaz: a pénzes szülők gyermeke tanulhat külön foglalkozáson, a szegényebb szülők gyermeke meg dolgozhat. Az iroda nem fogadja el az iskoláknak azt a nézetét, hogy a pedagógiai program sérül olyan esetben, amikor az iskola nem kötelezően ingyenes szolgáltatást nyúlt. A hivatal álláspontja szerint az iskolai alapszolgáltatást kötelezően ingyenes és nem kötelezően ingyenes részre lehet osztani. A közoktatási törvény ugyanis meghatározza az ingyenes szolgáltatások körét, valamint azokét, amelyekért pénzt lehet kérni. A közoktatási iroda véleménye szerint a szakkör és a differenciált képességfejlesztő foglalkozás az utóbbi csoportba tartozik, míg az énekkar és a tömegsport az előbbibe. A hivatal úgy véli: az iskoláknak elsősorban a kötelezően ingyenes szolgáltatást kell biztosítaniuk az önkormányzati keretből, s ilyen értelemben - az iroda szerint - az intézmények többsége képes biztosítani az alapszolgáltatást. Az iskolák adataiból kitűnik, hogy az elvonások miatti csoportösszevonások köJanik László (színművész): - Az 1994-es választásokon nem erről volt szó! Annak idején olyan ígéreteket kaptunk azoktól, akik bekerültek a hatalomba - akár kormány, akár helyi szinten -, hogy támogatni fogják a kultúrát és a közoktatást, mert ez mindennek az alapja. No mármost, ezt én nem látom. Ha elvonják a pénzt és a lehetőséget a gyermekektől, akkor éveken belül lesüllyed az ország szellemi színvonala. vetkeztében olyan osztályok keletkeztek, amelyek létszáma a törvény által megengedett határ fölé emelkedett. Nincs jobb helyzetben a napközis ellátás sem, amelyről a hivatal beszámolója is megállapítja, hogy „a gyermekfelügyelet szintjére süllyedt", s az ilyen szolgáltatás nem felel meg a szülők igényeinek. A tetejében az óvodák és általános iskolák többségénél az 1996-os jóváhagyott költségvetés augusztus-szeptember hónapig nyújt fedezetet a működési kiadásokra. Ennek az az oka, hogy az elvonás az 1995-ös költségvetés alapján történt, s az új költségvetés sarokszámait nem egyeztették az iskolákkal. A közgyűlés által elfogadott hivatali beszámoló végül megállapítja, hogy „a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs lehetőség a korrekcióra, mivel a költségvetés módosítása (az intézményi igények megadása) visszaállítaná az elvonások előtti helyzetet." Pan«k Sándor Vajk György (operaénekes): - Nem lenne túl szerencsés dolog, ha a tanórán kívüli szolgáltatásokért fizetni kellene. A gyermekemet egyébként éppen most vettem ki a napköziből, mert az elvonások után összevonták a csoportokat, s úgy már nem igazán lehet hatékonyan tanulni. Mostanában már annyi mindenre kérnek pénzt, lásd a fizető parkolók esete, hogy nem is tudom, meddig lehet ezt fokozni. • Munkatársunktól Az önkormányzat közgyűlése elé terjesztett jelentésből is kiderül, hogy mely oktatási intézménytípusok mit veszítettek. Ime a felsorolás nagyvonalakban. Óvodák A szegedi óvodákat érzékenyen érintette az elvonás, elbocsátásokra is sor került, és általános vélemény, hogy a privatizálandó óvodai intézményeket nem véletlenül adják olyan könnyen magánkézbe. Az óvónők attól is félnek, hogy az önkormányzat csökkenteni fogja bizonyos intézmények nyitvatartását, (gy még többen fogják elveszíteni állásukat. Ált. iskolák A szegedi általános iskolák egyik legnagyobb gondja, hogy a napközis szolgáltatást nagyon le kellett csökkentsék. Emiatt - a szülők felháborodására - szokszor igen magas létszámmal működnek a napközik. Több iskolában el kellett hagyni a sportköri, énekkari foglalkozásokat, a fakultációs órákat és a szakköröket, valamint a differenciált képességfejlesztő órákat is. Szűntek meg csoportbontások idegen nyelvekből, technikából, sőt van, ahol egy osztály kivételével minden csoportbontást be kellett szüntessenek. Középiskolák A középfokú oktatás (főként a gimnáziumok) számára létfontosságú volt, hogy a túlórakeretből finanszírozható szakkörök álljanak rendelkezésre, hiszen sokszor itt készttették fel diákjaikat az egyetemi felvételire. Az elvonások után ezek finanszírozása szinte minden intézményben megszűnt, a többi tanórán kívüli tevékenységgel együtt. Egy becslés szerint a szegedi középiskolák tevékenysége jelen helyzetben csak fele arányban törvényes! Szalai István (labdarúgóedző): - Úgy gondolom, hogy előbb vagy utóbb mindenkinek fizetni kell a szolgáltatásokért. Azt hiszem, ez nem a szegedi önkormányzaton múlik majd teljes egészében. Ez kormány-kérdés. Be kell látni, ha Európához akarunk tartozni, akkor itt mindenért fizetnünk kell. A plusz tudásgyarapftásért, legyen az zenei vagy iskolaelőkészítő foglalkozás. Nyugaton is fizetnek a szülők. (Fotó: Gyenes Kálmán) Célok Ha valaki azt gondolta volna, hogy a felszíni csend egyúttal békességet is jelent a szegedi közoktatásban, egy iskolába ellátogatva hamar meggyőződhet az ellenkezőjéről. És még változatlan a közoktatási törvény, a magyar oktatásban elméletileg még el sem kezdődött az államháztartási reformnak nevezett újraelosztás és még „csak" helyi szinteken kezdett érvényesülni a radikális liberális kézben lévő minisztérium piacelvűsége. Egyszóval az intézményekben is érezni, az iskolák nem annyira kényelmesek, hogy a szegedi oktatásban télen történtekről azt gondolják, azzal megúszták a Horn-kormány egész négy éves működését. „Legfentebb" eztán (a törvény módosítása ismét előtérbe került) nem az önkormányzattal, hanem az önkormányzaton keresztül kell majd hadakozni, és „legfentebb" fél év múlva nem lehet majd azt mondani, hogy a szegedi önkormányzat törvényt sért, amikor arra kényszeríti az iskolákat, hogy 40 gyerekes csoportnak tartson napközit. Könnyen lehet, hogy amit ma Szegeden törvényellenesnek ismer el az önkormányzat is, az szeptembertől teljesen legális lesz. „Legfentebb" a szakkörökért fizetni kell majd, „legfentebb" a tömegsportot elfelejtik, és legfeljebb az óvodákat 4 órakor bezárják és a délutáni gyermekfelügyelet órabérben történik majd (aki a parkolócédulát kitalálta, annak ez sem okozhat nehézséget). Egyszóval nincs békesség az iskolákban, és beletörődés sincs. Az intézmények egyszeriben elkezdtek úgy élni, mintha a jég hátán lennének. Jótékonysági esteket, bálakat szerveznek, a termeket igyekeznek kiadni, hogy a bevételből (mely mellé elférne a városi adózó szülők visszakerülő pénzéből is néhány garas) saját céljaikat valósítsák meg. Mert célok szerencsére még vannak. fcXMf • Óvodai szükséghelyzet Már játékra sincs pénz • Munkatársunktól „Az óvodai alapellátást kevesebb emberrel már nem tudjuk ellátni, csak akkor, ha a pedagógiai program sérül. Ami azt eredményezheti, hogy az óvodák a gyermekmegőrzők szintjére süllyednek." A fenti megállapítás a február végi pedagógus demonstráción hangzott el. A költségvetés elfogadása óta nem egy óvodából küldtek el óvónőt és dajkát (összesen harmincnyolc óvónői és huszonkilenc dajka álláshely szűnt meg), a legtöbb intézmény azonban várakozó álláspontra helyezkedett. Megtudtuk: az gyermekintézmények nagy része szeptemberig-októberig tud csak kijönni a saját költségvetéséből. A szülők figyelmét már felhívták, hogy ősztől minden rajztechnikai eszközt (papírt, gyurmát, festéket stb.) nekik kell biztosítaniuk, mert az óvodáknak erre nem lesz pénzük. Játékokra már régen nincs anyagi fedezetük az óvodáknak. Információink szerint, ha a helyzetre nem találnak megoldást a pótköltségvetés tárgyalásakor, akkor több óvodavezető kilátásba helyezte lemondását. 40 százalék törvénysértés A többért fizetni kell?