Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-22 / 94. szám

6 A VÁROS HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 22. • Rendőrnap Szegeden Füstbomba és diplomácia Az utcán a rendörök, a focipályán viszont az újságírók győztek. '(Fotó: Karnok Csaba) • Bűnügyeim Csillagosok Minap kedélyesen elpoénkodtunk a börtönbéli álla­potokon, de a valóságnak más oldala is van. Nem cso­da, hiszen nem jutalomiidülésen vesznek részt a Csil­lag lakói, hanem hosszú évekre, évtizedekre rendez­kednek be a körleteikben. Akiket érdekel, azoknak el­árulom, megvannak a saját belső törvényei a zárkák­nak. Vagyis amikor becsukódik az ajtó, egészen más szabályok lépnek életbe. Ezt most inkább ne részletez­zük - kellő információ híján azt viszont el lehet képzelni, hogy tíz különböző ember (s még csak nem is kell azt mondani, hogy elítélt) nehezen tud közös ne­vezőre jutni mondjuk a dohányzás, vagy a tévéprog­ram választása miatt. Esetleg egy Fradi-MTK meccsen a fradista kénytelen az örök ellenfélnek szur­kolni, különben... A Csillagban van magánzárka is. Nem a kiváltsá­gosoknak, hanem azok részére, akik megsértik a ren­det. Egy WC, egy vödör víz, egy szék és egy priccs, amit nappal fel kell hajtani - ez a berendezés. Itt kell eltölteni 30 napot, se tévé, se rádió, se olvasás. Csak a plafon. S még így is vannak, akik a közös zárka he­lyett inkább ezt választják. Szóval, a fele sem tréfa a Csillagnak. S nem is be­széltünk még arról a sokfelől megközelíthető gondról, amit a másik nem hiánya jelent. Persze, az USA-ban már ezt is szinte megoldották, de mi itt azért még nem tartunk. És ez nem az őrizetesek ellenállásán múlik. Arató László • Kövér Béla Bábszínház Cél: a profizmus Razzia a Singben • Munkatársunktól Szombatról vasárnapra virradó éjjel közel 150 rend­őr - közülük 60-an a rendőri ezredtől - érkezett a Csillag börtön mellett lévő szegedi Sing Sing diszkóba. A de­tektívek nem szórakozni, ha­nem dolgozni mentek a köz­ismert szórakozóhelyre. Az akció különböző informáci­ók leellenőrzését szolgálta, melyek arra vonatkoztak, hogy a Sing Singben kábító­szert fogyasztanak. A razzia este 11-kor kezdődött, s másnap reggel nyolcig tar­tott. 130 személyt igazoltat­tak a rendőrök, s ennek so­rán két, eltűnés miatt körö­zött polgárt találtak. Kábító­szer azonban senkinél nem volt. A földön viszont itt-ott elszórva különböző kiszere­lésben találtak „anyagot", narkót, de ezeknek nem akadt gazdájuk, őrizetbe vé­tel nem történt. Óvodai beíratás • Munkatársunktól Az Egyházmegyei Ható­ság Óvodájában, Szeged, Harmat u. 2. (Szabadság tér) április 24-től 30-ig, délelőtt 9-12 óráig, 25-én, csütörtö­kön, délután 13-16 óráig le­het jelentkezni az 1996-1997-es tanévre. A be­íratáshoz szükséges iratok: 1. A gyermek születési anya­könyvi kivonata; 2. Óvoda­érettségről szóló orvosi iga­zolás; 3. Az egyik szülő sze­mélyi igazolványa. Platánok permetezve • Munkatársunktól Az esős-havas idő félbe­szakította a munkát, ám vé­gül mégiscsak befejezték a szegedi fák tavasszal esedé­kes lemosópermetezését. A Szegedi Környeztgzdálkodá­si Kht. pályázatot hirdetett a feladatra, amely Balogh László vállalkozónak jutott. A szakember arról tájé­koztatott bennünket, hogy a város platán-, juhar- és hárs­fáit permetezték meg, vala­mint sort kerítettek még a dí­szalmafákra és galagonyákra is. A lemosópermetet éjsza­kánként fújták a fákra (a föl­használt növényvédőszer emberre és háziállatokra ár­talmatlan). A recésnek is nevezett csipkés poloska, pajzstetű, levéltetvek, különféle atkák és egyéb rovarkártevők átte­lelő fajtáinak elpusztttása, valamint a különféle gomba­betegségek elleni védekezés volt a cél. A szegedi platá­nokra igen veszélyes a gno­monia nevű gombabetegség, amelynek támadását a nö­vényvédelem csak fékezni tudja. Alapvetően a fa ellen­állóképessége, egészségi ál­lapota határozza meg a vé­dekezés hatékonyságát. 8-12, 14-17-ig: T/8-V9V 7-15-ig: JtMs»f 7-12-ig: <787-887 8-14-ig: 787-777, 377-870 (Csak felárral és gyászközlemények) Hétfőtől péntekig várjuk hirdetését a fenti telefonszámokon! Talán csak a Lechner téren lakók nem tudták megfelelően díjazni azt a rendezvényt, mely ott zajlott házuk előtt teg­nap. Vijjogó, szirénázó rendőrautók, lövések, füstbomba, gyerekzsivaj - többek között ez jelle­mezte a vasárnapi sze­gedi rendőrnapot, s ter­mészetesen egy mozgal­mas teremfoci-bajnok­ság is hozzátartozott a programhoz. Bár április 24-e a rend­őrök napja, a hagyományos egész napos rendezvényso­rozatot előrehozták hétvégé­re. Minden adott volt ahhoz, hogy jól szórakozzon a kö­zönség: gyönyörű napsütés köszöntötte Szegedet, kora délután Pick bajnoki arany, s közben betekintést nyerhet­tünk a rendőrök életébe. Va­lószínűleg a gyerekek kime­rítő élménybeszámolókat tartanak arról az iskolában, hogy igazi rendőrautóba ül­hettek, mely igaziból szirá­názott, s aki akart, még a hangosbeszélőt is kipróbál­hatta. Aztán jöttek a rendőr­kutyák, majd a kommandó­sok, akik a képzelt szituáció­Egy Magyarországon eddig egyedülálló szer­vezésben sikerült az or­szág valamennyi kama­rájának képviselőjét egy asztal mellé ültetni Sze­geden, a hét végén. Pénteken és szombaton Merre tovább, kamarák? címmel országos konferenci­át rendeztek a Tisza-parti városban, ahol a közjogi ka­marák megalakulása óta el­telt másfél évben felhalmo­zódott problémák tisztázásá­Szeptembertől közös irányítás alatt működik majd a Tömörkény Ist­ván Művészeti Szakkö­zépiskola és Gimnázium és a Szilágyi Erzsébet Lánykollégium. Az összevonás folytán ha­marosan kiírják az új alapokmányú intézmény új igazgatói pályázatát is. Az elmúlt csütörtöki köz­gyűlésen a városatyák igent mondtak arra az előterjesz­tésre, mely a szegedi iskolai kollégiumi átszervezési cso­magból egyedül maradt: szeptembertől a Tömörkény gimnázium és a szomszédos Szilágyi Erzsébet Középis­kolai Lánykollégium közös irányítás alatt működik to­vább. A közgyűlés azzal, hogy egyetértett az összevo­nással, a kollégium alapftó okiratát visszavonta, a Tö­mörkény gimnázium alapító okiratát pedig úgy módosí­totta, hogy idén augusztus elsejétől kollégiumi tevé­kenységet is folytathat. A közös vezetésre új igazgatói pályázatot is kiírnak. A Tömörkény gimnázium iskolaszéke, illetve közalkal­mazotti tanácsa egyébként (a kollégium közössége ellené­kat oldottak meg. A béké­sebb természetűek különbö­ző vetélkedőkön - futás, sakk, rajz - próbálhatták ki tudásukat. Miközben a nép szórako­zott, odabent, a kapitányság épületében komoly tanács­kozásra is sor került. Salgó László, megyei főkapitány diplomáciai munkát vállalt fel: egy asztalhoz ültette vendégeit, az utrechti régió ra vállalkoztak a résztvevők. A kamarák elnökei kifogá­solták: a kormány nem tar­totta be ígéreteit, hiszen a tagdíj nem csökkenti az adót, azt csak költségként le­het elszámolni, a kamarák nem kaptak vagyont a mű­ködéshez, valamint a közjó* gi funkciók gyakorlása he­lyett eddig csak szolgáltat­tak. Hogy a kormány késés­ben van, a konferencia szombati vendégeként dr. Vastagh Pál igazságügymi­niszter is elismerte. Aki ki­ben) támogatta az összevo­nás gondolatát, mondván, hogy az átszervezésnek gya­korlati előnyei lesznek. Kühn János igazgató szerint (aki 1988 óta tölti be a Tö­mörkény igazgatói tisztét, ám most újra kell pályáznia az új vezetői posztra), ami­kor a Közoktatási Iroda 1991-ben először kezdemé­nyezte az összevonást, az is­kola is meglepődött rajta. A dolog akkor úgy festett, hogy valamennyi szegedi önálló kollégiumot össze­vonnak egy-egy iskolával. kapitányát, valamint a sza­badkai és a Temes megyei rendőrség vezetőjét. A négy nemzetiségű, magas rangú rendőrtiszt pedig közös ügyeiket elemezték, a polgá­rok biztonsága érdekében. A rendőrnap fontos hely­színe volt a városi kapitány­ság tornaterme: itt hat csa­patból álló tornán mérték össze erejüket magyar, szerb, román rendőrök, vala­fejtette: nem helyesli a cég­regiszter átadását a kamarák­nak (mint ahogy az például Olaszországban történt), an­nak szerinte a jövőben is a cégbíróságon lenne a helye. A minisztériumok külön­ben nem véletlenül tanúsíta­nak ellenállást a kamarai tör­vény végrehajtásával kap­csolatban. Amint ugyanis a közjogi feladatok a kama­rákhoz kerülnek, csökkente­ni kell az államapparátus lét­számát. Dr. Szeri István, a Ma­ám a közgyűlés ezt elvetette. Idén az összevonási gondo­lat - ezúttal takarékossági magyarázattal - ismét előke­rült, a közgyűlés ismét elve­tette, de a Tömörkény ügye ezúttal kikerült a csomagból, és később meg is szavazták. Az összevonásnak nem takarékossági magyarázata van, hiszen az előterjesztés szerint az eképpen megtaka­rítható összeg még az évi félmillió forintot sem éri el. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gimnáziumnak „ter­vei" vannak a szomszédos mint az újságírók. Utóbbiak nem voltak megilletődve az egyenruhás fölénytől: a Dél­magyarország gárdája meg­nyerte a kupát, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság csapata előtt, miután a tollnokok a döntőben 2-l-re nyertek. A további sorrend: Temes megye, Szabadka, Rendőriskola, Körzeti TV. A. L. fel gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnöke, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konfe­rencia eredményeinek összegzéseképpen elmondta: a két nap során sikerült meg­állapodni az érdekképvisele­tekkel, hol a határ az ő, vala­mint a kamarák tevékenysé­ge között. Megegyeztek ab­ban is, milyen problémákat képviselnek a jövőben közö­sen. F. K. kollégiummal (illetve annak épületével). A gimnázium igazgatója úgy látja, hogy az iskolának akár szakmailag, akár a művészeti vagy az ez­zel kapcsolatos vállalkozási tevékenységében nagyobb lehetőségei lesznek, ha ren­delkezésre áll a kollégium is. (A tervekről Kühn János nem kívánt még nyilatkozni, mondván, hogy nem szeret­né viszontlátni az ötleteit más személy esetleges igaz­gatói pályázatában) Az átszervezés következ­ményeként - a kollégiumban tantermeket is ki szeretnének alakítani - megszűnik majd a Tömörkény délutáni okta­tása, vagyis a zenész tanulók mindenképpen jól járnak, hi­szen nekik eddig délután kellett órákra járniuk. A Szilágyi Erzsébet Lánykollégiumban a 136 fé­rőhely majdnem felét a Tö­mörkény tanulói foglalják el (a többiek többnyire a Rad­nótiból érkeznek), s az összevonás nyomán az isko­lában azt ígérik, hogy az a kollégiumi tanároknak is kedvezni fog, hiszen ha igénylik, bekapcsolódhaznak a gimnáziumi oktató munká­ba is. P. J. Félévszázados fennál­lását ünnepli a Szegedi Bábszínház. Tegnap be­mutatta a társulat első színre került darabját, a János vitézt. Ma két vendégelöadás között ünnepélyesen felavatják a bábszínház alapítójá­nak, Kövér Bélának a mellszobrát, egyben fel­veszik az egykor volt igazgató nevét. Az ötven évad alatt több mint hetven darabot mutat­tak be a Szegedi Bábszín­házban, ami annyit jelent, hogy a tanulságos története­ken immáron a harmadik nemzedék nő fel. A bábo­zást egyébként a piarista gimnáziumba járó diákok kezdték el. A gondolat, hogy állandó bábszínházat kellene létre­hozni Szegeden, 1946-ban érlelődött meg a fejükben. Még abban az évben meg­kezdődött a színházépítés a Dugonics téri Katolikus Házban, a kész színpadot azonban mégis a piarista gimnázium rajztermében ál­lították fel. Az ünnepélyes premieren Petőfi Sándor Já­nos vitézét adták elő. „Az ötven év alatt hétszer költö­zött a bábszínház, a társulat hétszer építette meg saját kezűleg játszóhelyét" ­mondta Kövér László igaz­gató. „Édesapám, aki ott volt az alapításnál, először színpadtechnikai vezetőként dolgozott, s csak később lett művészeti igazgató." A Tisza Lajos körúton 1987 óta működik a báb­színház. A társulat - mely hosszú évtizedekig különbö­ző kulturális intézmények csoportjaként dolgozott, s csak három évvel ezelőtt vált önálló intézménnyé ­húsz emberből áll. A bábszínészek között vannak huszonéves diákok, munkanélküliek és nyugdí­jasok. Itt dolgozik például az ország legidősebb bábszí­nésze, a nyolcvanhárom esz­tendős dr. Juray Imre. De olyanok is szerepelnek még, akik annak idején részt vet­tek az alapításban. Dr. Ko­vács Imréné Radnai Judit ilyen. „1946-ban az Erzsé­A kulisszák mögött. (Fotó: Révész Róbert) bet Leánygimnáziumban (ma Tömörkény - a szerk.) tanultam, s hívtak, hogy játsszak. Szívesen mentem. Két évig báboztam is, utána viszont elkerültem Pestre a Testnevelési Főiskolára. Az­tán meg jött a család és a munka. Öt évvel ezelőtt, amikor nyugdíjas lettem, szólt Kövér Béla, hogy jöjjek játszani. Időm engedte, így hát jöttem. A kezdeti idők óta rengeteget fejlődött mind technikailag, mind szakmailag a bábozás. Azt azonban hozzá kell tennem: itt nem a pénzért, hanem a játék és a gyermekek szere­tetéért dolgozunk." A báb­színészek havi bruttó hate­zer forintért tartják előadá­saikat, ragasztják és varrják új bábjaikat, fűrészelik és szögelik díszleteiket... Nincs műhelymunkás, mert nincs rá pénz. Az ország bábszín­házai közül a szegediek kap­ják a legkevesebb önkor­mányzati támogatást; idén például 250 ezer (!) forint jutott nekik a városi költség­vetésből. Ha nem lenne álla­mi támogatás és saját bevé­tel, már régen lehúzhatták volna a rolót. Ettől függetle­nül Kövér László szeretné megvalósítani tervét. Az igazgató a kevés pénzért dolgozó, műkedvelő társula­tot szeretné profi szintre emelni. Az első lépéseket már meg is tette: januárban beindította a kétéves báb­színház stúdiót. Szabó C. Szilárd • Kamarai hét vége után Közösen lépnek • Megszavazták az átszervezést Terjeszkedhet a Tömörkény A Tömörkénynek szüksége volt a kollégiumra. Hogy pontosan miért, az egyelőre „üzleti titok". (Fotó: Révész Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents